Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-09 / 277. szám

1924 október 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal — Fogják meg! Tolvaj! Olyan volt az egész, mint egy izgal­mas mozielőadás, a rendőr is megpró­bálta latbavetni hivatalos tekintélyét és a törvény nevében megállásra szólítot­ta fel a kisborjut, amely azonban egy­szerűen fellökte őt és szélvészként vág­tatott tovább. A mészároslegények tül­költek és vad huj! huj! kiáltásokat hal­lattak! a nekirugaszkodott boci után, mint hajdan Toldi Miklós, aki a budai bikát kergette meg, de persze gyalog. A borjú még loholt egy darabig, időn­­kint hátranézett, hogy kergeti-e a ször­nyű ököríejes autó, aztán szépen kiban­dukolt a kiserdőbe. Itt éppen tréning­mérkőzést tartott a Konobarszki és a Tipográf, városunk két serdülő futball­csapata és a kisborju elvegyült a nézők közé. Úgy elbámészkodott, akár a borjú az ujkapu előtt. Az eset mindenesetre feltűnő volt és a ravasz kisborju, ami­kor észrevette, hogy a közfigyelem ráirányul, őrült érdeklődéssel kezdett gyönyörködni a Konobarszki pompás előretörésében. De amikor többen val­­latóra fogták, zavarba jött és nem mert egy árva szót se szólni. Aztán egy hentesinas feiösmerte. A kis boci el volt .veszve. Hátrált pár lépést, majd teljes svunggal belerohant az árulóba, aki el­terült a fűben. A tömeg és a futballis­ták a kisborjura vetették magukat és rövid, keserves küzdelemmel leifegyve­rezték. A kisborju sóhajtott egyet és kilógatta pici piros nyelvét, ami a fel­tétel nélküli megadást jelentette. Ez­alatt bősz tülköléssel megérkezett az autó is. A kisborju nyakába kötelet ve­tettek es kicepelték a sportpályáról, miközben a sofíör két nagy pofont kent le a jobb orcájára. — Te tinó! — mondta neki sértő szándékkal, szemrehányóan és a kis­borju elpirult. Ö tanult a maga kárán ámbár tudta, hogy soha nem lesz ökör belőle. Aztán büntetésből nem enged­ték felülni az autóra a többiek közé, hanem a kocsi után kötötték, mint haj­dan a gonosztevőt a lófarkához és igy 'hurcolták körül szégyenszemre a yáro-A világosi fegyverletétel Ferenc József és l. Miklós cár levélváltása a magyar szabadság­harc leveréséről son. Borzasztó volt. (T.) Fogházra ítélt községi bíró Setyerov képviselő afférja a mokriai klsbirőval Kikindáról jelentik: Setyerov Szlávkó dr. nemzetgyűlési képviselő még ez év junius 10-ikén interpel­lációt intézett a Pasics—Pribicse­­vics-kormány belügyminiszteréhez Szimics Stevan mokrini kisbiró visz­­szaélései ügyében. A képviselő azt állította interpellációjában. hogy Szimics községi bíró állandóan dézs­málja Mokrin község, pénztárát, ele­inte kis összegeket tulajdonított el, később azonban többezer dinárra rúgott az elsikkasztott összeg. A képviselő felszólította Srskics akko­ri belügyminisztert, hogy a tolvaj községi birót — aki emellett a nem radikális-párti lakosságot állandóan terrorizálja — miért tűri hivatalá­ban. A.z interpelláció után Szimics biró több tanú előtt azt állította, hogy Setyerov képviselő hazudik. Emiatt a képviselő dr. Karlovac Viszkó kikindai ügyvéd utján becsü­letsértésért feljelentést tett Szimics ellen a velíkakikindai járásbíró­ságnál. A kikindai járásbíróság szerdán tárgyalta a becsületsértési port. _ A tárgyalás során dr. Karlovac, mint a fömagánvádló