Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-15 / 283. szám
1924. október 15. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet A csehszlovák agrárreformot — ezt el kell ismerni — valamivel európaibb szellemben, demokratikusabban hajtották végre, mint nálunk. A szlovenszkói földnélküli magyarok, igaz, hogy édes-kevesen, de részesültek itt-ott a fölparcellázott nagybirtokokból, kaptak néhány hold földet, mert a csehszlovák kormány nagyon ügyelt arra, hogy legalább elvben ne zárja ki a földosztásból a kisebbségeket. Az agrárreform alá eső föld nagyrésze azonban Csehszlovákiában is a cseh dobrovoljácoknak: a légionáriusoknak jutott, akiket nagy számban telepített le a kormány Ruszinszkóban, a déli végeken és németek-lakta területeken. A köztársaság velük szemben a legmesszebbmenő jóindulattal kezelte mindig az agrárkérdést; még azt. sem igen firtatta, hogy a légionárius meg tudja-e művelni a neki kiosztott földet, vagy hogy van-e a földmiveléshez elegendő tőkéje. Mert ha nem volt, adott neki mindent: pénzt, kocsit és gabonát. De a légionáriusokat ez az önzetlen államtámogatás se segitette ki a bajból. Minden évben — permanensen csődbe mentek a kolóniáik, mert a föld nem fizetett. Truccolt velük. Az idén is — akár csak tavaly — üresek maradtak a légionáriusok magtárai, a föld még azt sem adta vissza, amit tavasszal belevetettek. Bátyú környékén — Ruszinszkóban — ötven légionárius kilenc vaggon vetőmagot kapott az államtól és a kilenc vaggonból termett összesen: hét vaggon gabona. Az őszi vetéshez a kormánytól kértek ismét hatszázmétermázsa búzát, kukoricát és rozsot. Es a kormány elküldte nekik a vetőmagot, ahelyett, hogy kitelepítette volna őket és odaítélte volna a földet az odavaló törpebirtokosoknak, akik értenek a földmiveléshez és kilenc vaggon gabonából legalább harminc vaggont verejtékeznének ki az engedelmes, szives ruszinszkói anyaföldből. * Rekvirálnak a Székelyföldön, Írják az erdélyi magyar lapok: a csendőrség számára gyűjtik fegyveresen a gabonát a székely falukban. A román belügyminiszter fundálta ki ezt a háborús módszert, ő rendelte el, hogy minden község Udvarhelymegyében köteles eltartani a csendőrségét. De választhat : vagy pénzt ad — váltságdíjat fizet —, vagy természetben szolgáltatja be a kötelező élelmiszerkontingenst. Kisebb udvarhelyi falura a belügyminiszter ezt a sarcot vetette ki: 150 kgr. búza, 50 kgr. kukorica, 80 kgr. burgonya, 10 kgr. szalonna, ugyanannyi sajt vagy túró és 30 kgr. bab. Ezenkivül naponkint és fejenkint felváltva 2 tojás, 1 liter tej, 1 kgr. hús. Ha lovascséndőr van a faluban, annak még-6 mázsa zab, 7 mázsa széna és 4 mázsa szalma jár. A megváltási ára ennek a mennyiségnek húszezer lei. Nagy községek évi hatvanezer leit fizetnek egy évre csendőrmegváltás cimén. Hogy tévedés ne essék, eláruljuk, hogy az udvarhelymegyei csendőr is rendes állami alkalmazott, aki fizetést kap — csak meg ne ártson neki. A székely faluknak tehát kétszeresen kell gondoskodniok a csendőrségükről: egyszer adóban, egyszer pedig hadijarcban ... * Rossz tréfát űzött a kisebbségi iskolákkal a román kultuszminiszter. Két héttel ezelőtt kiadott egy rendeletet, hogy nem engedi meg a kisebbségi felekezeti iskoláknak, hogy más vallásu tanulókat vegyenek fel: a zsidó iskolákba csak zsidók, a római katolikus iskolákba csak katolikusok járhatnak. Az erdélyi magyarok, akiknek maradt még egy-két felekezeti iskolájuk, feljajdultak a rendeletre és hevesen tiltakoztak Anghelescu miniszternél, aki erre néhány bukaresti lapban közzétett egy hírt, hogy a rendeletét visszavonja. De korai volt az öröm: két nap múlva kíméletesen felvilágosították az erdélyi magyarokat, sogy nem mind arany, ami fénylik. Az jj rendeletben — jelentette a hivatalos — csak annyi lesz, hogy a felekezeti iskolákba masvallásu tanuló is felvehető abban az esetben, ha az illető felekezetnek a községben — nincs középiskolája. Az elemi iskoláknál azonban továbbra is fennáll a tilalom: a felekezeti sorompo. Az erdélyi magyarság egyébként akciót indított, hogy az Anghelescu-íé\e