Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-09 / 277. szám
1924 október 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal — Fogják meg! Tolvaj! Olyan volt az egész, mint egy izgalmas mozielőadás, a rendőr is megpróbálta latbavetni hivatalos tekintélyét és a törvény nevében megállásra szólította fel a kisborjut, amely azonban egyszerűen fellökte őt és szélvészként vágtatott tovább. A mészároslegények tülköltek és vad huj! huj! kiáltásokat hallattak! a nekirugaszkodott boci után, mint hajdan Toldi Miklós, aki a budai bikát kergette meg, de persze gyalog. A borjú még loholt egy darabig, időnkint hátranézett, hogy kergeti-e a szörnyű ököríejes autó, aztán szépen kibandukolt a kiserdőbe. Itt éppen tréningmérkőzést tartott a Konobarszki és a Tipográf, városunk két serdülő futballcsapata és a kisborju elvegyült a nézők közé. Úgy elbámészkodott, akár a borjú az ujkapu előtt. Az eset mindenesetre feltűnő volt és a ravasz kisborju, amikor észrevette, hogy a közfigyelem ráirányul, őrült érdeklődéssel kezdett gyönyörködni a Konobarszki pompás előretörésében. De amikor többen vallatóra fogták, zavarba jött és nem mert egy árva szót se szólni. Aztán egy hentesinas feiösmerte. A kis boci el volt .veszve. Hátrált pár lépést, majd teljes svunggal belerohant az árulóba, aki elterült a fűben. A tömeg és a futballisták a kisborjura vetették magukat és rövid, keserves küzdelemmel leifegyverezték. A kisborju sóhajtott egyet és kilógatta pici piros nyelvét, ami a feltétel nélküli megadást jelentette. Ezalatt bősz tülköléssel megérkezett az autó is. A kisborju nyakába kötelet vetettek es kicepelték a sportpályáról, miközben a sofíör két nagy pofont kent le a jobb orcájára. — Te tinó! — mondta neki sértő szándékkal, szemrehányóan és a kisborju elpirult. Ö tanult a maga kárán ámbár tudta, hogy soha nem lesz ökör belőle. Aztán büntetésből nem engedték felülni az autóra a többiek közé, hanem a kocsi után kötötték, mint hajdan a gonosztevőt a lófarkához és igy 'hurcolták körül szégyenszemre a yáro-A világosi fegyverletétel Ferenc József és l. Miklós cár levélváltása a magyar szabadságharc leveréséről son. Borzasztó volt. (T.) Fogházra ítélt községi bíró Setyerov képviselő afférja a mokriai klsbirőval Kikindáról jelentik: Setyerov Szlávkó dr. nemzetgyűlési képviselő még ez év junius 10-ikén interpellációt intézett a Pasics—Pribicsevics-kormány belügyminiszteréhez Szimics Stevan mokrini kisbiró viszszaélései ügyében. A képviselő azt állította interpellációjában. hogy Szimics községi bíró állandóan dézsmálja Mokrin község, pénztárát, eleinte kis összegeket tulajdonított el, később azonban többezer dinárra rúgott az elsikkasztott összeg. A képviselő felszólította Srskics akkori belügyminisztert, hogy a tolvaj községi birót — aki emellett a nem radikális-párti lakosságot állandóan terrorizálja — miért tűri hivatalában. A.z interpelláció után Szimics biró több tanú előtt azt állította, hogy Setyerov képviselő hazudik. Emiatt a képviselő dr. Karlovac Viszkó kikindai ügyvéd utján becsületsértésért feljelentést tett Szimics ellen a velíkakikindai járásbíróságnál. A kikindai járásbíróság szerdán tárgyalta a becsületsértési port. _ A tárgyalás során dr. Karlovac, mint a fömagánvádló képviselőié, adatokkal igazolta, hogy a Setyerov képviselő interpellációjában említett sikkasztások valóban megtörténtek. A bizonyítási eljárás után a járásbíróság Szimics községi birót becsületsértésért nyolc napi fogházra és száz dinár pénzbüntetésre ítélte. Szimics az Ítélet ellen felebbezést jelentettbe. A negyvennyolcas magyar szabadságharc leverésének hírét 1849 augusztus 16-án irta meg Miklós cár Ferenc Józsefhez intézett levelében. amelyet fiával. Sándor nagyherceggel küldött el Bécsbe. A magyar ^ szabadságharc tragédiájának utolsó felvonásáról szóló levél a következő: Varsó, 1849 augusztus 16. Kedves Barátom! Sándor fiamat küldöm hozzádi, az én második énemet, hogy vigyen Neked egy olyan hirt, amely remélem, örömet fog neked szerezni. Görgey, az említett diktátor, hadseregével együtt leteszi a fegyvert és átszolgáltatja a Te kezedbe. Adjunk hálát az Istennek kedves Barátom ezért a szerencsés sikerért, adjunk hálát Neki, hogy nem engedi tovább folyni alattvalóink drága vérét és hogy Neked alkalmat ad uralkodói jogaid legszebbikének, a