Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-28 / 327. szám

2. oldal, BACSMEGYE1 NAPLÓ 1924. november 28. A párt a december 10-ére kitűzött országos konferencián dönt végle­gesen a jelölések ügyében. Hir sze­rint a szarajevói és travniki kerület­ben Spahó, a mosztáriban és bania­­lukaiban Mroznica. a tuzlaiban dr. Bukvica. a bihácsiban dr. Kuleno­­vies Dzsaíer lesz a Spahó-párt lista­vezetője. Jelölések a Vajdaságban A délbácskai kerületekben a radi­kális járási szervek egymásután ej­tik meg a jelöléseket. A sztaribecseji járás jelölő-bizottsága egyhangúlag a kerület volt képviselője, dr. Sia­­sics Jankó mellett foglalt állást. A titeli és zsablyai járásnak Katies Sztévó a radikális-párti jelöltje. A délbánáti kerületekben az ellen­zéki pártok közös listával vesznek részt a választáson és ebből a célból csütörtökön Pancsevón értekezletet tartottak, amelyen a demokrata, ro­mán és német pártok megbízottai vettek részt. A blokk választási harca Déiszerbiában Petrovics Nasztáz volt belügymi­niszter. a független radikális-párt vezére szerdán éjjel Délszcrbiába utazott, ahol a demokrata-párt és a dzsemljet helyi szervezeteivel kiván érintkezésbe lépni a három párt dél­­szerbiai választási együttműködésé­re vonatkozólag. A blokk köreiben nagy reményeket táplálnak a dél­szerbiai eredmények iránt, tekintet­tel arra, hogy Velezben a legutóbb lefolyt községi választás alkalmával a demokraták listája a dzsemljet jobboldalával szövetkezett radikáli­sokkal szemben háromszoros több­séggel győzött. A jelölések körül azonban Dél­­szerbiában is, mint mindenütt az országban nagy harcok folynak és az önjelöltek nagy száma veszé­lyezteti a blokk pártjainak egysé­gét. A pártok központi vezetőségé­nek nagy gondot r'-nz a helyi je­löltek tömeges jelentkezése, ami pártszakadást eredményezhet. Nevek Babilonja ■ Régi torontáli emlékeimbe gyakran visszatérnek a románok, akik szoká­saikban sokszor a régi pater familias jogkörére emlékeztetnek. Egy jegyző barátomtól hallottam, aki először került közéjük, hogy ló időbe tellett, amig hozzá tudott szokni a vi­szonyokhoz. főleg amíg kiismerte magát. Mert addig akárhányszor azon a ponton állott, hogy vagy megbolondul, vagy bolondnak találja a gondjaira bizott nyálat. » Eljön egv nap a hivatalba egy legény­forma ember s bepanaszolja a szom­szédját. mert annak a tehene az ő lu­cernásában garázdálkodott. A jegyző felveszi a panaszt és beterjeszti a szol­­gabiróhoz: Vczol: Jóca ügye contra X. Y. A szolgabirói hivatalban sok a dolog, íélcsztendöbe telik, amig az ügy tár­gyalására sor kerül. Jött tehát a pecsé­tes levél, hogy X. Y. ezen és ezen a napen jelenték meg a központban Ve­zok Jócával együtt. A jegyző kiadja a piaiásnak a cédu­lát kézbesítésre, az viszont azt feleli: — Ilyen, nevű ember nincs a falu­ban. —- Ejnye, már hogyne volna, hiszen tegnap is üt kuncsorgott a kisbirókkal. Az a forradásos homloku. — Hja uuv. szói a piaiás. bizonyára a Nikolics Jócát gondolod, uram. Bánom is én. hivasd elő. A legény megjelenik s a jegyző em­lékszik rá. Imgv valóban, ez volt a pa­naszos. Azonban sok a dolga, adósze­­désscl telik az egész nap. nem igen bánja hát, hogy Vezok-e, vagy Niko­­lics-szerü-e a Jóca. hanem utasítja, hoev a megjelölt napon ott leeven a tárgyaláson. Valamelyik tél aztán nincs megelé­gedve az Ítélettel, feledhez a várme­gyéhez s az ügv megindul. A megyei utak ió része állandóan kinos állapot­ban van. következőlég nem szabad raita csodálkozni, hogy a inr-íőrécdéri