Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-28 / 297. szám

1924 október 28. BAC5MEGTEI NAPLÓ 5. oldal A papucsos-inas titokzatos öngyilkossága Összekötözött: kezekkel felakasztva találták a padláson — A rejtélyes vér nyom ok — Búcsúlevél idegen írással — Ered­ménytelen a boncolás Sztantics Antal 52-es rendőr hétfőn reggelt arról értesítettjei a szuboíicai rendőrfőkapitányságot, hogy a Bajai-ut 78. szám alatti ház padlásán felakasztot­ta magát Torma Sándor tizenöt éves inasgyerek. A rendőrség részéről Mázics András bűnügyi rendőrkapitány és Osz­­trogondcz Béla rendőrorvos nyomban kiszálltak az öngyilkosság színhelyére, ahol már nagy tömeg várta a hatósági személyek megérkezéséi. A rendőrség embereit ürünfelcler Árpád papucsos­­mester, Torma Sándor gazdája fogadta és közölte velük, hegy az öngyilkossá­got reggel hét óra tájban ő fedezte fel. A holttestet azonban nem látta, mert a padlásajtó kividről be volt zárva, csu­pán az ajtórésen keresztül látni a gyer­mek lábát. Az a körülmény, hogy az inasgyerek kividről, lakattal lezárt ajtó mögött akasztotta fel magát, amikor a padlásnak egyéb bejárata nincs, már azt a gyanút keltette, hogy nem öngyilkos­ság történt, lumem gyilkosság. Összekötözött kézzel A Bajai-ut 78. szám alatti házban la­kik Qrünfeider Árpád papucsosmester. A ház végében egy alacsonyabb épület áll, a papucsosmühely, ennek a padlá sán lógott Torma Sándor inas-gyerek. A padlásajtót, amely deszkából van háza gosan összetákolva, a rendőrség lakat­tal bezárva találta. Á lakat kulcsa pe­dig az ajtó és a küszöb közt hevert. Má­zics rendőrkapitány felnyitotta a lakatot és amint kitárult az ajót, előtűnt az inasgyerek borzalmasan eltorzult arca, nyitva lévő szemekkel, szájából csurgott a nyál. A rendőri bizottság a legna­gyobb meglepetéssel konstatálta., hogy az állítólag öngyilkos inasgyereknek két keze a csuklónál vadonatúj zsineggel szorosan össze van kötözve. A madzag, amely mély nyomot vágott a húsba, a jobb kézfejnél alul háromszor csomóra vau kötve. Az első látásra megállapít­ható, hogy Torma nem kötözhette össze a kezeit. A holttest tulajdonképpen nem is ló­gott, hanem állt, ballábával teljesen rá­nehezedve az alatta levő állványra, ame­lyet a piaci árusok asztallábnak hasz­nálnak. Jobb lábának csak sarka volt az állványon, a lábhegye úgy. állt, mint­ha lépni akarna. Az állvány mellett egy alacsony, lila bőrrel bevont támlanélküli szék hever feldöntve. A kötél, amelyen Torma függött, egyik keresztgerendához volt kötözve, onnan felvezetett a tető­­csúcsban húzódó haránígerendához, a melyen átvetve, tartotta az inasgyerek holttestét Minthogy az inásgyerek az állványon állott, a kötél kissé lazán, ferde irányba húzódott le. A hurok nem érintette közvetlenül a nyakat, közéjük volt tömve egy világoskék pamutból kö­tött ruhafoszlány, Mázics András rendőrkapitány ezek után nyomban értesítette az ügyészsé­get, ahonnan miég a délelőtt folyamán kiszállt a helyszínre a vizsgáló-bizott­ság-A munkaadó vallomása Amíg a törvényszéki vizsgálóbizottság megérkezett, a rendőrség tovább foly­tatta a nyomozást annak megállapításá­ra, hogy Torma Sándor kikkel töltötte együtt a vasárnapot? Gränfelder Árpád, a munkaadója elmondta, hogy ő és a felesége vasárnap reggel Topolára utaz­tak, ahonnan csak este nyolc órakor tértek vissza. Elutazásuk előtt