Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-20 / 346. szám

6. olda!.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

!Q24 december 20.

PUCERAJ

Koraszülött politikus

a k'ocsirud előtt

Kordics Matej disszidcns Radicspárfi képviselő Hc-rcegovacski Slobodni Dotn címmel lapot indított Mostarban, amelynek első számát nekünk is megküldte. A képviselő lapja, amely házihasználatra készült, eddig niég soha nem látott, eredeti, illusztris sajtótermék. nemcsak azért, mert egyszerre csak a papír egyik oldalát használják föl és a visszamaradt makulatúrára nyomják a következő hét eseményeit, hanem azért is, hogy a lap fején Kordics kartársunknak a következő lak- és címjegyzéke áll: tulajdonos, kiadó, fö- és felelős szerkesztő Kordics Matej Petrov hercegovinál népképviselő, tanító, újságíró, földbirtokos Biizanc falu, utolsó posta Csitluk Zsctomislicsi mostari járás. A Hercegovacski Slobodni Dom vezető cikkében szóról-szóra ezeket írja önmagáról a disszidcns honatya:

— A szerkesztőnk meglátogatta a napokban Kordics Matej Petrovot, a neutrális képviselők klubjának, azaz a tizenkét parlament proletár szindikátusának főnökét. Kordics ur éppen összepakkolta irodai holmiját és meghívta szerkesztőnket a Moszkva-kávéházba beszélgetésre, ahol Kordics állandóan újságot olvasva, feketekávézás és cigarettázás közben mint valami miniszter, fogadja a szegény kérvényezőket, akiket bőségesen támogat, míg maga egy lyukai para nélkül marad, mint örök diák és proletár. Egészen egyszerűen öltözködik és táplálkozik Kordics, mit amikor még falujában Csitlukban tanult és csak néha-néha veszi fel zsaketjét, amelyet régen a választások előtt vásárolt, még mielőtt eljegyezte magát a politikával. Mint nemzeti munkás- é,s diákorganizátor, mint érdekes, eredeti, individualista, reális idealista és ideális realista, hiper futurist a ismeretes az ország fiatalsága előtt. Tanító, újságíró, laptulajdonos, képviselő és szindikátusi főnök létére is tolsztojdnus maradt. Kordics, mint mindenki a liábot II előtti generációból, nacionalista és szociálforradalmár. A felszabadulás után békésen tanitóskodni akart tovább falujában, Polizonciban, feleségül venni egy tanítónőt és szövetkezetekbe szervezni a parasztságot, munkásságot és intellektuelleket. Diákkorában mint az Ifjú Horvátország cimü diákegyesület elnöke megszervezte a szociális szekciót, melyben azt hirdette, hogy népünk közt három szindikátust kell alakítani: a paraszt, a munkás és intellcktuel szindikátust, amelyek együtt alkotnák a munka trösztjét, vagy a munka hadseregét. Igaz ugyan, hogy örök vágya volt elvégezni a mezőgazdasági főiskolát és a szociológiai iskolát, hogy ez a tudása szerszámul szolgáljon neki a szervezéshez, de ezeknek a kívánságoknak teljesülését a háború meghiúsította. Három évig volt katona, azután dezertált, mint zöldkáderes. Már a katonaságnál úgy hivták: Tröszt, de ö azért nyelveket tanult, többek közt pusztán virtusból megtanult japánul is.

— ’Kordics egyáltalán disszidens természet, aki semmiféle fegyelmet és hatalmat nem tűr maga fölött, mint valami anarchista. És ezt bizonyítja szüleié se is, tudniillik hét hónapra született, mint koraszülött és csak azért se kilenc hónapra, mint más, rendes ember. Ezzel magyarázza tréfásan azt is, hogy mindig a kocsirúd elé szalad és állandóan rosszul jár a társadalomban.

