Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-13 / 340. szám

1924 december 13. BACSMEGYEI NAPLÓ 5: oldal. Mikor a posta spórol A feketicsi postáról elloptak egy postazsákot, amelyben 50.000 dinár készpénz volt Feketics bácskai községben eddig két postahivatal működött: az egyik bent a községben, a másik a vasúti állomá­son. Feketicsen ágazik cl a subotica— beogradi fővonalból a mellékvonal Pa­­lánka felé s a vasúti postahivatalnak az volt a feladata, hogy a Palánka felé irányuló, vagy onnan érkező postakül­deményeket átvegye és tovább küldje. Szerdán reggel a novisadi postaigazga­tóság beszüntette a feketicsi vasúti pos­tát s a postakocsist bízta meg, hogy el­lássa azokat a teendőket, amelyeket eddig a vasúti posta végzett. A takarékosság nem vált be s az in­tézkedésre alighanem súlyosan ráfizet a postakincstár, mert az uj rend első nap­ján a küldemények közül elveszett egy postazsák, amelyben 50.000 dinár kész­pénzt tartalmazó lettél volt. Varga János feketicsi postakocsis csü­törtökön reggel a községből egy taligán vitte ki a vasúti állomásra a postakül­deményeket. Az állomáson már bent állottak a Suboticáról érkező és a No­­visadról érkező vonatok. A postakocsis a taligát odatolta a postakocsihoz s ő visszament a perronra, hogy a többi küldeményt is kivigye és feladja. Mind­össze egy pár pillanatig volt távol, de mire visszatért, az őrizetlenül maradt taligáról hiányzott egy postazsák. Ebben a zsákban benne volt többek közt egy ötvenezer dinárt tartalmazó pénzesievél is, amelyben Feketics község küldte Somborba a vármegyei pénztárba a be­szedett útadót. A vizsgálat nyomban megindult, de az eltűnt postazsáknak eddig nincsen semmi nyoma. Elmozdítják Petrovaradin város egész vezetőségét Petrovaradin kormánybiztost kap Petrovaradinban a szerb és a horvát lakosság közt nincs mos a kellő egyet­értés, a petrovaradini szerbek azt pa­naszolják, hogy a horvdtok részéről igen sok inzultust kell elszenvedniük, sőt a petrovaradini rendőrséget is az­zal vádolják, hogy a szerbeket ártatla­nul bántalmazza és minden esetben a szerbek cll.cn foglal állást. A petrovaradini szisyb lakosság az utóbbi napok eseményei közül a követ­kezőket panaszolja. Néhány nappal ezelőtt boszniai szerb hajcsárok nagyobb marhaszálütmányí hajtottak Noviszadra. Útjuk Petrövara­­dittcn át vezetett és mert a Dunán való átkelés csak kompon történik, a marha­­szállítmány sokáig időzött a petrovara­dini parton. Vukovits Jeronim petrova­radini horvát gazda, aki a petrovara­dini Radics-párt vezetőségének is tagja, több petrovaradini horváttal megtá­madta a szerb hajcsárokat és őket vé­resre verte. A véres támadás a rend­őrség épületétől néhány lépésnyire tör­tént s az egyik megtámadt hajcsár vé­res fejjel rendőri segítségért is futott, a rendőrség azonban nem látta a szük­ségét, hogy a megtámadottak további bántalmazását megakadályozza. Kra­­csin Luka, Borovics Púja és Goldber­ger Péter,petrovaradini horvátok a no­­viszadi piacról hazatérő bukovcei szerb gazdákat támadták meg, anélkül, hogy az erről értesített petrovaradini rendőrség a botrányos és véres táma­dásba beleavatkozott volna. Pár nap előtt a petrovaradini rend­őrség három horvát