Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-04 / 303. szám
Hfl (. XXV, évfolyam Suhotica, KEDD, 1924 november 4. 303. szám Megjelenik minden reggel, ünnep alán éa hétfőn délben Telefon uám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ni. 1. (Leíbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4, (Rossia-Fonciére-palotn) Angliát nem páncélosai, nem eiszigeltsége, nem frontjai és nemzeti bankjának aranyrudai, nem is gyarmatai teszik a világ urává, hanem az engedelmesség, amivel államok és nemzetek alávetik magukat az angoi diktatúrának. Az angol választások eredményéhez úgy igazodik minden európai kormányzat, mint a zenekar tagjai az A siphoz. Győztek a konzervatívok, Macdonald átadja helyét Baldwinnek s Európa minden államában étcsoportosulnak a politikai pártok, újra mérlegeitetnek a sulyok, a más beállítás más-másképen mutatja meg a politika erőtényezőit. De — pár nap múlva választ elnököt Amerika is s már latolgatják, hogy az angol választások eredménye mennyiben befolyásolja az elnökjelöltek kilátásait. Hogy Amerikának milyen döntő befolyása leket az európai politikára, azt azok után, amik a háborúban történtek s a háború után elmulasztanak, nem kell bizonyítani. Shaw nak jóslata beigazolódott: a győzelmes háború a világgazdaság vezetését Angliából Amerikába vitte át. S most az angol választások meg arra is kihatnak, hogy a világgazdaság amerikai vezetésében milyen érvcsoportokat illesse meg az elsőség. Érdekes megfigyelni, hogy az utolsó években milyen hatalmas mértékben növekedett meg a külpolitikai érdeklődés s vele együtt a külpolitikai értesültség is. Azelőtt az intelligensebb embert is zavarba lehetett hozni azzal, ha hirtelen megkérdezték, hogy a spanyol miniszterelnök, vagy ki vezeti az angol külügyi hivatalt. Ma minden újságolvasó tisztában van nemcsak az európai kormányok összeállításával, hanem az országok politikai pártjainak erőviszonyaival is. Mér majdnem úgy tudtuk latolgatni az angol pártok választási kilátásait, mint a Zagreb-Budapest városközi mérkőzés sanszait. A politikai tájékozottságunk haladásának kétségtelen bizonyitéka, hogy a politikusokat és pártokat is kezdjük úgy ismerni mint a fotbailistákat és e csapatokat. Az angol választási rendszert kezdjük jobban ismerni, mint a magunk adótörvényeit, a Dawes-javaslatokat legalább úgy ismerjük, mint ahogy az egymásután váltakozó belügyminisztereink — az alkotmányt. Tudjuk jól, hogy a német néppártnak milyen álláspontja volt a londoni konferencia megállapodásaival szemben, tudjuk, hogy a Corriera della Sera milyen párti, ismerjük az angol-orosz egyezmény tartalmát, Benes pénteken elmondott expozéját s a német pártok választási kiáltványait. Ma már visszaemlékezni sem tudunk rá, hogy a tájékozatlanság milyen feneketlen sötétjében éltünk a háború előtt. Azt sem tudtuk, hogy van a világon entente. Itt égett a kertünk alatt a balkán háború s mi — ezt hittük — páholyból nézzük a véres cirkuszt. Semmi sem volt unalmasabb olvasmány, mint a delegációk külügyi vitája és semmise tartotta az igazságtól és világosságtól olyan távol a tényeket sa készülődéseket, mint a külügyminiszterek tájékoztató expozéja. A háború s a háborút állandó sitó béke jelenségei azonban azokra a nagy és eltéphetetlen összefüggésekre is fölnyitotta e szemeket, amelyek a geográfiai messzeségből s a látszólagos érdektelenség túlsó partjáról is meghatározzék életünket és