Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-03 / 302. szám
1924 november 3. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal, Gyilkosság egy noviszádi étteremben Timotijev operaénekes öt lövéssel agyonlőtt egy orosz tisztet A tettes vizeikért a szemtanuktól és a gyilkosság színhelyén megmosta véres kezét Novisadról jelentik: Véres gyilkosság színhelye volt szombaton este a Mária Királynő-szálló épületében levő Orosz Olvasókör étterme. Timotijev Gregorije Mihajlo, huszonhét éves orosz hadnagy, a novisadi operatársulat tagja, agyonlőtte egyik tiszt társát, Kanarevsky Györgyöt, dr. Nikolics Bránkó novisadi közjegyző irodájának alkalmazottját. Az orosz olvasókört, ahol a gyilkosság történt, a Novisadra került orosz emigránsok alapították és kizárólag ők látogatják. A kör egyik helyisége éttermül szolgál, amely rendes találkozási helye a novisadi orosz emigráció tagjainak. Szombaton este már zsúfolt volt az étterem, amikor nyolc óra tájban megjelent ott Timotijev Grigorije Mihajlo. A színész néhány percig az ajtóban állott, lassan körülnézett, majd leült az egyik üres asztalhoz, amelynek szomszédságában Szidorev Nikola, a nemzeti színház jegyszedője és Kanarevsky György vacsoráztak. Timotijev pár perc múlva felkelt az asztaltól és odalépett Kanarevskyékhez. — Mit csinálsz ? — kérdezte Szidorevtől mosolygó arccal — hova akarsz ma este menni ? Ami ezek után történt, az pillanatok alatt játszódott le. A színész választ nem várva előrántott kabátjából egy revolvert és ötször eg\*násután rálőtt a mitsem sejtő és nyugodtan vacsorázó Kanarevskyre. A fiatalember vértől elborultam szénáikul zuhant a földre és nyomban meghalt. A revolverdörrenésre óriási tumultus támadt az étteremben, a vendégek rémülten ugrottak fel helyeikről, egyrészük a kijárat felé szaladt, mig a bátrabbak Timotijevre vetették magukat, aki még mindig kezében tartotta a füstölgő revolvert. A gyilkos azonban durván ellökte magától támadóit, a revolvert _ rádobta áldozata holttestére és nyugodt hangon oda szólt Szidorevnek: — Adj egy kis vizet, megmosom a kezeimet, mert bevéreztem. A közeiben állók szinte megdermedtek ekkora nyugodság láttára és nem is gondoltak arra, hogy a gyilkost lefogják. Az egyik pincér közben vizet hozott egy mosdótálban. Timotiev lemosta a vért kezeiről, azután körülnézett: — Adjatok egy cigarettát és hivjátok a rendőröket! Nyugodtan rágyújtott és magához hivott egy közelben álló fiatal hölgyet, akivel néhány szót váltott. Időközben a rendőrség részéről megérkezett Nőtáros Bogoljub ügyeletes rendőrkapitány és dr. Fenyő Győző rendőrorvos. A rendőrkapitány letartóztatta Timotijcvet, akit bekísértek a rendőrségre. Fenyő dr. megvizsgálta a holttestet és megállapította, hogy mind az öt golyó a koponyába hatolt és teljesen szétroncsolta az agyvelőt, amelynek egy része kiloccsant a padlóra. Timotijev Grigorije Mihajlót vasárnap reggel hallgatta ki Rákics Miadenkó bűnügyi rendőrkapitány, a színész azonban nem akart részletes vallomást tenni arról, hogy miért gyilkolta meg Kanarevskit. Annyit árult el csupán, hogy egy nő megrágalmazásáért szerzett magának elégtételt. Kijelentette még, hogy a gyilkosságra előre készült. Megmotozása alkalmával egy női arcképet találtak nála, amelyről azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy kit ábrázol. A rendőrség megállapította, hogy a szóban forgó nő, akinek