fiatalembert, akik a szerb szokol-nak voltak tagjai, tiltott fegyverviselés címért szabadságvesztés­re, nagyobb pénzbírságra és három évi kitiltásra Ítélte. Nem, sokkal előbb egy szerbérzelmü da! egyleti karmestert szerb érzelmei miatt három évre kitiltottak Pctrovara­­dinról. A múlt héten Grgincsevics Milos pol­gármester néhány barátjával egy pet­rovaradini kocsmában mulatott. A tár­saság hangosan politizált és szidta a szerbeket, közben állandóan éltette a köztársaságot és Radjcsot. — Ha a választásokon nem a Radics­­párt szerzi meg a többségei, forrada­lom lesz Horvátországban és akkor jaj lesz a szerbeknek, — kiáltotta az egyik. Hasonló kifakadások hangzottak el egész este, mig az egyik sarokban ülő szerb munkás, amikor a duhaj társaság ismét a köztársaságot éltette, a társa­ság felé kiáltotta: — Éljen a király! Erre Grgincsevics polgármester és társasága — a panaszok szerint — szó nélkül felkelt és távozott. Alig ment ki a társaság, a kocsmáros odament a kocsmában egyedül maradt munkáshoz és azt mondta: — Záróra! A munkás fizetatt és távozott. A kocsmaajtó előtt négy rendőr rátá­madt és agyba-iőbe verte. Azalatt Grgincsevics polgármester és társasága nyugodtan visszatért a meg­tisztított kocsmába és reggelig mulatott. Ezeket és ennél sokkal súlyosabb sé­relmeket egy szerbekből álló küldöttség tegnap a belügyminiszternek elpana­szolta, aki megígérte, hogy a panaszo­kat megvizsgáltatja és ha azok igazak­nak bizonyulnak, erélyes megtorlást he­lyez kilátásba. Mint feltétlenül megbízható helyről értesülünk, a legközelebbi papokban a petrovaradini városi tanácsot lel fogják függeszteni és Petrovaradin élére kor­mánybiztost fognak kinevezni, sőt a kormánybiztos személye is ki van sze­melve. A noviszadi nacionalista szerb fiatalság egyik ismert vezetőie lesz Petrovaradin kormánybiztosa. Őrizetben tartják a Világ szerkesztőjét Összeütközés az ügyészség- és a törvényszék között Budapestről jelentik: Dr. Fefeky Gé­zát, a Világ felelős szerkesztőjét, mint ismeretes, előzetes letartóztatásba he­lyezték, mert nem jelent meg egy saj­­tópör főtárgyalásán, mivel a feljelentést időközben a pénzügyminisztérium vissza­vonta. Felekyt a rendőrségről átkisérték az ügyészség fogházába, ahol azután a soros ügyész előtt tisztázódott a hely­zet, az ügyészség meggyőződött arról, hogy a pénzügyminisztérium visszavonta feljelentését és ez a visszavonás csak technikai akadályokból nem került ide­jében a Schadl-tanács elé. Makkay Já­nos ügyészségi alelnök erre bement a Schadl-tanács tárgyalótermébe és elő­terjesztést akart tenni ezzel kapcsolat­ban. A tanácselnök azonban kijelentette, hogy nem enged előterjesztést tenni és senkivel sem ált szóba ebben az ügyben. Pénteken délelőtt Feleky Géza meg­jelent az ügyészségen és jelentkezett Polányi Aladár főügyészhelyettesnéi. Egyes illetékes kijelentésekből a han­gulat pénteken reggel az volt, hogy súlyos konfliktus tamadt Feleky ügyé­ben a törvényszék és az ügyészség kö­zött. Polányi föügyészhelyeites a jelent­kező Feleky mellé a főügyészi előszo­bában terenvzolgai szolgála'ot teljesítő egyik börtönört adta és a Schadl-tanács tárgyalótermébe kisértette, egyben cé­dulát küldött az oft tárgyaló ügyész­ségi