sorsunkat. Rájöttünk arra, hogy a leghatalmasabb nép som tarthatja megát urnák a portáján. Összefonódtak, összegabalyodtak egymásba sorsok és történelmek s a khaosz nagy rendszerében az országhatárok, mint furcsa, atavisztikus szentimentunrok figyelmeztetnek bennünket a régen leomlott barrikédokra. A közlekedő erő törvénye szerint sülyednek el, vagy jutnak napfényre nralmak. Angliában most a konzervatívok emelkedtek uralomra s egész Európában — talán az egész világon — magukkal emelik a velük egy világnézeten s egy gazdasági érdeken osztozkodókat. Mint ahogy az egyik csőben emelkedő viz fölemeli a másik cső vizét is. Az emberiség kezdi megtanulni, hogy a politika nem úri huncutság s nem mulatság többé, hanem a nagyobb darab kenyérért és jobb életért vívott harc egyik hadszíntere. S ha valahol — akárhol — áttörik a frontot, nekünk is vissza kell vonulni. S ha veiahoi — akárhol — megindul az offenziva, nekünk is előre kell menni. A király sürgeti a válság megoldását A radikális-párt kedden határoz — A helyzet teljesen bizony' tálán — „Radies személyét el kell választani a horvát parasztpárttól“ írja a Demokratija Beogradból jelentik: A hétfői nap nem hozott döntést a válságban s — bár az egész nap konferenciákkal telt el — még a radikális-párt sem állapodott meg a Timotievicsnek adandó válasz tekintetében. Maga a király is sürgeti már a válság megoldását, s a radikális-klub parlamenti ülésén többször közvetítették azt az üzenetét, hogy a párt álláspontjára nézve végleges határozatot kivan, a radikálisok nem _ tudtak megegyezni s kedden délelőtt 9 órára halasztották az ülés folytatását. A hétfői napi beogradi politikai tárgyalások tengelye Radics szombati beszéde volt. amelynek hiteles szövege még mindig nem került nyilvánosságra. A Vreme és a Politika hétfői számukban pótlólag közük a beszéd királysértő passzusait, amelyek miatt a beogradi rendőrség a két lap hétfői számát elkobozta. ügyes verziók szerint a királysértő passzusokat a Politika zagrebi tudósitója hamisította bele a beszéd szövegébe. Erre nézve vizsgálat is megindult, amely azonban eddig semmi pozitív eredményre nem vezetett. Annyi azonban bizonyos, hogy akár elhangzottak a Rádiósnak imputált királysértő nyilatkozatok. akár nem. a horvát parasztvárt vezérének szombati beszéde kedvezőtlenül befolyásolja a szükebb blokk viszonyát a Radics-oárthoz. Hétfőn a kora délelőtti órákban Davidovics Ljuba. Spahó. Korosec és Petrovics Nasztáz tanácskozásra gyűltek össze a miniszterelnökségen. Tárgyalásuk közben érkezett meg a Radics-párt kiküldötte, aki rövid ideig szintén résztvett a megbeszélésen. A blokk vezetőinek Rádióshoz intézett táviratára, melyről legutóbbi számunkban már megemlékeztünk. hétfő estig nem érkezett válasz, úgy. hogy a szükebb blokknak a Radics-párthoz való viszonya változatlanul a Radics szombati beszédének hatása alatt áll. Davidovics Ljuba a déli órákban kihallgatáson volt a királynál, de az audiencia lefolyásáról minden felvilágosítást megtagadott az újságírók előtt. A radikális-párt feltételei A radikális-párt hétfőn egész délelőtt megbeszéléseket tartott, amelyek déli egy órakor fejeződtek be. Az ülésen a párt által vasárnap választott bizottság referált tanácskozásairól és írásban foglalva előterjesztette azokat a feltételeket, amelyeket a radikális-párt nevében 77- motvevics Koszténak át kellene nyújtani. A beterjesztett feltétel-tervezet fölött