Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-07 / 306. szám
1924 november 7 BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet Okos beszédet mondott a bukaresti kamarában Vajda-Vojvoda Sándor, a legtekintélyesebb erdélyi román politikus. A felirati vitában szólalt föl egy harcias liberális után, aki Románia jövőjét ecsetelte nagy optumizmussal és lendü ettek „Ez a szerencsétlen ország — mondotta Vajda-Vojvoda — csak akkor konszolidálódhat, csak akkor lesz boldog, életképes és hatalmas, ha a kisebbségek, akik benne élnek, szolidárisak lesznek a román néppel és ha zavartalan, megelégedett életet folytathatnak. De ha a kormány tovább folytatja azt a politikát, amely Besszarábiában és Erdélyben a kisebbségi lakosságot a legsúlyosabb helyzetbe hozta, akkor Románia veszedelmes esztendők elé néz. Az ország jövője érdekében meg kell szüntetni azokat az állapotokat, amelyek a kisebbségek-lakta területeken uralkodnak; meg kell akadályozni a nacionalista terrort és defaitizmust. Mert Romániát csak a demokrácia mentheti ki a mai nehéz válságból, az a demokrácia, amely minden nemzetiségnek biztositja jogait és megszünteti sérelmeit“. A kamara csöndesen hallgatta Vajda-Vojvodát és a beszéd után megtapsolta — az ellenzék. '¥ Tankönyvrazziát tartottak nemrég a pozsonyi iskolákban. Csehszlovákiában ugyanis a kormány elrendelte, hogy a tanulók csak olyan iskolakönyvcket használhatnak, amelyek a köztársaság területén készülnek és a prágai kultuszminisztérium cenzúráján keresztül mentek. Magyarországi, vagy bécsi tankönyvek — amiket pedig sokat használtak eddig a r dovenszkói nemzetiségi iskolákban — indexre kerültek. A tanügyi hatóság a kétnapos razzián több száz könyvet proskribált, amik helyett most a pozsonyi szülők vehetnek uj tankönyveket gyerekeiknek. A prágai lapok szerint egész Szlovenszkóban rövidesen megkezdik a hajtóvadászatot az idegen tankönyvekre. Legközelebb Kassa kerül sorra, aztán a többi sziovenszkói város és végül a szegény Ruszinszkó. * A Tara Noastara című lap, amely Goga Octavián költő nacionalista politikájáért lelkesedik, nagyon mérgesen leszólta a nagyváradi cenzúrát, amiért egyik odavaló román lapból: a Tribunából egy cikket megnyirbált. Arcátlanságnak mondotta a törlést és apró vidéki satrafának titulálta a cenzort, illetve azt, aki a cenzor mögött van. A nagyváradi magyar lapok kárörömmel számolnak be a Tara Noastra, illetőleg a Tribuna balesetéről. Mert az érdemes Goga-ujság, amikor a magyar lapokat nap-nap után knouck-autolta a nagyváradi cenzor, meg se mukkant, még csak azt se mondta, hogy: pardon. Sőt dühösen megcibáita a magyar lapok fülét, ha panaszkodni mertek. Legutóbbi számában is igy kezdte cikkét a Tara Noastra: „El is felejtettük, jó ideje, hogy Nagyváradon cenzúra van“. A cenzor azonban nem felejtette el és ceruzájával szíven szúrta az ártatlan nagyváradi Tribunát. Katonadolog: nem hal bele a román túlzó nacionalizmus. * Nyugdíjaztak megint negyvenhat erdélyi bírót. A névsor: Farkas Sándor tordai, Moldovány Silviu aradi, Lázár Sándor máramarosszigeti, Kerches János dési törvényszéki elnök, Bock Bernhard lugosi, Jahn Frigyes József dr. brassói. Rakonyi István kolozsvári, Kászonyi Lajos Csíkszeredái, Salacz Jenő dési, Pop Sándor nagyváradi, Gyenge Mihály zilahi, Schobeln Károly brassói, Mayer György temesvári, Szedlák István máramarosszigeti, Theil Vilmos dr. brassói törvényszéki biró, Russu Mihály brassói, Graeser Dániel medgyesi, Jancsó Gyula szilágysomlyói, Porutin Emil temesvári, Nánassy László nyárádszeredai, Ember György karánsebesi, Aknay András borosjenői, Blum János gyergyószentmiklósi, Petroviczi Emil lippai, Popovics Péter máriaradaai, Bittó József pécskai, Barbolovics Virgil dcsorbói, Pánczél Zsigmond marosillyei, Grünfeld Móric sepsiszentgyörgyi, Opre Aurél boksánbányai, Ursici Aurél balázsfalvi, Body Atila hőrösbányai, Réngli György szászrégeni, László Izidor temesrékási, Hentes János szclistyei, Argay Béla székelyhídi, Elekes Bálint hunyadi, Tasnády Antal nagykárolyi, Popovics Miklós zsombolyai, Kiss József tordai, Tantu Vazul tenkei, Vajda Péter felsővisói, Koslinski János kézdivá-árhelyi, Czegka Zdenko kisjenői, Szilágyi Mihály