— A kávéházban ezt az önéletrajzot adta Kordics és megjegyezte, hogy rendkívül jól és vidáman érzi magát, merthogy megszabadult a képviselői gondoktól. Most — azt mondja — Gorkij Maxim minket is a »volt emberek közé sorozhat és imádkozhatunk Állatihoz, a gombjainkon számolgatva: »Lenni vagy nem lenni?« Azt hiszem, minden képviselő megbánja most, amit tett,

tek és csak két majom-szó maradt az ajkukon: a többségi képviselőknek: »megszavazom«, a kisebbségieknek: »ellene szavazok«. Csak én űztem csúfot velük mindig, mint a mérleg nyelve: Se mellette, se ellene, hanem semleges vagyok! Le a kormánnyal és le az ellenzékkel. A parlamentben ugyis csak a gummigolyó-királyok uralkodnak: Pasics, Radics, Korosec, Spalio, Davidovics, Pribicsevics.

—' Hálaistennek, kitanultam a politikai iskolát Beogradban, levizsgáztam, most a vakációra vígan hazamegyek — Viszontlátásra, Beograd! Egy kicsit megnézem Zagfebet, egy kicsit betérek Szarajevóba, megnézni az újságíró kollegákat, azután gyerünk Mostarba, a nyomdába, elkészíteni a népnek a ílercegovacski Slobodni Domot. Éljen a munka-tröszt!

Konkurrenseim üdvözlöm szívből,

A mandátum nem pottyan az égből!

... Ezt az ideális-reális, vizsgázott politikust bizonyára újból megválasztják a jó hercegovinaiak képviselőnek. A mandátum nem pottyan az égből, sokat kell azért a kocsirúd elé szaladgálni. De ha ád az isten mandátumot, ád hozzá észt is, amint azt a koraszülött tanitó-ujságiró-föidbirtokos-prolctár képviselő mutatja.

Forrong a mohamedánság Afrikában

A franciákat is veszedelem fenyegeti Marokkóban

A spanyol csapatok kivonulása Marokkónak abból a részéből, amelyet az aigeziraszi egyezmény juttatott Spanyolori-záinak, ismét, a nemzetközi politika előterébe juttatja a marokkói kérdést. Elsősorban Franciaország nyugtalankodik, mert ha Abd-el-Kritnnck, a Riffarabok vezérének, aki a spanyol fennhatóság alá helyezett 28.000 négyszögki’ométernyi területen fellázította a bennszülötteket és visszavonulásra kényszer tette a megszálló hadserege!, sikerül megalapítani a független Riíf-káztársaságot, a nyugalom francia Marokkóban sem fog sokáig tartani. De veszedelem fenyegeti Tanger kikötővárost és a hozzátaríozó zónát is, amely nemzetközi .ellenőrzés alatt áll. A nehezen létrejött aigeziraszi egyezmény helyett tehát uj rendezés válik szükségessé, ezúttal súlyosabb viszonyok között, mint húsz év előtt, mert most számolni kell azzal, hogy az egész mohamedán világban fölébredt a nemzeti öntudat.

Tavaly, még remélhették a franciák, hogy Spanyolország helyét Marokkó északkeleti részén Franciaország foglalhatja el, most azonban örülniük kell, ha az általuk titokban szitott mozgalom át nem csap a francia Marokkó határain. De még abban az esetben is, hs megegyezni tudnának Abd-el-Krimmel, ki— Akik példányonként veszik a Bácsmegyel Naplót, mint többször megírtuk, szintén jogot tartanak arra, hogy részt vegyenek a január 18-án megtartandó sorsolásban. A példányszámonkénti vásárlóknak ahhoz, hogy a sorsolásban részit vegyenek november hónapból öt példány első oldalát kell beküldeniök. Minthogy sok olvasónk azzal fordult hozzánk, hogy november elején még nem őrizték meg a lapokat, a kiadóhivatal úgy intézkedett, hogy a

november 11, 13, 14, 17, 21. dátummal megjelent példányok szolgáljanak igazolásul. Aki az előző felhívásban közzétett lappéldányokat már beküldte, annak nemi kell újabbakat küldeni. Ezek igényjogosultságát igazoltnak tekintjük, ha január elején a decemberi példányok közül is beküldik azt az öt lapot, amelyet a kiadóhivatal kér.