a fényképét Timotijevnél meg is találtak, egy orosz származású városi tisztviselőnő, aki a gyilkosság idején szintén az étteremben tartózkodott és azonos azzal a hölggyel, akivel Timotijev a gyilkosság után beszélgetett. A gyilkost kihallgatása után átkisérték a noviszádi ügyészség fogházába. Meghalt Nagyatádi Szabó Agyvérzést kapott erdőcsokonyai birtokán Budapestről jelentik: Nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter szombaton délben egy órakor váratlanul elhunyt. A kisgazda-vezér a szombat-vasárnapi kettős ünnepre hazautazott erdőcsokonyai otthonába, hogy kipihenje a legutóbbi hetek izgalmait. Szombaton reggel vadászatra indult néhány hívével és eközben hirtelen rosszul lett és összeesett. Azonnal lakására szállították, ahol gondos ápolás alá vették hozzátartozói, de a katasztrófát, amely agyvérzés folytán következett be, nem tudták megakadályozni. A hatvanegy éves nagyatádi Szabó Istvánnal a magyar politikai élet egyik legérdekesebb alakja dőlt ki. Erdőcsokonyán született, szegény földmunkáscsaládból és maga is mezőgazdasági munkás lett már kora ifjúságában. Volt arató, részes cséplő, erdei famunkás, napszámos, tűzoltóparancsnok, olvasóköri pénztáros, községi biró, 1904-ben a somogymegyei parasztok beválasztották a megyei törvényhatósági bizottságba, az akkoriban meglehetősen radikális jelszavakat hangoztató Szabó Istvánt. Négy év múlva, az 1908-as választásokon a nagyatádi kerület beválasztotta a képviselőházba, ahol ő volt az első komolyan-vett és osztálytudatos paraszt-képviselő. A munkapárti érában az ellenzék padsoraiban foglalt helyet és évtizedek szívós, fáradhatatlan munkájával országosan megszervezte a magyar gazdatársadalmat. Nagyatádi parasztpártja, amelyet ő egyébként kisgazdapártnak nevezett, — a „paraszt“ elnevezést sértőnek tartotta és miniszter korában nemzetgyűlési felszólalásban tiltakozott az ellen, hogy őt parasztnak nevezzék — különösen a háború utolsó éveiben hódított erősebben tért. A köz vétlenül a forradalom előtt kinevezett Hadik kormányba már földmivelésügy1 miniszternek volt kiszemelve, de a bársonyszékbe csak a Károlyi-kormány alatt került, mint forradalmi miniszter. Ebben az időben meglehetősen balra tolódott és például az agrárreíorm-kérdésben sokkal szélsőségesebb álláspontot foglalt el a később ellenforadalmárrá vedlett Nagyatádi, mint például a ma is októbrista Búza Barna. Amikor az októberi forradalom egész polgári miniszterei, Lovászy Márton vezetésével kiváltak a Károlyi-kormányból a szocialisták előtérbenyomulása miatt, Nagyatádi nem tartott velük, hanem miniszter maradt a kommün kitörése napjáig, a proletárdiktatúra ala't pedig szakszervezeti tag lett. A proletárdiktatúra bukása után Nagyátádi pártja állott először talpra. A kisgazda-vezér kezdetben nem állt be a szervezkedő ellenforradalom keréktolójának. Friedrich István első kormányában miniszteri tárcát vállalt ugyan, de hamarosan lemondott s Lovászival és Garamival együtt demokratikus koncentrációs kormány létesítése érdekében foglalt állást. A Clark-féle egyezmény alapján megalakult Huszár-kabinetben újra miniszter lett és ettől kezdve lépésről-Iépésre mindjobban szembekerült múltjával. A Dózsa György ivadékából a módos középgazdák exponense lett, aki politikai állásfoglalásainak tengelyévé a kisüstöt tette meg s harcait mind kizárólagosakban az adómentes szeszfőzés kieszközléséért