hosszabb vita indult meg. amelynek során Jovanovics Ljuba helytelenítette azt. hogy a feltételeket írásban közöljék Timotieviccsel. mert szerinte ez csak hoszszadalmassá tenné és lényegesen megnehezítené a megegyezést. Ha a radikális-párt — mondatta Jovanovics — őszintén akarja a megegyezést szolgálni, akkor szóbeli tárgyalásokat kell folytatnia már csak azért is. mert az írásban foglalt feltételek akaratlanul is élesebbek, mint a szóbeliek. Jovanovics Ljuba véleményéhez nagyon sokan csatlakoztak, szemmel láthatóan mindazok, akik a megegyezéses politika hívei. Az Írásbeliség mellett viszont azok foglaltak állást, akik eddig a koncentráció meghiúsítására törekedtek. Az ülésen ebben a kérdésben végleges döntést nem hoztak, hanem a vitát a délutáni pártülésre halasztották. üj terv Politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy Timotievícs akciójának előrehaladását nagyban segítették azok a híresztelések, amelyek egy uj megoldásról úgy a radikálispárt. mint a blokk körében elterjedtek. Eszerint a koalíció sikertelensége esetén a korona hivatalnok-kormányt nevezne ki. amely nem támaszkodnék parlamenti többségre. Egyesek azt is tudni vélték, hogy ennek a kormánynak az élére is Timotievics Koszta volt kiszemelve. aki ígéretet nyert a királytól arra, hogy ha a koncentráció nem sikerülne. akkor előkelő politikusokból álló kormány megalakítására kap mandátumot és ebben a kormányban parlamenten kívül álló személyek is részt vennének. Ez a kabinet a hírek szerint megalkotná a rokkant-törvényt amelyet egyik parlamenti part sem hiúsíthat meg és ha további munkája nehézségekbe ütköznék, akkor a pari amentet hosszabb időre elnapolnálc. Audienciák a királynál Hétfőn délután igen mozgalmas volt a politikai élet. A radikális parlamenti klub délután 4 órakor folytatta a délelőtt félbeszakított tanácskozásokat. Határozatot nem hoztak a Timotievicsnek adandó válasz tekintetében s az iilés folytatását kedden délelőtt 9 órára halasztották. Az ülés után a tárgyalások folytatására kiküldött ötös bizottság ä parlament elnöki szobájába gyűlt össze s késő estig folytak egymás között a megbeszélések. Közben érintkezésbe léptek Timotievícs Kosztáyal s közölték vele a klubülés eddigi eredményeit. Még a radikális-párt ülése alatt Jovanovics Ljubát a király magához kérette. Jovanovics el is hagyta az ülést s rövid audienciára az udvarba ment. Kihallgatás után pedig Pasicsot kereste fel a lakásán. Este Timotievícs is kihallgatáson jelent meg a királynál, az audiencia rövid ideig tartott. A kihallgatáson levő politikusok az audiencia anyagáról nem nyilatkoztak. A legnagyobb érdeklődéssel várták a radikális-párt határozatát. A várakozókat azonban csalódás érte, mert a radikális-párt most sem határozott. A blokk vezetői ezalatt a miniszterelnökségen tanácskoztak. A tanácskozáson részt vett Dacsevics is. a Radics-párt Beogradban időző tagja. Sok érdeklődő képviselő jelent meg a miniszterelnökségen, azonban a tanácskozásról semmi pozitív értesülés nem szivárgott ki. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a helyzet régen nem volt olyan bizonytalan mint amilyen most. A kisebb pártok közül egyedül a földmives-párt tartott ma ülést. Elhatározták, hogy szóbeli utón fognak válaszolni Timotievics ajánlatára. A párt elvben nem ellenzi a koncentrációt. Támogatás fejében azonban régi kiván* I a v POSTÁMMÁ PLAfiEMA ‘ íl 12 oldal» Ara i’u dinár Haladimk
