Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-17 / 285. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 október 17 hogy lehetségesnek tartja az iraki kér­dés diplomáciai utón való elintézését, de azért Törökország minden rendsza­bályt megtett, hogy védekezhessék, ha megtámadnák. Thomas angol gyarmatügyi miniszter Londonban beszédet mondott s ez alka­lommal közölte, hogy Irakban kedden reggel olyan események történtek, ame­lyek a kormányt nagyon nyugtalanítják. Amennyire a brit kormánynak hatalmá­ban áll — mondta még a miniszter — mindent el fog követni, hogy elkerülje a háborút Anglia és Törökország között. Angorai táviratok arról adnak hirt> hogy az angol csapatok Mosszul kör­nyékén tevékenységet fejtenek ki, A rokkantegyesülei a rokkantak politizálása ellen Rokkantak memoranduma a parlament előtt Beográdból jelentik: A hadirokkan­tak egyesületének központi vezetősége csütörtökön a rokkanttörvény tárgyalá­sára kiküldött parlamenti bizottságnak memorandumot nyújtott át a rokkantak ama követeléseiről, amelyeket a minisz­tertanács az uj törvénytervezet megszö­vegezésénél nem vett figyelembe. A memorandum első követelése a törvénytervezet 136. szakaszára vonat­kozik, amely kimondja, hogy az uj tör­vény 1925. április 1-től kezdve lesz érvényben, holott a szociálpolitikai mi­nisztérium eredeti terve szerint az uj törvény intézkedései visszamenőleg 1923. október 1-től lettek volna - érvényesek. A rokkantak követelik, hogy felemelt illetményeiket az eredeti tervhez képest visszamenőleg fizessék ki. A memoran­dum kifejti, hogy a kormány régebbi kötelezettségeit sem volt képes a ren­des költségvetés alapján fedezni és már eddig is több mint 230 millió di­nárral tartozik a rokkantaknak. A másik követelés, amit a rokkantak memorandumukban felvetnek, hogy a törvény gondoskodjék arról, hogy a rokkanttömegek ne forgácsolódjanak szét különböző célzatú egyesületekbe. A parlamenthez benyújtott javaslat „rok­­kant-egyesületek“-ről beszél, ezzel szem­ben a memorandum követeli, hogy az uj törvény csak a már működő egye:- j len országos rokkantegyesületet is- i merje el. MegáHt a szuboticai közigazgatás Az újabb kormány válság súlyos helyzetbe sodorta a várost A suboticai közigazgatás már csaknem egy éve tétlenségre van kárhoztatva A vezetőállásokban történő sürii személyi változások miatt hónapok óta még csak gondolni sem lehetett arra, hogy a hosszabb időt igénylő városfejlesztési program a megvalósulás stádiumába kerüljön. Az egyes ügyosztályokban rendkívül sok elintézetlen ügy halmozó­dott fel, amelyekben a közgyűlésnek kellett volna dönteni, azonban hónapok éta egyetlen egyszer sem sikerült ülésre hívni a kiszélesített tanácsot a sürgős ügyek elintézésére. Dr. Ivkovics-Ivandókics Imre főispán­­polgármester programul tűzte ki a vá­rosfejlesztési tervek mielőbbi megvaló­sítását és a tanácsnak szándékában volt összehívni a közgyűlést is. Meg kellene választani a közigazgatási bizottságot, tárgyalás alá kellene venni az 1925. évi Városi költségvetést, égetően sürgős a városi tisztviselői fizetések rendezése is, ».melynek tervezete készen vár a tanácsi 5s a közgyűlési tárgyalásra. A Davido­­. ics-kormány bukása azonban, elodázza