Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-01 / 269. szám

Poštarina plaćena o<si Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve EGYE XXV. évfolyam Suhotica, SZERDA, 1924 október 1. 269. szám Megjelenik minden reggeli ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snhotiea! Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Foneiére-palota) r polgár, magyar munkás A magyarság újjáéledő politi­kai szervezkedése s a magyar egység gondolata újra fölveti azt a mélyen gyökerező kérdést, a mit eddig csak az óhajtó monda­tok alakjában, nem pedig a rea­litások megoldásával lehetett meg­közelíteni. A magyar nemzetiségű munkásságnak a magyar nemze­tiségi mozgalomba való bevoná­sára vonatkozik ez a kérdés. Ta­lálkozhatnak-e a kisebbségi poli­tikai mozgalomban azok, akiket gazdasági érdekeik elválasztanak, akik közé osztályelhelyezkedésük szakadékokat tár fel, de akiket a nyelvnek és kultúrának közössége összetart. Ködös fantomokat kergetnénk, ha össze akarnánk mérni, melyik erősebb: a kulturközösség ösz­­szetartó, vagy az osztáiyérdekek szétválasztó ereje. A kérdést csak gyakorlatibb módon lehet meg­oldani vagy legalább megközelí­teni a megoldást. Nem lehet tagadni, hogy van­nak kérdések, melyek osztály­helyzetre való tekintet nélkül minden magyart egyformán fog­lalkoztatnak. Vannak sérelmek, a melyeket egyformán érez a ma­gyarság minden tagja, akár e harmadik, akár a negyedik rend tagja. A nyelv és kultúra közös­ségének összetartó erejét az egy­formán hangoztatott kívánságok és egyformán érzett sérelmek annyira fokozzák, hogy annak hatékonyságával és legyőzhstet lenségével komolyan számolni kell akkor, amikor a kisebbségi politika erőtényezőit fölmérik. Hogy a magyer gyermekeket magyar nyelven oktassák, hogy az anyanyelvet használni lehes­sen a közigazgatásban és a bíró­ság előtt, hogy minden magyar választó gyakorolhassa választó­jogát — mindez egyforma érdeke a magyar polgárnak és a magyar munkásnak. Nem szabad azonkívül szem elől téveszteni azt sem, hogy a magyarság sorsközössége, nem zeti önérzetének minden magyar lélekben fájó megsértése, azok a közös akadályok, melyeket ma­gyarságuk gördít göröngyös út­jaikra, a másodrendüség érzésé­nek mindennapi keserű kenyere, mely sokáig egyedüli tápláléka volt az alkotmány mindenki szá­mára egyformán terített asztala mellett — a magyarság tagjaiban a sorsnak olyan közös érzését s az együvé tartozandóságnak olyan kétségbeesett meggyőződését ér­lelték ki, melyek vezető erőben és irányitó hatásban meg tudnak már mérkőzni az osztályküzdelem mechanikus dogmatikájával. A nyugati országok példái azt bizonyítják, hogy a progresszív polgárság és a demokrácia 1 esz­közeivel harcoló munkásság igen gyakran tjalál közös tribünt közös akciójuk számára s igen gyakran találkoznak össze a kormányban a legközvetlenebb jövendő kö­zös feladatainak megoldására. Ha ■jz osztályhelyzetük különbözősége nem akadályozta meg a jugoszlá­viai szociáldemokratákat abban, hogy a korábbi Davidovics-kor­­mány polgári tagjaival közös pro­gram megvalósítására koalíciós kor­mányt alakítsanak, ha a német szocialisták együtt tudtak kormá­nyozni, tehát közös plattformra tud­tak jutni a német nemzetiekkel, akkor a jugoszláviai magyar mun­kásságot sem akadályozhatja meg sem osztályelhelyezkedése, sem szak­­szervezeti neveltsége abban, hogy a jugoszláviai magyar polgárral meg­találja a politikai együttműködés feltételeit. • Jól tudjuk, hogy ennek eléré­sére csak j a magyar polgáf és magyar munkás kölcsönös enge­dékenysége, egymás érzékeny­ségének bölcs és tapintatos kí­mélete szükséges. Miután a ma­gyarság politikai szervezete ed­dig majdnem kizárólag a jugo­szláviai magyar polgárság poli­tikai szervezete, a kezdeményező lépést a jugoszláviai magyar pol ­gárságnak kell megtenni. Az első lépés a legnehezebb s az első lépéstől függ az egyenes ut irá­nya. A magyarság egyetlen po­litikai szervezete újjáalakulás előtt áll. Kell, hogy a novemberi nagy­gyűlés azok kezébe adja a ve­zetést, akiknek személye a jugo­szláviai magyar munkásságnak garanciát nyújt a*ra, hogy a ma­gyarság politikai szervezete való­ban minden magyar érdek har­cosa lesz s hűséggel és becsü­lettel fog küzdeni azokért a cé­lokért, amelyeket a nyelvnek és kultúrának közönsége a magyar polgár és a magyar munkás előtt közös érdekké forraszt össze. Október 9-én ül össze a parlament A király még nem döntött a Radics-párti miniszterek kinevezéséről Beogredból jelentik : A politikai érdeklődés középpontjában a keddi nap folyamán is a Radics-párt korménybalépésének kérdése ál­lott, amely azonban még mindig nem jutott közelebb a döntéshez, bár Macsek dr., a Radics-párt al­­elnöke egész napon át tanácsko­zásokat folytatott a miniszterel­nökkel és a kormány