Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-12 / 280. szám

4. oldal ßACSMEGYEI NAPLC 1924. október 12. CIRKUSZ «Ü9 A tözsdelziräly titkos levéltárából hogy nem csak pénzügyi várakat ostro­mol sikerrel, de gyengéd női sziveket. Egy ilyen kis levélbe mennyi poézist tudott önteni! Ember legyen a talpán az a nő, aki cinnek eilen tudott volna állani. Nem is volt ilyen nő sem a Mou- magát lóvá tenni. Iin rouge-ban sem a környéken. Érde­kes, hogy a pénzkirály intim leveleiben becézve csak »Cami«-nak irta alá ma­gát. A lo-t elhagyta, úgy látszik, hogy ezzel akarta jelezni, hogy nem hagyja Stella. Pozsonyban fcézrekerült a Budapestről eltűnt Erzberger-gyllkos Thylieseat tartóztatták íe, vagy Förster-Schultzot? (Most nagyon divatos a ki­rályok levéltárában kutatni és a szenzációs névnapi gra­tulációkat napfényre hozni. Úgy gondoljuk, hogy a nagy­érdemű közönséget igen ér­dekli Castiglioninak. a tőzsde­­királvnak a levelei s ezért minden áldozatot meghozva, azokat magyarázó jegyzetek­kel együtt ezennel kiadjuk.) 1. Gastiglioni és a hossz. A tőzsdekirály levele nagynéniéhez, Amália tántihoz Triesztbe: »Kedves tánti! Veszek magamnak annyi bátorságot és zavarlak soraim­mal. Már régen hallottam hirt felőled. Guszti volt itt, ő mesélte, hogy jó szili­ben vagy, de egy kicsit lefogytál. Én jól vagyok, csak sok a dolgom a bank­ban. Ne haragudj, hogy nem látogatlak meg, de még nincs készen az uj sza­lonkocsim és mint tudod jó atyám a rabbi, sátoros ünnepeken sokszor meg­fenyített, mert nem akartam szalonko­csin menni a templomba. Kérve, hogy legalább hosszunapig küld el válaszodat, maradtam szerető unokaöcséd Camillo.« A levélből rögtön kitűnik, hogy a nagy ■ Camillo ebben az időben hosszrhangu­­latban volt. Erről tanúskodik a levelé­nek bevezető része, amely azt mutatja, hogy a tőzsdekiráy nagyobb tétel bá­torságot vett magának. Utóbb valóban a bátorságnak fel; is ment az ázsiója. A levélből kitűnik az is,1 hogy Camillo a legjobb időben vett bátorságot, akkor, amikor azt már minden nagyobb koc­kázat nélkül lehetett halmozni. A hábo­rúban nem vett magának bátorságot. Milyen szerencse volt ez számára! Nem volt raktáron bátorsága, nem ment ki tehát a frontra. És ha lett volna is bá­torsága, ő akkor se használta volna ki másra, minthogy a tantijának levelet ír­jon vele. A levél többi részéből kitű­nik, hogy hossz idején a vabank em­bere volt. Ö nem utazik első osztályon, hanem vagy szalotikocsiban, vagy zöld­re festett autóban, amelyen kényelmes rácsok vannak és amelyből nem lehet kiesni. 2. Castiglioni és a művészet. A pénzfejedelem levele Kohn tőzsdei ügynökhöz: »Kedves Kohn! Úgy hallom, hogy a Reinhardt a színházak részvénytőkéje eladó. Vegye meg. Mindig érdekeltek a művészetek. Ha megvette, csináljon egy kis betörést és drágábban igyekezzen a részvényeket eladni. Mündig rajongtam a művészetekért. Van-e pedig nagyobb művészet, mint olcsón venni és drágán eladni? Ugye nincs? Üdvözlettel Castiglioni.« Ebből a levélből kicsendül az a pá­ratlan tisztelet, amellyel Castiglioni a művészetek iránt lelkesedik. A színhá­zat egy rangba emeli a legjövedelme­zőbb •bankvállalattal, amint keresni le­het rajta. Hogy mennyire tisztelte a művészetet, azt legjobban igazolja az, hogy kitünően elsajátította a legnagyobb művészetet: olcsón venni és drágán el­adni. 3. Castiglioni és a nők. A pénz és a szív fejedelmének levele Tavasz Pimpihez, a Moulin rouge leve­lező tagjához: »Angyalka! Vettem soraidat. Összes kívánságaidat teljesítem. Az autó házad előtt lepi parancsaidat, a gyöngysor hattyunyakadat fogja díszíteni. Az apa­­názszsal A. számú titkárom intézkedik. Ezek után elvárom tőled az önzetlen odaadást. Cami.