vívta. Minden ezután következő kormánynak tagja maradt. A Simonyi-Semedam kormányban közélelmezési miniszter volt, a Telekikormányban vette át a földművelésügyi miniszteri tárcát és hozta tető alá a földreform-törvényt, amelyben csaknem minden régi követelését föladta. A nagy-agrároknak azonban még a Nagyatádi-féle szeliditett földreform is sok volt és a reakciós politikusok még az ő opportunus „demokráciájával“ sem tudtak kibékülni: amikor a Bethlenkormány minisztere volt, kipattantották az Eskütt-ügyet s ezt halála pillanatáig Damokles-kardjaként hagyták feje fölöít függni. Az Eskütt-panamában Nagyatádi Szabó személyesen nem vett részt, hanem érdekelve volt benne a veje, Tankovics Miklós, aki osztozott Esküttel a kijárási pénzekben. Tankovicsott le is tartóztatták és csak akkor helyezték szabadlábra, amikor Nagyatádi teljesen megtörve deferált Bethlen miniszterelnök minden feltételének. Az Eskütt-ügy óta nem volt többé a maga embere. Nem tudta el érni még azt se, hogy a saját, szükkörü földreform-törvényét a gyakorlatban végrehajtsák és a választójog kérdésében is kénytelen volt lényegbevágó engedményeket tenni Bethlennek. Az egységespártban meglehetősen háttérbe szorult, az utolsó vá'asztásokon Bcthlenék megtizedcltették kisgazdáit és éppen a legutóbbi hetekben készült a miniszterelnök végleg leszámolni Nagyatádival: az Eskütl-pör tárgyalásának lefolyása és annak politikai fejleményei — amelyek végül is Nagyatádi Szabó lemondására vezettek — emlékezetesek. Nagyatádi váratlan halála nagyban megszijärditja a Bethlen-kormány pozícióját, amelynek most már könnyű dolga lesz a vezérüket vesztett kisgazdaképviselők leszerelésével. Radies támadja szövetségeseit A horvát parasztpárt elnökének újabb kiráíyséríő beszéde A blokk táviratilag felelősségre vonta Radicsot Zagrebből jelentik: A horvát parasztpárt zagrebi szervezetének szombat esti' ülésén Radics István egyórás beszédet mondott, amelyben a politikai helyzet ismertetése kapcsán minden eddigi beszédét felülmúló vehemenciával támadta a beográdi politikai óiét valamennyi íelelös tényezőit. Radics beszéde a következőképen hangzik: — A közvélemény nem értette át a maga valóságában Kossutics megtámadtatásának jelentőségét, különösen a beográdi közvélemény, amely nem tudja, hogy a képviselői immunitás nélkül nincs népszuverenitás. Tragikus dolog, hogy milyen primitiv környezetbe jutottunk mi Morvátok 1918-ban. A kastelli támadásról .néhány óra. múlva Beográdból már hamis jelentést kaptunk. Petrovics Nasztázíól kezdve végig mindenki hamisan informál bennünket. Az osztrák korbács száz év alatt sem tette azt, amit a beográdi hat év alatt. Petrovics Nasztáz ez után a merénylet után számomra ugyanaz, mint Pasics és lényegében Davidovics is ugyanaz. Nincs törvény. — A másik dolog Timótievics Koszta mandátuma. Timótievics nem értett egyet Davidovics megegyezéses politikájával, amig a horvátok a horvát parasztpártban vannak. Ezt nem is titkolta. Davidovics, mikor a király közölte vele, hogy Timotievicsnck fog megbízást adni, azt válaszolta: próbálja meg. De a parlament nem béka. hogy kísérleteket végezzenek rajta és a képviselők nem madzagon rángatható bábuk s mi a legkevésbé vagyunk! bábuk. Ők azt mondják: különben a generálisoknak adják a kormányt. Hát csak adják, csak játszanak a saját sorsukkal. A politikai helyzet kényszerített bennünket, akaratunk