Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-02 / 330. szám

1924 december 2. BACSMEGYKi NAPLÓ 3. oldal Bethlen levele a bíróság előtt Nagy Emil volt igazi ágügymimszter a kaució ellenében szabadiábrahelyezett Esküttet kihallgatáson fogadta Budapestről jelentik: A panama­­pör hétfői társra!ásán Esküit Lajos bejelentette, hogy védelmére újra ielkértc dr. Györki Imrét és dr. Weisz Ödönt, akik a védelmet újra elvállalták. Az elnök (bejelentette, hogy a bí­róság a bizonyítás kiegészítése tár­gyában beadott indítványoknak részben helyt adott. Elrendelte a bíróság Térlfy Béla, Pécsi Tibor, Csézi Lukács és Ko­vács Gyula kihal -gátasát. Elrendelte azonkívül a bírását’ Bethlen István grófnak 1921 júniusában nagyatádi Szabó Istvánhoz intézett levele ama részének felolvasását, amely erre az ügyre vonatkozik. Az ügyész: Tekintettel arra. hogy egy miniszterelnöki levéllel a közvé­leményt felizgatták . . . Az elnök e szavaknál az ügyészt félbeszakította és néni engedte to­vább beszélni. Térlfy Béla volt közélelmezési miniszter a következő tanú. aki el­mondta, hogy 1931 őszén megbízta öt Nagyatádi, hogy tartson vizsgála­tot a minisztériumban a kiviteli ügyekre vonatkozólag. Ez a vizsgá­lat csak arra terjed ki. hogv vajion a rendszer leivetővé teszi-e. hogy a tisztviselők visszaéléseket kövesse­nek el. Arra vonatkozólag, hogy Es­küit a miniszter tudtával, vagy tud­ta nélkül fölvett-e illetéktelen össze­geket. a vizsgálat, nem terjedt ki. Esküttel nem is érintkezhetett, mért ez akkor már le volt tartóztatva. Ki­viteli engedélyt csak a miniszter hozzájárulásával lehetett kapni. A vizsgálat során nem merült fel gya­nú Nagyatádi ellen, bár Bethlen bi­zalmas felkérésére ebben az irány­ban is kiterjedt a vizsgálat. Kovács Gyula volt kéoviselő. ta­nú, aki annakidején revolveres me­rényletet követett cl Tisza István el­len. elmondta, hogy Esküit apja gyakran küldött fiának nagyobb Ősz­­szegeket. Eskütt Lajos egy esetben azt mondotta, hogy 400.000 koroná­ra van szüksége és okmányokkal igazolta, hogy ez hazafias célra kell. Valami külföldi propagandáról lehe­tett szó. amii azonban közelebbről nem hajlandó tanú megnevezni. Az elnök: Miért bízott Nagyatádi oiy nagyon Esküdben? Kovács: Azért, mert a földmive­­lésügyi minisztériumban mindenki ellensége volt. óról a csak ner pa raszt beszéltek. Ezek után az elnök ismertette Nagy Emil volt igazságügy miniszter levelét, melyet Londonból irt Nagy­atádinak. Ebben a többek közt az áll» ... Hallom, hogy téged is bele­kevertek ebbe az ügybe. Ebben a nagyszerű világban szomorúan hat rám, hogy megcsapott kicsiny ha­zánk ronda erkölcsének szele. Ki­jelentem, megnyugtatásodra, hogy egy alkalommal Esküttct kétórás audiencián fogadtam, ahol ő mindent feltálalt nekem, bemártotta főleg Küllay Tibort és főtisztviselőit, nem­különben a miniszterelnököt is. Ar­ra a kérdésre azonban, hogy te is bele vagy-e a dologba keverve, a legközvetlenebb őszinteség hangján mondotta, hogy ie semmiről nem tudsz«-. Eskütt: Kérem méltóságodat; idézze meg Nagy Emilt, ő bizonyí­tani fogja, hogy ezt az audienciát maga Nagyatádi eszközölte ki a részemre és ilymódon érthető a vallomásom. Ezután felolvasták Bethlen István gróf miniszterelnöknek