Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-26 / 294. szám
2. oldal. BACSMbGVEl NAPLÓ 1924 október 26. Elkészült Jugoszláviában az első hiároplán November 5-én lesz a vizrebocsójíás Az első jugoszláv gyártmányú tengerészeti repülőgéo ma készült el a noviszadi »Ikarus« repülőgépgyárban. amely Jugoszláviának első és még ezidőszerint egyetlen repülőgépgyára. amelyet Knnvovics Demeter fregatkapitány. a hires volt repülő alapított. \z Ikarus — még betéti társaság korában — elkészített négy darab saját gyártmányú normáltipusu »Brandenburgi« szárazföldi repülőgépet. amely a noviszadi repülőparancsnokság számára készült. A noviszadi repülőgépgyárban ma elkészült és ezután elkészülő tengerészeti repülőgépek S. M. (Skolski Mickl) jeizésüek lesznek A kétüléses karcsú hvdroplanok kétfedelű gépek és iskolarepiilés céljaira szolgálnak. Kettős kormányuk van és 130 kilométeres óránkénti gyorsasággal repülnek. A hvdroplánok 100 lovas Mercedes motorral (a német reparációs számlára készültek Németországban) vannak felszerejye. A gépek területi felülete 35 m2 és üres súlyúk 700 kiló. amelyen felül mindegyikük 450 kiló hordképességíi. A gépek különös előnye nagy stabilitásuk, úgy. hogy az iskolarepülésnél a lezuhanás veszélye minimális. Egy hydroolán előállítása 4 hónapig tart. de ha az sorozatonként készül el — mint most. amikor egyszerre hét ilyen gép készül — az előállítási tartam három hétre redukálható. Az Ikarus gyár tizenhárom tengerészeti repülőgép előállítására kapott megbízást, amelyből az első so-, rozata — hét darab — mán munkád ban van. az első gép október 28-án lesz a noviszadi tengerészeti parancsnokságnak átadva, a többi hat fokozatosan egy-egy héten belül készül el. A második sorozat is ez év végéig elkészül. A ma elkészült gépet a tengerészeti parancsnokság kedden veszi át. de annak berepülése csak november 6. vagy 7-én lesz. mert a gyár vezérigazgatója. Konyovics Demeter tegnap két heti üzleti útra Hollandiába utazott, ahonnan csak november 5-én tér vissza és az első hydroplánt személyesen akarja berepülni. Ezt Mickl konstruktőr-igazgató maga akarta végezni, de a gyár nem akarja a kitűnő tervezőt esetleges lezuhanás veszélyének kitenni. Az első jugoszláv S. M. hvdroplán a noviszadi téli kikötőben fog ünnepélyes külsőségek közt felszállani és ahhoz a királyi is meghívják. Mickl József igazgató-mérnök ! megmutatta a Bácsmegyei Napló munkatársának a hydroplánok gyártását és az elkészült első gépet. — Büszke vagyok erre a sikerre, mert ež a gép az első. amely nemcsak Jugoszláviában, de a Balkánon is elkészült. Mihelyt a gép hivatalos próbarepiilése megtörtént, szívesen látom — mondotta — egy kis iégi útra simult a magyar kormányválság Bethlen elfogadta a kisgazdák követeléseit Budapestről jelentik: A napok óta húzódó kormányválság elsimult azzal a megegyezéssel, amelv Bethlen és Nagyatádi között a kisgazdák tizenhat pontba foglalt követelései tekintetében létrejött. Nagyatádinak az egységespárt ülésén tett előterjesztése kompromisszum eredménye volt úgy. hogy az előterjesztés Bethlen részéről teljes honorálásra talált. A kisgazdák kompromisszumos volta onnan is látszik, hogy személyi követelések nem szerepelnek bennük és hogy a választójog már a titkosság kiélezése nélkül került a párt elé. Bethlen többek között kijelentette, hogy nem akar többé rendelet alapjárt választatni és igy rövidesen esedékessé kell válnia az ui választójog parlamenti megalkotásának. A kormányválság és az egyeségespart válsága tehát ezúttal elmaradt és kormánykörökben bíznak benne, hogy a közeljövőben nem fog a krizis kiújulni. Rakovszky Iván belügi'miniszter. aki ellen a kisgazdák egy része állást foglalt, kijelen- I tette, hogy a kisgazdák többsége bizalmát fejezte ki az ő működése iránt. A belügyminiszter a megegyezés következtében körrendeletét adott ki. amelyben a hatóságokat szigorúan utasítja, hogy a közönséggé! szemben előzék<*r,rr bánásmódot tanúsítsanak Novisadou áll a vásnháboru A harc költségeit a közönség fizeti Hirt adtunk arról, hogy Noviszadon az ottani vámhivatal tisztviselői passzív rezisztenciába léptek, mert a minisztérium , úgy