Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-23 / 291. szám

2. oldalL BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 október 23. Spaho.. Macsek. Predavec vettek részt a megbeszélésen. A blokk ve­zetői még a tanácskozás megkezdé­se előtt kijelentették, hogy Davidovicsnak nincs megbízatá­sa koncentrációs kormány alakí­tására. megbízatása egészen más természetű. Davidovics a lemondott kormány ujra kine­vezésének feltételeiről tárgyalt s a királytól felhatalmazást kért hogy a blokk vezetőivel tárgyaláso­kat folytathasson azokról a feltételekről, ame­lyektől a király a lemondott kormány kinevezését függővé tette. Még nem került a nyilvánosságra a király feltételeinek tartalma. Poli­tikai körökben azonban azt hiszik, hogy a király a Radics-párítól újabb garanciákat kiván s a blokk vezetőségének megbeszé­lésén ezekről a feltételekről folyik a megbeszélés. Pastes hívei Jovanovics Ljuba és Trifunovics Mha ellen A radikális-pártban kitört ellenté­tekkel behatóan foglalkozik a beo­­gradi sajtó. Feltűnést keltett a Po­litika cikke, amely a radikális-párt belső harcáról elterjedt kombináció­kat megerősiti. A cikk megállapítja, hogy a radikális-vártban tnagy az elégedetlenség Jovanovics Liuba és szőkébb környezete ellen Pasics hívei azzal vádolják Jo­­vanovlcs Ljubát, hogy ö ron­totta el a radikális-párt kedvező helyzetét, amely már od^ig fejlő­­•dött, hogy a radikális választási kormány kinevezéséről szóló ki­rályi ukáz már készen volt. A Demokrácia azt ir.ia. hogy Pa­sics hívei elégedetlenek a párt eddi­gi vezetésével és különösen jovano­vics Ljuba és Trifunovics Misa sze­repéi kifogásolják. A radikális-párt jobbszárnya végleg le akar számolni a mér­sékeltebb elemekkel s követeli, A Klári kutya örököse Hosszas betegeskedés után. 62 éves korában hunyt el Szegeden Grézló János, a régi Torontálmegye nyugalmazott tanfelügyelője. Az el­múlt idők kedves foszlánya távozott vele a semmiségbe, emlék a gondta­lan esztendőkből, mikor volt még jó­kedv. szívós barátság s az emberek nem méregették vasvillatekintettel egymást sem hivatali előmenetelért, sem lakás miatt. Kedves, szeretetreméltó ur volt Grézló János is. mindig előzékeny, aki pompásan beleillett egyaránt a hivatali és a társadalmi keretekbe. A hivatalos ügyekbe belevitte egyéni­ségének előnyeit, nagyképűség, fon­toskodás. bajkeverés nélkül Szerette a tréfát, a csipkelődést, de ha alkalom kínálkozott rá. kifigu­rázta még magamagát is. mint aho­gyan például nem mulasztotta el azt a Klári kutya hosszú, megható és bonyodalmas története folyamán se. A Klári kutya Grézló első felesé­gének volt a kedvenc pincsije. A tiszta matrónára bizonyára sokan fognak még emlékezni. Gyerekük nem volt. hát ilyenkor nagyon alkal­mas állat egy kis kutya, hogy benne egyesüljön minden gyöngédség, ami máskülönben a családtagoknak járt volna ki. Reggelenkint, mikor egymás éj­szakai nyugodalma után szoktak volt érdeklődni az urak a vármegye­házán. Grézló Jánosnak mindig ke­rült valami története. — A Klári kutya, akármennyire kisasszony is. nagyobb ur a házban, mint én. Ami neki szabad, azért én kikapok. hogy Jovanovics Ljuba vonul­jon vissza a pártvezetéstől, Tri­­íunovics Misa pedig lépjen ki a pártból A konfliktus igen éles és Pasics hívei már kidolgozták azt az előter­jesztést. amelyben közölni fogják a királlyal nézeteiket a politikai hely­zetről. A kormánypárti lapok puccskísérlettel vádol­ják a radikálisokat A kormánypárti sajtó egyrésze két napja olyan híreket közöl, ame­lyek szerint bizonyos körök puccsot készíte­nek elő a Bavidovics-kormány kinevezésének esetére. Ezekről a puccs-tervekről különösen a »Novosti« közölt részleteket. Az ellenzéki lapok megállapítják, hogy október 21-ről 22-re virradó éjjel a Davidovics-kormány tagjainak laká­sát csendőrök őrizték és a öeogradi rendőrség egész éjszaka készenlét­ben volt. A szerda esti Novosti további részleteket közöl az állítólagos puccs-kisérletről. A lap szerint ked­den este Srskics Milán volt belügy­miniszter lakásán fontos megbeszé­lés volt. amelyen a radikálisok egy csoportjának akciójára vonatkozó­lag fontos határozatokat hoztak. Ezen az értekezleten — iria a No­vosti — felelőtlen egyéneken kivül résztveít Spidaikovics párisi követ, Janjics. Kojics. Miletics Krsta volt miniszterek és más politikusok is. Elhatározták, hogy még egy utolsó ercieszitésí tesznek, hogy az udvar­ra a válság megoldását illetőleg be­folyási gyakoroljanak. Soalajko­vicsot bízták meg azzal, hogy nyo­matékosan hívja fel a királv figyel­mét arra. hogy. Radios bolsevizmusa milyen nagy veszedelemmel fenye­geti az államot és a monarchiát. Ezek a puccs-készülődésekről szóló hirek kellemetlen hatással vannak a radikális-pártra. Miletics Krsta volt miniszter ezért interpel­lációt intézett a belügyminiszterhez, amelyben bejelenti, hogy lakását A Klári kutya az asztal mellett ebédelt, de Grézló néha jókedvében túlozta a dolgot. — Nem is az asztal mellett, hanem az asztalnál van a helye. Szalvétát kötnek a nyakára, piros betűkkel hímezték ki, hogy a mama kedven­­ice, tányért kap, neki válogatják ki a 1 legjobb falatokat. Tréfálsz, János! Eszemben s-rnes. A Klári kutya {annyira intelligens, hogy beszélni is csak óvatosan szabad a jelenlétében. A minap például azt mondtam, hogy ezt a dögöt ki kellene dobni. Láttá­tok volna, mi történt! A feleségem arca megmerevedett, Klári ellenben sziikölni kezdett és abbahagyta az evést. Nagyon meg volt sértve. Be is bujt rögtön az asszonya ágyába, ott duruzsolt. Másnap uj hirt hozott Grézló. — A Klári kutya engesztelhetet­len, nem akar békülni. Közeledtem hozzá cukorral, kértem, hogy bo­csásson meg. de ő nem. Az Istenért se! A feleségem az ő pártián van, alig-alig akar fölengedni a fagyos viselkedése. Az unalmas házi1 komédiákat ezek­kel a magáról faragott tréfákkal enyhítette Grézló. aki egy reggel ötöinsugárzó arccal érkezett a me­gyeházára. — Ma rám nézett a Klári, oda Va­gyok a boldogságtól. Tudiátok-e. mi hozta meg a kedvit? Tőkepénzes lett. Ez se rossz tréfa. Grézióné ugyan­is megtette azt, hogy kétezer koro­nát helyezett el takarékpénztárba a Klári kutya nevére. A féri az ölébe vette és eljátszadozott, hancurozott vele. az asszony csak úgy hízott október 21-ről 22-re virradó éjjel csendőrök őrizték, nyilván azért, hogy szabad mozgásában megaka­dályozzák. Felemlíti az interpellá­ció, hogy a kormánykörök puccs­hireket terjesztenek és kérdi a bel­ügyminisztert. miért őrizték lakását és miért volt szerdára virradó éjjel a beogradi rendőrség állandó ké­szenlétben. Halott szezon elé Az idén se lesznek Szuboticán hangversenyek A vigalmi adók és a közömbös közönség Évről-évre azzal a reménykedéssel néznek a téli szezon: elé azok, akik nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy kis muzsikáért minden esz- senyéinkre, akkor nem rendezünk az tendőben Bécsbe, Beográdba vagy Bu­dapestre utazzanak, hogy itt is lesz né­hány olyan hangverseny, amely értéket jelent és kielégíti a fejlettebb igényeket. És évről-évre újra meg ujra csalódnak a művészi szép után áhitozók, a sivár suboticai szezon alig produkál valamit. Hogy miért nem lehet éppen Suboticán intenzivebb kuituréletet teremteni, arról már sok vita folyt, a kérdés, gyakorlati részére azonban még alig mutattak rá. Ezért az uj szezon küszöbén kérdést in­téztünk a szuboticai hangverseny-irodák vezetőihez, hegy rendeznek-e a télen koncerteket, kiket hoznak Suboticára és milyen kilátásokkal néznek a szezon elé. A válaszok, amiket kaptunk, kifeje­zőbbek minden elméleti okoskodásnál és szomorúan világítanak rá arra, hogy miért nem lehet Suboticán nívós hang­versenyeket rendezni. A tavalyi szezonban a V/g-féle könyv- és zencniüke;reskedés a filharmoniku­sokkal karöltve rendezte csaknem vala­mennyi hangversenyét, számszerint né­gyet, mig az utolsó meghirdetett hang­versenyt már nem tudták megtartani. Kérdésünkre itt a következő választ kap­tuk: —- Még erre az évre két hangver­senyt készítünk elő. Az egeiket novem­berben, a másikat december folyamán tartjuk meg, A két művész közül az egyik: dr. Weingartner Paul zongora­művész már tavaly is adott hangver­senyt Suboticán nagy sikerrel, a másik Bokor Judith magyar cselló-művésznő, akiben értékes talentumot fog a suboti­örömében, pedig semmi szüksége sem volt már a hízásra. — Teljes a bolondság! — jelentet­te Grézló a vármegyeházán. Klári