Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-14 / 341. szám
16. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 1924. december 14. TERE-FERE <*=* O '&> Szegény Rothschild! A Rothschildok között vannak dúsgazdagok, de vannak szegéinek is. Az a Rothschild Náthán, kiről most Grünkranz Monacóban könyvet jelentetett meg, a világ legszánandóbb, legszerencsétlenebb, legszegényebb embere volt, holott talán maga sein tudta életében, hogy mennyi vagyonnal rendelkezik. Ebből az érdekcsigázó jj könyvből valók az alábbi részletek. Szegény Rothschild az életében csak hármat szeretett, akár Jusuf, a költő kóborolni, kerékpározni, régi műtárgyakat gyűjteni. Kedvelte ezenkívül, de már nem anynyira, a jó szivarokat és a szép orchideákat is. Féltékenyen őrködött szivarjaira s mindig sajátkeziileg adott vendégeinek, egyet-egyet. Orchideáit pedig a melegházban gondosan ápolgatta s egyegy tőért nem ritkán ötvenezer frankot is fizetett. Naponta sok kiló húsból főzetett erős húslevest, iiogy azzal öntöztesse meg e ragadozó virágok tövét s a melegházban ügyeltetett arra. hogy a hőmérséklet a nap mind a huszonnégy órájában egyenletes legyen. Nem ivott, elpirult, ha nőkről beszéltek, mégcsak nem is inyenckedett. Lion ur volt a szakács, kit Franciaországból hozatott, de gyakran csak lágytojást ebédelt. Azért a szakácsát mindenüvé magával vitte. Még szalónkocsijában is ' ö szolgált fel. Különben álmatlanságban szenvedett. Zsarnoki urnák látszik az emlékiratokból a báró, ki könyörtelenül bocsátotta el egyes alkalmazottait egy vagy más botlásért, de rejtélyesnek, kiszámíthatatlannak is. Mikor pénztárosa sikkasztott," elküldte őt, de utolsó pillanatban utána menesztette főigazgatóját, hogy szerencsés utat kívánjon neki. — Mennyire sajnálom ezt a szerencsétlen embert — kiáltott fel Rothschild, — hogy így tönkretette a jövőjét. Hogy vadászterületén elszaporittassa a fajdkakasokat, Skóciából hozatott tojásokat. Inasainak a hosszú utón mozdu- j laflanul kellett iilniök, térdreszoritott j kézzel, hogy a tojások össze ne törje- j nek,. Egy alkalommal pedig, hogy j utón volt Gríinkranzza!, elfogyott a pénze. Grünkranz figyelmeztette, hogy a tárcájában még van egy tiz sterlinges s azt felválthatják az osztrák parasztoknál. — Nem, — válaszolt Rothschild tréfásan — ezek olyan árfolyamot szabnak, amilyent akarnak. Inkább kérjen tőlük, kölcsön pár forintot. A Kneivv-knrával gyógyittatta magát egész életében és abba is halt meg, mert megfázott. Szegény Rothschild! * babonás, kigyóbüvölő szemével és csak ennyit mondott: — Ön ugyebár fasiszta? Musco őszintén válaszolt: — Kegyelmes uram én — tengerész vagyok. Mindig arra fordítom a vitorlát, amely felől a szél fuj . . . * Csuzos angolok. Az angolok panaszkodnak: rengeteg arányban pusztit náluk a csuz s ijesztő módon terjed. A londoni munkásbiztositó statisztikát készített és kimutatta, hogy az angol nemzet legnagyobb ellensége — még a németeknél is nagyobb — a csuz és évente kétszázezer sterlingjébe kerül a munkásbiztositó társaságnak ez a nyavalya, nem számítva azt a munkaveszteséget, melyet az állam általa szenved. Most tehát vita indult meg a legelső orvosok között, miként lehetne gátat vetni a csuz terjedésének, melyet Angliában minden formában ismernek, akár mint izomcsuzt, izületi, vagy nem izületi gyulladást, akár mint csipö- és ágyéknyillalást. Megállapították, hogy a csuzus lázat és a torokgyulladást szoros kötelék fűzi össze: a csuzban szenvedők 50%-ának nagyon érzékeny a torokmandulája. Aztán az izületi gyulladás gyakran társul fogfájással is, amit különösen a háborúban észleltek, az ngynevezett iövészárki láznál, mely hasonló a csuzhüz. De azt még a legelső orvostudósok ;>em tudják tisztázni, hogy a jelenségek között okozati összefüggés van-e, mint például az influenza és tüdőgyulladás között. Csak annyi bizonyos, hogy a csuzt Anglia nyirkos égalja segíti elő, és a csuzos angolok, kik a világ urai, nem tudnak ellene védekezni. Egyelőre azonban a földgolyó mégis csak úgy táncol, ahogy ők akarják. * A német gvérmék. Egy párisi lap mondja el az alábbi históriát. Nem 'szavatolunk hitelességéért, de eléggé mu! latságos. : A németek, kik a háborúban lerongyolódtak és tönkrementek, a világ ember! barátaihoz fordultak a koplaló szegény ■ gyermekeiket külföldre küldötték nyaralni, módos svájci vagy németalföldi emberekhez, hogy azok föltáplálják és kiruházzák őket. Egy bázeli polgár a különböző bizottságok kérésének engedve múltkor magához