Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-06 / 305. szám

1924 november 6. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Elet ® S® Az erdélyi határzónában már évek óta hadiállapot van és mindazok, akik a legkisebb kihágást is elkövetik a vé­geken: Temesvártól föl Nagyváradig, hadbíróság elé kerülnek, A hadbíróság Kolozsváron, bent Erdély szivében szé­kel, ahova a vádlottak rendszerint saját költségükön utaznak be, hogy igazságot tegyenek felettük. A napokban három szegény magyar didergett a szigorú katonabirák előtt; az egyik falusi gép­javító mester, a másik kovácsinas, a har­madik pedig egy nagyváradi kereskedő volt. A gépjavító mestert -— akit a bi­­harmegyei Árpádról parancsoltak be Kolozsvárra — azzal vádolták, hogy műhelyében engedély nélkül tartott fegyvert. A bíróság előtt azt vallotta, hogy a nála talált vadászpuskát javítás céljából küldte neki az egyik községbeli gazdaember. Szerencséje volt: fölmen­tették, de a költségeit nem téritették meg. A kovácsinasnak az állampolgársá­gát nem találták rendben a katonák, akik két hétig toloncolták Nagyszalon­tára, Kötegyánra, majd két ízben Ko­lozsvárra, de a hatóságok sehol sem vették át a fiatal gyereket. Utoljára is hadbíróság elé állították, amely rögtön szabadonengedte a kovácsinast és fáj­­dalomdij fejében — igazolványt is adott neki. A nagyváradi kereskedő már nem úszta meg simán az eljárást, pedig neki volt leginkább igaza. A katonaügyész azt ál itatta, hogy katonaszökevény, mire a kereskedő felmutatta leszerelési iga zolványát: tiz hónapot becsületesen le­­szclgált Nagyszebenben. Mégis elma­rasztalták. Tiz napi fogházat kapott. jönne a Treuga Dei, köztük és miköz­­tünk, azonnal a területi integritás ellen kiizdenének és elszakadnának az ország egységétől. így szónokolt Nemec szená­tor — és így beszél sok nemes patrióta, aki többre becsüli a hatalmat a népek békéjénél. * Kém, aki perel címen emlékeznek meg a szlovákiai lapok Dávid Adolf érdekes pőréről, amelyben rövidesen a kassai tábla mond ítéletet. Dávid Adolf húsz­ezer csehkorona s kamatai iránt indított Íert Blecha beregszászi rendőrbiztos és öupalih munkácsi zsupán ellen. Kere­setében Dávid előadta, hogy az alpere­sek megbízásából kémkedési munkálato­kat végzett Magyarországon, de a kikö­tött gázsit néni kapta meg. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította azzal, hogy a kémkedés erkölcstelen cseleke­det és az ebből folyó követelések nem részesíthetők birói oltalomban. A pör most a kassai tábla előtt fekszik, mely­nek döntését nagy érdeklődéssel várja Szlovenszlcó közvéleménye. waaatammm November 16-án ül össze a karlovci-i püspöki zsinat A Gregorián és Julián naptárak egyesítése A szalacsi csendörörmester nagy ur a maga port ján. Mindenki köteles meg­­süvegelni, akár falubeli, akár idegen az illető. Történt azonban, hogy Hoífmann József szaniszlói kereskedő Szalacg^ járván, elment a csendőrlaktanya előtt és nem köszönt a falusi kiskirálynak. Meg se billentette a kalapját. A csend­­őrörmester megállította: Nem tudja, ki vagyok én ? A kereskedő: Most látom először, fogalmam sincs, hogy kicsoda. Majd megtanítom én illemre — dühön­gött a kiskirály és bevitette a kereske­dőt a laktanyába, ahol először két csendőrrel véresre verette, azután pénzt követelt tőle, kétszáz leit büntetésből, mert nem köszöntötte. Hoffmann József látta, hogy a csendőrőrmesterrel jó szó­val nem boldogul, lefizette a váltság­díjat, nagyot köszönt — jó méiyen megmentette a kalapját — és sietve el­távozott a veszedelmes községből. Dimitrije, beogradi pátriárka no­vember 16-ára Sremski Karlov­­cira ülésre hivta össze a négy görögkeleti szerb püspökből álló püspöki zsinatot, amelyen maga a pátriárka fog elnökölni. A karlovcii püspöki zsinatnak ez alkalommal rendkívül fontos tárgysorozata lesz. Mindenekelőtt az ektimenia-x egyetemes görögkeleti egyház­­gyűlésen való részvétel kérdése kerül szóba. Ezen az egyetemes orthodox gyűlésen, — amelyen minden ország, ahol orthodoxok élnek, képviselve lesz — a jeru­­zsálemi pátriárka fog elnökölni és azon részt fognak venni a