Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-26 / 294. szám

is. oiöai, BAC5MßG«ii NAPLÓ lfe>24 Oktober 26. A férfi hangosan nevetett. — Mert szerettelek! Ez a pár szó villámgyorsan csa­pó tt-vágott le közöttük. Most elhal­­gattak és hosszasan nézték egy­mást. ellenségesen, kibékithetetle­­nül. Végül az asszony arca enyhült meg. — Ne vitázzunk. — sóhajtotta, — úgy sem értjük meg egymást, so­hasem. De megmondok valamit, hogy eszedbe jusson, ha még egy­szer tönkre akarsz tenni egy leányt a szerelmeddel. Mert jegyezd meg, te boldoggá tudsz tenni egy nőt. de csak akkor., ha nem szereted na­gyon. Ha hűvös vagy. ha harmó­niát tudsz adni neki. ha békét viszel az életébe és nem gyújtod fel ben­ne a szenvedélyt, a te átkozott, át­kozott. átkozott mámorodat Mert engem az tett tönkre. A te szerel­med nem ismeri a jóságot. A hitet és nyugalmat. Fáradtan lehunyódott az asszony szeme, mint aki a múltat nézi. — Engem az taszított ki a világba. — ismételte meg. — A forróságod. A telhetetlen bujaságod, amely magá­val ragadott engem egész életemre. Jöttél be a lányszobámba, ahol ál­mok voltak és behoztad a vért. 0, ui volt. friss volt. szenzáció volt, de miért hitetted el. hogy örökké fog tartani, miért tanítottál meg az izére, mért nem adtál hitet is a hét­köznapokra. mért adtál csak kéjt, forróságot. gyönyört, izgalmakat! Rossz szerelmet adtál, nyugtalani­­tót és perzselőt. féltékenyei és haj­szolót és megkedveltetted velem, mint a mérget. Házasságunk har­madik esztendejében hüsebb let­tél .. . ó. ma már tudom, hogy ez a vér apálya, de akkor azt hittem, hogy az én egész életemnek a szen­vedély dagályán kell ringania! Jött egy másik férfi a te régi forrósá­­goddal és én vele rohantam, nem azért, mert szerettem, hanem mert azt kerestem, amit te adtál, amit te többé nem adtál, do amiről te azt tanítottad nekem, hogy az az élet, az az egyetlen élet. az az egyetlen szerelem. Az az én romlásom, hogy te egyszer nagyon szerettél . . . O, bár sohasem szerettél volna . . . akkor még mindig téged szerethet­nélek ! Koromfeketére festett pillájára lassan kiült egy tündöklőén világitó könnycsepp; az italos szenvedés és ártatlanság reflektora. Hallgattunk. Az asszony egyszerre megrázta a fejét. — Menjen. — mondotta. — És kerüljön el. ha Iát valahol. Felállt s hideg nevetéssel, gyor­san visszament a társaságához. Mi is eltávoztunk. Szótlanul fe­küdtünk le s reggel hazautaztunk. Almok ösvényein Irta: Berényi János (Szubotica) Várt. Tizenhétéves, friss leánylelkébcn me­leg álmok virágzottak. Ápolta őket és aranybölcsőben dédelgette közöttük csöndes szivének várakozását. A nehéz, ködös virrasztások fölé biztató csillagot hímzett a szerelme. Mert jönnie kell va­lakinek. Jönnie kell egy lobogó piros­­szivü valakinek, aki hajnalt fakaszt elé­je és széttördeli benne a félénkség bilin­cseit. Az élet rózsaszínű utai lángolóan szaladtak léptei elé. Hívták a lelkét. Ál­modozó, ibolya-illatos lelkét. Nem ment. Maradt az álomkastélyok muzsikás fél­homályában, ahol a különös mesék édes borzangásai áldott szendergésbe simo­gatták a szivét Várt. Az emberek (jöttek-mentek. Ontotta, hajszolta őket az éhes élet. Megálltak előtte is. Elragadtatással