Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-29 / 328. szám

2. oldal. ßACSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 29. közt tudomásul vette a novisadi fárási jelöléseket, valamint azt, hogy a sombori kerületben Trif­­kovics Markót, a nisiben pedig Uzunovics Nikolát jelölték lista­vezetőnek. A bizottság tudomá­sul vette Peles Dusán jelentését a zagrebi kerületben hozott párt­­határozatokról, amelyek szerint az esetben, ha a radikális-pórt önállóan vesz részt a választá­sokon, a listavezető Peles Dusán lesz. Ha Pribicsevicsékkel a meg egyezés létrejön, akkor a radiká­lisok átengedik a listavezetői he­lyet a független demokratáknak és Peles Dusánt a legerősebb kelt járásban jelölik, helyettese pedig MagaraSevics Dimitrije lesz. Eb­ben az esetben a radikálisok a kerület listájának ötödik helyét is a maguk részére követelik és erre DragiCS Jován mérnök lenne a je­löltjük. Ennek az ötödik mandá­tumnak a sorsa azonban egésztn bizonytalan, mert a legutóbbi vá­lasztásokon ebben a kerületben a Pribicsevics-párt két, a radiká­lisok pedig csak egy mandátu­mot szereztek. A demokraták jelölése a délbánáti kerületben Ülést tartott pénteken a demo­krata-pórt végrehajtó bizottsága is Davidovics Ljuba elnöklésével, aki pénteken reggel érkezett visz­­sza montenegrói és boszniai agi­­tóciós útjáról. Montenegróban egyhangúlag listavezetőül jelölték Davidovicsot. Az ülésen elsősor­ban a délbánáti jelölésekkel fog­lalkoztak, ahol a demqkruták és a németek, valamint románok kö­zötti tárgyalások nem vezettek eredményre. A demokraták ugyan is listavezetőnek Miflüjlovics Ljuba volt washingtoni követet akarták jelölni, a romái.ok és németek azonban ebbe nem egyeztek bele, mert azon az állásponton vannak, hogy bár elfogadják a demokrata listavezetőt, a személy megvá­lasztásába ők is bele akarnak szólni, tekintette! arra, hogy ne­kik sokkal több választójuk van, mint a demokratáknak. Emiatt a megegyezés nem is jött létre és a németek és románok külön lista felállítására készülnek. A demo­kraták az ügyet még nem tekin­tik befejezettnek, mert erős áram­lat indult meg köztük, hogy ne Mihajlovics legven a listavezető, hanem Szokics Manojlo, a Pravda szerkesztője, vagy Geurgievics vrsaci nagyiparos, akik esetleg egy listán is szerepelnének. A románok és németek, hir szerint, hajlandók Szokics, vagy Georgievics jelölését elfogadni. úgy, hogy a jelölés kérdése még nincs elintézve, sőt arra is lehet számítani, hogy a demokraták kö­rében szakadás áll be. A blokk körében arra számítanak, hogyha létrejön a közös lista, akkor sok magyar szavazatot is kapnak és esetleg négy képviselői mandá­tumot is sikerül szerezniük. A minisztertanács ülése A minisztertanács pénteken délben ülést tartott, amelyen a politikai helyzetről és kisebb je­lentőségű resszortkérdésekrői tár­gyaltak. A minisztertanácson már résztvettek a kormány uj tagjai is. D Hután Pasics miniszterelnök hivatalában a kormány több tag­jának látogatását fogadta. Megsemmisítik a novisadi radikális jelölést A választók tömegesen tiltakoznak a puccs ellen Megírtuk, hogy a noviszadi radi­kális-párt csütörtöki jelölő értekez­lete a régi, kipróbált politikai érzékit párttagok és vezetők akaratával szemben úgy határozott, hogy Po­­povicki Pavle, egy fiatal polgári is­kolai tanár, aki nem régen került Noviszadra, legyen Noviszad város radikális-párti képviselőjelöltje. Már csütörtök délután, néhány órával a nevezetessé vált puccsgyüTés után, a radikális-párt számottevő, régi