Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-05 / 304. szám
1924 november 5 BACSMEGYE! NAPLÓ 9. oldat. pat fölényével folyt le. A zagrebiek a második félidőben estek vissza erősen, a magyar csatársorból azonban akkor már hiányzott Orth, aki nélkül nem volt olyan veszélyes a támadósor. mint az első félidőben. Országos birkózóverseny. Noviszadról jelentik: A noviszadi Jüda Makkabi november 17-én Noviszadon a Sloboda dísztermében országos birkózóversenyt rendez, amelyhez az ország minden számottevő birkózója benevezett. Uruguay csapata Dé!-Amerika futballbajnoka. Momtevideoból jelentik: Tegnap játszották a Dél-Amerika futballbajnokságáért rendezett körmérkőzés utolsó meccsét, amelyben Uruguay csapata 3:l-re verte Paraguay csapatát, A játék gyönyörű volt s 35.000 néző ünnepelte lelkesen Uruguay olimpiai bajnokcsapatát. A mellúszás olimpiai bajnokát legyőzték. Newyorkból jelentik: Amerika fedettpálya bajnokságaiban érzékeny vereség érte R. Skeltont,' a mellúszás olimpiai bajnokát. A 440 yardos bajnokságban R. Patterson '(Chigaco) 7 p. 3.2 mp.-es idővel legyőzte. Pattersont Norman Ross, a volt olimpiai bajnok trenírozta. Norman Ross mint aktiv versenyző is sikert aratott. Az 5 mérföldes bajnokságban legyőzte az ausztráliai Beaurepairc-t. KINTORNA A mama korholja leányát: — Ilyen fiatal lányhoz a szerénység illik — mondja —, nem szabad olyan büszkének lenned. — De mama — tiltakozik Manci —, hiszen én éppen a szerénységemre vagyok büszke. * Egy szuboticai kereskedő felesége fentjárt a napokban Budapesten. Viszszaérkezóse után beszámolt barátnőinek arról, hogy mulatott, miiyen koncerteket hallgatott és milyen darabokat nézett meg. Elmondta, hogy többek között jelen volt Móricz Zsigmond uj darabjának, a Vadkan-nak premiérjén is. — Na, az hogy tetszett? — kérdezte egyik barátnője. — Tudod, édesem — hangzott a válasz — nekem úgy rémlik, hogy Móricz bosszút akart állni néhai kartársáért, Zrínyi Miklósért, a költőért. — Hogy-hogy? — Zrínyit egy vadkan ölte meg. Móricz most megölte a vadkant. * A rabbi elhivatott egy szegény zsidót magához és felszólította, hogy vágja föl az udvaron áüó fát — Fizetek a munkáért százötven dinárt, — mondta. — Kevés, — felelte a szegény zsidó. — Kevés? Ha egy kereszténnyel vágatnám föl, az nem kérne érte többet hetvenöt dinárnál. A favágónak kiszemelt zsidó vállat vont: —- Tessék ideadni nekem a differenciát és hivasson el egy keresztényt. Hadd keressenek a gajoh is... * A falu jegyzőjének rendes szokása panaszkodni a segédjegyzőre, hogy nem csinál semmit. — Mindent magamnak kell végeznem, — ez volt ai szavai árasa. Nemrégiben aztán elcsapták a jegyzőt hivatalából. Menesztése után beköltözött Somborba, ahol pár hét múlva véletlenül találkozott egy falujabeli gazdával. Barátságosan üdvözölték egymást. — Hogy van, jegyző ur? — kérdezte ZL falusi ismerős — mit csinál? — Semmit — felelte az elcsapott jegyző szomorúan —, lopom a napot. I — Ejnye — sopánkodott a gazduram f—, hát már a napot is maga lopja. KÖZGAZDASÁG Megkezdődött a takarékpénztárak milánói világkongresszusa A milánói »Cassa di Risparmio dellc Provincia Lombarda« százéves fennállásának megünneplésével kapcsolatban már a nyár folyamán tervbe vette, hogy takarékpénztárak üzletvitelével és általánosan a takarékossággal kapcsolatban néhány kérdés megbeszélése céljából »nemzetközi takarékossági kongresszust« szervez. A kongresszus egyúttal foglalkozik azzal a gondolattal is, hegy nem volna-e célszerű ezeknek a kérdéseknek állandó tanulmányozására nemzetközi intézetet létesíteni. A tekintélyes olasz intézmény kezdeményező lépését örömmel fogadták a közgazdasági körök. A kongresszus megnyitásának időpontját mégis többször el kellett halasztani. Az olaszok azonban mégis