képviselőié, ada­tokkal igazolta, hogy a Setyerov képviselő interpellációjában említett sikkasztások valóban megtörténtek. A bizonyítási eljárás után a járásbí­róság Szimics községi birót becsü­letsértésért nyolc napi fogházra és száz dinár pénzbüntetésre ítélte. Szimics az Ítélet ellen felebbezést jelentettbe. A negyvennyolcas magyar sza­badságharc leverésének hírét 1849 augusztus 16-án irta meg Miklós cár Ferenc Józsefhez intézett leve­lében. amelyet fiával. Sándor nagy­herceggel küldött el Bécsbe. A ma­gyar ^ szabadságharc tragédiájának utolsó felvonásáról szóló levél a kö­vetkező: Varsó, 1849 augusztus 16. Kedves Barátom! Sándor fiamat küldöm hozzádi, az én második énemet, hogy vigyen Neked egy olyan hirt, amely remélem, örö­met fog neked szerezni. Görgey, az említett diktátor, hadseregével együtt leteszi a fegyvert és átszolgáltatja a Te kezedbe. Adjunk hálát az Istennek kedves Barátom ezért a szerencsés sikerért, adjunk hálát Neki, hogy nem engedi tovább folyni alattvalóink drá­ga vérét és hogy Neked alkalmat ad uralkodói jogaid legszebbikének, a he­lyesen értelmezett kegyelmezési jog­nak gyakorlására. Kedves Barátom, ismerem a Te szivedet és tudom, hogy nem fosztod meg Magad ettől az örömtől. Kegyelem a félrevezetet­tek számára, ezt kéri Tőled a Te ba­rátod és igazságos ítéletet a hajtoga­tásokért és a bajokért, amelyek fel­forgatták a hazát Fiamat megbízom azzal, Hogy be­széljen meg Veled különböző igen ko­moly dolgokat, amelyekre felhívom teljes figyelmedet. Megbízhatsz min­denben, amit mondani fog. Kedves Barátom, örökre szívvel és lélekkel készséges hived Miklós. A visszahódított diadaljelvények A magyar szabadságharc hősei, akik Jeliasich és Windischgrätz ha­dait tudvalevőleg megverték és ki­kergették az országból, az osztrák hadsereg több troféumát is kezükbe kerítették. A világosi fegyverletétel alkalmával ezek a zászlók is Pas­­kievics birtokába jutottaké s az orosz cár sietett azokat visszaszolgáltatni az osztrák császárnak. A cárnak er re vonatkozó levele igy hangzik: Kedves Testvérem! Azok között a dicsőséges győzelmi jelvények között, amelyeket a győze­lem és a lázadók különböző hadtes­teinek megadása hadseregem kezére juttatott, amaz emlékezetes harc fo­lyamán, amely végét vetette a ma­gyar fölkelésnek, olyan zászlók és lo­bogók is vannak, amelyek Ausztria császári és királyi hadseregének jel­vényei voltak. Mint ilyenek, ezek Fel­séged tulajdonába térnek vissza és sietek ezeket Felséged rendelkezésére bocsátani. Hadsegédem. Paskievics herceg az, akit azzal megbízok, hogy ezeket a fölkelőkön aratott győ­zelemben visszahódított .győzelmi jel­vényeket Felségednek átadja. Boldog örömmel, hogy egy ilyen jogos visz­­szaszolgáltatásnak részese lehetek, buzgón megragadom az alkalmat, hogy Felséged előtt megismételjem, annak a törhetetlen barátságnak és magas nagyrabecsülésnek érzelmeit, a melyekkel vagi’ok, kedves Testvérem. Felségednek, barátja és szövetségese. Varsó, 1849 aug 21. Miklós. A két császár vigyáz a társadalom üdvére Ferenc József 1850-ben meg akar­ta látogatni Miklós cárt. de szándé­kában egyelőre akadályozva volt és ezért egyik legbensőbb bizalmasát, Schwartzenberg herceget küldte el Pétervárra. ‘A herceg látogatását az osztrák császár a következő levél­ben jelenti be: Kedves