szívták fül­ledt, vétkes szemükbe az ő harmatos szépségét. Mit akarnak? Nem vagyok az övék. És elfordította a fejét. — Nem kellenek. Ezekben sir az élet parancsa. Akit én várok, abban parancsol. És kez­dett fájni’neki ez az egyformaság, a szürke, lelketlen lelkek hosszú egyfor­masága. — De mért késik ö? ő, akinek tavasz zuhog a szeméből, aki merész zászlókat lobogtat a lelkek előtt. Ah, hiszen ezért várni, szenvedni kell. Ki kell érdemelni minden szépséget édes, izgalmas gyötrelemmel, És csöndes jó­sággal hajtotta le fejét. A rózsás, hal­dokló alkonyatok fehér citerák sóhaját fújták forró ajkkal az arcába. — Te üzensz? — És öröm-zugáétól remegő hajók siklottak a felhők tejfehér tenge­rén. Egymás után. Szent komolysággal mentek. Titkos öblükben csipkékbe, vé­­lumokba göngyölt üzenetet vittek: Vár­lak. Várt. A kisértő szavak suttogása elhatott és bemerészkedett az ö leikébe is. Vakme­rő, szennyes arcok estek szivének tiszta tükrébe. Jöttek alázatoskodó leszegett homlokok is. Sárban sárgult ajkuk /tör­delték előtte a mesék igéjét. — Király­nőm, lobog-e a szived? — Nem lobog a szivem. — Nem érez, nem szán, nem kö­nyörül a te lelked? — Végignézett raj­tuk. Az én lelkem nem könyörülhet, nem szánhat, nem érezhet. Az irigyel nevet­ték. A rajongói siratták, ö nem nevetett és nem sirt. Várt. »Szavai zengeni fognak mint a hárfa, fényesek, perzselőek lesznek. Égjen ki alattuk a lelkem, ha ráhullanak. A sze­me szénfekete lesz, ajkai vörösek és csókravágyók. Alázatosságában paran­csolni tudjon. Kezének forrósága hívjon, vonszoljon, mint a sikoltó őszi szél a lesárgult levelet. Midőn megszólal: tün­döklő kertek, harsonás, tébolyitó örö­mök szökjenek előttem a tavasz lüktető láncába és mögöttem hervadjon el a múlt. Kezem az ő kezében lesz és re­megni fog, de a szemem inni fogja az ő szemének bátorságát és vele megyek. És aranykehelyben hozom majd elébe a szerelmemet és ráöntöm az ő szivére. Lelkét betakarom a szépségem reszkető palástjával és bolyhos, nagy rózsákat hintek az arcába. És himnuszok ditiram­­bok daktilusait lükteti szivünkbe a sze­drem. ‘— Vártál, királynőm? —Várta­lak, hercegem«. Várt. Fehér leányszobájában garmadával állt a virág. Hideg szemekkel nézte Világért se nyúlt volna egyikhez sem. Néha végigsimogatta a homlokát. — Kü­lönös, — suttogta halkan, — holnap es­küdni fogok. Nyugodt volt és csodálko­zott, hogy nem fái a szive. Másnap es­küvőre ment. Kellett, mert igy hozta ezt magával az élet. De a lelke hü maradt az első jegyes­hez. A nagyhoz, a széphez, akit még nem is látott. Amíg az eskü szavait tör­delte, lelke csipkés kastélyok mélyeit járta. És aztán sok időre elhagyta a lelke a lelkét, ő maga is igy akarta ezt. És néha, hogyha visszalátogatott a messze tájakon száguldozó lélek, akkor ROSSIJA-FONCIÉRE biztositó-és viszontbiztosító társaság Tűz-, élet-, betörés-, transport­bizfositás Fiőkigazgatóság: Subotica, Aleksandrova uEc-a 4. (Rossija-Foncidve pa óta) 6G35 I. M. Ovadia ügyvéd. Beograd, irodá­iét Kralja Petra-ucca sarok — Ztnaia od Nočaia 12 a/I szám alá helyezte át. Telefon: 15—48. KÁLUHÁK&lf lemez köppennyel és égetett shamott­­gyürü betéttel, fa, szén vagy fürészpor tüzelésre gyárt