tagjai rögtönzött értekezletet tartot­tak. amelyen izgatottan vitatták meg a csütörtök délelőtti eseménye­ket és valamennyien egyetértettek abban, hogy ez a jelölés nemcsak a párt presztízsének árt. de egyúttal a legkomolyabban veszélyezteti a radikális-párt esélyeit is. Atz érte­kezletből kifolyólag — amelynek nem volt hivatalos jellege, az az el­határozás érlelődött meg. hogy a csütörtöki jelölő gyűlés határozatát haladéktalanul meg kell támadni és a beogradi főbizottságtól annak megsemmisítését kell követelni. Huszonnégy órával a jelölés meg-TUDJA-E . . . ? TUDJA-E. hosv ez az év még min­dig az emlékiratoké, melyek a háború után 'félelmetes áradattal jelentkeztek. Mindenkinek van valami mesélni valója a saiát. vagy mások életéről. Miután sok történt a háborúban, az emberek szeretnek emlékezni. Ha nem is hábo­rúra. legalább a régi időkre. Londonban ebben a hónapban is sok ilyen emlékirat látott napvilágot. Radziwill hercegnő emlékiratában a régi London dicsőségét idézi, mikor a Buckingham-palota még a nagy pompa fényét árasztotta Victoria császárnő uralkodásakor. Ekkor a fogadások dél­ben kezdődtek. A hölgyek kivágott ru­hában. toliakkal, fátyolokkal jelentek meg. Báliruhában, délben. Manapság az ilyen már elképzelhetetlen lenne. Ha­sonlóan elképzelhetetlen az a történet is. melvet a perzsa sahról beszél el az Írónő. Egy ilyen fogadáson a perzsa sulinak bemutatnak egv érett, előkelő angol hölgyet, ki bár sok telet látott, ragasz­kodott ruhái merész kivágásához. A per­zsa sah darabig nézte a hölgyet, fejét csóválta, maid férjéhez fordult és sze­líden csak ennyit mondott neki: — Miért nem iitteti kérem, le a fejét. Egy másik emlékirat szerzője. Lin­coln Spriufield. aki ifiu korában benső­séges barátságban volt Bemard Shav­­val. a drámairó ' zenekritikusi nézeteit ismerteti. Annvi bizonyos, hogy Shaw­­rak a zenéről is eredeti megjegyzései vannak. Tervezett egv angol nemzeti operát, inelvnek költségeit a páholybérlők és nézők fedezik. A karban, a színházi munkák elvégzésére pedig azt indítvá­nyozta. hogy a kényszermunkára ítélte­ket »kell alkalmazni, ingyen, minden fi­zetés nélkül. Ekkoriban a Coven Gardcnben. amint az udvari színházaknál szokásos volt, az előcsarnok aitainál két gránátos állt őrt. Puszta parádé volt. Shaw nekik is talált alkalmazást, mely hasznos is. eredeti is. Be akarta őket ültetni a páholyokba, hogy ők is élvezzék az operát. És szükség esetén lelöiiék azokat, kik fecsegésükkel za­varják az előadást. * TUDJAM, hogy az ifjabb Dumas hős­nőié. Gautier Margit, kiről két szín­darabot írtak és egv regényt, tényleg élt? Ezt már régebben megállapították. Marie üuptessis-wk hívták s ugyanazt a foglalkozást űzte. mint a kaméliás hölgy. Most azonban Gros részletes életrajzot adott ki róla. melyben a könyv lmja kritikai módon világítja nteg az cwos mozzanatokat s állandóan szem előtt tartja, hogv a költészet és való­ság milyen mértékben hatott egymásra. Az igazi kaméliás hölgy kinek külön­ben most van a ' századik születési év­fordulója. egész Parisban ismeretes volt s nem az a regény tette őt híres­sé. melyet róla Írtak. Mikor meghalt, a körutak vidámsága eev-két napra meg­rokkant. Minden telivér párisi veit va­lamit lakásának árverésén, hogy ma­radion tőle emléke. Milyen az életrajza? Minden'’"Tőtt nem Duplessis és nein Marienek hívták, hanem Plessis Alphonsine-nek. Apját, ki házaló volt. nagyon csinos és léha embernek mondják, anyja főnemesi családból származott, de atyafiai rég nein érintkeztek vele