Barátom! Midőn értesültem Lengyelországba i történő közeli jöveteledről, siivem el-» sö érzése az volt, hogy siessek Ve­led találkozni, hogy még egyszer élő szóval kifejezzem Neked a barátság­nak, a ragaszkodásnak és élénk hálá­nak azokat az érzelmeit, amelyeket egy életre Neked szenteltem. Az alatt a rövid utazás alatt azon­ban, amelyet Triesztbe tettem, annyi ügy maradt elintézetlenül, hogy eze­ket most alaposan fel kell dolgozni. Egyébként is e hónap 26-ára várom a toscanai nagyhercegi udvar érkezé­sét és Albert szász herceget, akik er­re az időre jelentették be magukat és akinek látogatásánál nem hiányoz^ hatom. Nem marad tehát más hátra számomra, legkedvesebb Barátom, minthogy írásban adjam tudtodra sze­­rencsekivánataimat és hogy miniszte­remet, Schwartzenberg herceget bíz­zam meg azzal, hogy ennek Nálad szószólója legyen. Hálától eltelve azért a magas kegyért, hogy Te oly kegyes voltál öt az orosz lovagrended lovagjává kinevezni, a herceg a közelmúltban ntár engedel­­met kért tőlem, hogy Varsóba utazzék és lábaidhoz tehesse tiszteletteljes hó­dolatát. Annyival inkább is szívesen engedtem meg ezt neki, mert ebben az utazásban különleges alkalmat láttam, hogy Neked, kedves Barátom, e hű­séges tolmács utján eljuttassam azok­nak az érzelmeknek kifejezését, ame­lyekkel irántad eltelve vagyok. Schwartzenberg herceg egyébként, mint tudod, teljes bizalmamat bírja. Az a rövid tartózkodás, amelyben oly szerencsés lesz nálad tölteni, igy hasznosan felhasználható lesz arra, hogy Neked a legközvetlenebbül föl­tárja kabinetem legintimebb gondola­tait a most, véleményem szerint, igen kritikus helyzetről, a jelenlegi ügyek­ről és hogy részedről értékes felvilá­gosításokban részesülhessen. Hogy az európai társadalom üdve, ha ez még elérhető, császárságaink legszorosabb egyetértésén nyugszik, ezt legkedvesebb Barátom, Te is úgy tudod, mint én. Mindaz, ami megvilá­gíthatja előttünk a közösen követendő utat, részünkre igazán értékes előny: ez az a szempont, amely engem mi­niszterelnököm utazásának szükséges­ségéről főleg meggyőzött. Téged is kérlek, tekintsd ezt a szempontból; f A jó Isten tartsa meg drága élete­det népeid üdvére és halmozzon el ke­gyesen Téged és mindazokat, akik Neked kedvesek, minden áldásával. Ez legöszintébb és legállandóbb óhaj­tása igen hűséges és odaadó barátod­nak Ferenc Józsefnek. Wien, 1850 május. Korunk felforgató szelleme ... Az abszolutisztikus gondolkodás, amelynek a bécsi Burg volt a főfész­ke. élesen domborodik ki abban a le­vélben. amelyet Ferenc József 1851 tavaszán irt Miklós cárhoz az ol­­miitzi találkozó előkészítésével kap­csolatban: A császár Oroszország császárának Wien, 1851. május. Az a kilátás, hogy a közeljövőben Ő császári Felségével osztrák terüle­ten találkozhatom, örömmel tölt el. Ez az első alkalom, Sire, hogy olyan szerencsés lehetek Felségedet orszá­gomban tisztelhetni. Felségedet e csá­szárságban fogadhatni, a gyors paci­­fikáció és hálás jólét' azon állapotá­ban, amelyben Felségednek oly nagy része van: mert emlékezetemben ál­landóan él és szivembe van vésve, hogy Felséged épp oly hatalmas mint önzetlen segítsége, amelyet nekem 1848-ben nyújtott, mennyire hozzájá­rult annak a pusztító háború befejezé­sének meggyorsításához, amelyet ko­runk felforgató szelleme