alclnöknek. Az ügyészségi alelnök intervenciója ellenére azonban Schadl törvéuyszéki elnök követelte, hogy az ügyészség hiva­talos okiratban tegyen előterjesztést a per visszavonásáról, mindaddig azonban ragaszkodik Feleky Géza örizetbentartá­­sához. Ennek jeléül egy fogházőrt ren­deltek ki Felekg mellé. Haarmannt meg akarták lincselni a tárgyaláson Az áldozatok hozzátartozói megtámadták a tömeggyilkost Az egyik tanú szerint keserű ize volt az emberhúsnak Hannoverből jelentik: A tömeg­­gyilkos Haarmann bűn pőrének pén­teki tárgyalásán az áldozatok "hoz­zátartozóinak kihallgatását foly­tatták. Minden egyes tanút rendőr­­biztosok kutattak át mielőtt bemen­tek a tárgyalóterembe, mert a tör­vényszék elnöke újabban is tenye­­getolevelct kapott, hogy az agnosz­­kálás alkalmával mépitéleteU fog­nak végrehajtani a tömeggyilkos fölött. Az első eset a pénteki tárgyalá­son De Vries Erich péksegéd meg­gyilkolása. A szülei és kis leány­testvére a tanuk padja előtt lévő bosszú asztalon fekvő ruhában bor­zadva ismerték föl a szerencsétlen végű Erich öltönydarabjait. Az öreg De Vries elmondta, hogy fia pünkösd után néhány napra ha­zajött a szülői házba. Rendkívül ta­karékos. rendes és szorgalmas gye­rek volt. Ünnepre várták haza, de nem jött, ünnep után nem gondol­ták, hogy meg fog érkezni, m-- tör­tént. hogy későn este. miikor a vo­nat Hannoverbe -befut, a szegény fiú már nem mehetett ki a város végébe a szülői házba. Ez a szeren­csétlen véletlen tette, hogy Erich Haarmann karjai közé jutott. A to­vábbiakat az áldozat leány testvére igy beszélte cl a tárgyaláson. — Ericb fürdőit', én pedig a par­­íon vigyáztam a ruhájára és az órá­jára. Odajött Haarmttvn és a 'part­ról kiáltott Érieknek, mire ő kijött és felöltözködött. Együtt merjek el. Este otthon vo’t vacsorára, azután azt mondta hogy egv barátjához megy, többé nem láttak viszont. Az elnök felmutatta De Vries Erich ruháját és a lány határozót tan megismerte, hogy az az, ame­lyet a fürdéskor a parton őrzött. Haarmaun nem is tudta, hogy ezt az áldozatát De Vries Erichnek hív­ták. Következett Koch lakatostanouc véres emléke. Ez a fiú estefelé tár­saival a továbbképző-iskolából az iparművészeti intézetbe ment. Az elnök behívatta a volt pajtásokat. Elbeszélik, hogy hozzájuk lénett Haarmann, aki egy vékony sétapál­­cával: megveregette Kock lábszárát és igy szólt hozzá: — Nem ismersz meg? — Maga az? Nini, majdnem hogy nem ismertem meg, — felelt Koch barátságosan. ök ketten aztán tovább mentek, Ifaarmann karonfogta Kochot és el­vitte. Azóta Koch nem került többé elő. A harmadik eset Bonisevszky esztergályotslegény meggyilkolása. Ez a szerencsétlen ifjú azért ment cl hazulról, mert a franciák által megszállott területén nem tudott munkát kapni. Magdeburgban ke­resett alkalmazást, de hiába- és to­vább utazott. Szüléi azt hitték, hogy a rokonoknál húzta meg ma­gát, később azt gondolták, hogy a megszállott terület határán letar­tóztatták, mert nem volt útlevele s mikor kutatni kezdték rájöttek, hogy utoljára Hannoverben fordult meg. Jelentést tettek eltűnéséről, a vizsgálat megindult, a fin ruháit megtalálták egy hannoveri ócskás­­náí, aki azt Haarnmn.ntöl vásárolta. Haarmann