Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-05 / 304. szám

6. oldal, ßACSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 5 Szeretve mind a börtönig A gyilkos noviszadi baritonista kihallgatása százalékát száz százalék erejéig 4 rész­letben kilenc hónap alatt, a hátralévő 75 százalékot ugyancsak száz százalékban a 15. hónaptól a 24. hónapig, vagyis az egyezség létrejöttétől két éven belül egyenlíti ki. A bejelentésben sem a ka­­matokról, sem az egyezség betartásáért való szavatosságról említés nem törté­nik. A cég 44 hitelezője közül a Centralni Kreditni Zavod 340.000, a Jugoslavenska Bank 200 ezer, a Zadruzsua Gospodar­­ska Banka 180.000, a Centralna Banka za Trgovinu 70.000, a Srpska Trgovocs­­ka Banka 49.500, az Agrárai Commer­­cialni Banka 27.000 dinárral, a kereske­delmi tartozások közül Fagoni Vinko Noviszad 59.901,. Náger Artur Noviszad 25.000, a verbászi cukorgyár 20.000, Róth Antal Noviszad 20.000, Giffinger és Siebold 23.220.25, Lichstein és Társa Noviszad 18.960, Wolf Samu és fia No­viszad 21.000 dinárral, továbbá a kül­földi hitelezők közül Wolf Netter Lud­wigshafen a IB. van jelentékenyebben ér­dekelve. A kényszeregyezségi tárgyalást jövő évi január 3-ára tűzték ki és vagyonfel­ügyelőül dr. Ilics Radoszláv noviszadi ügyvédet rendelték ki. Redden volt ez ügyben a noviszadi hitelezők védegyletében az első hitelezői ülés. A bankok — miután jelzálogbiztosité­­kaik vannak — a hitelezők mozgalmá­ban nem vettek részt. Ellenben a keres­kedelmi hitelezők úgyszólván teljes számmal vettek részt. A hitelezők a fel­ajánlott egyezséget — mert a cég sem kamatot nem ajánlott, sem garanciát nem nevezett meg — visszautasította és felszólította a céget, hogy újabb és elő­nyösebb ajánlatot tegyen. Egyben a bí­róságnál azt a kérelmet terjesztette elő, hogy három hitelezőt a vagyonfelügyelő mellé a kényszeregyezségi eljárás le­folytatására szakértőként nevezzen ki. Betörések napja Noviszádoa Egy éjjel — három betörés Noviszádon a betörések az utóbbi időben mindjobban elharapód.’.tak. Né­hány nap óta úgyszólván egyetlen éj­szaka sem múlt el, hogy egyik vagy másik külvárosi utcában üzletet fel ne törtek volna. A tettesek mindeddig nem kerültek kézre és a rendőrség az eddig elkövetett betörések egyforma módon történt végrehajtásából arra következ­tet, hogy egy szervezett betörőbanda garázdálkodik, amely főleg üzletek ki­fosztására irányítja minden tevékenysé­gét. A noviszadi rendőrség erélyesen nyomoz a betörők után, mindeddig azonban nem sikerült nyomra talál­­niok. Hétfőről keddre virradó éjjel újabb három betörés történt. Bratijovan Nándor vegyeskereskedő Vojvoda Sublicka-ucca 18 alatti üzletét ma éjjel úgynevezett ácsvaskapcsokkal feltörték és onnan női és férfi ruhane­­müeket, csokoládét, sajtot, selymet, sza­lámit 10.000 dinár értékben, továbbá a kézipénztárból 400 dinár készpénzt el­vittek. A tettesek az üzletben felejtették a kapcsolóvasat, amellyel az ablakokat felfeszitették. Ugyancsak hétfőről keddre virradó éjjel törtek be Petrovits Mládennak Slovácska-ucca 54 szám alatti vegyes­kereskedésébe, de itt az épp akkor ha­zaérkezett házbeliek riasztották el a tetteseket a már