idézett fel tovább való folyása a köz- és magán« javakat elsüllyedéssel fenyegette. Felséged odaadó hive és barátja Ferenc József. Ferenc József akkor még nem sejthette, hogy jönni fog még olyan idő is, amikor az a bizonyos felfor­gató szellem nemcsak a köz- és a magánjavakat, hanem a Habsburgok trónusát is rombadör.ti az orosz cári birodalommal együtt . . . TiTrek 25 (§ H — Kinevezték az uj batinai főszolga­bírót. Beogradből jelentik: A belügymi­niszter Léh Ferenc noviszadi tb. főszol­gabírót batinai főszolgabírónak nevezte ki, aki ebben a minőségben már műkö­dött Batinán. — Petrovcszelói küldöttség Beograd« ban. Petrovoszelóról jelentik: A napok­ban száztagú deputáció ment le Beo­­gradba kieszközölni a belügyminiszter­től, hogy Nikolics Bozsidár jegyzőt hagyják meg továbbra is a községben. A küldöttség a belügyminiszter távollé­tében felkereste Mózer németpárti kép­viselőt, aki megígérte, hogy eljár az ügyben. — Jegyzői kinevezés. A belügyminisz­ter Pesics Demetert Dárdára jegyzőnek nevezte ki. — Megalakult Becskereken az olasz­­jugoszláv klub. Becskerekről jelentik: Szerda délután a becskereki Lloyd he­lyiségében dr. Gyermekov Dusán rend­őrfőkapitány vezetése mellett megala­kult a becskereki oiasz-jugoszláv klub. Az alapszabályok felolvasása után meg­­választoták a tisztikart. Elnökké Sevity Hasszádnét, alelnökké dr. Gyermekov Dusánt és Milicsevics Nikolát. titkárrá Danilov Drazsent, pénztárossá retrovics Kosztat, pénztárossá Moskovics Zájor­­kát választották. Tiszteletbeli elnökké. Marinkovics Voja külügyminisztert és Boráéra olasz nagykövetet választották meg. — Sok az álhirlapiró Jugoszláviá­ban. Beogradből jelentik: A Jugoszláv Ujágirók Szövetsége a következő kom­münikét adta ki: „Az utóbbi időben számos panasz érkezett a Jugoszláv Újságírók Szövetségének központi vá­lasztmányához, mely szerint bizonyos1 személyek újságíróknak adják ki magu­kat, bár nem azok. A Jugoszláv Újság­írók Szövetségének központi titkársága figyelmeztet mindenkit, hogy a Szövet­ség összes tagjai igazolványokkal bírnak amelyeket hitelesített a belügyminiszté­rium, a közlekedésügyi minisztérium és annak a lapnak szerkesztősége, melynél az illető' hírlapíró dolgozik. A szövet­ség főtitkársága felkér mindenkit, je­lentse be neki mindazok neveit, akik jogosulatlanul újságíróknak adják ki ma­gukat, hogy az lépéseket tehessen a hatóságoknál az illetők feielősségrevo­­nására.“ — Dr. Lasker ©sijeken. Osijek­­ről jelentik ; Dr. Lasker Emánuel az osijeki sakk-klubban szimultánt játszott' harminc ellenféllel. Huszonhat partit megnyert, három remis lett és egyet — Pollák Jenővel szemben — el­vesztett. — Megnyitották a dunai konferencia őszi ülésszakát Bukarestben. Bukarest­ből jelentik: Az európai dunai konferen­cia őszi ülésszakát Szulinában az angol kiküldött elnökletével megnyitották. A konferencia munkálatai tizenöt napig tartanak. — Meghalt a szuboticai kommunista­lázadás egyik elítéltje. A mitrovicai {egyházban meghalt Juries Béla szubo­ticai hentessegéd, akit a szuboticai tör­vényszék rögtönitélő bírósága 1921-ben kommunista lázadás miatt tízévi fegy­­házra Ítélt. A szuboticai kommunista­­puccs elitéltjei közül Juries már a má­államaim egyik részében és amelynek sodik. aki meghalt Mítrovicán.

Next

/
Thumbnails
Contents