júniu­sában 3693 'EM szám alatt Nagy­atádi miniszterhez intézett levelének a pörre vonatkozó részét: »Titkos, kizárólag saiát kezébe. Nagy méltóságú . miniszter ur. folyó évi május hó 8-án kelt 3270. számú levelére van szerencsém értesíteni, hogy a közélelmezési miniszter úrtól nyert értesülés aJapián megtudtam, hogy a múltban tisztán oolitikai és vrooagan­­dísztikus célból kiviteli engedélyek ado­­mányoztattak. Kérem Nagyméltóságodat, a jövőben engem minden ilves dologról értesíte­ni... Az elnök a levél többi részének ismertetését mellőzte. Gál védő: A miniszterelnök ur a november 27-iki tárgyalási napon azt állította, hogy sem párt-, sem propaganda célokra történő illeték­telen pénzek beszedéséről nem tu­dott. Az imént felolvasott levél ér­telmében azonban azt kell hinnünk, hogy tudott róla. Kérem tehát a te­kintetes királyi törvényszéket, hogv pusztán a miniszterelnök presztí­zsére való tekintettel rendelje cl újbóli tanúkihallgatását, mert ö a legkompetensebb arra, how vallo­mása és a sajátkezű levele közti ellentmondást eloszlassa. Gaál Jenő dr. indítványát a tör­vényszék elutasította. Inzultálták Rupert képviselőt Budaházy százados megtámadta a budapesti keleti pályaudvar éttermében — A nyugatmagyarországi gyilkosságok epilógusa Budapestről jelentik:' Rupert Re­zső nemzetgyűlési képviselő vasár­nap este vadászatról hazatérve a keleti pályaudvar éttermében vacso­rázott. amikor egy civilruhás férfi lépett hozzá és udvariasan megszó­lította: — Kérem, egypúr bizalmas szóm volna Önhöz. Rupert fölállott az asztaltól és készséggel félrevonult társaságától az idegennel, aki mindössze ennyit mondott: — Budaházy Miklós vagyok! A következő pillanatban fölemelt öklével teljes erejéből bal halánté­kon ütötte Rupert Rezsőt. A kép­viselő egy szempillantásra megtán­­torodott. azután többször arcába súj­tott támadójának, maid amikor Bu­daházy ismét rá akart támadni, has­­barugta. Budaházy erre uira neki­rohant Ruperínek és mellbeíitötte, úgy hogy a képviselő megbotolva egy székbe, elesett és kevés híján végigzuhant a parketten. Estében Rupert harsány hangon kiáll tóttá: — Ez a nyugatmagyarországi gyilkos! Az egész utazó- és étkező közön­ség odatódult a verekedés színhe­lyére, Rupertet, aki taloraállott, hú­szán is ölelgették és kérdezgették a verekedés oka felől. Ezalatt Buda­házy Miklós hirtelen eltűnt az étte­remből. úgy, hogy Rupert, aki két ur kíséretében utána sietett, már nem találta. A brutális támadásnak az az előz­ménye. hogy Budaházy százados, a volt nyíregyházai különítmény pa­rancsnoka, a nyugatmagyarországi felkelés alkalmával agyonlövette Sá­­tory Eduard hadnagyot két tiszttár­sával együtt, mert azok őt lopással gyanúsították meg. Budaházynak ezt a háromszoros gyilkosságát a Világ című napilap leleplezte, mire a gyilkos százados provokáltatta a nap felelős szerkesztőjét. Eeleki Gé­za dr. hirlapirót. Feleki egyik meg­bízottjául Rupertet nevezte meg, aki fele nevében arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy gyilkosságokat nem lehet lovagias utón elintézni s Budaházyt elégtételadásra alkalmat­lannak nyilvánította. Budaházy szá­zados ezután Rupertet is Drovokál­­tatta, aki — előbbi álláspontjához híven — nem volt