ujegyházi és Czámpa Gusztáv sepsiszentgyörgyi járásbiró. Jobb lesz most már az igazságszolgáltatás, diadalmasabb lesz most már az igazság — Erdélyben ? A király aláírta az oj kormány kinevezéséről szóló ukázt A kormány tagjai letették az esküt Beogradból jelentik: A radikálispárt által összeállított miniszteri listán Pasics miniszterelnök kívánságára némi változást eszközölt Trifkovics Márkó helyettes-miniszterelnök és a végleges lista alapján a király este félkilenc órakor aláírta a miniszteri kinevezésekről szóló ukázt. A kormány névsora a következő: Miniszterelnök: Pasics Nikola. A miniszterekor helyettese és fárcanóíküii miniszter: Trifkovlcs Márkó. Beliigy: Maxitnovics Milán. Pénzügy: Stojadinovics Milán. Igazságügy: Lukinics Edo. Közoktatásügy: Pribicsevics Szve-? tozár. Közlekedésügy: Stanics Andor. Erdő- és bányaügy: dr. Zsarjev. Építésügy: Uzunovics Mirkó. Szociálpolitika (ideig!.'': dr. Miletics Szlavkó. Föídntivelésügy: Miletics Krsta. Vallásügy: Trifunovics Misa. Agrárügy ■(ideigl.): Miletics Krsta. Közegészségügy: Dr. Miletics Szlavkó. Törvényegységesitö: Gyurisics Márkó. Pcstaügy: Vukicsevics Veija. Kereskedelem: Dr. Grizosrono. Iiadügy: Trifunovics Dusán. Az uj kormány este féltizkor letette az esküt a király kezébe. A magyar ellenzék a parlament elé akarja idézni a .minisztereket Vihar a magyar nemzetgyűlésen háromszáz válasz nélkül maradt interpelláció miatt Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén ürífy Imre személyes kérdésben szólalt fel és tiltakozott Rupert Rezsőnek a szerdai ülésen hangoztatott vádjai ellen, visszautasítva a közokirathamisitás és csalás vádját. Utána Baross János szolt a házszabályokhoz. A kormánynak és a parlament elnökségének fontos kötelessége, hegy tiszteletben tartsa a képviselők interpellációs és indítványozó jogát. Ezzel szemben 300 interpellációra évek óta néni válaszolnak. A parlamentárizmus történetében példátlan ez a cinizmus. A parlament ilyen lepipálása nem történhet meg máshol, csak ebben az országban. (Nagy zaj.) Hoyos Miksa gróf: Ez komédia! (Hosszantartó zaj a Ház minden oldalán, az elnök csenget.) Baross János: A nemzetgyűlés elnökségének kötelessége volna érvényesíteni a képviselők jogait. Úgy gondoltam, hogy a miniszterelnök kötelességének fogja tartani, hogy idejöjjön a nemzetgyűlés elé és ezt a kérdést reparálni igyekezzék. Többször szerencsénk volt azóta a miniszterelnök úrhoz, tegnap igen keményen hadakozott velünk . . . Felkiáltások a szélsőbalon: Gorombáskodott! (Nagy zaj a jobboldalon.) lioyos Miksa gróf: Nem gorombáskodoit és nem hadakozott! Ez kocsmába illő hang! (Nagy felzúdulás a baloldalon.), Baross János: De igenis hadakozott! Hoyos Miksa gróf: Egy miniszterelnök nem hadakozik, hanem vitatkozik! (Nagy zaj a baloldalon.) Baross János: Most úgy igyekeznek magyarázni a házszabályokat, hogy a miniszterek nem kötelesek válaszolni, mert a köteles szó hiányzik a házszabályokból. (Felháborodás a baloldalon.) Szilágyi Lajos: (Rakovszky belügyminiszter felé): Tisza nem igy magyarázta! Baross János: A házszabályok értelméből világosan következik, hogy a miniszter köteles válaszolni minden interpellációra. Az ■ ellenzék nem hajlandó megengedni, hogy ilyen félremagyarázásokkal a magyar alkotmányosságot utolsó foszlányaitól is megfosszák. Ma az elnökség nem védi meg jogainkat, is parlamenti puccsal bizottsági tárgyalásra fűzte ki a hdzszabályreveziót. Felkérem az elnök urat, hogy bukófélben lévő, talaját vesztett rezsim kedvéért ne engedje lejáratni a magyar parlament tekintélyét. (Zajos helyeslés a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) Szcitovszky Béla elnök válaszában visszautasította Baross vádjait, majd Vűss József népjóléti miniszter védelmébe vette a távollevő Bethlen miniszterelnököt és kijelentette, hogy a válasz nélkül maradt interpellációk nagyrésze már elavult. akkor az 1848. évi III. t.