Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-24 / 292. szám

1924. október 24. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet ® s • A román vasutak — nem titok — nin­csenek éppen a legjobb karban. Hogy ne mondjunk egyebet: Erdélyben és Regátban egymást érik, már esztendők óta, a vonatösszeütközések, amelyeknél nem egyszer emberhalál is esik. Á vas­úti karambol annyira mindennapi Ro­mániában, hogy nem üres szóbeszéd az a tréfás megjegyzés, amit a szomszéd ország vonatjaira találtak ki, hogy: vigyázat, életveszélyesek! A román vasúti forgalom krónikus betegségének — különösen ami Erdélyt illeti — fő­ként az az oka, hogy a tanult, szak­képzett magyar vasutasokat kiszórták állásaikból és helyüket dilettáns, pár hónapos kurzussal vasutassá ütött romá­nokkal töltötték be, akik a szolgálatot, ha akarják se tudják gondosan és meg­felelően ellátni. A bukaresti közlekedés­­ügyi miniszter, sőt az egész román köz­vélemény is tudja, hogy minden ba­­innen származik: ezért züllöttek le a leg­­kétségbeejtőbb nivóra a román állam­vasutak. De hiába a figyelmeztetés, hiába a sok karambol, a magyar vasúti tiszt­viselők kálváriája csak tovább tart Ro­mániában, ahol most az erdélyi állomás­­főnököket rendelték be vizsgára, hogy aki magyar még van köztük, elvérez­hessen a román igeragozáson. Brassóban a bevezényelt állomáfőnökök közül tíz magyar vasutas van, akik már előre számolhatnak azzal, hogy a vizsga után vagy kenyerüket vesztik, vagy áthelye­zik őket valamelyik istenhátamögötti román kisállomásra. A székelyvidéki vasutaknál eddig hat magyar állomás­főnököt fosztottak meg állásától. A hat magyar tisztviselőt most követni fogja a többi: a brassói számüzöttek. valamelyik erdélyi román újság : ez az a folt, amely — nem tisztit. * A román kormány — mint az erdélyi lapok írják — kontingentálni akarja a felekezeti, kisebbségi iskolák számát. A Beograúból jelentik: Davidovics Ljuba és Petrovics Nasztáz. miután a királyi audiencia befejeződött, ta­nácskozásra hivták össze a szükebb blokk vezéreit. A rögtönzött érte­kezlet után Petrovics Nasztáz az új­ságíróknak sajátkezűkig fogalma­zott kommünikét adott át amelyet Davidovics később visszakért és sti­­láris módosításokat eszközölt rajta. A kommüniké végleges szövegében igy hangzik: — Radics mai beszéde, amely ugyan itt még egész terjedelmé­ben nem ismeretes, valamint pártja mai határozata a legkíno­sabb hatást keltette minden olyan politikai körben, ahol őszintén kívánják a szerbek, horváto k és szlovének meg­egyezését. Ezután a beszéd után, és a szükebb blokk magatartá­sának megítélése után a blokk helyzete erősen rosszabbodott és a blokkal való minden kom­bináció kilátásai a minimálisak­ká váltak. javaslat az, hogy csak azok a felekezeti iskolák rendelkeznek nyilvánossági jog­gal, amelyek 1918 előtt fennállottak. A többi iskolák háromévi meghosszabbítást kapnak, mely ha lejár — becsukják őket. -TJ ]ü[3q UOClEU l!0A}9g jjunj[3{q VlURPI A szükebb blokk részéről ki­adott ez a kommüniké végre vilá­gosságot teremt az összekuszált helyzetben és bejelentését tartal­mazza a szakításnak a Radics-párt ■és a szükebb blokk között. Ezután még fenmaradna az az es­hetőség. hogy a szükebb blokk a ra­dikálisokkal megteremtené a széles koncentrációt Radicsék nélkül. A kormány kommünikéjének utolsó mondata azonban arra vall. hogy a blokk leszámolt azzal is, hogy a koncentráció megvalósítható ’esz, sőt esetleg a blokk most már nem is akarja a koncentrációt, úgy. hogy most a válságból való egyetlen kive­zető utr.ak a Pasics-Pribicse­­vics-Séle választási kormány látszik. A helyzet képe ezzel teljesen meg­változott és most már a legrövidebb időn belül várható a parlament fel­oszlatása ćš az uj választások ki­írása. Felbomlott a blokk •A zagrebi rezolsiciő politikai hatása — Davidovics megtagadja Radics politikáját — Egyetlen megoldásnak Pasics-Pr bicsevics választási kormányát tartják A gölnici szlovákok, akik szlovák pol­gári iskolát kértek a prágai közoktatás­­ügyi kormánytól, nagyon elvetették a iulykot. Memorandumukban, amit fölter­jesztettek a kormányhoz, azt Írták, hogy a gölnici völgynek, ennek