megkér­ték az inast, hogy távollétükben ügyel­jen a lakásukra és élelmiszerre hatvan koronát adtak neki. amiből a gyerek to­jást és kolbászt vásárolt ebédre. Grün­­fclderék elutazása után, az inason kívül csak a másik lakó, Vukmanov-Simoko­­vics Miklós kőmivesmester és felesége tartózkodtak a házban. Grünfelder, ami­kor este hazaérkezett, benézett a mű­helybe, ahol sötét volt, az ajtó pedig zárva. Először azt hitte, hogy az inas 8 aiszik, minthogy azonban a kopogások­ra nem kapott választ, arra gondolt, hogy' a fiú talán a moziba ment. Reggel hat óra tájban, amikor felkelt, a mü­­helyajtót még mindig zárva találta. Be­nézett az ablakon, a gyerek ágya üre­sen állott. Kutatni kezdett utána és ami­kor sehol sem akadt rá, benyitott Vuk­­ínanovékhoz megkérdezni, nem látták-e az inast. — Nézte a padláson? — felelte erre hirtelen Vukmanovné. Grünfelder erre a létrán felmászott a kispadlásra, amelynek ajtaja zárva volt, de az egyik résen láthatta a levegőben a gyerek cipőjét. Nyomban arra gon­dolt, hogy a gyerek öngyikos lett és ezért értesítette az arra járó Sztantics Antal közrendőrt. A papucsos arra a kérdésre, hogy ha zárva találta a padlásai tót, hogyan gon­dolhatott öngyilkosság esetére, azt vá­laszolta, hogy az ajtót belülről is be le­het zárni, mert az ajtó és a fal közti ré­sen az ember kinyujthaítia a kezét. A papucsosinas vasárnapi szórakozása Az inasgyerek vasárnapjáról, mint­hogy Grünfelderék egész nap nem vol­tak Szuboticán, csupán Vukmanovéktól kérhetett a rendőrség felvilágosítást. Vukmanov a rendőri nyomozás idején nem mutatkozott az udvaron, felesége azonban folyton ott kíváncsiskodott a műhely előtt. A rendőrkapitány közlésé­re elmondta, hogy Tormánál csak egy Cigánycsics Antal nevű fiatal paraszt­­gyerek járt délelőtt, hogy papucsát meg­csináltassa, de hamarosan el is ment. — Délután úgy öt óra tájban — mon­dotta Vukmanovné — el akartain külde­ni a Sándort egy liter borért a kocs­mába. Kiabálásomra a kispadlásról vá­laszolt. »Mit csinálsz ott«, kérdeztem tőle. Azt felelte, hogy: »Semmit« és már jött is. Azután elhozta a bort és ismét eltűnt. Később megint hallottam a kis­­padláson zörögni, de nem törődtem vele. A kocsma, ahonnan Vukmanovné sze­rint Torma Sándor a bort hozta, a szom­szédházban van. A kocsmát, amelynek Máté Ferenc a tulajdonosa, a környék­beliek »Pulyka-kocsmá«-nak nevezik. Vukmanovné elbeszélése után átmen­tünk a Pulyka-kocsmába, ahol arra a kérdésre, hogy makor járt ott Torma Sándor, azt felelték, hogy délelőtt. Ak­kor volt utoljára ott, megivott két deci bort és azután elment. — Itt délután nem járt borért — mon­dotta a kocsmárosr.é — pedig innen szokta mindig vinni. Délelőtt tizenegy órakor jött át. itt volt a Nagybuzder Pista is, aki ép a Tóth Imre kivégzését olvasta a Bácsmegyei Napló-ból. A kocsma vendégei, akik vasárnap is az ivóban voltak, megerősítették a kocs­­márosné állítását. A véres kés és a véres füzet A gyilkosság gyanúja mind erősebbé vált és most már csak azt igyekezett megállapítani a rendőrség, hogy kiknek állhatott érdekükben az inasgyerek meg­gyilkolása. Mázics rendőrkapitány alapos szemle alá vette a műhelyt, amely az inasnak alvóhelyéül is szolgált. Az egyik kisasztalon nyomban feltűnt egy bőrvá­gókés, amelynek a pengéjén vércsepp volt. A kés közelében állott egy szláv­­nyeivii ábécés könyv, amelynek