Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-29 / 298. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. október 29. Revideálják a horgosi beszállásolásokat A sentai főszolgabíró lefolytatta a vizsgálatot Horgosról jelentik: Sztoianovics Blagoje szentai főszolgabiró vasár nap beiktatta állásába Schauta Di­­mitrije főjegyzőt és Drekalovics Du­sán adóügyi jegyzőt. A főszolgabiró ugyanekkor vizsgálatot folytatott a Eácsmegyei Napló cikke alapján a legutóbb érkezett optáltak elhelyezé­séről. A főszolgabiró megállapította, hogy a cikk adatai megfelelnek a tényállásnak és súlyos igazságtalan­ságok történtek sok szegény család­dal. mig a vagyonosabb háztulajdo­nosokat megkímélték a beszállásolá­soknál. A főszolgabiró nyomban intézke­dett. hogy Vlaskalin másodjegyző két esküdttel sürgősen revízió alá yegye a beszállásolásokat és az op­­tálíakat a nagyobb gazdáknál, vala­mint a Kárász-birtokhoz tartozó nagytanyán helyezzék el. Ez a mun­ka már meg is kezdődött A gyilkosság ellen szól viszont az, hogy egyáltalán nincs tisztázva, miért kellett volna meggyilkolni a tizenöt éves ir.asgyereket? A rendőrség ebben az irányban arrai a feltevésre jutott, hogy ha Torma Sándort meggyilkolták, az bi­zonyára olyan dolognak jöhetett a nyo­mára, ami a gyilkosának annyira kelle­metlen volt, hogy érdekében állott emi­att elnémítani a gyereket. A nyomozás vezetői közül azok, akik ezen a nézeten vannak, azt a hipothé­­zist állították fel, hogy a gyilkosok a műhelyben akartak végezni áz inassal. Torma azonban védekezett, ezt igazolják a véres kés és azok a kann olások, ame­lyek a csuklón vannak. E feltevés sze­felakasszák, szájába betömtek egy ron­gyot, kezeit összekötötték, hogy ne ha­donásszon. így könnyű szerrel felvihet­­ték és felköthették. A kötelet, amelyen függött, két erős ember alig tudta ki­húzni a tetőgerendáról, mert a gerenda és a tető szorosan egymáshoz tapadnak. A kötélnek a gerendához burkolása erős embernek is nagy munkát adott, sietni kellett, a rongyot hamar kivették a szá­jából, benyomták) a gyerek nyaka és a kötél közé, durván. A kezeket összetar­tó zsinegről pedig megfeledkeztek. A detektívek kedden délután kinyo­mozták, hogy Torma mdsodmagdval tar­tózkodott a padláson. Az illetőnek nyo­mában vannak és szerdán reggel vár­riht felakarták vinni a padlásra, hogy ható a letartóztatása. A kisantant likvidálása fele A csehszlovákiai német és magyar kisebbségi pártok szövetsége A nyomozás még nem derítette ki, hogy gyilkosság, vagy öngyilkosság történtre A Bajai-uti papucsosinas halálát még mindig mély titok fedi. A keddi nyomo­zás sem tudta tisztázni azt, hogy gyil kosság, vagy öngyilkosság történt-e? Mindkét feltevést nyomós érvek támo­gatják, aminek folytán a rendőrség kö­rében is megoszlanak a vélemények. Ha az írásszakértők megállapítják, ..hogy, búcsúlevelet valóban nem, Torma Sán­dor irtai, hanem vafcki más, akkor két­ségtelen, hogy bűntény történt. A halót inas szülei kedden felvitték a gyerek írásait a rendőrségre, ahol megállapítot­ták, hogy a búcsúlevél írása sok tekin­tetben elüt a felvitt írásgyakorlatoktól. A rendőrség részéről kedden délelőtt Jovanovics Vászó és Mdzics András bűnügyi rendőrkapitányok ismét a hely­színén folytatták a nyomozást. A kör­nyékbeli lakók közül többeket kihallgat­tak Torma