kiiiá-Kémkedett a francia royalisták képviselője Csehország javára kémszolgálatokai végzett Friedrich István barátja — Csehországi németeket juttatott börtönbe Ijutnia, akitől szintén ajánló levelet ka­­jpott. De ajánló levelet adott neki Seipel jjosztrák kancellár is. Dragon Bécsben azt hiresztelte, hogy ő francia követ­­ségi attasé s ezt négy esztendőn ke­resztül nem is cáfolták me^ sőt sza­bad bejárása volt a bécsi francia kö­vetséghez. Ugyanakkor a cseh követ­ségnél is bejáratos volt s bizalmas vi­szonyt tartott fenn Ossuszky követtel és Dolezsal sajtófőnökkel. Mint kiderült a cseh követségtől állandó fizetést és külömböző jutalmakat élvezett s ennek fejében adatokat szolgáltatott főleg Ausztria és Magyarország ellen a cse­heknek, akik ezeket a nagyköveti ta­nácsnál és a népszövetségnél fel is használták. Két év előtt bejárta Csehország né­metlakta vidékeit, felkereste az ottani németség vezetőit, akiknek elmondta, hogy Franciaországban sajtókampányt indít a csehek ellen, akik elnyomják a németeket s erre vonatkozólag adatokat kért. Informátorait azután elárulta a cseh kormánynak s az ö adatai alapján Ítélték börtönbüntetésre dr. Bacran-1, Brünn város német nemzetiségű képvi­selőjét. Dragon-nak már előbb is baja volt a bécsi rendőrséggel, 1500 dolláros csa­lás miatt ifolyt ellene eljárás, akkor azonban kimászott s tovább folytatta kémkedéseit. A 2000 dolláros csalást, ami miatt most letartóztatták, úgy kö­vette el, hogy egyik ismerősét, Fekete Oszkárt Iđvitte Parisba s ott egy film értékesitési jogát adta el neki 2000 dol­lárért. F'ekete, aki csak magyarul be­szél, alá is irta az erre vonatkozó szer­ződést, lefizette a 2000 dollárt, a filmet azonban nem kapta, meg. Később jött csak rá, hogy a szerződésben, amelyet Dragon aláíratott vele, ebben nincs is szó. Dragon letartóztatásakor a lakásán megtalálták iratait és feljegyzéseit, a Néhány nap előtt a bécsi rendőrség a szokásos rendőri kommünikék közt hírül adta, hogy letartóztatta Dragon Ferdinand francia alattvalót, aki Becs ben 2000 dolláros csalást követett el egy Fekete Oszkár nevű ott élő ma­gyar ember kárára. A letartóztatás után a bécsi francia követség közölte a követséghez közel álló lapokban, hogy Dragon Ferdinánd jogosulatlanul használta a »francia at­tasé« címet s a cseh követség is kije­lentette, hegy Dragon nem állott a kö­vetség szolgálatában. Bécsi munkatársunk erről a letartóz­tatásról, amely két birodalom követsé­gét nyilatkozattételre késztette, ezeket jelenti: Dragon Ferdinánd 30 éves, feltűnően jó megjelenésű fiatal ember. Tokióban született s egyformán tökéletesen tud japánul és franciául. Korán kezdte ta­nulni az európai nyelveket s meglehe­tősen jól beszél szerbül, németül, ma­gyarul és csehül. A magyarországi kommunizmus bu­kása után, amikor Európa kalandorai megszállták Budapestet, Dragon is Pestre ment, ahol a párisi rojalisták kö­veteként jelent meg, ajánlólevelekkel dúsan felszerelve. Úgy szerepelt, mint egy francia lap szerkesztője, s csakha­mar jó barátságba került Friedrich Ist­ván akkori magyar miniszterelnökkel, de a magyar arisztokrácia több tagja is szívesen látta a jó megjelenésű fran­ciát, m,ert akkoriban a francia rojalis­ták befolyásától sokat reméltek Buda­pesten. Ahogy Magyarországon a konszolidá­ció kezdett helyreállni, Dragon nem látta kedvezőnek maga számára a ta­lajt s áttette működési területét Becs­be, ahol szintén mint külföldi ujságiró szerepelt. Barátai és ajánlólevelei se­gítségével később sikerült