tagjaival. Beavatott körökben kijelentették, nogy ez a kérdés a kedvező meg­oldás felé halad és a késedelem onnan ered, hogy a király az ügyet minden oldalról alaposan meg akarja vizsgálni, mielölt végső döntést hozna. A kormánypárt körében bizonyosra veszik, hogy ű Radics­­párti miniszterek kinevezése október 9 ikéig, a szkupstina összeülésenek napjáig megtörténik. A kormány ugyanis a parlament elnökségé­vel egyértelműen elhatározta, hogy a szkupstina uj ülésszakát október 9-ikére hívják Össze. Dr. Macsek Beogradban Macsek dr., a horvát parasztpárt alelnöke kedden reggel Beogradba érkezett és a délelőtt folyamán a kormány tagjaival tanácskozott a Radics-pártnak a kormányba való belépéséről. Délelőtt tiz órakor Davidovics Ljuba miniszterelnököl kereste fel, akivel tizenkét óráig tárgyalt. A tanácskozás után Mu­­csek dr. az újságírók előtt a kö­vetkező kijelentést tette: — /I kormányba való belépésünk tekintetében semmi nehézség nem áll fenn és az ügyek teljesen nor­málisan fejlődnek. Ha ebben a tekintetben előre nem látott aka­dályok merülnének fel, hajlandók vagyunk a kormányba való belé­péstől eltekinteni, de eddig tanúsí­tott magatartásunkat akkor sem változtatjuk meg és a kormányt a szkupstinában továbbra is loyá- Hsán támogatni fogjuk. A délután folyamén Macsek dr. a kormánynak több tagját felke­reste, akikkel főleg horvátországi közigazgatási kérdésekről tárgyalt. Délután hat órakor Petrovics Nisztáz belügyminiszter audiencián jelent meg a királynál. Az audien­cia másfél óráig tartott. A bel­ügyminiszter a királynak jelentést tett Radiccsal Zagrebben folyta­tott tanácskozásairól. Az albániai konfliktus A politikai köröket és a beo­­gradi sajtót még mindig élénken foglalkoztetja az Albániával a montenegrói törzsek betörése mi­att felmerült konfliktus ügye. A lapok élesen elítélik azokat a dip­lomáciai lépéseket, amelyeket az incidens miatt az albán kormány a Népszövetségnél tett. Genfi jelentés szerint az ottani albán sajtóiroda közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy a betörést jól szervezett és felfegy­verzett montenegrói csapat kö­vette el és ez a támadás, vala­mint Vermos elfoglalása vészé*­­lyezteti a Balkán békéjét és nagy elégedetlenséget kelt egész Al­bániában. Az albán kormány a Népszövetségnél, a nagykövetek-ta­nácsánál és a nagyhatalmaknál til­takozást jelentett be a támadás miatt. Az incidens következtében Albánia minden városában tilta­kozó gyűléseket tartottak, ame­lyeken hevesen támadták az SHS. királyságot. A félhivatalos Demokratija az incidensről a következőket írja* — Nagyon különösek az albán kormány lépései. Mig Albániából mindennap rablóbandák csapnak át a mi területünkre, Albánia pa­naszt emel, hogy a nők és szarvasmarhák elrablása miatt főllézadt montenegrói lakosság retorziókkal élt. Külügyminiszté­riumunk az albán kormány lépé­sével egyidőben azonnal fölvilá­gosította a Népszövetséget, hogy az albánok maguk idézték elő az incidenst és a két állam közötti konfliktusról egyáltalán nem le­het szó. Német intervenció a vajda­sági iskolasérelmek ügyében. Krafft István dr., a Német Pért elnöke kedden délelőtt fölkereste Korosec közoktatásügyi minisz­ter^ akinek felhívta a figyelmét a vajdasági iskolákban — különösen a középiskolákban — uralkodó visz­­szdsés a nemzetiségekre nézve sé­relmes állapotokra. A miniszter ki­jelentette dr. Krafft előtt, hogy a panaszok megvizsgálása végeit kü­lön bizottságot fog kiküldeni az egyes iskolákba. Krafft dr. fölkereste még Kulo­­vec földmivelésügyi minisztert is, akinél megsürgette az elöntött bánáti és bácskai területek la­kosságának segélyezését, egyben pedig fölhívta a miniszter figyel­mét arra, hogy a Duna- és Tisza­­menti vidékeken levő gátak megerő­sítése és renoválása nagyon sürgős, mert ha a gátakat nem hozzák rendbe, a tavasszal még az ideinél nagyobb katasztrófa fog bekövet­kezni. Kulovec megígérte, hogy a lehetőség szerint sürgősen gon­doskodni fog az árvízkárosultak segélyezéséről és közölte Krafft dr.-raí, hogy az árvizveszedelem elháritásának kérdésében szerdán, konferencia lesz a minisztérium­ban, amelyen a veszélyeztetett vidékek hatóságai és az ármen­­tesitö társulatok képviselői is résztvesznek. A földmüvespárt követelése Lázics Voja, a főldmüvespárt parlamenti klubjának elnöke, Pu­­celj és Popovics Jovan képviselők­kel együtt felkereste Davidovics miniszterelnököt s előadták a fold­­mivespárt követeléseit a kormány­nyal szemben. A földmivespárt elsősorban azt követeli, hogy szüntesse be a dalmáciai földmives-köröket és ez eddig hozott Ítéleteket sem­misítse meg. Tiltakozik a párt a földmivelésügyi miniszternek a „Pravdádban megjelent nyilatko« zata ellen, amely szerint Horvát­országban és Szlovéniában fenn-

Next

/
Thumbnails
Contents