— Uj doktor. Noviszadról jelentik: Lampel Béla ügyvédjelöltet a zagrebi egyetemen a jogtudományok doktorává avatták.

— Becskerek város közgyűlése. Becskerek város kiszélesített tanácsa szombaton délután közgyűlést tart. A közgyűlésen tárgyalás alá kerül a város 1925. évi költségvetése is.

— Macdonald a Nyugat-Indiákra utazik. Londonból jelentik: Ramsay Macdonald volt miniszterelnök, a munkáspárt vezére december 22-én elutazik Angliából, hogy egészségi okokból a Nyugat-Indiákra utazzék. Február 9-ike táján tér vissza. A volt munkáspárti kormány egy másik minisztere, lord Thompson is külföldre utazik, még pedig az Egyesült-Államokba, ahol a közejövő polgári repülésügyéről tart előadást.

— Bratianu román pénzügyminiszter Amerikába utazik. Bukarestből jelentik: A Lupta értesülése szerint Bratianu Vintila pénzügyminiszter párisi utazása után Amerikába megy. A pénzügyminiszter a román-amerikai ellentéteket akarja elsimítani. Bratianu Vintila reméli, hogy kölcsönt is kaphat az Egyesült- Államoktól. A lap szerint herceg Bibescu Anton, Románia washingtoni követe, aki szabadságra érkezett Romániába, megszakította szabadságát és néhány nap múlva visszautazik Amerikába, hogy előkészítse a pénzügyminiszter útját.

A spanyol király fonográfbeszéde a marokkói katonák javára. Párisi újságok írják, hogy Alfonz spanyol király szerződést kötött egy amerikai fonográftársasággal s kötelezte magát, hogy a fonográffelvevőfőlcsérbe beszédet mond és az amerikai vállalat ezt a lemezt az egész világon szabadon terjesztheti. A tiszteletdijból Alfonz király karácsonyi ajándékokat akar vásárolni azoknak a spanyol katonáknak, akik Marokkóban harcolnak.

zártnak tekinthető, h^»gy Olaszország és Nagy-Britannia hozzájáruljanak a francia protekturátus kiterjesztéséhez.

Az angol és a francia kormány arra figyelmeztette a madridi kormányt, hogy a spanyol zóna kiürítése ellentétben áll az aigeziraszi szerződéssel. Látván a rsiohamedánság megmozdulását Arábiában, Egyiptomban és Tuniszban, nekik jelenleg kellemesebjj volna, ha tovább is Spanyolország bajlódik a föllázadt marokkóiakkal és egymaga áldoz pénzt és vért a lázadás megfékezéjére, A spanyoloknak azonban elég volt a marokkói kalandból, amely aláásta országuk pénzügyeit és súlyos visszahatást gyakorolt belpolitikai viszonyaikra. Primo de Rivera tábornok, úgy látszik, véglegesen kiüríti a Riff-vidéket és csak a tengerparti sávot fogja megtartani Spanyolországnak.

Római jelentés szerint Chamberlain a marokkói kérdésről is tárgyalt Mussolinivel, aki sajtója révén már az összejövetel előtt tudtára adta a világnak, hogy Olaszország nem nézhetné közönyösen a Marokkóban esetleg bekövetkezhető változásokat. Ez a figyelmeztetés elsősorban Franciaországnak szólt, amely tuniszi politikájával az utóbbi időben maga ellen ingerelte az olasz közvéleményt.

HÍREK

oie- Jugoszláv-ronián tárgyalások Kikindán a Bega szabályozásáról. Kikindárúl jelentik: Csütörtökön Kikindára érkezett Wildran jugoszláv és Concescu román mérnök, hogy a Bega szabályozására nézve kötendő megállapodást előkészítsék. A delegátusok autón bejárták az árterületeket, ahol rajzokat és felvételeket készítettek.