megkiséreit betörés kivitelében. Az ablak ugyanazonmódon volt felfeszitve és történetesen ott is maradt egy ácsvasknpocs. A hétfői éjszaka harmadik betörését Kuhard Károly Telecski-ucca 24 alatti lakásában követték el, ahol 860 dinár készpénzt vittek el. Ma jelentkezett a rendőrségnél Ábula György és Egri Imre, akik látták, hogy a S!ovacska-u. 54 alatti vegyeskereske­­d 's ablakát két katona feszitette lel, de a katonák elmenekültek. A nyomozás folyik. Dr. Skrebljin Iván noviszadi vizs­gálóbíró kedden reggel kezdte meg Timotiev Gregorie Mihajlo gyilkosság! ügyében a kihallgatásokat. Elsőnek a gyilkos operaénekest hallgatta ki, aki megismételte a rendőrségnél tett val­lomását. Timotiev után Slovenac Ga­lina városi dijnoknőt, akinek a tra­gédiában főszerepe volt, hallgatta ki a vizsgálóbíró. Timotiev ugyanis meg­kérte Slovenac Galina kezét, aki haj­landó is veit Timotiev felesége lenni, de lelkiismereti kötelességének tar­totta Timotievet még az eljegyzés előtt figyelmeztetni, hogy.Kamerefsky két hét előtt azzal az ürüggyel, hogy a leány által kért kokaint átadja, a leányt o lakására csalta, ott na­gyobb adag kokainnal elkúbitoita és erőszakot követett el eiiene. A leány azóta buskomor, ami Timotiev­­nek is feltűnt és Galina csak hosz­­szas faggatás után vallotta be titkát. Trier és Duisburg viz alatt Parisból jelentik: Franciaország min- i den részéből a folyóvizek, különösen a Rhone, Moesel, Aisne és a Meuse rend­kívül fenyegető emelkedéséről érkeznek hírek. A folyók partján lakó embereket figyelmeztették a hatóságok, hogy laká­saikat hagyják el. Három nap óta sza­kadatlanul esik az eső és ez teszi fényé- jj getőbbé a helyzetet. A Mosel folyó áradása kedden ka- í tasztrófálissá vált. A viz behatolt a fo- ? lyó mentén elterülő Trierbe és az egész | várost elöntötte. Viz alá kerültek a te-1 mető és a városba vezető utak. valamint | a vasúti vonalak is. * Becsből jelentik: Az osztrák legi­timisták orgánuma, a Staatswehr fantasztikusan hangzó jelentést kö­zöl legutóbbi számának első oldalán »Ottó császár megkoronázása Cseh­ország királyává« címen. A legiti­mista újság azt Írja, hogy jelentést kapott megbízható helyről Benes csehszlovák külügyminiszter szen­zációs akciójáról, amely a magyar legiftnisták körében állandó szóbe­széd tárgyát képezi. Benes eszerint szeptember elején inkognitóba, Lequeitoba utazott és Zita császár­­nőnek a következő ajánlatot tette: — Massaryk elnök magas kora és fáradtsága folytán rövid időn be­lül aktuálissá válik Csehszlovákiá­ban az államfő-választás kérdése. A kormányhü elemek, tehát a lakos­ság majoritása nem akar uj elnököt választani, hanem a legitim Habs­­burg-uralkodót, tehát Ottó császárt akarja az állam élén látni és Prágá­ban a Vencel-koronával Csehország királyává koronázni. Ausztria, Ma­gyarország és Csehszlovákia azután jelenlegi állami határaikat fenntart­va gazdasági és politikai dunai kon­föderációt alkotnának. A Habsburg­­uralkodónak az év egyharmadát Prágában, egyharmadát Bécsben és egyharmadát Budapesten kellene töltenie. A kis Ottónak ia német és magyar tanítókon és nevelőkön kí­vül cseh oktatókat is kell kapnia. A Staatswehr adós marad azzal, hogy