legolcsóbban „IRIS“ fém- és p’éhárnipar, Ing. Faith Ferenc, Novisad Telefon 35 sz. 7824 gyönge, különös szemrehányásokat tett kicsi lelkecskéjénelc, a megalázott oltár­nak. Ilyenkor visszakergette magától újra a lelkét. S csöndesen lehajtotta szegény kis fe­jét. — Megbocsátasz, hercegem, de a me­sebeli szörnyek erősek és néha hét lakat alatt tartják az áldozatukat. Mért nem siettél? Most már nemcsak életet kell hoznod, hanem szabadságot is, mert rab vagyok, rab vagyok. Szomorúan mosolygott. Aztán föl­élénkült. — Igen, ő meg fog engem ér­teni. ö mondja, hogy a lelkemet neki őriztem. És a lelkem szűzzé füröszti a testemet is. Várt. Egy napon találkozott valakivel. Kis vidéki városban történt. A szerelemről, az életről beszélt neki. A vére megbom­lott. Lehunyta a szemét. —• Ez ő, ,— .su­sogta sápadtan. Ugyanilyennek képzel­tem a hangját.. S elrettent, amikor föl­nyitotta a szemét, mert az arc egy kö­zönyös csúnya arc volt, a szeme fázós szürke szem. De a hang. A hang csábí­tott, húzott. Muzsikált, kért, parancsolt. Varázsa volt, mely a mesék szelencéit nyitotta föl. amint a szívbe ért. ő sirt, zokogott. És megszólalt a lel­ke is. Ezért szenvedett, ezért szomja­zott évekig? És ezért akar eldobni ma­gától évekig őrzött kincseket? Hol a tiszta arc, hol a bíboraik, hol a korom­fekete szem? És nyomban fenyegetőbben és szigo­rúbban: — Ha most odaadod a kincseidet: föil­­égeted lábaid alatt a hidat. Megalázod a szépséged szépre szomjazását. Romba rontod az életedet. De mit tegyen? Várjon? A liaiig beszélt és győzött.. ö lezárta szemét s mindenről elfeledkezve, szo­morúan, csöndesen simult az erős, szin­te brutálisan erős férfikarokba. ' ...> II MiinjnBsrePBCTgmjH. -------­SAKK nyer.) 3. Kd7 és nyer 1____ Fg3 2, Kb7 Fd6 3. He7. Több megfejtés érkezett be. 1. He7 lé­péssel és sikerül is megoldani a fölad­­ványt a megfejtőknek azáltal, hogy a sötét királlyal g3-ra lépnek. Azonban igen sok változat van ezenkívül, ame­lyekben a nyerést nem lehet levezetni. SAKKHIREK. A francia nemzeti verseny eredménye. 1., 2., 3. Crépeaux (Nice), Bactrand (Pa­ris) és Qiband (PParis) 8 'A ponttal IV/V, Renand (1923 bajnok). Renand (1923 bajnok.) James Harry Blackburne angol sakk­mester f. évi szeptember 1-én 83 éves korában elhunyt. A 60-as években a vi­lág egyik legerősebb játékosa volt, a hírei Pilisbury sohasem tudott tőle játszmát nyerni és Lasker drt is több ízben meg­verte. A rovatvezető üzenetei. Müller R„ V.-Bečkerek. Haladóknak igen ajánlatos Tartakower: Die Die hy­permoderne Schachpartie című könyve, mely minden könyvkereskedő utján meg­rendelhető. Eddig 5 füzet jelent meg. Egy füzet ára 30 dinár. A többi német nyelven megjelent tankönyv meglehető­sen elavut. Igen jó sakkujság a Wiener Schach Zeitung, melynek évi előfizetési dija 100,000 K. Szerkesztői üzenetek E©E V. I.. Mariolana. Mint a Magyar Jog­­vedő Iroda jelenti, az ön nyugdíjügyét 43/5 szám alatt elintézték. Az aktákat szeptember 21-én tették át a Glavna Kontroléhoz a nyugati folyósítása végett. S- Qv" F;::abucs. Az akták 27078 és szám alatt vannak iktatva a su­­boticai tanácsi iktatóban. Azonban min 1- addig nem terjesztik fel az aktákat oeegradba. mig ön he