« Uj oldalról mutatkozik be ebben a le­vélben a pénzfejedelem. Megmutatja, Budapestről jelentik: Förster-Schultz Henrik, a letartóztatott Erzberger-gyilkos. akit az igazság­ügyminiszter rendeletére szabadláb­ra helyeztek, nem tért vissza a tété­­nyi Gömbös-villába, hanem — a rendőrség megállapítása szerint — vasúton elhagyta Budapestet. Ezzel a hírrel egybevág az a po­zsonyi jelentés, hogy ott a rendőrség 'letartóztatott egy bajor fajvédőt, aki útlevél nélkül szökött át Ma­gyarországból. A pozsonyi rendőr­ség az elfogott bajorban Thvllesent, a másik Erzberger-gyilkost gyanítja Budapestről jelentik: A budapesti és soproni lapokban néhány nappal ezelőtt gyászjelentés látott napvi­lágot Egyedi Artur dr. nagybirto­kos és ismert istállótulajdonos ha­láláról. A gyászjelentés szerint — amelyet a Báesmegyei Napló is kö­zölt — Egyedi csornai kastélyában öngyilkosságot követett cl, mégpe­dig állítólag afölötti bánatában, hogy négyezerholdas dunántúli bir­tokából nyolcszáz holdat a földre­form céljaira igénybevettek. A csornai csendőrség, minthogy több jel arra vallott, hogy Egyedi gyilkosságnak esett áldozatul, nyo­mozást indított a haláleset körülmé­nyeinek földerítésére. A hetven esztendős Egyedi Lajost kedden reggel holtan találták fürdőszobájá­ban, ahol a földön feküdt s felette az ajtófélfán törülközőből kötött hu­rok lógott. A fürdőszobában még egy véres párna is hevert a földön. A c&endörség eleinte azt hitte, hogy Egyedi felakasztotta magát és le­szakadt alatta a törülközőből csa­vart hurok. Később azonban meg­állapítást nyert, hogy a földbirtokos már holtan került a fürdőszobába. Egyedit hálószobájában álmában gyilkolták meg és ágyától a fürdő­szobáig vezető utón vérnyomokat találtak, amelyeket a tettesek utóbb olymódon igyekeztek eltüntetni, hogy feisurolták a padlót. A földbirtokos holttestét még nem temették el, mert családja fölszállit­­taíta Budapestre és ünnepélyes te­metését szombat délelőttre tűzték ki. Erre azonban nem került sor. mert a csornai csendőrség értesíté­se alapján a budapesti főkapitány­ság intézkedésére rendőri bizottság szállt ki a Kerepesi-temető halottas­­házába a holttest megvizsgálására. A koporsó felíeszitése után megál­lapították, hogy a holttest fején és arcán négy súlyos sérülés van, ami késszurástól vagy valami tompa tárgytól ered. A holttest nyakán tel­jesen tisztán látszik a fojtogató kéz nyoma. A, gyilkosság elkövetésével Egye­di vejét, Froreich Ernő dr. volt bankhivatalnokot vádolják, aki^ a haláleset napján a csornai kastély­ban tartózkodott és a gyilkosság éj­szakáján — a személyzet vallomása szerint — éles szóváltást folytatott apósával. A budapesti rendőrség a soproni ügyészség utasítására őri­azon az alapom hogy tökéletesen ráillik a berlini rendőrség által Thyllesenről kiadott személyleirás, amennyiben a fülén csipkézett bevá­gások vannak. A budapesti rendőr­ség ebből a pozsonyi híradásból azt következteti, hogy Csehszlovákiában nem Thyllesen. hanem cs Budapest­ről eltűnt Förster-Schultz került kézre, ugyanis a német rendőrség által kiadott személyleirás — mint annak idején Förster-Schultz buda­pesti letartóztatásakor kitűnt —• összecseréli a két Erzberger-gyil­kost. zetbevetíe Froreichet és özvegy Egyedi Lajosné szobalányát, Bere­gi Erzsébetet, aki állítólag bűntársa volt Froreiehnck a gyilkosság elkö­vetésében. Froreich szerepét főként az teszi gyanússá, hogy Egyedi halaidnak fölfedezése után nyomban elutazott Csornáról. Arcán és fején gyanús karcolások és horzsolások vannak, amelyeknek eredetéről nem tud szá­mot adni; ezek a rendőrség fölte­vése szerint a gyilkosság alkalmá­val támadt dulakodásból származ­nak. Súlyos terhelő a meggyilkolt Egyedi veiére az a beszélgetés is, amelyet a gyilkosságot megelőző délelőtt folytatott apósával. A tanuk szerint Froreich ez alkalommal han­gosan kiabálva igy szólt apósához: — Számoljunk le végre! Szeret­ném látni, hogy megtagadja az apa­názs kifizetését! Egyedi özvegye és Froreich fele­sége nem tartják valószínűnek, hogy Froreich követte volna el a gyilkos­ságot. Minich törvényszéki orvoszszak­­értő szombaton délután felboncolta Egyedi holttestét. A boncolás befe­jezése után Minich az újságíróknak kijelentette, hogy