Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-01 / 269. szám
Poštarina plaćena o<si Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve EGYE XXV. évfolyam Suhotica, SZERDA, 1924 október 1. 269. szám Megjelenik minden reggeli ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snhotiea! Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Foneiére-palota) r polgár, magyar munkás A magyarság újjáéledő politikai szervezkedése s a magyar egység gondolata újra fölveti azt a mélyen gyökerező kérdést, a mit eddig csak az óhajtó mondatok alakjában, nem pedig a realitások megoldásával lehetett megközelíteni. A magyar nemzetiségű munkásságnak a magyar nemzetiségi mozgalomba való bevonására vonatkozik ez a kérdés. Találkozhatnak-e a kisebbségi politikai mozgalomban azok, akiket gazdasági érdekeik elválasztanak, akik közé osztályelhelyezkedésük szakadékokat tár fel, de akiket a nyelvnek és kultúrának közössége összetart. Ködös fantomokat kergetnénk, ha össze akarnánk mérni, melyik erősebb: a kulturközösség öszszetartó, vagy az osztáiyérdekek szétválasztó ereje. A kérdést csak gyakorlatibb módon lehet megoldani vagy legalább megközelíteni a megoldást. Nem lehet tagadni, hogy vannak kérdések, melyek osztályhelyzetre való tekintet nélkül minden magyart egyformán foglalkoztatnak. Vannak sérelmek, a melyeket egyformán érez a magyarság minden tagja, akár e harmadik, akár a negyedik rend tagja. A nyelv és kultúra közösségének összetartó erejét az egyformán hangoztatott kívánságok és egyformán érzett sérelmek annyira fokozzák, hogy annak hatékonyságával és legyőzhstet lenségével komolyan számolni kell akkor, amikor a kisebbségi politika erőtényezőit fölmérik. Hogy a magyer gyermekeket magyar nyelven oktassák, hogy az anyanyelvet használni lehessen a közigazgatásban és a bíróság előtt, hogy minden magyar választó gyakorolhassa választójogát — mindez egyforma érdeke a magyar polgárnak és a magyar munkásnak. Nem szabad azonkívül szem elől téveszteni azt sem, hogy a magyarság sorsközössége, nem zeti önérzetének minden magyar lélekben fájó megsértése, azok a közös akadályok, melyeket magyarságuk gördít göröngyös útjaikra, a másodrendüség érzésének mindennapi keserű kenyere, mely sokáig egyedüli tápláléka volt az alkotmány mindenki számára egyformán terített asztala mellett — a magyarság tagjaiban a sorsnak olyan közös érzését s az együvé tartozandóságnak olyan kétségbeesett meggyőződését érlelték ki, melyek vezető erőben és irányitó hatásban meg tudnak már mérkőzni az osztályküzdelem mechanikus dogmatikájával. A nyugati országok példái azt bizonyítják, hogy a progresszív polgárság és a demokrácia 1 eszközeivel harcoló munkásság igen gyakran tjalál közös tribünt közös akciójuk számára s igen gyakran találkoznak össze a kormányban a legközvetlenebb jövendő közös feladatainak megoldására. Ha ■jz osztályhelyzetük különbözősége nem akadályozta meg a jugoszláviai szociáldemokratákat abban, hogy a korábbi Davidovics-kormány polgári tagjaival közös program megvalósítására koalíciós kormányt alakítsanak, ha a német szocialisták együtt tudtak kormányozni, tehát közös plattformra tudtak jutni a német nemzetiekkel, akkor a jugoszláviai magyar munkásságot sem akadályozhatja meg sem osztályelhelyezkedése, sem szakszervezeti neveltsége abban, hogy a jugoszláviai magyar polgárral megtalálja a politikai együttműködés feltételeit. • Jól tudjuk, hogy ennek elérésére csak j a magyar polgáf és magyar munkás kölcsönös engedékenysége, egymás érzékenységének bölcs és tapintatos kímélete szükséges. Miután a magyarság politikai szervezete eddig majdnem kizárólag a jugoszláviai magyar polgárság politikai szervezete, a kezdeményező lépést a jugoszláviai magyar pol gárságnak kell megtenni. Az első lépés a legnehezebb s az első lépéstől függ az egyenes ut iránya. A magyarság egyetlen politikai szervezete újjáalakulás előtt áll. Kell, hogy a novemberi nagygyűlés azok kezébe adja a vezetést, akiknek személye a jugoszláviai magyar munkásságnak garanciát nyújt a*ra, hogy a magyarság politikai szervezete valóban minden magyar érdek harcosa lesz s hűséggel és becsülettel fog küzdeni azokért a célokért, amelyeket a nyelvnek és kultúrának közönsége a magyar polgár és a magyar munkás előtt közös érdekké forraszt össze. Október 9-én ül össze a parlament A király még nem döntött a Radics-párti miniszterek kinevezéséről Beogredból jelentik : A politikai érdeklődés középpontjában a keddi nap folyamán is a Radics-párt korménybalépésének kérdése állott, amely azonban még mindig nem jutott közelebb a döntéshez, bár Macsek dr., a Radics-párt alelnöke egész napon át tanácskozásokat folytatott a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. Beavatott