hátsó­­borítékát szintén vérfoltok tarkították. A könyv alatt kéktáblás iskolai füzet, a lapok legnagyobb része azonban ki van tépve. A füzet első oldalán a leg­felső sorban kezdő iskolásfiu tintaceru­zával irt kezdetleges betűi sorakoznak: ne, oc, oc,... Néhány lappal odább, ce­ruzával áthúzva, ez a szó áll: »nagy mamám«. Á betűk azonban már elütnek az első oldalra irt hetüktől. Vastag vo­nalakból álló erős kézírás, míg az előb­bi szótagok, vékony, gömbölyű betűk­ből állanak. Az asztal mellett ál! annak a lilabőrös széknek a párja, amelyiket a padláson találtak. Torma Sándor búcsúlevele Féltizenkettőkor érkezett meg a hely­színre Tászics Alexander vizsgálóbíró, Csélics jegyzőkönyvvezető, dr. Baria Antal és dr. Perazsics Bezsidár tör­vényszéki orvosok, valamint a rendőr­ségi fényképész Kukla és Milánkovics detektívek kíséretében. Az orvosok gon­dosan megvizsgálták a holttestet és kü­lönösen az összekötözött kezeket, ame­lyeknek csuklóin feszesen állt a spárga. A holttesten vérző sebnek nincs nyoma, csupán az egyik ujj bütykén látható régi, behegedt horzsolás. Tászics vizsgálóbíró ezután kikutatta az inásgyerek ruháit. Az egyik kabát­zsebből előkerült egy vérfoltos zseb­kendő, a másikból a kékfedelü irka két kitépett lapja, rajta kusza sorok: Torma Sándor búcsúlevele. Ugyan­olyan betűk, mint amilyennel az irkában talált és az Írásgyakorlatoktól elütő »nagymamám« szót írták. . . . tisztelem, ha valamit vétettem — hangzik a levél — bocsássanak meg, ha vétettem én is megbocsátok mindenkinek, mesteremnek is. csak az asszonyságnak nem, ő vitt engem a sírba . . . Most elmegyek a Dezső bá­tyám után, temessenek mellé . . . A levél szintén véres. Ki irta a levetet? Torma Sándor búcsúlevelének az a része, ahol a gyerek Grünfeldernét' okozza öngyilkosságáért, valószínűtlen­né teszi, hogy a levelet Torma Sándor iita volna. A gyerek, aki május óta van Grünfelderéknél, nagyon meg volt ugyanis elégedve a helyével és ezt min­denki előtt hangoztatta. Többen jelent­keztek, akik előtt az inasgyerek mindig dicsérte gazdáját és gazdasszonyát. — Jó helyem van — mondotta ■— ka­pok jó ennivalót, sokszor bort is, meg pénzt is. Nem egyszer dicsekedett a gyerek, hogy Griinfelderné férje tadta nélkül is pénzt adott neki mozira. Torma Sándor szülei, akik a Aíajsai­­szőlőkben vannak, szintén kijelentették, hogy a fiú odahaza sokszor mondotta, hogy milyen jó helye van és nagyon meg van elégedve gazdáival. A kék irkát megmutattuk Torma Sán­dor mostohaapjának, Fekete József vas­úti fűtőnek és az édesanyjának. — Ez a Sanyi írása — mondták egy­szerre és rámutattak a füzet első olda­lára irt betűkre. A füzetbe beleirt »nagymama« szó­ról viszont határozottan állították, hogy azt nem a gyerek irta. Megmutattuk a levelet is. — Ezt sem ö irta — kiáltottak fel mindaketten. Kijelentették, hogy állításuk bizonyí­tására a vizsgálóbíró rendelkezésére bocsájtják Torma Sándor otthon lévő írásait. Ez lesz a döntő bizonyíték ab­ban a tekintetben, hogy az inasgyerek gyilkosságnak esett-e áldozatul, vagy pedig öngyilkos lett. A levél megemlékezik Torma Sándor­nak Dezső nevű bátyjáról, aki már meg­halt. Abban az esetben, ha nem az inas irta a levelet, felmerül az a kérdés, hogy a levélíró honnan tudott az inas el­halt testvéréről, családi viszonyáról. Torma Dezső egy évvel ezelőtt agyon­lőtte magát a