izeknek a sürgőssé vált ügyeknek az el­­ntézését. Dr. Ivkovics-Ivandékics főispán-pol­­tármester kijelentette, hogy az. újabb ;ormányválság ismét pihenőre kénysze­ríti a közigazgatást. A városi adminisz­­írációra is nagy hátránnyal jár a, kor­mányválság, mert az uj kiszélesített ta­nács kinevezése előreláthatólag már nem fog megtörténni s így közgyűlést sem hívnak össze, aminek következtében sem a felszaporodott fegyelmi ügyekben, sem az uj költségvetési javaslatra nézve nem lehet határozni. Könnyen megtör­ténhetik, hogy a város kénytelen lesz ismét költségvetés nélkül megkezdeni az uj esztendőt. Táppénzből élnek a munkanélküliek A szuboticai munkásbiztositő őtvea pénztári tagot jelentett fel táppénzcsalás miatt A szuboticai munkásbiztositő igaz­gatósága — mint már közöltük — megállapította, hogy feltűnően sza­porodik a táppénzért jelentkező be­tegek száma és a pénztár kiadásai emiatt hónapról-hónapra növeked­nek. Kiderült, hogy amilyen mérték­ben csökken a vállalatok bejelentett, munkában levő alkalmazottainak száma, olyan arányban szaporodik a beteglétszám; a befolyó tagdijjá­­rulék egyre kevesbedik. a kifizetett táppénz pedig növekszik. Emiatt október hónapban a pénztár nem tudta orvosait sem kifizetni. Ennek az évnek egyes hónapjai­ban 50—80 százalékkal több táp­pénzt fizettek ki. mint a múlt év megfelelő hónapjaiban, annak elle­nére. hogy a taglétszám nem emel­kedett és járvány sem emelte a be­tegek számát. Így 1923 januárjában 135,256.67 dinárt, ez év januárjában 232.337.12 dinárt. 1923 augusztus­ban 185.411.20 dinárt, szeptember­ben 216.906.90 dinárt. 1924 augusz­tusban 280.863.41 dinárt, szeptem­berben 252.089.78 dinárt fizettek ki táppénz fejében. 1924 január 1-től szeptember 30-ig 850.000 dinárral több táppénzt fizetett ki a pénztár, mint az előző évnek ugyanebben az időszakában. Szeptember végén a pénztár igaz­gatósága emiatt revideálta a beteg­­bejelentéseket és ellenőröket küldött ki az egyes betegekhez. Az ellenőr­zés során megállapítást nvert. hogy a beteglétszám szaporodása szoros összefüggésben van a munkanélkü­liek számának emelltedésével. A jö­vedelem nélkül álló munkások gyen­gébben tudnak táplálkozni, ami csökkenti ellenállóképességüket a betegségekkel szemben és igy ter­mészetesen több a megbetegedés. Ez azonban csak mellékes körül­mény; azt is megállapították, hogy igen sok munkanélkül maradt pénz­tári tag csak azért jelent beteget, hogy táppénzhez jusson, mert a munkanélküliség idején egyetlen jö­vedelmi forrása a táppénz. Számos eset is előfordult, hogy munkások már betegen jelentkeztek felvételre a pénztárnál. Ismerőseik, rokonaik utján mint ezeknek mun­kásai. cselédjei jelentették be magu­kat. az előirt idő elmúltával pedig mint betegek, igénybe vették a gyógykezelést és a táppénzt. Meg­állapították például, hogy egy ko­vácsmester két segédet jelentett be; a kovácsmesternek egyáltalán nincs műhelye, két állítólagos segédje pe­dig már több mint egy év óta kap táppénzt. A betegsegélyző pénztár most megvonta a jogosulatlanoktól a táp­pénzt. aminek folytán a táppénzben részesítettek száma a szeptember 22-iki 261 helyett október 11-ikéig 142-re csökkent és szeptember hó 22-ikén kifizetett 41.666 dinár heti táppénz helyett október 11-ikén már csali ennek felét. 