Sándor előéletére vonatko­zólag és! azt igyekezték elsősorban meg­állapítani, hogy az inasgyerek mikor 'volt utoljára a szomszédos Pulyka­kocsmában? A kocsmárosók, úgyszintén a kocsma vasárnapi vendégei határozot­tan állítják, hogy Torma Sándor, akit a környéken jól ismertek, délelőtt tizen­egy óra tájban járt utoljára a kocsmá­ban, ami ellentmond Vukinanovék állí­tásának, hogy az inas délután volt bor­ért. A nagy vasárnapi kocsmai forga­lomban ugyan megtörténhetett, hogy nem vették észre, vagy nem emlékez­nek rá, hogy a fiú ott járt, azonban en­nek ellentmond az, hogy Torma száz­­dinárost vitt magával, amiből visszakel­­: lett adni, amire a kiszolgálóknak emlé­keznie kellene. A délelőtti nyomozás másik meglepe­tést is hozott. A helyszíni szemle alkal­mával ugyanis jelentkezett egy Moszi József nevű tizenegy éves gyermek, aki elmondta, hogy vasárnap délután a szomszédos udvarból látta, amikor ne­gyed háromkor Torma Sándor felment a miihely padlásra, ahonnan pár perc múlva lejött, öt perc múlva azonban is­­ismét felment és egy hosszú kötelet vitt magával. Elsősorban azt igyekezett megállapí­tani a rendőrség, hogy — ha öngyilkos lett Torma Sándor — miért akart meg­válni az élettől. Rossz bánásmód miatt, amiről ugyan a búcsúlevél is megemlé­kezik, semmi esetre sem, mert minden­ki előtt szinte dicsekedett, hogy milyen jó helye van. Alapos vizsgálat után a rendőrség is arra az eredményre jutott, hogy azt a kötést, amely az öngyilkos csuklóit gúzsban tartotta, Tórnia;Sán­­dór egymaga nem volt képes megcsi­nálni, tekintélyes összegek folytak be.) A főid megmunkál sának költségei csak a minimumra rúgtak, mert a munkaerő nagyrészét a városi foglyok szolgáltat­ják. A városi foglyok által szolgáltatott munka nemcsak fizikailag, hailem er­kölcsileg is javukra válik, mert szabad levegőn vannak, jobb élelmezésben részesülnek s tisztességesen foglalkoztat­ják őket. Elég már a korrupcióból! Apellálunk a polgármester urnák erélyes és igaz­ságos fellépésére és azoknak a városi tanácsnokoknak közbelépésére, akik nincsenek személyesen érdekelve ebben az ügyben, hogy a várost és a tisztvi­selőket tetemes károkkal fenyegető újabb panamát még idejekorán csirájá­­ban elfojtsák. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el, hogy kérdést intézzünk a városi tanács­hoz, mikép intéződött el a bolgár panama? Mi van azokkal a jól megszervezett tol­vajokkal, akik a várost éveken keresz­tül fosztogatták és abból százezrekre menő vagyont szereztek. Ezek ellen a birtok iga-gatója már több mint két hónappal ezelőtt megtette feljelentését és a vizsgálat folyamán a tolvajok az általuk elkövetett lopásokat beismerték, s még mindig szabadlábon vannnak, a­­helyett, hogy az ügyészség fogházában ülnének bűntársaikkal együtt. Még arra is időt nyertek, hogy a különféle ban­kokban elhelyezett nehéz ezreikét kül­földön biztonságba helyezzék. Tndomásom van arról is, hogy a mintagazdaság igazgatójának feljelenté­seit heteken keresztül hevertették, még csak be sem iktatták, sőt tudomásom van arról is, hogy ezeknek a bűnügyi aktáknak egyrésze az utóbbi időben a városházán titokzatos módon nyomta­lanul eltűnt. Ezekre az üzelmekre a nyilvánosság előtt hívom fel a város tanácsának és az államügyésznek figyelmét. Dr. Piskulics Zvonimir Prágából jelentik: A