a fontos bányavidéknek, egyetlen rendes szlovák népiskolája sincsen, a magyarok és né­metek, akik a vidéken laknak, viszont minden közoktatásügyi intézménnyel ren­delkeznek. A szlovenszkói magyar la­pok, akik tudják, mennyi igaz ebből a szlovák-memorandumból, megjegyzik, hogy a gölnici Hünka-hivek kicsit tú­loznak, mert a gölnievölgyi magyarok is igen rosszul állnak iskolák dolgában. Mindent összevéve: egy elemi iskolája van, ebben is — szlovák a tanító. * Az aradi sziguranciéra, egy razzia al­kalmával, felvittek nyolc aradi munkást, akiket a Munkásotthonban vettek őri­zetbe a razziázó detektívek. A hat mun­kás ellen azt a vádat emelték, hogy kommunisták, akik titkos tanácskozást tartottak a szakszervezet helyiségében. Kihallgatásukkor a munkások azt mondt­­ták jegyzőkönyvbe, hogy csak szakszer­vezeti ügyeket tárgyaltak a Munkás­­otthonban, ahol legális, engedélyezett szakcsoportjuk működik^ A szigurancia komisszáriusa, Stefanesca, azonban nem azért komisszárig, hogy ne tudja: aki munkás, az kommunista is egyúttal. Az őrizetbe vett munkásokat, akik tiltakoz­tak a vád ellen, két napig kínozta, gyö­törte, véresre korbácsolta, hogy ezt a rendőrigazságot beigazolja. De a mun­kások mégsem vallottak úgy, ahogy a komisszárius követelte, hanem a fog­házban éhségsztrájkot kezdtek. Harminc órán át nem fogadtak el élelmet: egy falatot sem ettek. A szadista komisszá­rius brutalitásáról közben hirt szereztek az aradi munkások, akiknek felkérésére az aradi újságírók azután testületileg el­jártak az aradi szigurancia főnökénél és az ügyészség vezetőjénél, hogy hassanak | oda: Stefanescu ne kínozza halálra a szerencsétlen, teljesen ártatlan munkáso­kat. Minthogy egyiknél sem kaptak biz­tató ígéretet, nyilvánosság elé akarták vinni az egész botrányt. A cenzor azon­ban megtiltotta a cikk közlését és a cikk helyén fehér folttal jelentek meg másnap az újságok. Meg is jegyezte erre A névvegyelemzés miatt oem nyílhatott meg a somtsori magyar gimnázium Csak a beiratkozások utolsó aapjáa hajtották végre Korosec rendeletét Az igazgató mindenkit felvett, akinek „kifogástalan okmányai“ voltak Emlékezetesek azok a panaszok, amelyeket a szombori magyar szü­lők emeltek a szombori gimnázium igazgatója ellen a magyar osztá­lyokba jelentkezett tanulók vissza­utasítása miatt. A panaszokat kül­döttség tolmácsolta a közoktatás­­ügyi minisztériumban, ahonnan táv­irati utasítás ment az igazgatóhoz, hogy a magyar nemzetiségű tanulók magyar osztályba való 'beiratkozá­sát ne nehezítse meg. A miniszteri intézkedés foganatja azonban csak a beiratkozások utolsó napján mu­tatkozott és igy a szombori gimná­zium magyar tagozata a beirt tanu­lók csekély száma miatt nem nyíl­hatott meg. Szombori munkatársunk a ma­gyar osztályokba történt beiratkozá­sok eredménytelenségének okai fe­lől kérdést intézett a gimnázium igazgatójához, aki kijelentette, hogy ő az érvényben lévő szabálvokaí al­kalmazta a beiratkozások alkalmá­val. Az igazgató szerint egy magyar tanulót sem tiltott él a magyar osz­tályba való beiratkozástól akinek kifogástalan okiratai voltak. Azt is hangsúlyozza az igazgató, hogy zsidót, bunyevácot és más nem ma­gyar ajkút is felvettek a magyar osztályokba, ha fel tudta mutatni a folytonosságot a magyar nyelvű gimnáziumi tanulmányok tekinteté­ben. Annak magyarázatát tehát, hogy a szombori gimnázium magyar osztályai nem nyílhattak meg. az igazgató csakis a jelentkezett tanu­lók elégtelen számában látja-. Ezzel szemben a szombori ma­gyar szülők továbbra is fentartják azt a panaszukat, hogy az igazgató a beiratkozás első napján a nem szinmagyar nevű. különösen pedig a zsidó tanulókat egytől-egvig visz­­szautasitotta. sőt nem vette fel a más kerületekből jelentkező tanuló­kat sem. Csak a beiratkozás utolsó napján, Korosec közoktatásügyi mi­niszter rendelkezésére envhitett az igazgató a feltételeken és felvett több német nevű. de magát magyar­nak valló tanulót, továbbá zsidó ta­nulókat is. Ha az utolsó beiratkozá­son követett gyakorlat érvényesült volna az első két napom is. akkor az előirt létszám kétségtelenül megtelt volna — hangoztatják a szombori