Benes állítólagos prepozíció­jára Zita miként válaszolt? A jelen­téshez a legitimista orgánum hosz­­szabb kommentárt is fűz, amely Timotiev nyomban, amikor a történ­tekről értesült, megmondta a leány­nak, hogy bosszút áll meggyaUU zóján. Utólag a gyilkossági ügy egy érde­kes epizódja derült ki. A leány a gyilkosság elkövetésekor ugyancsak abban az orosz vendéglőben volt és Timotiev a gyilkosság után magához intette a leányt, néhány szót súgott a fülébe, mire a leány még ott a vendéglőben megcsókolta a gyilkost. Egy fültanu szerint Timotiev akkor azt mondta Slovenac C-alinának: — Sok esztendei börtön vár reám, de nem bánom. Becsületed védelmé­ben akár meg is halok. A meghatott leány erre megcsó­kolta és szinte öntudatlanul azt re­besgette : — Szeretlek! Pár perccel utóbb megvasalva vit­ték el Timotievet. — Frankfurt veszedelemben Kedden délután állandóan emelkedett a viz állása és legutóbb már oly magas­ra nőtt, hogy a házak emeletéig ér. A hatóságok az egész várost kiürítet­ték. Frankfurti jelentések szerint Duisburg is teljesen viz alá került. Nagymennyi­ségű áru pusztult el, mert elsősorban a lakosságot igyekeztek megmenteni. A Majna völgye tengerhez hasonlít. A Majna áradása folytán az elöntés veszélye fenyegeti Frankfurtot és Han­­naut is. A hatóságok minden előkészületeket megtettek a városok kiürítésére. éles kifakadásokat tartalmaz a ma­gyarok ellen, akik az osztrák legi­timista lap szerint állandó rákfenéi voltak a Habsburg-monarchiának és aminek mostan végre meg kell vál­toznia. Ottó koronáztassa meg ma­gát Csehország királyává is. IV. Károly nagy hibát követett el, ami­kor 1917-ben nem koronáztatta meg magát Csehország királyává. A jelentés alig hihető, csak azt teszi hihetővé, hogy egy olyan párt­lap közli, amely eddig a legminősit­­hetetlenebb és legdurvább módon támadta meg Csehországot és fő­ként Benest. A legitimista lap ugyanebben a számában cikket közöl a magyar le­gitimizmus ügyének állásáról is és ebben — ugyancsak eddigi maga­tartásával szemben — igazoltnak jelenti ki Horthy Miklós magyar kormányzónak és Bethlen István gróf miniszterelnöknek magatartá­sát a király-puccsok alkalmával és megállapítja, hogy a magyar kor­mány jobb szándéka ellenére kény­szerhelyzetben detronizálta IV. Ká­rolyt. Ebből a cikkből az tűnik ki, hogy az osztrák legitimisták köré­ben a magyar kormánnyal szemben is hangullat-változás tapasztalható. Összevetve azt a fentebb ismerte­tett cseh vonatkozású jelentéssel, annyi mindenesetre megállapítható, hogy a legitimista mozgalom kulisz­­szái mögött jelentős tárgyalások folynak és szenzációs átcsoportosí­tások vannak folyamatban még ak­kor is, ha a Benőről szóló jelentés­nek' nem lehet hitelt adni. A JÓ VIDÉK »B9 Jó napot kolléga ur! I E tanulságos, erkölcsös és fordulatos I történet hőse: egy vajdasági város rendőrkapitánya. A kapitány ur egészen kivételes népszerűségnek örvend a vá­rosában, amit meg is érdemel. A hivata­lában kemény és éber, a hivatalán kívül kellemes, elmés, joviális ur. Az írásjelek' közül nem ismeri a holt-pontot, de fel-'; tétlenül ismertté teszi a tettest. Ismeret­len tettes a prakszisában nem fordul elő., A kapitány ur a legjobban