helyesen értelmezett kegyelmezési jognak gyakorlására. Kedves Barátom, ismerem a Te szivedet és tudom, hogy nem fosztod meg Magad ettől az örömtől. Kegyelem a félrevezetettek számára, ezt kéri Tőled a Te barátod és igazságos ítéletet a hajtogatásokért és a bajokért, amelyek felforgatták a hazát Fiamat megbízom azzal, Hogy beszéljen meg Veled különböző igen komoly dolgokat, amelyekre felhívom teljes figyelmedet. Megbízhatsz mindenben, amit mondani fog. Kedves Barátom, örökre szívvel és lélekkel készséges hived Miklós. A visszahódított diadaljelvények A magyar szabadságharc hősei, akik Jeliasich és Windischgrätz hadait tudvalevőleg megverték és kikergették az országból, az osztrák hadsereg több troféumát is kezükbe kerítették. A világosi fegyverletétel alkalmával ezek a zászlók is Paskievics birtokába jutottaké s az orosz cár sietett azokat visszaszolgáltatni az osztrák császárnak. A cárnak er re vonatkozó levele igy hangzik: Kedves Testvérem! Azok között a dicsőséges győzelmi jelvények között, amelyeket a győzelem és a lázadók különböző hadtesteinek megadása hadseregem kezére juttatott, amaz emlékezetes harc folyamán, amely végét vetette a magyar fölkelésnek, olyan zászlók és lobogók is vannak, amelyek Ausztria császári és királyi hadseregének jelvényei voltak. Mint ilyenek, ezek Felséged tulajdonába térnek vissza és sietek ezeket Felséged rendelkezésére bocsátani. Hadsegédem. Paskievics herceg az, akit azzal megbízok, hogy ezeket a fölkelőkön aratott győzelemben visszahódított .győzelmi jelvényeket Felségednek átadja. Boldog örömmel, hogy egy ilyen jogos viszszaszolgáltatásnak részese lehetek, buzgón megragadom az alkalmat, hogy Felséged előtt megismételjem, annak a törhetetlen barátságnak és magas nagyrabecsülésnek érzelmeit, a melyekkel vagi’ok, kedves Testvérem. Felségednek, barátja és szövetségese. Varsó, 1849 aug 21. Miklós. A két császár vigyáz a társadalom üdvére Ferenc József 1850-ben meg akarta látogatni Miklós cárt. de szándékában egyelőre akadályozva volt és ezért egyik legbensőbb bizalmasát, Schwartzenberg herceget küldte el Pétervárra. ‘A herceg látogatását az osztrák császár a következő levélben jelenti be: Kedves Barátom! Midőn értesültem Lengyelországba i történő közeli jöveteledről, siivem el-» sö érzése az volt, hogy siessek Veled találkozni, hogy még egyszer élő szóval kifejezzem Neked a barátságnak, a ragaszkodásnak és élénk hálának azokat az érzelmeit, amelyeket egy életre Neked szenteltem. Az alatt a rövid utazás alatt azonban, amelyet Triesztbe tettem, annyi ügy maradt elintézetlenül, hogy ezeket most alaposan fel kell dolgozni. Egyébként is e hónap 26-ára várom a toscanai nagyhercegi udvar érkezését és Albert szász herceget, akik erre az időre jelentették be magukat és akinek látogatásánál nem hiányoz^ hatom. Nem marad tehát más hátra számomra, legkedvesebb Barátom, minthogy írásban adjam tudtodra szerencsekivánataimat és hogy miniszteremet, Schwartzenberg herceget bízzam meg azzal, hogy ennek Nálad szószólója legyen. Hálától eltelve azért a magas kegyért, hogy Te oly kegyes voltál öt az orosz lovagrended lovagjává kinevezni, a herceg a közelmúltban ntár engedelmet kért tőlem, hogy Varsóba utazzék és lábaidhoz tehesse tiszteletteljes hódolatát. Annyival inkább is szívesen engedtem meg ezt neki, mert ebben az utazásban különleges alkalmat láttam, hogy Neked, kedves Barátom, e hűséges tolmács utján eljuttassam azoknak az érzelmeknek kifejezését, amelyekkel irántad eltelve vagyok. Schwartzenberg herceg egyébként, mint tudod, teljes bizalmamat bírja. Az a rövid tartózkodás, amelyben oly szerencsés lesz nálad tölteni, igy hasznosan felhasználható lesz arra, hogy Neked a legközvetlenebbül föltárja kabinetem legintimebb gondolatait a most, véleményem szerint, igen kritikus helyzetről, a jelenlegi ügyekről és hogy részedről értékes felvilágosításokban részesülhessen. Hogy az európai társadalom üdve, ha ez még elérhető, császárságaink legszorosabb egyetértésén nyugszik, ezt legkedvesebb Barátom, Te is úgy tudod, mint én. Mindaz, ami megvilágíthatja előttünk a közösen követendő utat, részünkre igazán értékes előny: ez az a szempont, amely engem miniszterelnököm utazásának szükségességéről főleg meggyőzött. Téged is kérlek, tekintsd ezt a szempontból; f A jó Isten tartsa meg drága életedet