nem küldi pót­­olag a városi tanácshoz mindkettőjük’ keresztlevelét és annak igazolását, hogy más állam javára nem optáltak. F. F. Staribecei. Domovnicáját 21936. szám alatt már október 7-ón elküldték! Dr. H. I..Stari-Vrbas. Csak fegyver­gyakorlatra kell bevonulóie. Adton be kérvényt a staribečeii Okružna Komán­khoz. csatolva az adatokat igazoló okmányokat, szolgálati ideiének beszá­mítása. illetve tiszti vizsgájának elis­merése végett. T. V. 1. A cséplögéptulaidonos mind­azon munkásai után tartozik munkás­­biztositási járulékokat fizetni, akiket ő alkalmaz, tehát akik vele vannak köz­vetlen munkaviszonyban. 2, A kérdés abban a fogalmazásban, ahogy ön föl­teszi. nem érhető. P. I.. Sombor. A nosztriflkálásnak nincs elvi akadálya. Az eljárásra vonat­kozó részletes tudnivalókért forduljon ahhoz az egyetemhez, amelyen diplo­máját nosztrifikáltatni kívánja. H. Zs.. Novisad. Davosban van zsidó szanatórium is. Arra nézve, hogv a zsi­dó szanatóriumban ingyenes kezelésre is felveszne-e betegeket, forduljon fel­világosításért a Cour Direction-hoz Da­­vosba. K. I.. Dárda. A domovnicát október 16-án elküldték azzal, hogy azt önnek kézbesítsék. Cs. I.. Karan cs. Ahhoz, hogy a Ma­gyar Jogvédő Iroda eljárhasson ügvéu ben. szükséges tudni, hogv a dárdai adó­hivatal melyik minisztériumhoz, milyen szám alatt terjesztette fel a kérvényt. Ha ezt közli velünk, akkor utána fogunk iárni a dolognak. 21. számú játszma. A francia nemzeti mesterverseny 1. szépségdijával jutalmazott játszma. Elhárított vezércsel. G. Renand Gaigneron de Mar olles 1. d2—d4 d7—d5 2. Hgl—Í3 Hg8—f6 3. c2—c4 c / —c6 4. e2—e3 e7—e6 Jobb Hf6—e4, vagy Fc8—f5. 5. Hbl—d2! Hb8—d7 6. Ffl—d3 Ff8—d6 Erősebb Fc7. 7. 0-0 o-a 8. e3—e4! d5Xe4 9. Hd2Xe4 Hf6Xe4 10. Fd3+e4 Bf8—e8 11. Bfl—el Hd7—f8 Nem jó, de nehéz e helyzetben jól játszani. 12. Fel—d2 Fd6—e7 Lásd a 6. lépés megjegyzését. 13. Fd2—c3 Fc8—d7 14. Hf3—e5 Ba8—c8 15. Vdl—h5 g6—g6 16. Vh5—f3 f7—ifi 17. He4—g4 f6—f5 18. Hg4—e5 f5Xe4 Rögtön vészit. Valamivel jobb Ff6. 19. VÍ3—f7+ Kg8—h8 20. d4—d5 Fe7—f6 21. He5Xg6+ sötét föladta. Megfejtések. A 18. sz. végjáték megfejtése szerző szerint 1. Bel—e6, Fgl 2. Be8+ Kh7 3. Bel Fb6 4. Kc3 Fg6 5. Be7+ Kh6 6. Be6 Fb 7. Ff5 és nyer. 2........ Kg7 3. Be2 Fg6 4. Bg2 Fe3 b6, az 5. FÍ5 és nyer. Keresztes György (Brod na Savi) fi­gyelmeztet, hogy a föladvány megold­hatatlan, mert 6........Fd8! 7. Ff5 Kg5 8. FXg6 Ff6+ remis. A i9. sz. megfejtése: 1. Kc8 Fd6 2. Ha7 FXe7 (Kg3 Hf5+ vagy Fe5 3. Kd7 Kg3 |4. Hf5+ és Hd6, illetőleg illetőleg 3...... ‘ Fb8 4. Hd5 Kg3 5. He3 Kf2 6. _g4 és 3 M. S„ Módos. A kérdezett intézmény nincs Jugoszláviában. Érdeklődni fogunk németországi címek iránt és ha meg­kapjuk a választ, értesíteni fogjuk önt az eredményről. D. F.. Becskerek. NyugdiikéTvényéhez csatolnia kell e«v domonovnicát arról, hogv ön jugoszláv állampolgár és hogy más állam javára nem optátt. A domov­nicát a városi tanács állitla ki. Azon kívül meg kell jelennie az illetékes já­rásbíróságnál és Jegyzőkönyvet felvé­tetni arról, hogv ön esküt tesz. hogy mint nyugdíjas az állam iránt hűséggel fog viseltetni. Ezt a jegyzőkönyvet is mellékelni kell a .kérvényhez.

Next

/
Thumbnails
Contents