és már fér.iliez­­mcnefele előtt tönkrement. Férjével egviitt vászonkereskedést nyitott, de az ura verte öt. az asszony megszökött, otthagyva gyermekeit. Ennélfogva leá­nyát senki sem nevelte, v'udon nőtt fel. egy könnyelmű apa mellett, ki állí­tólag el is adta őt egv hetven éves ké­­iencnck. maid a cigányoknak, kik íöl­­vitték Parisba s ott elhelyezték egy divatárus-üzletben. Tud! tik róla. hogy ió táncosnő volt. Rebesgették azt is. hogy Oroszország­nak téliesített kémszolgáiatot. de ez nyilván csak meude-motida. Annyi bízó­éi tűse után már ezernél több tekinté­lyes. régi, kipróbált radikális-párti választó irta alá a jelölés elleni tilta­kozást, amely akciót még péntek éj­jel lezárják, hogy szombat reggel az eredeti felebbe zést küldöttség kéz­besíthesse az országos radikális-párt főbizottsága elnökségének. Az értekezlet összehívói szerint péntek éjjelig kétezer választó tilta­kozó akarására számítanak. Az értekezlet egyik összehívója, aki a radikális-párt vezető egyénisé­ge, az akcióról a következőket mon­dotta a Bácstnegyei Na aló munka­társának: — A radikális-párt órákon belül reparálni fogja azt a csorbát, amit hevesvérű, meggondolatlan fiatalok a párt egységén. > a pártíegvelem és a párt tekintélyén ütöttek. A puccs sikerült, de a pueés néni megnyug­vást. hanem a párt kilenctized részé­ben erős ellenérzést váltott ki és mert nem a párt akaratát fejezi1 ki, természetes, hogy a párt óriási több­sége ezt magára nézve kötelezőnek el nem fogja ismerni. Ennek külső nvos. hogy rövid idő alatt a kis griset­­te cocottá züllött. Első szeretője egv kereskedő, kinek neve ismeretlen, az­tán Guiche gróf. maid Gramont herceg veszi át. -Közben szorgalmasan tanult, művelődött. amit árverésre került könyvtára is igazol, melyben az akkori irodalom legjobb müvein kívül tizenöt tankönyvet is leltek. De azért — nyug­tat meg bennünket az életiróia — a ka­méliás hölgvből sohasem lett »kékharis­­nvás«. Szalonjában sokan fordultak meg az akkori hírességek közül, többek közt a mi Liszt Ferencűnk is. Dumas maga meséli el. hogy ismerkedett meg vele. Marie Duplessis — iria — min­denféle sürgönvieleket adott egv rikí­tóan öltözött, rösszárén hölgynek, ki a leendő hősnőmmel szemben levő páholy­ban ült. Az idősebb hölgy mellett egy sápadt, bolondosnak látszó nőcskc ült, kit ő valószínűleg »föl akart vezetni«. Clemence Prat volt állítólag divatárus­­nő. ki a Madeleine körúton lakott, an­nak a háznak a tőszomszédságában, melyben Marie Duplessis vette ki lak­osztályát. Dumas megkérte egyik barátját, hogy hozza össze vele. — Eugene Del azét folytatja val­lomását .az iró ismerte Pratnét, ez pedig ismerte Marie Duplessist. kivel nagvoti szerettem volna megismerkedni. Barátom közötte kívánságomat Pratné­­vel. ki született közvetítő volt. Meg­állapodtunk. hogv színház után fölkeres­sük öt a lakásán. A költő és a nő közt nem volt sem­miféle regényes szerelem. Ezt bizonyít­ja az a szakitó levél, melyet Dumas intézett hozzá:- Kedves Marie. — én nem vagyok elegendő gazdag, hogv ugv szeressem magát, amint kívánom, sem pedig ele­gendő szegény, hogv maga ugv szeres­sük amint kivánia. Hát felejtsük el mindketten — maga azt a nevek mely .majdnem közönyös macának: én azt a ^boldogságot, mely lehetetlenné lett szá­kifejezésoképpen indult meg az az akció, amely a jelölés megsemmisí­tését követeli a főbizottságtól, hogy alkalom és mód adassuk a párt ösz­­szességének, hogy a maza akaratát kifejezésre juttathassa. — A puccsot az a körülmény tette