Prágában Massaryk köztársasági elnökhöz is be­gás históriája lassan jár s másfél év múltán érkezik el az a pillanat, amikor a nótárius a végső fokú Ítéletet szán­dékozik elmagyarázni. — Hívjátok elő Nikolics Jócát. A piaiás megint felölti tudósabb áb­rázatát s becsületszavára jelenti ki. hogy ő ilyen nevű embert nem ismer, de nem ismer olyant a faluban más sem. Vasárnap délelőttié van. amikor az emberek (közéleti szereplésük élénkebb kidomboritása szempontiából) a tanács­teremben hánviák-vetik meg a világ dolgait, a jegyző csak bepillant s elő­szedi nyomban a maga emberét. — Nikolics Jóca. kerüli beljebb. Az ember látja. hogy az integetés neki szól. bekövetkezik.- Engem hívtál, uram?- Téged.- Én Rakitován Jóca vagyok, mit parancsolsz?- Mindenekelőtt azt. hogy tedd bo­londdá az öregapádat. Hány néven fogsz még szerepelni? Te nem vagy Rakito­­ván. A bíró belebuiik1 a kalapjába és igv. megnövekedett tekintéllyel, tesz mel­lette tanúbizonyságot. — Igen. uram. ez Rakitován Jóca. — Biró. józan vagy? — Mint a nan. — Meg mersz esküdni' arra. amit mondasz? — Százszor is egymásután. — Akkor az én felemből estek ki a kerekek. — kesereg a nótárius. — Ugyan, magyarázzátok meg a dolgot. (ev derülnek ki a következők: (Tes­sék iól vigyázni, mert magam is vizes borogatást teszek a fejemre, amig le­irom.) Szoorea Aurica leánykorában fiúgyer­mekkel ajándékozott meg egv ismeret­lent. (Ez olvan mathematikai probléma, hogy X. helyett V., esetleg Z. kerül elő a megfejtett egyenlet végén. Szóval: egveníet több' ismeretlennel) Mikor a gyerek világra iött. Szporea Aurica már bagolvhiten élt a társadalom merevségein átugró Vezok Tódorral. A pap beírta hát a matrikulumba. hogy a melyekből megállapították, hogy az előkelő francia újságíró kém volt. A bécsi cseh követség most diplomáciai utón akarja visszaszerezni a Dragon­nál talált iratokat, főlég Massaryk el­nök ajánló levelét. A. bécsi rendőrség azonban nem hajlandó ezeket vissza­adni. Azt is megállapították, hogy Dragon­nak Bécsben él a felesége és kisgye­reke. Ezekkel a szélhámos nem törő­dött, nyomorogni hagyta őket, dús jö­vedelmeit egy tizedrangu táncosnővel költötte el. A bécsiek most nagy érdeklődéssel várják, hogy mi minden derül ki még Dragon-ra bünpörének tárgyalásán. A tudós halála Megöltek a kecsákok egy beogradi termé­szettudóst — A maián »-tanulmány ozás áldozata Beogradból jelentik: Gosovics Szte­­ván, a beogradi egyetemi zoológiái intézet fiatal asszisztense, szerdán a beogradi kórházban vérmérgezés és agyhártyagyulladás folytán meghalt. Gosovics ez év júliusában Délszer­­biában járt tanulmányúton és egyik hegyi folyóban kutatásokat végzett a malária-járványt terjesztő szúnyogok tenyészőhelyének fölfedezése végett. Egy napon a szorgalmas fiatal ter­mészettudóst leshelyről kacsákok tá­madták meg és a fején súlyosan megsebesítették, azután elmenekültek. A segélykiáltásokra odafutó földmű­vesek eszméletlen állapotban találták a folyó partján Gosovicsot, akit ez­után kórházba szállítottak. A múlt hónapban súlyos műtétet hajtottak végre Gosovicson a beogradi kórház­ban és a műtét uián látszólag javult az állapota, áronban csakhamar vér. mérgezés lépett fel és végül az agy­hártyagyulladás megölte a szerencsét­len tudóst. Gosovics Sztevánt csü­törtökön délután temették el a beo­­ciradi kórház boncintézetéből. gverek' neve Vezok Jóca. így is nőtt fel. minden bal nélkül, a fiú, mig Tódort agyonverték a zsandárok. Aurica asz­­szony akkor támasz nélkül maradt, azonban egv