20.612 dinárt fizet­tek ki. A visszaélések nagy száma miatt a pénztár igazgatósága elhatározta, hogy bűnvádi feljelentést tesz mind­azok ellen, akik hamis bejelentések­kel tudatosan megkárosították a pénztárt és akik jogosulatlanul vet­ték fel a táppénzt. Eddig ötven munkaadó és munkás ellen tett a be­tegsegélyző pénztár feljelentést. „Ja, maga az a sikkasztó?* A postamesternő kálváriája A szuboticai IV. számú postahivatal ablakán öreg, feketeker.dős bunyevác­­asszony néz ki a napsütéses Halasi'út­ra, Egy szót se ért magyarul és állandó félreértések között érdeklődöm Toszics Gizella után. —- Aha! Znam ve|ó! — mondja nagy figyelemmel és csontos ujjaival egy kis uccába küld, — hogy annak a végén majd megtalálom a postamesternőt. Eb­ben aj pillanatban a szomszédos ablak­ban egy szőke nő feje bukkan fel és amikor meghallja a nevét, átszól: — Én vagyok Toszics Gizella. A sikkasztással vádolt postamesternő most is ott lakik a postán. Közvetlen a hivatali helyiség mellett, kis egyszobás kopár lakásban él Toszics Gizella a fér­jével és a kisleányával. Elmeséli a sikkasztás történetét, úgy ahogy már a lapok is megírták. Az ab­lakon át beszélgetünk. i. — A pénzhez soha hozzá nem nyúl­tam, — mondja felhős szemekkel — Két évig voltam itt postamesternő. A baj akkor kezdődött, amikor a férjem szülei Szubcticára jöttek, ők valamikor jómódúak voltak, de az albán rablók ez­előtt egy éve felgyújtották a falujukat és mindenük odaveszett. Ettől kezdve nekünk kellett az egész családot eltar­tani. . . A szobából gyereksirás hallatszik. — Az Ilonka sir — mondja és hátra­siet a kislányát elcsittitani. Aztán újra az ablakba könyököl. — •Tessék elképzelni mit jelentett ez, ki én fizetésem 737 dinár és 9& para tan voltunk. A tiz éves kisfiámat már az eleién elküldtem csehszlovákiai ro­konaimhoz, mert nem volt miből nevelni és taníttatni. A postán havonta tízezer dinárt tett ki a forgalom. Amikor az első hiányt észrevettem, a férjem bevallotta, hogy a szüleinek kellett a pénz. Később, amikor ismét nagyobb összeget vitt el az anyósom, azzal vigasztaltak, hogy majd az államtól járó segélyből, amit az albánok által feldúlt otthonért kel­lett volna kaputok, fogják pótolni az el­sikkasztott pénzt. A férjem szülei rosszul bántak velem és ha szólni mertem, megvertek. így ment ez addig, amíg le nem tartóztat­tak bennünket. Most a legnagyobb nyo­morban vagyunk — mondja és sirvafa­­kad. Benn, a szobában ajtó nyilik, A férj jött haza. Rögtön a kisgyerekhez siet és babusgatja. Az asszonnyal nem beszél. Úgy látszik haragban vannak, mert a /felesége a tárgyaláson ellene vallott. A szoba szegényes és szomorú proletár lakás. A fajon szentképek, a sarokban mosdó, egy sovány ágy, a középen asztal, székek és egyetlen szál szőnyeg szalad az ajtótól az ablakig. — összesen két dinár minden vagyo­nunk — sirdogál Toszics Gizella — nem tudok a kislányomnak enni adni. Az uram már hetek óta szaladgál állás után és sehová se akarják felvenni. Pedig nagyszerű munkaerő és pontos hivatal­nok. Mindenhol azzal fogadják: — Ja, maga az a sikkasztó? — Kölcsön nem ad senki, sőt még á lakásból is ki akarnak tenni bennünket az uccána. Az uj postamesternő, aki va­volt, a férjem a vasútnál alig 1200 di­nárt keresett. Ehhez a kis péjizhez hg.