magyar szülők Azt viszont koncedáliák a szom­bori magyarok is. hogy a távirati utón küldött miniszteri rendelet sok­kal sziikebbszavu volt. semmint hogy a fennálló szabályok által kö­tött igazgató eligazodhatott volna rajta. Ilyen körülmények között ért­hető az igazgatónak az a, nyilatko­zata. amely szerint minden tanulót felvettek a magyar osztályba, aki­nek okmányai kifogástalanak vol­tak. Éppen az okmányok kifogásta­lanságának értelmezése az. amire nézve részletes és világos utasításo­kat kellene a tanügyi kormányzat­nak kiadnia, hogy a nemzetiségek­kel szemben követett jogfosztó isko­lapolitika a valóságban is végetér­­hess-en. A szombori magyar szülők pana­szainak és a gimnáziumi igazgató­ság magyarázatának összevetéséből mindenesetre megállapítható, hogy a szombori magyar osztályok nem a magyar nyelvű tanulásra jogosult diákok kis száma, hanem a nem­zetiségek tanügyi sérelmeinek ©rvo­­solatlansága miatt nem nviihattak meg. Azokat a sérelmeket, amelye­ket a nemzetiségek az oktatás terén szenvednek, nem mindig a végre­hajtó pedagógiai szervek önkénye idézi elő. A szombori magyar gim­názium pusztulása alkalmából a ma­gyarság képviselői megállapítják, hogy a beiratkozások körüli zavarok a központi rendelkezések hiányos­ságából is származtak. Franciaország elismerte a szovjetet A francia kormány távirata Csicserinhez Parisból jelentik: A lapok ér­tesülése szerint a francia kormány táviratot menesztett Moszkvába Csi­­cserinnck, amelyben a szovjetkor­­mányi de jure elismeri. A távirat­ban a kormány hangsúlyozza, hogy az elismerés nem jelenti azt, hogy Franciaország lemond a francia állampolgárok oroszor­szági jogairól, nevezetesen a kon­­fiskáít tulajdonokhoz és kártala­nításokhoz való igényeiről. A francia kormány a régi szerződé­seket, amit Oroszországgal kötöt­tek, jóváhagyja, de a végrehajtás tárgyában uj tárgyalásokat tart szükségesnek és ezirl a szovjet­kormány delegátusait az ügyek vezetésére meghívja Parisba, "ahol még ebben az évben összeülhet­nek a két ország képviselői. A francia kormány elismerése a lapok véleménye szerint na­gyon megjavítja Oroszország kül­politikai helyzetét, különösen ke­leti szomszédaival, elsősorban Japán-nal szemben, amely ezek­­után szintén kénytelen lesz szá­molni a szovjetdiplomáciával. A jobboldali sajtó erősen szemben száll a Szovjet elismerésnek ter­vével és hevesen támadja a kor­mányt. A „Petit Journal" arról ir, hogy szerdán délben egy francia aerop­­!án Moszkvába indult. A repülés kísérlet arra nézve, hegy nem ehetne-e Paris és Moszkva közölt rendszeres repiilö<zo!gálaloi beve­zetni. „Ere de Nouvel", Herriot lapja közli, Herriot miniszterelnök legutóbbi beszédét, amelyben hangsúlyozta a Szovjet-kormány elismerésének nagy jelentőségét. Siihoiicági megkezdődnek a Ili. osztályú kereseti adétárgyalások Hat évre vetik ki a kereseti adót Illetékes helyről szerzett értesülés szerint Szubotica város területén, két-három héten belül, mindenesetre még ebben az esztendőben, megkez­dődnek a III. osztályú kereseti adó­ra vonatkozó tárgyalások. Ezt az adónemet fizeti az orvos, ügyvéd, gyógyszerész, kereskedő, bérlő, s minden szabad foglalkozást, űző egyén, a lakosság legnagyobb részét tehát ez az adó érdekli!. A III. osztályú kereseti adó kivetése eddig késett, mert sem adatok, sem szakértők ne málltak az adókivető bizottság rendelkezésére. A III. osztályú kereseti adó alapja az adókivetési ciklus (3 év) első évét megelőző három évben elért tiszta kereseti, vagy üzleti ered­mény átlaga. Ha az üzlet még nem ál! fent ennyi idő óta. a fennállása óta elért üzleti eredmény átlaga vé­tetik adóalapul. Minthogy az előző adókivetést a pénzügyminisztérium megsemmisí­tette. a mostani kivetéseknél az adó­kivető bizottság 6 évre állapítja meg az adót. Az adókivetés alapja az adózók által beadott vallomások. Minthogy azonban Szuboticán igen sokan van­nak. akik nem adtak vallomást, a bizottság ezeknek adóiát. a törvény rendelkezéseinek megfelelően, a pénzügyi hatóság által beszerzett adatok alapján fogja megállapítani. Az adókivetések megkezdését idő­­kőzben publikálni fogják

Next

/
Thumbnails
Contents