bevallja, hogy Boni­­sevszkyt ö tette el láb aló!. A biróság ezután szünetet rendelt ei. majd tovább folytatta a tanuk ki­hallgatását. mialatt az izgalmas je­lenetek egész sora játszódott le. Angelstand azt vallotta, hogy Haarmaun gyakran megkínálta hús­sal, ennek nagyon keserű ize volt. Az egyik vád'ott édesanvia, akit előzőleg megmotoztak, mert félő volt, hogy rátámad Haar mamira, ki;eic-ntette, hogy fia eltűnését beje­lentette a rendőrségnek, de nem tudták kinyomozni. Haarmann a val­lomásra megjegyezte, hogy sok bűn terheli ugyan a lelkét, de a tanú fiá­nak eltűnésében ártatlan. Witzeh. a hatodik áidozat apja az egyik koponyában felismerte fia ko­ponyáját. Az elnök a tanút fegyve­res örökkel vétette körül, mert neki akart rohanni Haarniannak. akit az áldozatok hozzátartozói meg akar­tak lincselni. Witzehet. aki felindu­lásában könnyezett, alig tudták le­csillapítani. A következő tanú el­mondotta, hogy Haarmann egy al­kalommal felcsalta lakására, levet­kőztette, aztán bilincsekbe verte. Haarmann: Nem igaz. hazudik! A biróság ezután egy másik áldó zat anyját hallgatta ki. aki vallomás közben hisztériás görcsöket kapott. úgy. hogy be kellett szállítani a kór­házba. Az elnök a jelenet után a tár­gyalást berekesztette. Tébolydába zárták a fér fi-„papnőt « Szenátusi interpelláció készült a szélhámos letartóztatása miatt Brüsszelből jelentik : Georges Marasco — akinek letartóztatásáról a Bácsme­­gtiei Napló annakidején hirt adott — elkerülte az igazságszolgáltatás sújtó kezét, amennyiben elmegyógyintézetbe került. Marasco, aki hol mint férfi, hol mint nő szerepelt, oroszlánszeliditésen kezdte, majd költő lett, azután a párisi kabarék csillaga volt, a háborúban mint ápolónő szerepelt, közben férfi néven trónkövetelőként jelentkezett és végül mint „Isten papnője“ hitegette gyógyí­tással a hozzá tóduló betegeket, akiket alaposan kifosztott. A papnő ügye Belgiumban nagy hu'­­lámokat vert fel, amelyek átcsaptak a politikai térre is úgy, hogy heteken át kizárólag ez az ügy foglalkoztatta a belga közvéleményt. A parlament megnyitása alkalmával a szenátorok és képviselők nem a Dawes-javaslatról, s nem az európai konstellációról, hanem Georges Marasco ügyéről beszélgettek. Az a hir keringett ugyanis, hogy a belga szenátorok közül sokan állandó látogatói voltak Georges Marasco templomának és cgy szenátor, aki rajongó hive volt, állítólag’ inter­pellálni is akart Georges Marasco eifo­­gatása miatt. Ez a szenátor a klerikális táborhoz tartozik és interpellációjában hivatkozni akart a „Libre Belgique“ katolikus lapnak egyik 1920-ból szár­mazott példányára, amelyben le vannak Írva Georges Marasco csodatételei és a lap a hívők figyelmébe ajánlotta „Isten papnőjét". Csak akkor állt el az inter­pellációtól, amikor megmagyarázták neki, hogy most Mercier bibornok lépett fel a csalónő ellen. Georges Marascoról a törvényszéki orvosok megállapították, hogy hisztéri­kus pszichózisban szenved és nem be­számítható. Mindezeknél fogva elme­gyógyintézetben va ó elhelyezését aján­lották. Ez meg is történt és ezzel vég­leg lezárultak a foresti csodatevő-temp­lom ügyének aktái. Naponta RÁDIÓ !°p°3án a kaszinóban 9501 koncert

Next

/
Thumbnails
Contents