hajlandó lovagias útra terelni az ügyet, hanem kijelen­tette, hogy csak akkor hajlandó elégtételt adni, ha Budaházy a bí­róság előtt tisztázni tudta magát a gyilkosság vádia alól. A százados, érthető okokból, nein fordult a bírósághoz, hanem a fen­tebb leirt módon igyekezett elégte felt szerezni magának. Rupert hét­főn délelőtt testi sértés miatt felje­lentést tett támadója ellen. Kizárták a szocialista képviselőket a magyar parlament üléseiről A demokratikus ellenzék kivonult az ülésteremből Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés hétfői ülését nagy várakozás előzte meg, mert ezen kellett kihirdetni a mentelmi bizottságnak a pénteki ülésről fegyveres erőszakkal kivezetett képviselők ügyé­ben hozott határozatát. A kormánypárt te jes számban megjelent az ülésen, mig az ellenzék távollétével tüntetett. Rubinck István, a mentelmi bizottság előadója ismertette a kivezetett képvi­selők ügyét és íe olvasta a bizottság határozatát, amely szerint javasolja, hogy zárják ki Györki Imre és Szilágyi Lajos képviselőket. Propper Sándor, Esztergályos János és Kabók Lajos kép­­vi-előket egymásután következő huszon­két ülésről, Pcyer Károly, Batitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Klárik Ferenc. Farkas István, Szeder Ferenc és Maiasits Géza képviselőket a nemzetgyűlés egymásután kögetkező húsz ülésről, Peid! Gyula képviselőt a nemzetgyűlés egymás után következő tiz ülésről. Javasolta továbbá, hogy Hébelt Ede képviselőt utasítsa a nem­zetgyűlés a Ház ünnepélyes megköve­tésére. Az e’őadói javaslattal szemben Varga Gábor kormányíámogr.tó képviselő szólal fel, aki hangsúlyozta, hogy egyetért a javaslat indoklásával, amely szerint a szociálisra képviselők botrányos módon zavarták a nemzetgyűlés tanácskozását, de a büntetést tulszigorunak tartja. Ki­fejtette, hogy a javaslatot politikai és nemzeti szempontból kell felfogni. Bethlen István gróf miniszterelnök : Abból fogjuk fel. Varga Gábor: Utalnom kel! arra a tényre, hogy ezeknek a képviselőknek a nemzetgyűlés üléseiről való kizárása összeesik a házszabályrevizió tárgyalá­sával. Nem volnánk képesek elhárítani magunktól azt a vádat, hogy csak azért zártuk ki ilyen hosszú időre az ellenzék egyes tagjait, mert megakartunk tőlük szabadulni a házszabályrevizió tárgya­lásának idejére. Bessenyei Zénó: Nem az ellenzékről, hanem csak a szocialistákról van sz< Varga Gábor: Nekünk kötelességünk ennek a vádnak még látszatát is elhárí­tani. Éppen érért Kaas Albert báróval, az egységespárt tagjával egyetértőén a kisebbségi véleményt terjesztek elő. A kisebbségi javaslat a legnagyobb büntetést hat napi kizárásban, a legki­sebbet egv napban állapította meg. A kormánypárt nem a kisebbségi indítványt fogadta el, hanem az előadói javaslatot. Ezután — e’lenzékmentesen — rátér­tek a házszabályrevizió tárgyalására, amelyet az ellenzék szájkosárjavaslatnak nevezett el. Örffy Imre dr. a házszabályreviziós javaslat előadója röviden ismertette a javaslat célját, majd Grieger Miklós plé­bános, keresztény ellenzéki szólalt fel. — Fájó szívvel állapítom meg, — mondotta, hogy nálunk is beteg a par­lament. Egészséges parlament csak ott lehetséges, ahol a többséggel szemben kormányképcs kisebbség van, ahol