megvalósították tervüket és október 29-ére Milanóba hívták a világ minden számottevőbb takarékpénztári szervezeteinek képviselőit. A kongresszust a Cassa di Risparmio elnöke, Marquis de Capitani, volt olasz földmivelésügyi miniszter Mussolini jelenlétében nyitotta meg a Teatro Liricoban, amelynek földszintjét és páholyait az utolsó helyig megtöltötték a résztvevők. Az ünnepség folyamán osztották szét ugyanazokat a tanulmányokat is, amelyek a tárgyalás alá kerülő kérdésekben a világ minden részéből a világ minden nyelvén beérkeztek. Ezek a kérdések a következők: 1. a takarékpénztárak szervezete és jogszabályaik az egyes országokban, 2. a takarékosság fejlesztésére szolgáló propaganda, főleg a középosztályban és a munkásság között, 3. a kivándorlók takarékbetéteinek védelme, 4. milyen értékben foglalkozhatnak a takarékpénztárak a banküzlettel, 5. a takaréküzlet tanulmányozására és a takarékpénztárak együttműködésére szolgáló nemzetközi szerv létesítése. A tárgysorozat feletti vitát október 30-án kezdték meg. A beérkezett tanulmányok és a felszólalásra jelentkezők számából már meg lehet állapítani, hogy a propaganda és üzletkör kérdései körül fog nagyobb vita kifejlődni. Különösen az utóbbiaknál Ígérkezik érdekesnek azoknak az összecsapása, akik a teljes üzleti szabadságot és az üzletkör szigorú köriilhatolását kívánják. A háborús országok államadósságai A Dawes-szerződéssel kapcsolatban a nemzetközi pénzpiacon ismét aktuálissá vált az egyes államok egymással szemben fennálló tartozásainak rendezése. A világháborúban résztvett országok közül eddig tudvalévőén csak Anglia kezdte meg háborús adósságainak törlesztését. Az amerikai Bankers Trust Company most kimutatást közöl az államok egymásközti tartozásairól. Eszerint Jugoszlávia Angliának 138, Franciaországnak 349, Olaszországnak 3, Amerikának 62 millió dollárral tartozik a háborús kiadások fedezésére rendelkezésére bocsátott' összegekért. A kimutatás szerint úgy a győztes, mint a legyőzött államok egyaránt súlyos adósságokkal kerültek ki a világháborúból. A legnagyobb hitelező-állam az amerikai Unió, a legtöbb tartozása Franciaországnak van. A SHS királyság tartozásai szövetségeseivel szemben 552 millió dollárt tesznek ki, amelyből a legtöbbel, — 349 millió dollárral Franciaországnak tartozik. A bankok egyesülete a deviza" illetek ellen. Bcogradból jelentik : A bankok egyesülete hétfői ülésén foglalkozott a deviza- és valutaüzletek után fizetendő két és fél ezrelékes illetékek ügyével. A beogradi bankok az illetékei nem fizetik, mert szerintük az ma már törvénytelen, ezzel szemben a pénzügyminisztérium büntetéssel fenyegeti az illeték nem-fizetése miatt. Az egyesület elhatározta, hogy a minisztériummal meg fogja értetni, hogy az illetékek szedésére csak a deviza-bizottságokat hatalmazta fel a törvény, amelyek ma már nem működnek. Ezenkívül az egyesület elhatá. ózta, hogy lépéseket tesz a Nemzeti Banknál egy információs iroda felállítása iránt. Egy boszniai fakereskedö cég négymilliós fizetésképtelensége. -Boszniai, fakereskedelmi körökben nagy feltűnést keltett a szarajevói Iljin Vladimír és Társa fakitermelő cég bukása. A cég 4,455.047 dináros passzívával szemben csak 841.377 dinár aktívával rendelkezik és hitelezőinek 15 százalékos kvótát ajánlott fel, amely összeg hat hónapon belül volna fizetendő. Az Iljin cégnek —• amely nagy Vagyonnal kezdte meg működését — nagy fűrésztelepe volt a boszniai Ustipratacsán, ezt azonban egy évvel ezelőtt egy millió dinár veszteséggel el kellett adnia. A bukást közvetlenül az idézte elő, hogy az Iljin cég magas áron vásárolt fát Angliába való szállítás végett, azonban az angol megbízók a britanniai faárak esése miatt az üzlettől visszaléptek és a cég emiatt igen nagy