kon­stantinápolyi, az alexandriai, az antichoa-i (Kisázsia), a tichoni (orosz) és a beogradi pátriárkák, továbbá a világ minden görög­keleti püspöke és így a görög­keleti szerb püspökök is. A zsinat napirendjén szerepel továbbá az egyházi törvények szűk ségessé vált és a mai viszonyok­hoz mért módosítása. Fontos tárgya a több napig tartó zsinati üléseknek a Grego­rián és Julián naptárak egységest lésének kérdése. Tárgyalni fogják az amerikai görögkeleti szerb egyház szerve­zeti szabályzatait is. A napirend tizennyolc pontból áll és a folyó ügyeken kívül na­gyobb jelentőséggel bir a iuzlai püspöki szék betöltése, miután a tuzlai szerb püspököt Vrsacra he­lyezték át. Szóba fog kerülni még a bihdcsi püspökség létesítésének kérdése és a papnövelde megszer­vezése is. A direktórium körül még mindig fo­lyik a harc az erdélyi magyarok között. Á kolozsvári, nagyváradi és temesvári magyar lapok sorra megszólaltatják azo­kat a vezetőférfiakat, akik az intéző­­bizottság terve ellen vannak és akik direktórium helyett elnököt kívánnak a Magyar Párt élére. A vitába legutóbb a gyergyói magyarok reprezentáns ve­zére : Görög joakim szenátor is bele­szólt, aki véleményét a következőkben fejtette ki: — A direktórium létesítése alapsza­bályellenes. De ettől eltekintve, műkö­dése nehézkes és késedelmes. Az intéző­­bizottság elmulasztotta indokolni, hogy miért jobb a direktórium az elnöknél. Az én véleményem szerint az elnök mű­ködését ellenőrizni, illetve értékelni mindenkinek jogában áll és könnyebb is. Egyenesen szégyennek tartanám, ha direktóriumot bíznánk meg pártunk ve­zetésével. Szegénységi bizonyítványt állí­tanánk ki ezzel arról, hogy egész Ro­mániában nincs a magyarság között az elnöki tiszt betöltésére hivatott ember. A német kisebbséggel nem bé­­küliink ki — mondotta a cseh nemzeti szocialisták prágai gyűlésén Nemec sze­nátor — mert nincs rá szükségünk. A németek a csehszlovák köztársaságban nem a legkívánatosabb elemek. Ha létre­Coolidge győzött az amerikai elnökválasztáson Dawest alelaöknek választották — Zavargások Chicagóban Newyorkból jelentik: A kedden ) lefolyt elnökválasztáson Coolidge abszolút többséggel győzött ellen­feleivel: a demokrata Davis és La Föltette szenátorral szemben. A választások első része, amelyen elnököt, alelnököí, 32 szenátort, 435 kongresszusi tagot és 43 kormány­zót választottak, nyugodtan folyt le. Az urnáknál közel harmincmillió szavazó jelent meg. jóval több. mint az előző választáson, amikor csak huszonhétmillió volt a választók száma. Coolidge az Unió középső és keleti részén kapta a legtöbb szava­zatot. mig a nyugati részen La Föl­tette kapott többséget. Dawis. a de­mokraták jelöltje a déli kerületeket hódította el. anélkül azonban, hogy a repuklikánusok szavazóinak szá­mát megközelítette volna. A válasz­tók nagy részvétele folytán a sza­vazatok megszámlálása hosszú ideig fog tartani és a végső eredmény csak pár nap múlva kerül nyilvá­nosságra. Az elektorválasztáson eddig Coo­lidge 315. Dawis 114. La Fötletté pedig 63 szavazatot kapott. A leg­több államban és vidéki kerületben Coolidge döntő többséggel vezet. Massachussets. Cansas és Illinois ál­lamokban tömör a többsége. A leg­nagyobb centrum, a Kelet és Chica­go Coolidge-ra. szavazott. A new­­yorki lapok Coolidge győzelmét első sorban Dawes tábornok nagy egyé­niségének tulajdonítják, aki Coolld­­ge mellett fölényes többséggel kerül az alelnöki székbe, akinek tevékeny­sége dicsőséget szerzett Ameriká­nak. mert Európa talpraállitása ro­konszenves dolog az amerikai köz­vélemény szemében. A republikánu­sok részéről a legjobb kortesfogás­nak bizonyult, hogy Coolidge együtt ment harcba Dawes tábornokkal. A Newyork Herald közlése szerint Newyork állam kormányzójává új­ból James Smithet. Chicago állam kormányzójává pedig Borah szená­tort választották meg. Válság a demokrata-pártban Dawis bukása miatt Coolidge győzelme máris válsá­got idézett elő a demokrata-párt ke­belében. A párt egyszerűen nem te­kinti többé vezérének Dawis elnök­jelöltet, aki szülőföldjén. Virginiá­ban is vereséget szenvedett és elnö­kévé