-c. 29. szakasza értelmében fogunk eljárni és aszerint fogunk érvényt szerezni jogainknak, Eszerint a törvény szerint az országgyűlés kívánságára a miniszter köteles megjelenni a Házban. Semmiféle nyelvészeti belemagyarázást nem lehet itt alkalmazni, mert benne van itt az a szó, hogy tartoznak megjelenni. Rothenstein Mór: Ez 4S-ban volt! (Nagy zaj a jobboldalon.) Baross János (harsogó hangon kiáltja a zajongó baloldal felé):Van felelős kormányunk, vagy nincs? Vagy tud az elnök érvényt szerezni a nemzetgyűlés jogainak, vagy mi szerzünk érvényt jogainknak. Az. ellenzéknek módjában van mind a 300 esetben indítványt tennie és a Ház elé citáltatnia a minisztereket. (Óriási zaj a Ház mindéit, oldalán, az elnök hosszasan csenget.) Akarják-e, hogy 300 indítványt tegyünk? Felkiáltások a jobboldalon: Tessék! Hoyos Miksa gróf: Majd mi szavazunk felettük! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Baross János: Huszonnégy éve vagyok képviselő, de ilyet még nem láttam a parlament életében. Farkas István: Negyvennyolc órát dolgozunk egy hónap alatt! Folyton szabadságra küldik a Házat! Baross János: Az indítványok tömegéből kettőt akarok kiemelni. Az első Szakács Andor indítványa, amely szerint küldjön ki a nemzetgyűlés az összes pártokból alakított bizottságot Kossuth Lajosnak a Nemzeti Múzeumban őrzött, iratainak felbontása és közzététele céljából. Kérdezem az elnök urat, mi oka lehet annak, hogy a kormány nem akarta a kripta lakatját kinyitni? Miért nem akarja a kormány, hogy a parlamenti bizottság részt vegyen ebben? Malasits Géza: Habsburg-dologról van szó, az a kellemetlen! Baross János: A másik indítvány, a melynek most volna aktualitása. Rupertnek 1923 júniusában beterjesztett indítványa az általános, egyenlő, titkos választójog törvénybeiktatásáról. (Taps a baloldalon. Zaj jobbfelöl.) A legminimálisabb parlamenti érzék azt követeli, hogy a javaslat most tűzessék ki tárgyalásra. A nemzetgyűlés elnöke ugyanOlaszország válsága Kiújult a fascisták és harcosok küzdelme * A fascisták és a Harcosok Egyesülete közt lefolyt összetűzéseknek — amelyről a B c megyei N >p!ó már beszámolt — egész Olaszországban visszhangjuk volt. Hasonló események játszódlak le nemcsak Rómában, hanem Olaszország valamenynyi nagyvárosában, N po ytól Trienig. A fascisták a Harcosoknak a győzelmi ünnepen való részvételét rovok ,dónak: tekintették és tiltakoztak ellene. A Harcosok Egyesülete nyolcszázezer tagot számlál és az elkeseredés az egyesültben óriási. Garibaldi tábornok proklamációját, amelyben a történtekért a kormányt teszi felelőssé, elkobozták. A kormány továbbá elnyomóit minden vidéki ellenzéki lapot, amely az cseni nyékről tudósításokat közöl. A lurini St'ampa is nagy fehér foltokkal jelent meg. A jelentést itt is törölték. Á római ellenzéki lapok több oldalon keresztül foglalkoznak az afférral olyan heves hangon, amely élénken emlékeztet a Matteotti gyilkosságát közvetlenül követő napokra. A helyzet kiélesedését még fokozza az, hogy közel' van a csonka parlament összeillésének ideje és a csonka parlamentben a Harcosok tagjai közül számosán bent ülnek. Gaillard francia gróf budapesti lopásai A francia royaiísta-vezért körözik .Magyarországon Budapestről jelentik: Az ügyészség körözőlevelet bocsátott ki Jean de Gaillard gróf ellen, akit lopással vádolnak. A francia gróf a kotmnün bukása után került Budapestre a legelőkelőbb francia royalista politikusok ajánlóleveleivel és mint az Action Francaise vezető tagja érintkezést keresett a magyar monarchistákkal. A legjobb társaságokban szerepelt, majd üzleti összeköttetésbe lépett Kálmán László bankárral, akit nemsokára följelentett sikkasztás miatt a rendőrségen. Kálmánt letartóztatták és az akkori zavaros időkben hetekig fogvatartották kihallgatás nélkül. Amikor végre ártatlansága kiderült és szabadlábrahelyezték. hatszobás dunaparti lakását kifosztva találta. Kiderült, hogy amig Kálmán a rendőrség foglya volt. Gaillard gróf megjelent egy buiorszállitókocsival a lakása előtt, minden értékes bútorát, kénét, műtárgyát felrakatta és ismeretlen helyre elszállittatta. A bankár följelentést tett lopás miatt a gróf ellen, akinek ügye egészen mostanáig húzódott, mig nemrégiben az ügyészség elrendelte körözését. A budapesti francia kolónia körében lehetetlennek tártiák. hogy Gaillard gróf csakugyan elkövette volna a terhére rótt bűncselekményt és felkérték nevében Alter Pál dr. budapesti ügyvédet, hogy vállalja el a törvényszék előtt a francia gróf védelmét.