öltözködő' ember a városban. Ami nem könnyű1 dicsőség egyrészt a rivális gavallérok,' másrészt a helyi szabómüvészet nem, egészen elsőrangú mesterei miatt. Ért-' httő tehát, hogy mikor pár évvel ezelőtt az ollónak egy uj tenoristája telepedett meg a városban, a rendőrkapitány ur­nák kellett kitapasztalni a művészetét. Uj ruhát rendelt nála. Semmi kétség,! hogy a szabó, akit nevezzünk a szép; zeuget kedvéért Horpacsek urnák, egész lelkét belélehelte a krecáióba. De hát,l Istenem, mindenkinek csak egy lelke van és . . . olyan, amilyen van. A kapi-! tány ur felprobálta az uj aneugot, jól megmustrálta magát a tükörben, azután odafordult Horpacsek úrhoz és kezet nyújtott neki: — Kedves mester, én önt ezennel kol­légámnak fogadom. A szabó a hálától kábultan, tétován vetette fel a kérdést: — Minek köszönhetem ezt a megtisz­teltetést? — Mert megilleti, kedves Horpacsek ur. Én se tudok ruhát szabni, maga se tud. így hát kollégák vagyunk. Ezután a felvilágosítás után Horpa­­jj esek mester többé sehogy se tudott I örülni a megtiszteltetésnek. A kapitány­­f nyal való találkozást éppenséggel nem kereste, az éppoly természetes, mint az, hogy a kapitány se háborgatta többé a műtermében. Pár hónappal ezelőtt azután olyan eset történt a városban, ami fájdalmas nóvumot produkált a kapitány ur prak­szisában. Betörők jártak egy boltban. Sokat nem raboltak, jelentékeny a his­tória nem volt, de azzá lett azzal, hogy a tettesek semmiképpen se voltak rábír-, hatók az inkognitójuk levetésére. A nyomozás a legnagyobb erőfeszítéssel, fáradhatatlan, szinte szilaj igyekezettel folyt — eredménytelenül. A tettesek bi­zony ismeretlenek maradtak. A kapi­tány ambíciója súlyos sebből vérzett Heteken át elrabolta az álmát a fatális kudarc. A barátai alig tudták megvi­gasztalni. De lassan kezdett bemoho­­sodni a dolog. Bele kellett törődni. A minapában a kapitány ur egy pár barátjával sétált az uccán. Egyszerre jön velük szembe Horpacsek ur, a .szabó. Máskor a derék ember ilyen vé­letlen találkozáskor azt tette, hogy át­ment az ucca túlsó felére. Most éppen megfordítva cselekedett. A túlsó oldal­ról átlebegett az., innensőre és hangos barátsággal köszöntött rá a kapitányra: — Alázatos szolgája, kolléga ur! A kapitány ur meghökkent. Odatop­pant az emberke elé és kissé barátság­talan hangon érdeklődött: — Hallja-e, izé ur, mi jogon titulál maga engem a kollégájának? Horpacsek ur alázatosan hajolt meg: — Mert megilleti. Én se tudok tette­seket kinyomozni! A kapitány urnák hirtelen erős visz­ketés állt a tenyerébe. De mégse a, visz­kető tenyerét vakarta meg, hanem a tarkóját egy kicsit, ami nem is viszke­tett. Egy pár percig gondolkodott. Az­után egy kicsit elmosolyodott és csön­desen szólalt meg: — Az ördög vigye el magát, kolléga ur. Jöjjön el hozzám délután és hozzon szövetmintákat. Kénytelen vagyok még egy öltözet ruhát csináltatni magával. Mert igazságos ember szeretek lenni és meg kell próbálnom: — hátha magának is csak egyszer nem sikerült?. . ,4 Árvízkatasztrófa Franciaországban és Németországban Benes cseh királlyá akarja koronáztatni Habsburg Ottót? Az osztrák legitimisták lapjának szenzációja

Next

/
Thumbnails
Contents