körökben kijelentették, nogy ez a kérdés a kedvező megoldás felé halad és a késedelem onnan ered, hogy a király az ügyet minden oldalról alaposan meg akarja vizsgálni, mielölt végső döntést hozna. A kormánypárt körében bizonyosra veszik, hogy ű Radicspárti miniszterek kinevezése október 9 ikéig, a szkupstina összeülésenek napjáig megtörténik. A kormány ugyanis a parlament elnökségével egyértelműen elhatározta, hogy a szkupstina uj ülésszakát október 9-ikére hívják Össze. Dr. Macsek Beogradban Macsek dr., a horvát parasztpárt alelnöke kedden reggel Beogradba érkezett és a délelőtt folyamán a kormány tagjaival tanácskozott a Radics-pártnak a kormányba való belépéséről. Délelőtt tiz órakor Davidovics Ljuba miniszterelnököl kereste fel, akivel tizenkét óráig tárgyalt. A tanácskozás után Mucsek dr. az újságírók előtt a következő kijelentést tette: — /I kormányba való belépésünk tekintetében semmi nehézség nem áll fenn és az ügyek teljesen normálisan fejlődnek. Ha ebben a tekintetben előre nem látott akadályok merülnének fel, hajlandók vagyunk a kormányba való belépéstől eltekinteni, de eddig tanúsított magatartásunkat akkor sem változtatjuk meg és a kormányt a szkupstinában továbbra is loyá- Hsán támogatni fogjuk. A délután folyamén Macsek dr. a kormánynak több tagját felkereste, akikkel főleg horvátországi közigazgatási kérdésekről tárgyalt. Délután hat órakor Petrovics Nisztáz belügyminiszter audiencián jelent meg a királynál. Az audiencia másfél óráig tartott. A belügyminiszter a királynak jelentést tett Radiccsal Zagrebben folytatott tanácskozásairól. Az albániai konfliktus A politikai köröket és a beogradi sajtót még mindig élénken foglalkoztetja az Albániával a montenegrói törzsek betörése miatt felmerült konfliktus ügye. A lapok élesen elítélik azokat a diplomáciai lépéseket, amelyeket az incidens miatt az albán kormány a Népszövetségnél tett. Genfi jelentés szerint az ottani albán sajtóiroda közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy a betörést jól szervezett és felfegyverzett montenegrói csapat követte el és ez a támadás, valamint Vermos elfoglalása vészé*lyezteti a Balkán békéjét és nagy elégedetlenséget kelt egész Albániában. Az albán kormány a Népszövetségnél, a nagykövetek-tanácsánál és a nagyhatalmaknál tiltakozást jelentett be a támadás miatt. Az incidens következtében Albánia minden városában tiltakozó gyűléseket tartottak, amelyeken hevesen támadták az SHS. királyságot. A félhivatalos Demokratija az incidensről a következőket írja* — Nagyon különösek az albán kormány lépései. Mig Albániából mindennap rablóbandák csapnak át a mi területünkre, Albánia panaszt emel, hogy a nők és szarvasmarhák elrablása miatt főllézadt montenegrói lakosság retorziókkal élt. Külügyminisztériumunk az albán kormány lépésével egyidőben azonnal fölvilágosította a Népszövetséget, hogy az albánok maguk idézték elő az incidenst és a két állam közötti konfliktusról egyáltalán nem lehet szó. Német intervenció a vajdasági iskolasérelmek ügyében. Krafft István dr., a Német Pért elnöke kedden délelőtt fölkereste Korosec közoktatásügyi miniszter^ akinek felhívta a figyelmét a vajdasági iskolákban — különösen a középiskolákban — uralkodó viszszdsés a nemzetiségekre nézve sérelmes állapotokra. A miniszter kijelentette dr. Krafft előtt, hogy a panaszok megvizsgálása végeit külön bizottságot fog kiküldeni az egyes iskolákba. Krafft dr. fölkereste még Kulovec földmivelésügyi minisztert is, akinél megsürgette az elöntött bánáti és bácskai területek lakosságának segélyezését, egyben pedig fölhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a Duna- és Tiszamenti vidékeken levő gátak megerősítése és renoválása nagyon sürgős, mert ha a gátakat nem hozzák rendbe, a tavasszal még az ideinél nagyobb katasztrófa fog bekövetkezni. Kulovec megígérte, hogy a lehetőség szerint sürgősen gondoskodni fog az árvízkárosultak segélyezéséről és közölte Krafft dr.-raí, hogy az árvizveszedelem elháritásának kérdésében szerdán, konferencia lesz a minisztériumban, amelyen a veszélyeztetett vidékek hatóságai és az ármentesitö társulatok képviselői is résztvesznek. A földmüvespárt követelése Lázics Voja, a főldmüvespárt parlamenti klubjának elnöke, Pucelj és Popovics Jovan képviselőkkel együtt felkereste Davidovics miniszterelnököt s előadták a foldmivespárt követeléseit a kormánynyal szemben. A földmivespárt elsősorban azt követeli, hogy szüntesse be a dalmáciai földmives-köröket és ez eddig hozott Ítéleteket semmisítse meg. Tiltakozik a párt a földmivelésügyi miniszternek a „Pravdádban megjelent nyilatko« zata ellen, amely szerint Horvátországban és Szlovéniában fenn-