rendelétet hatálytalanítsák és legalább a felekezeti iskolákat szabadítsák ki az iskolapolitika bilincseiből. Újból megkezdődtek a jugoszláv-román tárgyalások Az iskolakérdésben már létrejött a megállapodás Bukarestből jelentik: Kedden délelőtt minisztertanács volt. amelyen Dúca külügyminiszter bécsi jelentések alapján beszámolt a miniszterelnök ottani látogatásáról. A minisztertanács végeztével Dúca, Constantinescu. Bratianu és Marzescu miniszterek megállapították a trónbeszéd végleges szövegét, a miniszterelnöktől nyert direktívák alapján. Bratianu Jonel miniszterelnök kedden, a parlament megnyitásának előestéjén érkezett haza és a király elé terjesztette trónbeszédét ratifikálás céljából. A román—jugoszláv tárgyalások Dúca és Marinkovics külügyminiszterek ljubljanai találkozása után újból megkezdődtek. Az iskolakérdésben már megállapodás is iött létre, amelyet a napokban alá is Írnak. Az egyházi kérdésekre vonatkozó tárgyalások konciliánsan folynak. A mohamedánok döntő küzdelemre készülnek az angol világhatalom ellen Ki akarják szorítani az angolokat Észak-Afrikából és Ázsiából Londonból jelentik: A lapok jelentései szerint a török kormány elhatározta, hogy minden védelmi intézkedést meg fog tenni arra nézve, hogy Mezopotámia határán és főleg Moszul tájékán biztosítsa magát. Törökországnak az az álláspontja, hogy semmiképen sem fog engedni az angol nyomásnak, A Moszul-vidéki török csapatok utasításokat kaptak, hogy Mezopotámiában állásaikat mindennemű angol támadással szemben védjék meg. Konstantinápolyból kedden olyan hirek érkeztek, hogy az angorai kormány, amely hir szerint két nap óta már permanenciában van, általános mozgósítást tervez. Egyidejűleg Mekkából viszont az a hir érkezett, hogy a vahabiíák és ségével. Ali, az uj hedzseszi király közötti fegyverszüneti tárgyalások megszakadtak és a vahabiták Mekka felé nyomulnak. Jól értesült körökben az a felfogás, hogy a marokkói spanyolellenes mozgalom, a szudáni mozgalmak, a mezopotámiai események és a vahabiták küzdelme voltaképpen egy egységes nagy küzdelem, amelynek az a célja, hogy a nyugateurópai és a keresztény befolyást Észak-Afrikából és Elő-Ázsiából teljesen kiszorítsa. A törökök, miután a kalifátus kérdését a maguk módján elintézték, most igyekeznek egy nagy érdekközösséget teremteni nem vallási alapon, hanem az összes nemzeli erők összekapcsolásának segít-Orvosolják a törvénytelen kiutasításokat A kanizsai orvos és a delibláti patikus Az igazságszeretö embereket az idei nyáron két felháborító jogtalanság botránkoztatía meg. A két eset egymástól teljesen független, a Vajdaság egymástól távoles'ő két pontján történt s csak annyiban hasonlít egymáshoz, hogy mind a kettő élesen jellemzi azt a rendszert, amely jogosulatlan magánérdekek szolgálatára adta oda a hivatalos aparátust. s amely a legnagyobb könynyedséggel tette túl magát alkotmányon. törvényen, jogon, dobta oda a legfontosabb állami édekeket. Juniüs hónapban a síarakanizsaiak nagy meglepetésére a belügyminiszter 21.566 számú rendeletével megfosztotta dr. Koch Arnold sztrakanizsai városi főorvost a már elismert állampolgárságától, elmozdította városi orvosi állásától s elrendelte, hogy azonnal hagyja el az ország területét. A belügyminisztérium ezt a rendeletét azzal indokolta, hogy dr. Koch a már elfogadott optálási kérvényéhez téves adatokat használt fel. A kanizsaiak, akik méltányolták dr. Koch Arnold lelkiismeretes és önzetlen orvosi működését, ezt a jogtalan rendeletet a közegészségügy érdekeire is sérelmesnek találták. s ezernél több aláírással kérelmezték a belügyminisztertől annak visszavonását A deputáció egyelőre annyit elért, hogy dr. Koch megmaradhatott Kanizsán. Az uj kormány most reüarálta a régi törvénytelen rendeletét. A megyei alispáni hivatal közölte Sztara- Kanizsa város polgármesterével, felfüggesztését és orvost visszahevonta dr. Koch kiutasítását s az lyezte állásába Még nincs ilyen kedvezően elintézve Józsa Lajos delibláti gyógyszerész ügye. A delibláti patikára reflektált Józsa Lajosnak egy volt alkalmazottja, akinek