a (boncolásról fel­vett jegyzőkönyv tartalmáról nem nyilatkozhatik, annyit azonban el­árulhat. hogy a rendőrség gyanúja nem alaptalan. A rendőrség egyéb­ként szombaton délután házkutatást tartott Froreich lakásán, bűnjelet azonban nem találtak. ÁLTALÁNOS biztosító társaság BACSME6YEI FŐTELEPEI: NOVISAD Petra Zrinjskog 36 Telefon 55 SUBQTICA SOMBOR Kr. Aleksandra 7. TrgV.Stepanovića Telefon 303 Telefon 216 2367 Egyedi Artur istállótulajdonost meggyilkolta a veje Almában megfojtották és holtan fölakasztották Vallatás — sóval Nem létező bűnügyben veréssel nyomoztak a csendőrök Szombaton délelőtt megjelent a Bács­­megyei Napló szerkesztőségében Kapás György 28 éves, nős, családos napszá­mos, aki Sipos István sebesies-kisbaiai tanyáján gazdasági cseléd s elmondta, s tanukkal és dr. Oszlrogonac Béla vá­rosi tiszti orvos bizonyítványával iga­zolta a következőket: — Pénteken este féltizenkettő tájban megjelent a lakásomon, Sebesics-Kisba­­ján két csendőr. Mind a kettő ittas volt. Én már aludtam. A csendőrök felköltöt­tek s azzal vádoltak, hogy engem láttak, amikor bort, búzát, kukoricát loptam a gazdámtól. Azt mondtam, hogy a gaz­dámtól semmit nem loptak el, s ezt a gazdám ma is megerősítheti. A csend­őrök erre ott a feleségem és gyerekeim előtt ütni-verni kezdtek. A feleségem sirt, a gyerekeim sivalkodtak. Erre a csendőrök behozattak egy kanál sói, s arra kényszeritettek, hogy nyeljem le, ha nem vallók. Minthogy semmit nem tudtam a lopásról, nem vallhattam be) A* gyerekeim sivalkodására a csendőrök aztán elcipeltek a korcsmába, s ott Hamburger György és mások jelenlété­ben megint agyba-föbe vertek, s újra sót nyeleitek velem. A lábam, kezem, arcom csupa vér volt s ma is tele van kék foltokkal. — Szerencsémre egyik uj csendőr jött be a korcsmába, az figyelmeztette a két sebesicsi csendőrt, hogy könnyen bajba keveredhetnek, ha agyon vernek, erre szabadon bocsátottak. Hazavánszorog­tam, s nem sokkal később megjelent ná­lam ugyanaz a két csendőr s megfenye­getett, hogy kétfelé hasítanak, ha fel merem jelenteni őket. Kapás György, ha a péntek éjjeli ve­rést kiállotta, úgy látszik a kétfelé hasí­tástól sem fél, mert feljelentést tett a csendőrök ellen. Zsidá egyetemi tanár fiát verték meg a pesti egyetemen Kormányfötanácsosi cím az apának — pofon a fiúnak (Budapesti munkatársunktól.) Benedikt Henrik, címzetes egyetemi tanár ismert tudós Budapesten. Belgyógyász, hires diagnoszta, a zsidó kórháznak, Magyar­­ország egyik legtökéletesebb egészség­­ügyi intézetének tizenegy év óta igaz­gatója. Ha a kurzus nincs, már régen katedrája van a ‘belgyógyászaton. így csak kórháza van, amely mintaszerű és amelyben felekezeti különbség nélkül gyógyítják meg a betegeket. Benedikt Henrik zsidó vallásu. * Benedikt János orvostanhallgató fia Benedikt Henriknek. Apja érdemeire való tekintettel ő könnyen áttörte a nu­­merusz klauzusz sziklafalát. Felvették a pesti egyetemre, ahol kitünően tanul. Tanárai véleménye szerint örökölte az apja zsenijét és nyomdokába fog lépni a 'tudósnak. Rendesen látogatja az egye­temet, soha egy órát el nem mulaszt. Öt kötelezi az apja hírneve és tekintélye. # Benedikt Henrik c. egyetemi tanár nemrégen töltötte be igazgatói működé­sének tizedik évfordulóját. A munkában eltöltött évtized után tisztelőinek nagy tábora olyan ünneplést rendezett, hogy illetékes helyen is észrevették, hogy Be­nedikt valaki. Bár igen kellemetlen ki­tüntetni egy zsidó vallásu polgárt, ha az nem bankigazgató, Benedikt esetében mégis kivételt kellett tenni. »Illetékes helyen« belátták, hogy Benedikt Henrik mégis egy emberöltőt töltött el a köz­­egészségügy szolgálatában, páratlan ér­demeket szerzett, amit valamiképpen meg kell jutalmazni. Hosszas huzavona után kormánydekrétum jelent meg, a mely Benedikt Henriket hervadhatatlan érdemei elismeréséül kinevezi kor­­mányíőtanácsossá. Sok zsidó megérte ezt a tisztséget a keresztény irányzat

Next

/
Thumbnails
Contents