ellenére, hogy sorsunkat Szerbiához fűzzük. Szerbiában nincs szabadság. s-~ az az alkotmányosság, amit még Ausztria-Magyarország alatt is élveztünk. A mi száborunkkal sohasem tették azt, amit a mostani kanvu-iila, a szablyásokkal az élén. Timótievics mandátumot kapott és mi azt laszóltuk, hogy nem tárgyalunk vele. Nem volt benne annyi szemérem és becsület, hogy kijelentse: nem folytathatom Davidovics politikáját, mert az nem az én programmom, én nem lehetek a horváíokkal való megegyezés mellett, mert én a megegyezést körülbelül úgy aim rom, mint Pasics és Pribicsevics. Valaki azt mondta az udvarnál: »Felség, hallotta, mit beszélt Radics až angol mintájú monarchiáról«. Ez a —'■'ki következő választ kapta: »Én is szeretnék angol monarchiát, de adjatok nekem angol pártokat«. Gondolják meg. milyen vélemény ey a szerbiai pártokról. A horvátokra ez természetesen nem vonatkozik. Javasoltam, hogy alakuljon meg a fö'^ra'■lista klub.. Ne legyen az slnöke köztelünk való ember, legyen olyan, aki udvarképes, legyen Spaho. Hohnyec vagy Korosec. Követeltem, hogy legyen meg ez a klub, amelynek többsége lesz. Azt válaszolták, hogy akkor a szerbek is tömörülni fognak. Hadd tömörüljenek. A korrupció vagy a korbács jegyében nem tömörülhetnek az összes szerbek. Ez a garancia, hogy a harc nem csak a mi, hanem az ő felszabadulásukkal is fog végződni. — Őrültség volna azt várni, hogy az angol konzervatívok győzelme erősíti Pasics és Pribicsevics helyzetét. A legtekintélyesebb angol, politikusok követelni fogják a diplomáciai viszony megszakítását Jugoszláviával, ha tovább is folytatja ezt a politikát, amely bolsevizinust idéz — Korosec azt mondotta, hogy elmegy külföldre és átengedi Szlovéniát is Radtcsnak. Nem kell Korosecnek semmit átengednie nekem - folytatta Radics —, mert már mindent' átengedett. Korosec egész politikája nélkülözi az elveket, nála minden csak taktika. Korosec emberei nem elés bátrak, hogy megmondják: csak a monarchiában lehet ilyen korrupció. A Kossutics képviselő elleni támadás után már nem megyek Beográdba. összeesküvést szőttek ellenem, hogy meg fognak ölni. A' beográdi lapoknak Radics,tudósításáról szóló beszámolói sze-:"f a liorvát parasztpárt vezére ezenkívül súlyos kijelentéseket tett a koronára vonatkozólag. A. beográdi sajtó azt irjá, hogy Radics beszédének ezek á kitételei nem nyomdafesték-képesek. Radics szombati beszéde miatt vasárnap délelőtt a blokk vezetői a következő táviratot intézték Radics Istvánhoz: — Az ön tegnap esti beszéde, melyet klubjában tartott és amelyet a Vreme és Politika közölt, a széles parlamenti blokkal való szakítást jelenti-e? Válaszára mielőbb szükség van. Davidovics. Korosec, Spaho Petrovics. A táviratra hétfő délelőtt még nem érkezet: válasz, bár Radics Zagrebban a Politika tudósítója előtt vasárnap este ki jelentette, hogy válaszolt a sürgönyre. Vasárnap későn este fíacsevics Radicspárti képviselő közölte a beográdi sajtó képviselőivel, hogy telefonon beszélt Radiccsal, aki kijelentette, hogy beszédének szövegét a beográdi lapok meghamisítva közölték. A Vreme és Politika egyébként hétfői számukban közük Radics beszédének az első szövegből kihagyott felség sértő kitételeit is. Eszerint Radics többek közt azt a kijelentés: is használta, hogy ha nem rendelik el a választ ásókat akkor a parlamentben vád alá helyezési indítványt nyújtanak be u király ellen.