majdnem kezet csókolt. Csak majd­nem. de idejekorán rájött, hogy ő most a réginél is hatalmasabb ur a házban, hiszen nekem nincs takarék­­betétkönyvem. Ennyire még nem ju­tottam. De neki van. Megindult aztán valami más fo­lyamat is. — Mama. mondta Grézló. a tör­vény értelmében —- ha valakinek ta­karékbetétje van — meg kell állapí­tani az örököst. Szó sincs róla.. Klá­ri most még ifjú. sokáig elélhet, ha­bár a kutyák élete nem túlságosan hosszú — Mégis, mennyi? — dadogta szivszorongva Grézióné. — Ebben a tekintetben nagyon el­térőek a vélemények. Az angol tu­dósok tiz évet mondanak, de a japá­nok az öt mellett kardoskodnak. Mindenesetre sok függ a táplálko­zástól, meg a foglalkoztatástól. — Én hallottam már húsz éves ku­tyáról is. — Mohói az a kaliforniai véreb le­hetett, de az sem él tovább tizenket­tőnél. Az elpithult élet hamar sírba viszi az állatot. Klárikának is többet kellene mozogni. Határozottan fél­tem az életét. Igaz is. ki legyen az örököse? Ezt a kérdést el kell in­zonseg cai közönség meg ismerni. Ezt a két kon­certet próbaképen rendezzük és ha ezek-, re is ráfizetünk, mint tavalyi hangver­tezm. — Hát ki legyen? — Tegyük fel a legrosszabbat, hogy csakugyan elpusztul, képes volna maga visszavenni azt a pénzt, amit neki adott? — Soha! — jelentette ki könnyes tekintettel az asszony. idei szezonban semmit. Elképzelhetetle­nül nehéz nálunk a hangversenyrende­zés. Egy-egy koncertre legalább 10.000 dinár kiadásunk van, a horribilis vigalmi adók miatt ezt az összeget pedig csak­nem lehevetlen megkeresni, tekintettel arra, hegy Suboticán mindössze 100—150 ember számit hangverseny publikumnak. Ez a néhány ember ott van minden iiangversenyen, de ez nem elég a kiadá­sok fedezésére, mert hiszen azok nehe­zen térülnek meg akkor is, ha az egész színházterem megtelik, minthogy ott mindössze 400 ember fér el. A jó mű­vészi erőket pedig épugy meg kell fi­zetni, mintha zsúfolt házunk lenne, azért pedig, hogy ráfizessünk, igazán nem érdemes dolgozni. Most megpróbáljuk még ezzel a két hangversennyel, ha ezek sikerülnek, akkor rendezünk a sze­zonban még több koncertet, ha azonban megint nem lesz érdeklődés, úgy beszün­tetjük a hangversenyrendezést. Még szomorúbb az a válasz, amit a másik hangverseny-irodától, a Kurír-tói kaptunk. Ennek tulajdonosa a követke­zőket mondotta: — Az idei szezonban egyáltalán nem rendezünk hangversenyeket, mert lehe­tői lenné teszi ezt egyrészt a vigalmi “adók nagysága, másrészt'a közönség kö­zömbössége. Ha minden jegy elkel, ak­kor sem lehet a subcticai színházterem­ben normális helyárak mellett 12.000 di-, I várnál többet bevenni. Ebből 20 száza­lék állami és 25 százalék városi adó, vagyis adóban elmegy a bevételnek csaknem a fele, marad tellát 6000 dinár. — Na látja! Ilát idegennek jusson? Akárhogy töprengek, nincs itt senki más. egyedül én. Ne vigyük ki a házból a családi ügyeket. Megszerkesztette a szabályos írást arról, hogy ő >a Klári kutya örököse, följegyezték ezt a betétkönyvre, be­jelentették a -banknak. Aztán telt-mult az idő. Klárikára példátlanul jó napok virradtak, Grézló János még sétára is elvitte. — Kérlek alásan, magyarázta az ismerőseinek, mással is megtenném, ha az örököse lennék. Ez az előzé­kenység a minimális, amire az úri ember kötelezve van. Hízott a Klári, olyan volt már, mint a duda. Iassankint mozogni se tudott, vagy három hónap múlva, pedig égnek meresztette a négy lá­bát. Elvégezte. Grézló János gyászszalagot kötött a karjára, bár az is igaz hogy nyom­ban levette, mihelyt a kapu alá ért, viszont hazamenet ott rakta fel. Vi­gasztalhatatlannak mutatkozott, több­ször este is kimaradt. — Üres a ház a Klári nélkül. Hogy szavamat ne feledjem, az örökséget nyomban fölvette és az asszony társaságában néha fölkeres­te a néhai eb diszes nyugvóhelyét. — Te János, mondták neki a me­gyeházán. nem terheli a lelkedet va­lami bűn a Klári kutya körül? Egy kissé korán pusztult el. hiszen csak az imént lettél az örököse. De Grézló titokzatosan mosoly­gott és nem vallott. — Ember, állat egyaránt az Isten kezében van. nyugodjunk meg az ő végtelen bölcsességében, mert min­den úgy van jól ahogy van Torontáli.

Next

/
Thumbnails
Contents