intézkedett, hogy a vámhivatali személyzetnek jj'a vámraktárba való kimenésért Inéin jár az eddig felszámított 6ü dinár kocsiköltség megtérítése. A pénzügyminiszter ugyanis — mint közöltük — legutóbbi rendeletében megtiltotta. hogy a vámtisztek a vámhivatalból a vámraktárba való utjukért kocsiköltséget számíthassanak fel. A vámháboru meglehetősen komoly. mert a vámhivatal tisztviselői meg akarják mutatni, hogy amis kapták a 60 dinárokat, nem volt a feleknek semmi panaszuk, míg most fekbérben sokkal többet kell kiűzdniök s heteken keresztül nem juthat- Unak az árukhoz. A nóviszadi vámhivatal a paszjjsziv rezisztenciát intézményessé tette. amennyiben Golcnovics Péra felügyelő, a hivatal főnöke elrendelte, hogy a tisztviselőik ezután csak délelőtt mehetnek ki a vámhivatalba s csak délelőtt lehet ott elvámolni. a délelőtti deklarációról kiállított deklarációkat pedig egyed l a vdmlőnök veheti át s ezeket csak délután lehet feldolgozni. Ezek az intézkedések eredményezték aztán, hogy az eddigi 70—80 deklaráció helyett csak 20-at intéznek el naponta, s hogy ezelőtt két uszály haló rakományát vámolták el minden héten, s most egy uszályhajó érkezik s az azon jövő áru is fekbér alá esik. A vasúton érkező küldeményeknél is ugyan ez a helyzet. Mióta a vámháboru tart. azóta vámfekbér nélkül egyetlen kereskedő sem kanta meg az áruját. A fekbér néha többezet dinárt tesz ki. nem is szólva arról, hogy igen súlyos károkat okoz az áru késedelmes kiadása. Szombat este Miroszavlicvics Lázár. a Lloyd elnökének elnöklete alatt értekezlet volt ebben az ügyben. s a pénzügyminisztériumhoz is memorandummal fordultak az érdekeltek a furcsa vámhivatali eljárás ellen. A londoni magyar követ estélyei Fényűzés miatt mentették fel Szapáry grófot Londonból jelentik: A londoni sajtó részletesen foglalkozik gróf Szapáry László magyar követ visszahívásának okaival Egyes lapok szerint gróf Szapáryt azért mentették fel állásától, mert rendkívül fényűző életmódot folytatott. A küliöldi hatalmak londoni képviselői közül Rakovszky, a szovjetkormány követe és Szapáry magyar követ rendezték a legfényesebb estéjeket, amelyekről az előkelő angol társaságok hetekig beszéltek. Az angol politikusok csodálkozásukat fejezték ki, hogy egy szanálásra szoruló ország képviselője olyan nagy luxust engedhet meg ma* gának. Gróf Szapáry gyönyörű villában rendezte be a követséget és felavatásul káprázatos estélyt rendezett. A kapu és az ajtók előtt aranysujtásos, kipödröít bajszu huszárok fogadták a vendégeket. Az egyik magyar vendég/magyaira! szólitott meg egy ajtónálló huszárt, mire ez hamisitatlan angol dialektusban mentegetőzött, hogy ő bizony egy kukkot sem tud magyarul, sót a magyaros bajusza is ragasztva van és ezért a szerepéért két shilling, hat penny napidijat kap. Londonban sokat mulattak ezen az epizódon. Végű! is a magyar kormány megsoka’ta, hogy londoni követe ennyit beszéltet magáról, a fényűző grófot1 visszahívta és helyére báró Zichy-Rubidó István eddigi bukaresti magyar követet nevezte ki. Párisi pasztellek INTERMEZZO Az Opera egyik másodikemeleti páholyában ül, mikor helyemre kerülök, mindjárt észre veszem, szinte ö az egyedüli érdemes és érdekes jelenség a szembeeső oldal emberszázaiban.^ Finom, fehér, merengő, szomorú. És szép. Lehajtja hamvas, szőke fejét, a műsort tartalmazó füzetet lapozgatja, azután odanyujtja a mellette ülő férfinak. A férfi egyszerű, kissé rideg jelenség. Szmokingban van és divatjátmuit patentnyakkendőben. A megnemértés szimbóluma. Kezei nagyok, bajusza kegyetlen. Nem beszélnek egymásísal. A nagy csillár elsötétül, vörösen izzik, mint hamuba fu!