cserépfödeles házban, sőt annak tulajdonjogában. Amiből követke­zik. hogy nem volt nehéz rábírnia Miók Vaszilict, legyen pap kötése nélküli élettársa. Ekkor Miók. tekintettel arra. hogy ő ment asszonyos házba s nem azt vitte a magáéba, fölvette a Vezok nevet, mintegy folytatva jogelődje életét. A frigyből gyerekek származtak, ezeket Vezokokrvak keresztelték, igy hívta őket az egész falu. jóllehet a vén Tódor teste rég enyészetnek indult, mikor ezek napvilágot láttak. Hát iól van. igy is letíet élni. sőt igy éltek ió hosszú ideig. Miók Vaszilie (vagyis most már Vezok) hozzászokott a könnyű élethez, többet tárt a kocsmá­ba. mint haza s éppen akkor licitálták el fölötte a házat, mikor kiadta a lelkét. — Könnyű neki. — mondta a oaizán­­kedvü végrehajtó — úgy megy a más­világra. mint a katona: dobpergéssel. Szporea Aurica. ámbár elég vénecske volt már. a szerelemről lemondani sem­miképpen nem tudott. Jócája immár embernvi ember s ő mégis most kerül először pap elé Nikolics Szpaszoiéval. Misem természetesebb hát. mint hogy attól a pillanattól kezdve Nikolics-esá vált valamennyi gyermeke s Jóca kezdi zavarba hozni a jegyző ur gondolkodási tehetségét. Végre a mezörendőri kihágás aktua­litása idp;-n Jóca (ez idő szerint Niko­lics) beleszeretett Rakitován Anicába és annak rendie-módja alapján felesé­gül vette. Nem hiányzott a három napos lakodalom, félfalu hozta az étel-ajándé­kokat. roskadozott a patkóalaku asztal a sült galambtól, csőrege-tésztától. ott húzódott meg a becukrozott csirke­pecsenyére borúban a sós iühturő. nagy örömére a meg nem hívottaknak. . akik kellő pillanatban ostrommal vették be a szobát és tiz percen belül mindent learattak. Illő keretekben folyt le a lagzi két másik napja is. birta az öreg Rakitován. aki Jócát odavette maga mellé, (ámbár helyesebben gondolkoznánk, ha azt mondanánk, hogy a lánya, mellé) és sok minden máson kívül a nevével is meg­ajándékozta. Mert azt hiszem, eléggé sikerült fe­lemen a vizeborogaíás és nem kétel­kednek benne, hogy Jócát most már Rakitován Jócának nevezték s igy es­küdött rá az egész falu. Gyermekei ké­sőbb szintén Rakitovánok lettek, sőt mikor eladóvá serdült a lánya s férje. Ncaaol Ilia, az öreg házba költözött. — ez is elbúcsúzott a Neagol névtől. Viszont az immár Rakitován névben megállapodott Jócának három fia is volt. Ezek is beházasodtak különféle helyekre s lett belőlük Oprea. Kornja és Tikvin­­iác. ahogy az apósukat hívták. Hogy aztán az idők folyamán hány­szor változtatják a nevüket, azt csak a jó Isten tudja. Az általános szabály a következő: A ház és az ingatlan tulajdonosának nevét viseli az egész család, tekintet nélkül arra. hogy törvény szerint mi az igazi neve. Ha teszem azt Hrdu Traián beházasodik Oprea Anna szülei házába, ő is. gyermeke is, Oprea lesz addig, amíg a nő szülei élnek. Haláluk után Krdu a házíő s ekkor visszaveszi régi nevét. Hogy ez a szokás mennyi gabalvodás melegágya, azt leginkább a telekkönv­­veknél lehetett tapasztalni. Hónapokba tellett pusztán a nevek igazolása, azo­nosságok megállapítása, nem is szólva az esetleges károkról. Mert éppen a sokat emlegetett Jócá­val esett meg. ho*v akkorában jutott egv kis birtokhoz, amiért egész életén át küzködött. Akkor aztán át kellett esnie az utolsó névváltoztatáson. Sír­kereszt! éré a Szporea név van írva. mert hát mégis csak Szporea Aurícának volt a törvénytelen fia. Amig élt. a szo­kások törvénye szerint sosem használ­hatta ezt az igazi nevét. Bob.

Next

/
Thumbnails
Contents