csehszlovák nemzetgyűlés őszi ülésszaka előre­láthatólag számos bel- és külpoliti­kai szenzációval fog szolgálni, kü­lönösen a költségvetéssel és Benet külügyminiszter expozéjával kap­csolatban. A kormányban résztvevő cseh szociáldemokraták már hosz­­szabb idő óta keresnek közeledést t német szociálistákhoz, — más­felől kormánykörökben is megvan t hajlandóság arra, hogy a már ré­gebben felvetett vörös-zöld blokl gondolatát — cseh, illetőleg néme agráriusokból és szociálistákból állt kormányt — újból felelevenítsék Erről a lehetőségről, amely a revi zionista-politika első tényleges meg nyilvánulása lenne, dr. Kaffka Bru nó egyetemi tanár, a német polgár ellenzék vezére a következőke mondotta a Bácsmegyei Napló prá gai munkatársának: — Ilyen nemzetiségi koalíciónál valóban nagy jelentősége lenne még pedig nem is csupán Csehszln vákia szempontjából. A megvalósu­lás lehetősége azonban nem a né­met pártoktól, hanem csak a cseh politika uj irányától függ. Abban a pillanatban, amikor a kormányzó­pártok felismerik, hogy a csehszlo­vák nemzeti állam rendszere tart­hatatlan s egyben a német aatonó­­misztikus törekvéseket teljes mér­tékben honorálják, semmi akadálya sem lesz annak, hogy ez a »nagy '.koalíció« megvalósuljon. A magyar I és német ellenzéki pártok között * formális megegyezés ugyan nincsen. !-de a közös érdekek és érzelmi kap­csolatok a két kisebbséget amúgy is j; összekapcsolják. Bizonyos, hogy a \ kisebbségekkel való kibékülés nem |szorítkozhatok csak a németekre; l egy ilyen koalícióban — amelyről a mai kormánypolitika mellett termé­­fszetesen csak akadémikusán lehet j beszélni — valamilyen formában a magyaroknak is helyet kellene kap­­; mok, Benes külpolitikai irányzatairól dr. Kaffka a következőkép nyilatkozott: — A külügyminiszter helyesen vette észre, hogy Európa s minde­­nekfelett Közép-Európa pacifizálásá­­ra a kisantant módszerei és appará­tusai nem alkalmasak. Azoknak a többé-kevésbé titkos szerződések­nek ideje végkép lejárt, amelyek minden elképzelhető és elképzelhe­tetlen ellenséggel szemben biztosít­hatni vélték az uj területi szerzemé­nyeket. Benes maga is belátta ezt s Qenfben megpróbált a másik, eddi­­gelé kipróbálatlan utón elindulni. De a veszélyes múlttal még mind­máig nem számolt le; nem történt még meg a kisantant likvidálása sem, amely pedig inkább járulna hozzá Közép-Európa pacifikálásá­hoz. mint a három állam között ural­kodó jóbarátság szüntelen hangozta­tása. Panama-vád terem Szubotica mintagazdaságán Bérbe akarják adni az ezer tisztviselő családot ellátó gazdaságot Nemrég a nyilvánosság elé tártam a katonai lőtér közelében fekvő városi földbirtokok közül észlelt egy-két ér­dekes dolgot s most ismét kénytelen vagyok Szubotica város és a köz érde­kében fényt deríteni e birtokok körül lejátszódó üzelmekre. Szubotica városának az agrárreform következtében elvesztett s azokon a földeken kívül, amelyek 20—25 évre egyeseknek bérbe vannak adva, tudva­levőleg még néhány tízezer lánc földje van saját kezelésében. E földbirtokok kezelése éveken ke­resztül nemcsak, hogy nem hajtott sem­minéven nevezendő hasznot, hanem még ráfizetéssel végződött. A közismert és modernül felszerelt palicsi földmivesis­­kola is teljesen tönkrement. Pedig ez az iskola egyedüli volt a néhai osztrák­magyar birodalom területén