ó parázs A hegedűk felsírnak, a fúvósok puhán bugatják hangszereiket, az üstök trernoloja átvibrál fáradt idegeinken. A Faustot játszók. A bűvös, fehér arc azonban visszahi. feléje kell irányítanom a látcsövet és nem a színpadra. A fülledt félhomályban szinte világit fehér bőre. Egész érthetően látom, hogy hátra veti fejét, a mennyezetre néz, úgy látszik, a színpad s a színészek nem érdeklik, csak a zene s a hang. Milyen különös. A fájdalmasan feltörő fortéknál megvonaglik. Érzékeny, bágyadt, titokzatos, zárkózott, ideges. Úgy látszik, erősen befelé éli éleiét. Mig várom a felvonásközt, a csillár felkáprázását, hogy alaposan szemügyre vehessen!. A Haja sziirkészőkie, arca csupa lágyság, szépség, szomorúság, La Tour pasztelljeire emlékeztet, de még azoknál is párásabb. Semmi ékszer sincs tiszta, vakitó nyakán, a kezén sincsen gyűrű — talán nem is asszony? A szmokingos férfival egy szót sem vált, igy egészen bizonyos, hogy a férje. De miért ez a tompa egyszerűség? Már senkivel se törődik, senkinek se akar tetszeni, vagy talán Ízlése megcsömörlött már a pompától, a csillogástól, ahogy a színpadtól s a színjátszástól? De hogy jutott el idáig? Annyi élvvel, gyönyörrel és drágakővel volt kikövezve életútja? Mennyi kérdés izzik odaküldött tekintetemben, mennyi vágy és mennyi türelmetlenség, de ő tétovám, .gőgös unottsággal lefelé néz az első emeletre és a földszintre. Egyszerre azonban váratlanul felveszi eddig használatlan látcsövét és felém szegzi azt. Szinte felsikoltok a boldog csudálkozástól. Hát észre vette az ostromot? De hiszen eddig sohasem nézett felém. Talán tulíinomult lelke megérezte a mohó kíváncsiságot, a rajongó hódolatot. Érthetetlen. Titokzatos. Boldogan érdekes. Érzem. amint arcomon vémgsiklik a látcső hideg szeme, azután hirtelen leteszi a látcsövet és mélán, merengősen felnéz a mennyezetre. — Kicsoda ön, asszonyom? A nevét kérem, a keresztnevét. Ó, tudom, hogy ön nem Gaby, nem Berthe, nem Ernestine, de hogy hívhatják? |És honnan jön? Nem párisi, ebben biztos vagyok, talán nein is francia. Szomorú, szőke, párás és borongós, tehát északi. Sokkal fáradtabb, finomabb és sápadíabb, semhogy angol lehetne, talán norvég, talán ílamand, talán dán. A gyerekkorára is kiváncsi vagyok. Hogy mosolygott, hogy csacsogott, mit játszott, mikor ijedtsaemii kislány volt, milyen énekeket dalolt és szerette-e a habossüteményt ... Minden érdekel, ami önnel történt, bánatai, könnyei, álmai, szenvedélyei, levelei, rajongásai, csalódásai, ruhái, könyvei. Pierre Lotit kedveli-e inkább, avagy Henri de Réguiert? Tudom, érzem, hogy' jól zongorázik, hogy énekelni is szokott könnyed, kőim—"c kis dalokat, mikor teljesen cgvedül van a szobáiban a görnyedt, bíboros alkonyattal. Azt is tudom, hogy sokáig nézi arcát a tükörben és nem érti és hogy a fürdőben csodálkozik teste fehérségén, szive lüktetésén, keblének szabályos hullámzásán s a lábujj ak ügyetlen mozgásán. Bizonyosan furcsa és fonák érzésekkel bámulja kopaszodó kertek, füstölgő hegyek, busongó tengerek messzeségét és ilyenkor félénk, fájdalmas sóhaj röpül ki kebléből. Sötét lesz a nézőtér, a színpad pedig tarka és fényes mint felnyílott oltárszekrény, A titokzatos szőkeség azonban nem néz le. Tisztán látom, amint lehunyja szemét, kinyújtja hószinü ’"fait és térdein összekulcsolja Kezét. Számára a muzsika a tisz' 'et, a fáidalmas . gyönyör. Olykor megrándul, fejét még jobban hátra szegzi, kmyujtózk<->dik. mintha puha szőnyegen feküdne az ópium első csókjaiban. Talán a levegőben érzi miagát, tiszta, mosolygós felhők között, ahol nem érezni talajt és sárba huzó erőket. Je veux faimer Et te chénr! — énekli Margaréta és a hegedűk finoman, szénc*~«c-pn zokognak, az oboa puhán és halkan bug, mint mélységes óceánok kagylója. Kába gvönvörök illatoznak, nyújtózkodnak a levegőben, mintha lehunyt szemmel hintáznánk hűvös magasságokban, mintha szabnánk, röpülnénk puha pihés szárnyakon végtelen varázsokban. — Ó, asszonyom, nekem be kell vallanom, hogy nagyon vágyom önt.. Ön olyan messze van s ez oly türelmetlenül fájdalmas dolog. Nagyon szeretnék most ön mögött állni, átkarolni ájuit, szép fejét, kezemben tartani, mint ér’ kincset és nézni, várni a viaszfehér szemkagylók felnyitását. Asszonyom, ön nagyon érdekel engem. Ősi vágyakat, ámulós megértéseket, csókos csodákat, sikolyos beteljesüléseket iátok az ön fehér, ideges titokzatossága mögött. Asszonyom, én ... Je t’appartieus. je t’adore Pour tri je veux mourir — hangzik olvadós, bóditós dallamokban. Pour tri, je veux mourir! — Ó, hallja. asszonyom, ezeket a szavakat? Ezek az én szavaim, ezeket önre szórom, önre, a s^'—'—", a* ujfffli bályáMT3* a vástyra, zi