népeid üdvére és halmozzon el kegyesen Téged és mindazokat, akik Neked kedvesek, minden áldásával. Ez legöszintébb és legállandóbb óhajtása igen hűséges és odaadó barátodnak Ferenc Józsefnek. Wien, 1850 május. Korunk felforgató szelleme ... Az abszolutisztikus gondolkodás, amelynek a bécsi Burg volt a főfészke. élesen domborodik ki abban a levélben. amelyet Ferenc József 1851 tavaszán irt Miklós cárhoz az olmiitzi találkozó előkészítésével kapcsolatban: A császár Oroszország császárának Wien, 1851. május. Az a kilátás, hogy a közeljövőben Ő császári Felségével osztrák területen találkozhatom, örömmel tölt el. Ez az első alkalom, Sire, hogy olyan szerencsés lehetek Felségedet országomban tisztelhetni. Felségedet e császárságban fogadhatni, a gyors pacifikáció és hálás jólét' azon állapotában, amelyben Felségednek oly nagy része van: mert emlékezetemben állandóan él és szivembe van vésve, hogy Felséged épp oly hatalmas mint önzetlen segítsége, amelyet nekem 1848-ben nyújtott, mennyire hozzájárult annak a pusztító háború befejezésének meggyorsításához, amelyet korunk felforgató szelleme idézett fel tovább való folyása a köz- és magán« javakat elsüllyedéssel fenyegette. Felséged odaadó hive és barátja Ferenc József. Ferenc József akkor még nem sejthette, hogy jönni fog még olyan idő is, amikor az a bizonyos felforgató szellem nemcsak a köz- és a magánjavakat, hanem a Habsburgok trónusát is rombadör.ti az orosz cári birodalommal együtt . . . TiTrek 25 (§ H — Kinevezték az uj batinai főszolgabírót. Beogradből jelentik: A belügyminiszter Léh Ferenc noviszadi tb. főszolgabírót batinai főszolgabírónak nevezte ki, aki ebben a minőségben már működött Batinán. — Petrovcszelói küldöttség Beograd« ban. Petrovoszelóról jelentik: A napokban száztagú deputáció ment le Beogradba kieszközölni a belügyminisztertől, hogy Nikolics Bozsidár jegyzőt hagyják meg továbbra is a községben. A küldöttség a belügyminiszter távollétében felkereste Mózer németpárti képviselőt, aki megígérte, hogy eljár az ügyben. — Jegyzői kinevezés. A belügyminiszter Pesics Demetert Dárdára jegyzőnek nevezte ki. — Megalakult Becskereken az olaszjugoszláv klub. Becskerekről jelentik: Szerda délután a becskereki Lloyd helyiségében dr. Gyermekov Dusán rendőrfőkapitány vezetése mellett megalakult a becskereki oiasz-jugoszláv klub. Az alapszabályok felolvasása után megválasztoták a tisztikart. Elnökké Sevity Hasszádnét, alelnökké dr. Gyermekov Dusánt és Milicsevics Nikolát. titkárrá Danilov Drazsent, pénztárossá retrovics Kosztat, pénztárossá Moskovics Zájorkát választották. Tiszteletbeli elnökké. Marinkovics Voja külügyminisztert és Boráéra olasz nagykövetet választották meg. — Sok az álhirlapiró Jugoszláviában. Beogradből jelentik: A Jugoszláv Ujágirók Szövetsége a következő kommünikét adta ki: „Az utóbbi időben számos panasz érkezett a Jugoszláv Újságírók Szövetségének központi választmányához, mely szerint bizonyos1 személyek újságíróknak adják ki magukat, bár nem azok. A Jugoszláv Újságírók Szövetségének központi titkársága figyelmeztet mindenkit, hogy a Szövetség összes tagjai igazolványokkal bírnak amelyeket hitelesített a belügyminisztérium, a közlekedésügyi minisztérium és annak a lapnak szerkesztősége, melynél az illető' hírlapíró dolgozik. A szövetség főtitkársága felkér mindenkit, jelentse be neki mindazok neveit, akik jogosulatlanul újságíróknak adják ki magukat, hogy az lépéseket tehessen a hatóságoknál az illetők feielősségrevonására.“ — Dr. Lasker ©sijeken. Osijekről jelentik ; Dr. Lasker Emánuel az osijeki sakk-klubban szimultánt játszott' harminc ellenféllel. Huszonhat partit megnyert, három remis lett és egyet — Pollák Jenővel szemben — elvesztett. — Megnyitották a dunai konferencia őszi ülésszakát Bukarestben. Bukarestből jelentik: Az európai dunai konferencia őszi ülésszakát Szulinában az angol kiküldött elnökletével megnyitották. A konferencia munkálatai tizenöt napig tartanak. — Meghalt a szuboticai kommunistalázadás egyik elítéltje. A mitrovicai {egyházban meghalt Juries Béla szuboticai hentessegéd, akit a szuboticai törvényszék rögtönitélő bírósága 1921-ben kommunista lázadás miatt tízévi fegyházra Ítélt. A szuboticai kommunistapuccs elitéltjei közül Juries már a máállamaim egyik részében és amelynek sodik. aki meghalt Mítrovicán.