veszteséget szenvedett. Nagy veszteségei voltak az lljin-cégnek az állam részére eszközölt szállításoknál. Vásár Szentán. A szentai őszi vásárt november 16-án tartják meg. Álhir a jugoszláv moratóriumról. A »Träger Presse« néhány nappal ezelőtt zagrebi jelentés alapján azt a hirt közölte, hogy a zagrebi Kereskedelmi és Iparkamara egyik legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy a kormánytól az adósok védelme érdekében moratórium elrendelését fogja kérni. A prágai lap közlése érthető konsternációt keltett csehszlovákiai gazdasági körökben, mert a csehszlovák gyárosok és nagykereskedők, — akiknek, nagy kintlevőségeik vannak Jugoszláviában, — -a moratóriumban érdekeik veszélyeztetését látták. A csehszlovákiai gazdasági körök emiatt a beogradi csehszlovák követséghez fordultak, amely a hir valóságára nézve a beogradi Kereskedelmi és Iparkamarától kért felvilágosítást. Ennek során megállapítást nyert, hogy a »Prager Presse« zagrebi jelentésének semmi alapja sincs és a hir misztifikáción alapul. Ugyanezt az információt nyerte e zagrebi csehszlovák konzulátus is-, amely hivatalos kommünikében cáfolta meg a »Prager Presse« közlését és a csehszlovákiai lapokat — a jugoszláv-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok védelme érdekébe^, — felkérték a cáfolat közlésére. ZONGORÁZIK? Megjelent az uj Moravetz album! HEGEDÜL? Megjelent az uj Moravetz album 1 CEMBALMGZIK ? Megjelent az uj Moravetz album I FUVGLÁZÍK ? CLARINÉTGT vagy MANDOLINT JÁTSZIK ? Megjelent az uj Moravetz album! Minden hangszerre külön kiadás készült. Mindénütt kaphatók. MARIOLA TŐZSDE © SS & A dinár külföldi árfolyamai 1924. november 3. Zürich 7.55. Budapest deviza 1100—1106, valuta 1080—1101. Berlin deviza 60.75—61.05 milliárd márka, valuta 60.15—60.55 milliárd márka, Bécs deviza 1028—1032, valuta 1022— 1028. Prága deviza 49.20—-19.70, valuta 48.875—48.375. I ' Zürich, nov. 4. Zárlat: Beograd 7.55, Paris 27.15, London 23.56, Ncwyork 5.19, Brüsszel 25, Milánó 22.80, Amsterdam 205.30. Berlin 123‘/a, Becs 0.007325, Szófia 3.75, Prága 15.475, Varsó 100, Budapest 0.0068, Bukarest 2.90. Beograd, nov. 4. Zárlat: Paris 360—- 363, London 313.25—313.50, Ncwyork 68.80, Genf 13.33—13.35, Milánó 3.01— 3.0175, Prága 2.06-—2.0625, Becs 0.974— 0.975, Budapest O.Ö20, Bukarest 39.15-— 39.50. Noviszadi terménytőzsde, nov. 4. A forgalom csekély volt, az irányzat változatlan. Bácskai búza 370 dinár. Zab 268 dinár. Liszt 0-ás GG. 575 dinár, 6-os 368.50 dinár. Szentai gabonaárak, nov. 4, Szeníáról jelentik: A keddi gabonapiacon a következő árak mellett vásároltak: Búza 355 dinár. Árpa 300 dinár. Zab 250 dinár. Ó-tengeri 250 dinár, uj morzsolt 165 dinár, csöves 110 dinár. Repce 600 dinár. Bab 400 dinár. Muhar 300 dinár. Köles 200 dinár. Kcrpa 170 dinár. Chfkagói gabonatőzsde, nov. 4. Búza prompt 2. min. 164.625, Búza prompt 3. min. 145, Búza decemberre 139.75, Búza májusra 145.625, Búza júliusra 131.875, T engeri prompt 2. min. 114.875, Tengeri decemberre 105.375, Tengeri májusra 109.375, Tengeri júliusra 109.875, Zab decemberre 48.625, Zab májusra 53.5, Zab júliusra 52.125, Rozs decemberre 117.875, Rozs májusra 120.75. Newye-rki gabonatőzsde, r.ov. 4. Búza őszi vörös 157.5, Búza őszi kemény 150, Tengeri 119.25, Liszt sp. w. cl. 675— 725. Az irányzat állandóan tartott. ■RaaiBBgaSBBH DB SSfigES5BGISEffi| I Női kabátra j 1 finom francia tiszta gyapjú velour I 140 cm. széles minden színben máterenkint ! Dia. 140. 03 1 t» 91 1 55* EK OS L és divatáruházában Sishotica J Székrekedésnél, emésztési zavaroknál és vértolulásoknál reggel éhgyomorra 1 pohár Ferenc Józzef keserüvizet iszunk. ARCKRÉM NAPPAL! HASZNÁLATRA ARCPOMÁDÉ ÉJJELI HASZNÁLATRA AJiCPUD E R HÁROM SZÍNBEN ZETA a legkifünőb! arcápoló szerel