s hírneve elterjedt a külföldön is a homokgazdá­­kodás terén kiváló eredményei és sike­rei révén. A város földbirtokai közül egyedül a katonai lőtér közelében fekvő gazdaság mutatott fel némileg kedvező ered­ményt, különösen amióta annak vezeté­sét egy gazdasági akadémiát végzett szakember, nevezetesen Kakassy M. Imre vette át. Ezt az elhanyagolt birtokot kiváló szakismeretével és Szorgalmával rendbehozta, a düledezöfélben levő gaz­dasági épületeket a városi; építészeti hivatal közreműködése nélkül renoválta. modern öntöző csatornákat létesített, gazdaságosan használva fel a közelben fekvő tó és ugyancsak az általa készí­tett ártézi kút vizét. Dacára annak, hogy a földeknek kö­rülbelül háromnegyed részét a gazda­ság előbbi vezetői feles haszonbérbe adták ki magánosoknak, a gazdaság a város 800 aktív és néhány száz nyug­díjazott hivatalnokának konyhaszükség­letét látta el bőségesen veteményekkei s ezenfelül nagymenyiségü felesleg is jutott a termésből eladásra. Jóllehet már azelőtt ismeretes volt előttem egyeseknek e birtokkörüli te­vékenysége, mégis a legnagyobb felhá­borodással vettem tudomásul, hogy e modernül berendezett és kitünően jö­vedelmező gazdaságot érdekelt és ille­téktelen önzö célok szolgálatában álló egyének tanácsára a legrövidebb időn beiül bérbe fogják adni. Kénytelenek vagyunk felszólalni a tervezett eljárás ellen. Bűnös cselekmény volnd megsemmisí­teni egy virágzó gazdasagot. Mint már említettem, 800 aktív és mintegy 200 nyugdíjazott tisztviselő családját bőségesen és ingyen látták e ebből a gazdaságból veteményekkei Ha ezt a birtokot máról-holnapra bérbe adják, a tisztviselők sohasem jutnak többé sem pénzbeli, sem természetbeni ellátáshoz (eddig ugyanis az eladásra kerülő veteményekért és magvakért is Az orvos­tragédiája Dr. Markovics Vukasia megörüli a cettinjei fogházban Cettinjéből jelentik : Dr. Markovics Vukasin, az orvosból lett monteneg­rói rablóvezér, mint nemrég jelentet­tük, önként megadta magát a ható­ságoknak. Dr. Markovicsot jelentke­zése után nem engedték szabadon, mert azzal gyanúsítják, hogy meg­gyilkolta és kirabolta a piperi köz­ségtanács elnökét és ezért elrendel­ték ellene a vizsgálati fogságot. A fogházban Markovics eleinte normá­lisan viselkedett, később azonban az elmebaj lünelei jelentkeztek rajta, amit a vizsgálat vezetői nem vettek komolyan, mert azt hitték, hogy Markovics a reá váró büntetés elke­rülése védett szimulálja az örüll­­séget. A napokban dr. Markovicsot őrei sétára akarták vinni. A fogház első emeleti folyosóján a fogoly hirtelen lendülettel az ablakhoz ugrott és még mielőtt az őrök megfékezhették volna, levetette magái az emeletről. Az ön­gyilkossági kísérlet csodálatosképpen nem okozott sérülést és Markovics eszeveszett iramban a kapuőr szeme­­láttára kirohant az uccára, ahol fu­tásnak eredt. Útközben ledobálta ma­gáról a ruháját és félmeztelenül szá­júidon végig Cettinje uccáin. Órákig tartó üldözés után tudták csak el­fogni Markovicsot, akit bilincsbe verve szállítottak vissza a fogházba. Itt a dühöngő és félrebeszélő delikvensről az orvosszakértők megállapították, hogy .félreismerhetetlenül kitört rajta az őrület. Dr. Markovics Vukasint most a szarajevói elmegyógyintézetbe fogják szállítani kezelésre. A kis inas 'halála

Next

/
Thumbnails
Contents