lehetségessé, hogy a radikális-párt számos esetben bevált közvetett je­lölési rendszert alkalmazta, ugy, hogy a megjelentek az összválasz­­tók helyett minden 50 választó után 1—l delegátust, vagyis Noviszad városban 35 delegátust választottak. Hogv ezt a közvetett jelölési rend­szert egy csoport puccsra használja fel, arra nem számíthatott senki. — A közvetett rendszert azért al­kalmaztuk, mert nehézkesebb az egész járás összes radikális-párti választóit a jelölés ügyében lesza­vaztatni, de semmiképp sem enged­hető meg. hogy százan döntsenek 13.000 választó helyett. A párt alap­szabályai ugv intézkednek, hogy a jelölés a járási közgyűlésen törté­nik és ha ettől a nehézkes megoldás­tól el akartunk tekinteni, az abban a reményben történt, hogy a jelölés közmegnyugvásra oldható meg. Mi­helyt azonban felebbezést adnak be, vissza kell térni az alapszabályok­ban előirt jelölési rendszerhez. A fő­bizottság. alaki okokból, kétségtele­nül meg fogja semmisíteni a jelölést és ekkor a pártvezetőség leghama­­rosakban nagygyűlésre hívta egybe Noviszadra a járás összes pártjait. Az fog tehát a jelölés ügyében — az alapszabályok értelmében — nyílt és nem amint történt: titkos szava­zás utján dönteni. Popovickit a dobrovoliácok je­lölték. mert Popovicki maga is dob­­rovoljác. Ezek már ,a múltkor is megkísérelték, hogy körükből vala­kit jelöltessenek, de ez akkor nem sikerült. Most is csak pünkösdi ki­rályság ez a íiszavirágóletü jelölés. Amint feltétlen megbízható hely­ről értesülünk, a radikális-párt beo­gradi főbizottsága szombati ülésén foglalkozik a noviszadi jelöléssel s kétségtelennek tartják, hogy megta­gadja a hozzájárulást Popovicki je­löléséhez. momra. Nem bírom elmondani, mily szomorú vagyok, mióta tudja, hogv mennyire szeretem. Magának sokkal több szive van, hogv meg ne értse mért Írom ezt a levelet és sokkal józa­nabb, hogv ne bocsássa meg. amiért megírom. Mindég magára gondol. A. D. Ezt a levelet az árverési teremben találták meg. innen hozta el maga Du­mas. ki >A kaméliás hölgy« egyik pél­dányába köttette, melyet később Sarah Berhardtnak ajándékozott. / A hires hölgy már akkor vért köpött, mikor Dumas szeretője lett. Betegsége, ugv tetszett, lavult, de tulajdonkép rosszabbodott, barátiai váltogatták egy­mást. kézről-kézre adták őt. Szeretői között akadt egy. ki hailandó volt fele­ségül venni őt. miáltal régi vágya tel­jesült. Perregaux gróf házasságáról azonban nemcsak a családfa nem akart tudni, hanem a bohémek is fintorgatták orrukat... így titokban útlevelet sze­reztek. Angliában keltek egybe 1846- ban. A házasság csak Angliában volt érvényes, de bizonyos formaságokkal érvényesíttetni lehetett volna Francia­­országban is. Meg keli állapítani, hogy a gróf ezt elmulasztotta. Nemsokára szakítottak is. Erről e--ptlen levél ta­núskodik, tneivet Marté irt a grófnak. — Kedves Eduard. — Mindert hozzám intézett levelében csalt egyetlen kér­dést találok, melyre választ sürget. Hát itt a válaszom. Azt akarja, adjam írás­ban is. hogy maga szabad s mehet az utján. Tegnapelőtt már mondtam ezt. Most megismétlem aláírásommal. Marie Duplessis. Ekép váltak el. Marié Duplessis ez­után is férje címét használta, a neve nélkül. Négy hónap múlva egv uj levék me­lyet a nő egy német szállóból ír. volt utánuk, hol betegen fekszik. — Bocsáss tneg nekem, édes EitBár­­dóm. Térden állva kérek tőled b(i}>;e­­natot. Ha eléggé szeretsz, hogy ■ iozt megteheted, iri pár sort. hogy megbo­csátasz és nem haragszol. Emsbí. a

Next

/
Thumbnails
Contents