-. 1 amikor a legjobb barátnőm volt, min­denáron ide szeretne költözni a férjé­vel és heteken keresztül állandó felfe­­lentésekkel és a rendőrséggel zaklattak bennünket és a legbrutálisabb inzultuso­kat voltunk kénytelenek eltűrni tőlük. A legkéltségbeejtőbb helyzetben var gyünk —< sirt fel a szerencsétlen nő hangosan — egyenesen az ■ öngyilkos­ságba kergetnek bennünket! — Mennyit tesz ki az elsikkasztott összeg? — kérdeztem. — Összesen huszonhétezer dinár hi­ányzik. Ezt ki akartuk fizetni, de a fér­jem szülei nem kaptak egy krajcárt se a beígért segélyből. Engem hat hónap­ra ítéltek el, az uramat nyolcra, de a gyerek miatt szabadon hagytak bennün­ket. Pedig talán Jobb lenne a börtönben, ott legalább enni adnak. Itt akár éhen pusztulhatunk a város kellős közepén. Amikor eltávoztam, a szomszédos ab­lakban még mindig ott ült az öreg, fe­kete bunyevácasszony, aki jegyzőkönyv­vel és ceruzával a kezemben, egész biz­tosan detektivnek nézett. Ahogy a kö­zelébe érteni, hirtelen felkelt. — Policáj? — mondta zord tisztelet­tel és villámgyorsan becsukta az abla­kot. (E I ) Török katonatisztek a Uudapesíen elfogott korog keresztesek Csütörtökön Konsiantinápolyba toloncolták eket Budapestről jelentik: Néhány hét­tel ezelőtt a budapesti főkapitány­ság politikai csoportja leleplezte, hogy a horogkeresztesek uiból szer­vezkedni kezdenek Budapesten. En­nek a szervezkedésnek három veze­tőjét sikerült is a rendőrségnek el­fognia. A vezetőjüket Ábel Werner­­nek hívják, aki adjutánsával. Brmdl Arnolddal érkezett Nyugat-Magyar­­országról. Budapesten egy előrekül­­dött emberük. Thürmann Frigyes, volt német főhadnagy várta őket, aki Klacsmányi Nándor budapesti kereskedőnek a kelenföldi határban lévő lakásán tartózkodott. Thiir­­mann Wernert és ennek adjután­sát. mint Gieserberg herceget és ad­jutánsát mutatta be és arról beszél­tek, hogy a német birodalmat visz­­szaállitiák. a császárt pedig haza­hívják Németországba. A budapesti főkapitányság kiderí­tette. hogy a horogkeresztesek Bu­dapesten is megkezdték a szervez­kedést. Tárgyaltak az ébredő ma­gyarok vezetőivel és kiderült, hogy az ébredő magyarok két tagja, egy nemzetgyűlési képviselő, meg egy pap is fölcsapott horogkeresztesnek és elfogadták a német horogkeresz­­íesek által magukkal hozott jelvé­nyeket is. A nyomozást lefolytatták, de mivel nem találtak jogcímet a bűnügyi eljárásra, közigazgatási út­ra terelték az ügyet és a három ba­jor horogkeresztest a toloncházba vitték. Ezalatt a rendőrség meg­kezdte a kutatást illetőségük meg­állapítása végett, ami érdekes ered­ménnyel végződött. Megállapították, hogy mind a három horogkeesztes a török hadseregbe beosztott német tisztek közül való. tehát török kato­natisztek és ebben a minőségben tö­rök állampolgárok. Ezért a rendőrség csütörtök reg­gel valamennyi horogkeresztest út­nak indította Konstantinápoly felé toloncuton. KÁLyiiÁKAI lemez köppennyel, e's égetett shamott­­gyürü betéttel, fa, szén vagy fürészpor tüzelésre gyárt legolcsóbban „IRIS“ fém és pléháraipar, Ing. Faith Ferenc, Novisad Telefon 35 sz. 7824

Next

/
Thumbnails
Contents