felesége miatt. Azok, akik érintkezésben állottak a kis inassal, va­lószínűleg ismerték bátyja halála körül­ményeit, A boncolás Az inasgyerek holttestét levették a kötélről és a mentők kiszállították a Ba­­jai-uti temető hullaházába, ahol délután felboncolták. A boncolás előtt dr. Barta Antal és dr. Perazsics Bozsidár tör­vényszéki orvosok megvizsgálták, ho­gyan van összekötözve Torma Sándor keze. A spárga egészen uj, ruganyos, amelyen fogak, vagy a száj nedvessége nyomot hagytak volna, a zsinegen azon­ban ilyesmi nem látszik, azt csak kézzel köthették meg. Maga a kötés tulajdon­képpen burkolás, amely a csuklók közt az egyik spárgavéggel szorosra van húzva és a kézfejnél alul, háromszor meg van csomózva. Ha a spárga lazán állott volna a csuklókon, még megállná helyét az a feltevés, hogy Torma ön­maga kötötte meg, azért, hogy ne le­gyen módja az utolsó pillanatban meg­akadályozni az öngyilkosságát, azonban a kötés oly szoros volt, hogy azt csak egy másik személy bogozhatta össze. A jobb és a bal belső karon, közvet­len a csukló felett, friss horzsolások és kermolások nyomai látszanak. A holttest felboncolása semmiféle irányban nem tisztázta a gyilkosság, vagy öngyilkosság kérdését. A törvény­­széki orvosszakértők nem tudták meg­állapítani, hogy előbb fojtották-e meg és azután akasztották-e fel, vagy hogy a halál a íelakasztás következtében állt-e be? Azt sem tudták tisztázni, hogy mi­kor halt meg Torma. Az orvosok csak napok múlva fognak véleményt mondani a rejtélyes ügyben. A rendőrség nagy aparátussal foly­tatja a nyomozást a titok felderítésére. Magyary Domokos Főpróba a német választásokból A hamburgi községi választásokon a szociáldemokraták győztek Hamburgból jelentik: A köz­ségi képviselőtestületi választá­sok tegnap mentek végbe s mint egy főpróbául szolgáltak a de­cember 7-iki parlamenti választá­sokhoz. A hamburgi községi választás eredményeinek nagyrésze isme­retes már s a még nyilvános­ságra kerülő választási jelentések a számarányokon alig változtat­hatnak valamit. A középpártok előtérbe nyomultak, mert a szélső jobboldalt es a baloldali túlzókat tömegesen elhagyták választóik. A május 4-iki jobboldali döntő győ­zelem semmivé vált. Jellemző tünet, hogy sokkal kevesebb szavazó járult az urnákhoz, mint május 4-ikén és a választásra jogosul­taknak csak mintegy hetven szá­zaléka élt jogával. A választá­son a szociáldemokraták győztek 174.000 szavazattal. A demokra­ták 72.000, a német néppárt 72.000, a centrum 6000, a német nacionalisták 91.000, a német fajvédők 13.000, a kommunisták pedig összesen 77.000 szavazatot kaptak. Marx kancellár programmbeszéde Berlinből jelentik : Marx kan­cellár a centrumpárt gyűlésén programbeszédet mondott, amely­ben többek között a következő­ket mondotta : — Katonai ellenőrzés alól fel­szabadult Németországot akarunk az összes gyarmatokkal együtt. A Németország háborús bűnös­ségéről szóló állítás — mese. A jóvátéteü kérdés a londoni egyez­ménnyel a nyugodt fejlődés út­jára került. A lefegyverzés kér­dését Genfben egyoldalúan intéz­ték el. A németek követelik, hogy a lefegyverzést egyöntetűen hajt­sák végre. A centrumpárt haj­landó együttműködni a jobbol­dallal és a demokratákkal, de csak úgy, ha az alkotmány ép­ségét megőrzik. Minden szélső­séggel a legerélyesebben szem­­beszállunk.

Next

/
Thumbnails
Contents