vett egy ínséges német gyereket, j kiről azt állították a jelentések hogy ott! hon heteken át koplalt. De a gyermek (oly rakoncátlan és engedetlen volt, hogy ] a svájci vendéglátó gazda pár hét után megbánta udvariasságát, jelentkezett az ottani német követségen és kérte, hogy a gyermeket szállítsák haza. A követség bizonyos idő múltán azt felelte az emberbarátnak, hogy bocsássa rendelkezésére a gyermeknek az útiköltséget s akkor majd intézkednek, hogy hazaszállítsák. Erre is hajlandónak mutatkozott a svájci polgár. Levelére pár nap múlva kapott választ a német követségtől, mely így szólt: — Nagy sajnálatunkra most nem küldhetjük haza a gyermeket, mert szülei ebben az időben Engadineben vannak, ott nyaralnak. Méltóztassék addig várni, míg kéjutazásuk véget ért. Ha nem igaz ez a történet, akkor is jellemző arra, hogy a franciák milyen módon igyekeznek hangulatot teremteni a németek ellen, kiket még éhező gyermekeikben is gyűlölnek. * Ha majd 2000-et írunk. Főnek Párisban érdekes előadást tartott arról, milyen lesz életünk akkor, mikor majd ZCOO-et Írunk. Az előadás sokkal regényesebb, mint bármely regény, melyet manapság olvashatunk. De senkisem állíthatja, hogy a francia fantasztikának nem lesz majd igaza. íme egy kis jelenet, önagyságát Rádió-telefonon délelőtt 11 órakor meghívják egy new-yorki bálra. Azonnal öszszeszedeti csomagjait, báliruhát ölt, gépkocsira perdül és elhajt a repülőállomásra. Itt csengetyük csengetnek: -- délben van az indulás. Üdvözlések, kézszoritásek, emberek rohannak fel a repülőgép folyosóira. Délben a gigászi, súlyos jármű elröppen a földről, berregni kezd a, nyolc hatalmas motor. Páris nemsokára eltűnik, a repülőgép tizenhat és tizennyolcezer méterre emelkedik a tengerszine fölé, hol a légköri zavarok már nein számítanak és a levegőn ritkasága folytán a repülőgép vadul vágtathat. Az utasok azonban rendes levegőt lélegzetük be, melyet az errevaló készülékkel szivattyúznak fel a szobákba, villamos erővel, minthogy a villamos gépek is állandóan kattognak a légi utazás alatt. Féltizcnkettőkor éjjel kigyullad egy villamostábla, jelezve, hogy mindjárt célhoz érnek az utasok és készülődjenek a kiszállásra. Newyork negyed óra múlva alattuk van. A földre szállanak, önagysága kiiép a repülőgépből báli cipellőjében és egy gépkocsin a bálterembe viteti magát . . . hiszen mindenki, tudja, hogy a Sterner cukrászdában készítik a legjobb teasüieményt, la. kodalmi-, kei esztelőtortát, parféit, zsu. rokra édes és sőssüteményt. Nagy vá. lasztékban karácsonyfa díszek. °Subo tica. Nagytemplom előtt. Telefon 206" Csak a szagos nő gusztusos! Használjon tehát kizárólag SELCO virágig mert ettó"! nagyon szagos tehát nagyon kívánatos lesz eUWDVÍi I ŰZÖK 35U-— dinaitó Haskötő is Qradhtlier orvosi rende ősre. Hasfiizó, uyomorszoriíó, Mel.tartó. R.gi íücöket div - tosra áta akitoli. 9673 Virág León in Alekszandrova u. 11 Alkoholmentes teljesen koncentrált legnemesebb tiszta virágillat. Elegáns hölgy e's ur csak ezt használja Xanhatds minden drogneriábar, patikában, jobb üzletekben s föd ászoknál Küldjön be 20 dinárt és kap bérmentve 1 üveggel bármely illatból. Ha fái a fele és szédül, ha meUszornlást és szívdobogást érez. igvék minél előbb valódi Ferenc József keserüvizet MORAVETZ zr nem ükereskedés Timisoara (Román a) Az utódállamok legnag óbb z.nemüszakü Jete. Minden megrendelést gyorsan, pontos n és a legolcsóbban intéz el. Tegyen próbaniegrendelést 1 Jegyzékek ingyen. Mussolini és a színész, ügy látszik, hogy a mai világban, mely a hatalmat és az egyeduralkodókat épugy tiszteli, mint az ókor, pusztán az udvari bolondoknak és a színészeknek lehet igazat mondaniok, akiknél sohasem lehet tudni, meddig a játék és meddig a valóság. Mussolinit, a fasiszta fejedelmet meglátogatta római székhelyén a palazzo Chigiben Angelo Musco, a híres szicíliai szinész. Belépett a falszőnycgekkcl ékes terembe, melyben a miniszterelnök ült, az Íróasztalánál, ökölbeszorított kézzel, nagyon komoran, amint szokott, mikor látogatót fogad. A szicíliai szinész zavartan közeledett feléje, végre kinyitotta a száját és így szólt: — Elnök ur, csak tessék tovább, ne zavartassa magát. Mussolini nevetve fakadt és tovább kezelte őt, hagyta állani, mint azokat a látogatóit, akiket meg akart fékezni. Musco darabig álldogált, de aztán nem tudta magát tovább türtőztetni. — Einök ur — kérdezte egyszerre — ez ugyebár egy állóbár? Mussolini, ki ismét kegyesen elkacagta magát, megkínálta hellyel, ránézett