a változásnak a lehetősége biztosítva van. A parlament eredeti hibáját ott talál­hatjuk meg, hogy a kormány a nép akaratának erőszakos befolyásával, meg­hamisításával hozta be többségét a par­lamentbe, ezzel a törvénytelen utón a parlamentbe került többséggel szemben az ellenzék kénytelen volt a technikai obstrukcióhoz folyamodni. Felelős a kor­mány a sok választási visszaélésért. Meg­mutatta ekkor, hogy nem lehetetlen diktatórikus kormányzat alkotmányos I formában. A házszabályreviziót különben indokoltnak tartom, mert ha a tűrhetet­lenné vált tárgyalási hangon nem vál­toztatunk, akkor a törvényhozás kifordul sarkaiból. Beszéde befejezése után az ellenzék bevonult az ülésterembe és Hegymegi Kiss Pál felolvasta a demokratikus ellen­zék deklarációját. Megállapította, hogy a kormány a szanálási törvénnyel meg­szerzett diktatúrát ki akarja terjeszteni a parlamenti életre is. Megakad lyozták, hogy az e lenzek a panamák kérdésével foglalkozhasson. Hegymcsmegi-Kiss Pál beszéde befe­jeztével a szocialisták és radikálisok ki­vonultak. Husmérgezésben meghalt a Nova Posta egyik munkatársa A suboticai Horvátli-féle vendég­lőben szombaton este nagyobb tár­saság vacsorázott együtt. Vacsora után a társaság tagjak: Kerekovics Laka. a Nova Posta munkatársa, Su­sies Ibrahim pénzűgyigazgatósági titkár ,Grgovics Lukác s és Mesto­­rovics Stévó, a gyermekvédő hivatal tisztviselői, Starcsevics Ante újság­író és Morvát Lajos vendéglős át­mentek a Városi-kávéházba. ahol éj­félig boroztak. A kávéházi záróm után a társaság tovább vándorolt az éjszakában és előbb a Tri Sesirába. majd a fíát’s/ca-vendéglőbe és Zora­­vendéglőbe tértek be. A Zora-bau Kerekovics és Susies rasnica-hust rendeltek. Kerekovics három ada got evett, inig Susies csak egy ada­got. A Zora-ból hajnal felé a társa­ság a Ah/rad-kávéliúzba ment, ahol bort és feketekávét ittak, végül ^ a Macingerné-íéle kiskorcsmába tér­tek be borozni. A korcsma előtt Kerekovics _ és Susies hirtelen rosszullettek, mind­ketten magas lázról panaszkodtak. Kerekovics nyomban hazament kö­zeli lakására, mig Susies a Maciu­­gcrné-korcsrnából betért a Putnik­­iéie korcsmába is. ahol inár eres gyomorgörcsei támadtak. Megivott három pohár pálinkát és hazatért le­feküdni. Ez alatt Kerekovicsot oda­haza rettenetes fájdalmak kínozták. Reggel nyolc óra tájban felöltözött és elment a liorváth-vendéglÖbe, hogv a gyomorgörcsök csillapításá­ra fekete-kávét igyon. Leült a kály­ha mellé, de pár perc múlva, lefordult a székről és meghall. Értesítették a mentőket, akik holttestét kiszállítót tűk a bajai-uti temető hullaházába. Susies délig aludt lakásán, dél­ben szintén rosszullct fogta cl, mi­re a házbeliek kihívták hozzá dr. Plavsics Koszta orvost, aki megál­lapította, hogy gyomarmérgezést kapott, lintézkedésére beszállították a közkórházba, ahol nyomban ke­zelés alá vették. Állapota válságos. Időközben a rendőrség is értesült a történtekről és megindította a nyomozást. Először az a gyanú me­rült fel, hogy alkoho’mergezés tör­tént, később azonban valószínűvé vált, hogy Kerekovics és Susies hustnérgezés áldozatai. A szeren­csétlenül járt Kerekovics halálának okát a hétfői boncolás iogia tisz­tázni.

Next

/
Thumbnails
Contents