— A montenegrói és hercegovinál dobrovoljácok küldöttsége a földmlvelésiigyl miniszternél. Noviszadról jelentik: Sziepcsevics Milán főispán vezetésevei csütörtökön a földigénylő montenegrói és hercegovinál dobrovoljácok ís telepesek küldöttsége Beogradban járt a földmivelésügyi miniszternél, akinek előterjesztették azt a panaszukat, hogy noha részükre a Vajdaságban földek vaunak biztosítva, a szükséges 3400 hold helyett csak 1000 hold áll e célra az agrárbizottság rendelkezésére. A miniszter úgy intézkedett, hegy a meglevő 1000 holdat kizárólag a debrovo- Ijácok közt osztják szét, mig a telepesek másutt kapnak földet.

— A mag ar psírí: elnök! tanácsa vasárnap, december hó 21-ik napján ülést tart, amelyen a párt ügyrendje érlelőiében a párt végleges jelöléseit fogják megejteni.

— Nyilatkozat. Prokopy Imre, a magyar párt szombori szervezetének egyik vezetője annak megállapítását kéri a Bácsmegyei Napló szerkesztő ségétől, hogy a szombori pártszervezetben fölmerült differenciának nem

alapját s komoly kilátás van arra, hogy a ma még meglévő nézeteltéréseket sikerülni fog rövidesen kiegyenlíteni.

— A karácsonyi szám. Szerkesztőségben, nyomdában, cinkográfiai műintézetbeft már készül a Bácsmegyei Napló karácsonyi száma. A karácsonyi szám terjedelmét ma még nem tudjuk pontosan megállapítani. Előreláthatólag 64 oldalas lesz karácsonykor a Bácsmegyei Napló. Nem az a törekvésünk, hogy ujságoldalakat adjunk, hanem hogy érdekes, nívós és hasznos olvasni valóval szolgáljunk s hogy -a karácsonyi lap hetek és hónapokra adjon olvasni és megfontolni valót. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy olvasóink egy része nem képes hozzájutni a karácsonyi számhoz, mert az ujságárusitóknál hamar elkapkodják lapokat. Erre való tekintettel a kiadóhivatal idejekorán figyelmezteti az ol vasókat, hogy ott, ahol rendszerint vásárolni szokták a Bácsmegyei Naplót már most jegyeztessék elő, ha reflektálnak a lapra.

— Hetvenezer kilométeres utazás h í mezőn át. Parisból jelentik: Knud Rasmussen expedíciója, amely 1920 szeptemberében indu t el a déli sark felé, csütörtökön Párisba érkezett. A kiváló dán tudós példátlan rekordot teremtett mostani utjával, több mint 70.000 kilóméternyi távolságot járt be kutyákkal huroít szánkókon. Sikerült e hoznia az 1874-ben megfagyott első sarklautatónak: Franklinnak tetemeit is. Az expedíció által összcgyüítött anyag egész múzeumot tesz ki: 22.000 tárgyból áll. Ezt a gyűjteményt Rasmussen a kopenhágai néprajzi múzeumnak fogja ajándékozni, pedig egy amerikai muzeum

azt is, hogy szinte beszélni is elfelejtet- az osztályérdekek képviselete képezi már százezer dollárt mért érte.

— Harminchárom gyermeke van egy indiánnak. Nemrégen még sokat írtak arról, hogy az amerikai indiánok kiveszőben vannak. Újabban azonban inkább arról érkeznek hirek, hogy ezek az őslakók nem hogy pusztulnak, hanem számuk inkább erősen növekvőben van. Virginia állam egyik kis városában a napokban indián keresztelő volt. Dr. Ernest Jones Cherokee indián harmincharmadik gyermekét keresztelték. Dr. Jones ma Amerikában a legtöbb gyermek atyja. A legkisebb gyermeke pár napos, ennek legidősebb testvére pedig hatvannyolc éves. Dr. Jones háromszor házasodott, kilencvenhat unokája és tizennyolc dédunokája van már. O maga most nyolcvanhat éves, mindössze egyszer volt beteg, reumás bántalmai voltak néhány évvel ezelőtt. Valamennyi gyermeke erős és egészséges.

Dr. Klein Endre szülész és nőgyógyász snecialista. a berlini és a giesseni tud. egyetem nőgyógyászati klinikáinak volt asszisztense, rendel Subotica. Senéanski (Zftitai) cut 12, Tel. 236 9687