Mac Adoo-t. Wilson veiét tette meg . A köztársasági párt az ui szená­tusban csak két mandátumot nyert. La Föltette számottevő ellenzék ve­zéreként fog megjelenni a törvény­­hozás termében. Véres incidensek a választásokon A választásokat több helvütt vé­res incidens zavarta meg. Chicagó­ban egy embert megöltek és egy rendőrt megsebesítettek. A chicagói zavargások miatt tizenegy embert letartóztattak. Michiganben revol­verlövéssel halálosan megsebesítet­ték a választási elnököt. Más váro­sokból hat gyilkosságot jelentenek. A legtöbb helyein a Klu-Klux-Klan antiszemita szervezet inszcenálta a vérengzéseket, azért, mert a szerve­zet jelöltjeit sehol sem választották meg. Lesingtonban két férfit agyon­lőttek és egyet súlyosan megsebesí­tettek. Coolidge folytatni fogja Európa támogatását Coolidge elnök győzelme után a Fehér Házban kijelentették, hogy Washington továbbra is folytatni fogja Európa támogatását, különö­sen a valuták stabilizálása és a gaz­dasági helyzet szanálása tekinteté­ben, de katonai célokra egy állam­nak sem fog az Unió Iliiéit engedé­lyezni. Coolidge pályafutása A kedden megválasztott elektorok következő év január hónapjának második hétfőjén összejönnek s a kapott utasításhoz képest leadják a szavazatukat. Minthogy a megvá­lasztott 531 elektor közyl az abszo­lút többség azt az utasítást kapta, hogy Coolidge-xdL adja szavazatát, ennek következtében Calvin Coo­­litíge-ot az amerikai Egyesült Ál­lamok négy esztendőre megválasz­tott elnökének líehet tekinteni. Calvin Coolidge ötvenkét eszten­dős, eredetileg ügyvéd volt s csak később lépett politikai pácára. Sze­nátorrá választották, azután szülő­földjének, Massachusettsnek, kor­mányzója lett. 1920-ban őt válasz­totta a köztársasági párt alehiöké­­nek, mig az elnök Harding lett. Harding a múlt év nyarán meghalt, helyét a törvény értelmében auten­tikusan Coolidge foglalta el. Az uj elnök folytatta elődje politikáját, a melyet abban lehet röv'r1TMi össze­foglalni, hogy a trösztök és a hatal­mas vállalatok érdekeit nem zavar­ta, Európával szemben nedig a be nem avatkozás elvét vallotta. A mostani választási kampány alatt á köztársasági pártnak nagy akadályokkal kellett megküzdeni. Mindenekelőtt súlyosan nehezedett Coclidge-ra és pártjára az a pana­mavád, amelyet néhány miniszteré­re sikerült rábizonyítani. Sok szem­rehányás érte ezt a pártot európai politikája miatt is, — de mindezek­kel -szembe tudott szállani. Egyrészt aZért, mert a demokrata-párt meg­­oszolva, lanyhán s igazi vezér, nél­kül vette fel a harcot, másrészt pe­­fdig azért, mert harmadik jelöltként az a La Follette lépett fel. akit — okkal vagy ok nélkül — kommu­nistának állítottak a közvélemény, elé. George Washington óta Coolidge a harmincadik elülök, aki a Fehér Ház lakója. Jugoszlávia támogatja a cseh szakadár egyházakat Az egyik frakció a szerb orthodox egyházhoz csatlakozott Mint ismeretes, a cseh kaíholikus papság körében a háború után for­radalmi mozgalom indult meg a katholicizmus megreformálására. A mozgalom vezetői 1920-ban emlék­iratot nyújtottak át a pápának, amelyben önálló cseh patriarchátus megalkotását, a cseh nyelvnek a szentmisében való használását és cselmyelvü breviáriumot kértek. A memorandumnak negyedig pontja a papi nőtlenség eltörlésére vonatko­zott. A pápa a cseh klérusnak a há­rom első pontra vonatkozóan tett ugyan engedményeket, de a negye­dik pontot kereken visszautasította. Ezért mintegy hetven pap kivált az egyházból és megalkotta a cseh nemzeti egyházat. A cseh nemzeti egyház vezetőjévé dr. Fersky Ká­roly volt pilseni hittanárt választot­ták meg. Hamarosan kidolgozták az uj egyház krédóját is, amely felújítja a huszitamozgalom ha^Vományait. A múlt éviben a cseh nemzeti egy­házban éles ellentétek merültek fel, amelyek a nyáron szakadáshoz ve­zettek. Fersky ugyanis annyira ment reformterveiben, hogy lassanként nemcsak mindent, ami a katholiciz­­musra vonatkozott, törölt program­jából. hanem Krisztus istenségét is tagadásba vette. Fersky ellen elsőnek Gorezd-Pav- Iik lépett fel, aki nem annyira cseh

Next

/
Thumbnails
Contents