gyógyszerészi képesítése legalább is kétes. Hogy a reflektáns a patikához hozzájusson. Józsa Lajost minden dián nélkül kiutasították s anélkül, hogy a sérelmes intézkedésre orvoslást kereshetett volna, a kiutasító határozatot nyomban végrehajtották, a gyógyszerészt átették a magyar határon. A delibláti patikába azután beleült a konkurrens. s Józsa Lajos, akinek arra sem adtak módot, hogy ingóságait magával vigye, idegenben volt , kénytelen bevárni, amig igazának érvényt szerezhet Közben árván maradt lakását is 'megdézsmálták. Hosszas utánjárás után Józsa Lajosnak mindössze annr/it sikerült elérnie. hogy útlevéllel, harminc napra visszajöhessen Jugoszláviába. Amint a belügyminiszter engedélye alapján újra megjelent Deliblaton. a községi lakosság körében mozgalom indult meg. hogy a kiutasító rendeletet vonják vissza. Az elhagyott gyógyszertárt már visszakapta s most Deliblát lakossága deputációba megy a belügyminiszterhez, akit felvilágosítanak, hogy az alantas hatóságok milyen eszközökkel s mennyire törvénytelen módon akartak egy életet és egy exiiszremélik’. hogy a küldöttségfárá'snaK lesz is foganatja, s a törvénytelen rendeletet a belügyminiszter visszavonja. Ha semmi más nem. akkor ez a1 két alaptalan kiutasítás is szükségessé tenné, hogy a belügyminisztérium vegye revízió alá a korábbi kiutasitási rendeleteket is s legalább azzal enyhítse az igazságtalanságot, amelyet egyesek elszenvedtek, hogy,, most megengedje ezek számára a visszatérést. Önkényesen vetik ki a kisiparosok forgalmi adóját Top ólai iparosok panasza A forgalmi adóró! szóló törvény fölmenti a forgalmi adó fizetése alól azokat a kisiparosokat, akik csak két segéderővel dolgoznak. A törvény nyolcadik paragrafusának tizenkettedik pontja erre nézve minden félreértést kizáró módon intézkedik, mégis az adókivető bizottságok sok helyen túlteszik magukat ezen az előíráson és a kettőnél nem több segéderővel dolgozó kisiparosokra jelentékeny forgalmi adót rónak ki. Topóiénak mintegy négyszáz kisiparosát érte ilyen módú sérelem a forgalmi adó kivetésével. Amikor a törvény ellenére megadóztatott topolai iparosok ezt kifogásolták és a kivető bizottság előtt a törvény idevonatkozó szakaszára hivatkoztak, a bizottság szakreferense azzal hárította el a panaszt, hogy a törvény nyolcadik paragrafusának tizenkettedik pontját megváltoztatták. A Topolai Ipartestület ebben az ügyben küldöttséget menesztett a szuboticai kerületi pénzügyigazgatósághoz, amelynek vezetője, dr. Petrovics Nikola felvilágosította a deputációt arról, hogy a két segéderővel dolgozó kisiparosokat illető törvényszakasz érvényben van, tehát az ilyen iparosok nem tartoznak forgalmi adót fizetni. A jogtalan forgalmi adó-kivetés ellen a noviszádi tartományi pénzügyigazgatóságnál, vagy közvetlenül a pénzügyminiszternél lehet orvosolást keresni. A topolai kisiparosok elhatározták, hogy a forgalmi adó kivetése ellen igénybe veszik a törvényes jogorvoslatot. Ilyen nyilvánvaló jogsérelem esetén tűnik ki, hogy méltánytalanság a törvénynek az a rendelkezése, hogy a helytelen adókivetés csak birtokon kívül felebbezhető meg. Baltazár püspök Amerikába utazott „Csak a demokrácia vezet ki a sötétségből“ Budapestről jelentik: Baltazár Dezső református püspök, eki kedden elindult Amerikába, hogy ott a debreceni református kollégium felsegélyezésére gyűjtést indítson, az egyik budapesti lap munkatársának, elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette : — A magyar közönségnek azt a végrendeletszerü tanácsot hagyom, hogy lássa be már végre mindenki, hogy a haragvö gyűlölködéssel és erőszakossággal az országot csak tönkre lehet tenni, de nem lehet felépíteni. Azt az irányzatot, amelynek érvényesítésével az ország boldogulhat, liberalizmusnak és demokráciának nevezik. Ez a két hatalmas lendítő erő fogja az országot távolabbi vinni a mai sötétségtől, amelynek végét látjuk már derengeni és ez a két politikai irány fogja megszerezni Magyarország száméra a hogy a belügyminisztérium vissza- S tenciát tönkretenni. A deliblátiak ' kulturnemzetek rokonszenvét.
