Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-13 / 251. szám
1924 szeptember 13. bacsmegybi napló 5. oldal, R Cseresznyéskert Már egynéhány hét óta látom az újságban a Vígszínház hirdetését a Cseresnyéskert előadása felől. ügy számon tartom, ugy örülök neki s annyira elfogódom minden nap, mintha személyes ügyem volna ennek-a Csehov-drámának a bemutatása, ugy, mintha directe az én kedvemért rendezné a Vígszínház ezt a nemes orosz premiére-t. Ha találkozom az igazgató nrrul. meg is köszönöm majd ezt a szivemnek szóló gyöngéd figyelmet . . . Gyöngém ez a gyönyörű muszka színdarab, emlékem, az ifjúság élménye, a múlt időnek egy eltett cadeauja ... oh, sóhajtom, milyen jól esik a közt a világ közt öreg urat játszani, aki már az emlékeiből él. Tizenkét esztendője lesz annak a fagyos és hévséges évadnak, annak a fehér és rózsaszín moszkvai télnek. amikor a Hudozsesztvinny Teaírben ott ültünk, a Cseresnyéskert előadásán. De szokatlan, de különleges hely volt az a Hudozsesztvinny-Teatr. Kívülről csak annyira volt szinházszerü, mint valami baptista-imaház, de csupa ma-gasrangu baptista részére. Négyszögletes fehér terem, faragott fekete karszék-sorokkal és kétoldalt páholyokkal. A páholyokban is csak azok a fekete karszékek ültek. Se csillár nem volt ott. se fali lámpások nem égtek; nem. hanem a fehér plafonéról vékony köteleken kősó-kockák függőitek. üvegből persze, azokba rejtették a villanykörtéket. Ezek a kősó-kockák a szünetekben is inkább derengtek, mint ragyogtak. Hogy néztelek, titkos jóbarátotok, ti néma nézők, ti emberarcú orosz nők. fekete és zöld esti ruhátokban, zöldköves gyűrűitekkel és zöld fülbevalótokkal, meg ti iellemszinészfejü orosz férfiak, tegnapi dlvaiu urak, vitrine-be való súlyos nyakkendőtűkkel, összeesküvő diák-hajakkal ... és ti szolid fiatal katonatisztek (akik ott mindig díszben jártok színházba), és ti gyerekfejü diákok uniformisban, dupla sdrgaréz-gombozattal — csupa regényolvasó homlok, hü szemek, amelyek mindenkit kérdeznek és mindenkinek felelnek, alvó fiilek. amelyek, mint az óceáni kagylók, a zugó álmokat hallgatják és a szív minden ütését számolják. Én akkor Csajkovszkyt hallottam minden orosz ember füléből és Dosztojevszkijt olvastam minden orosz száj lehelletes szapora beszédéből az uccdn. a vendéglőben, a vasúton, a színházi szünetben. Olyanformán emlékszem vissza ennek a Cseresznyéskertnek az estéjére. mintha nem is a nézőtéren ültem volna, hanem talán a színpadon fordultam volna elő. azon az orosz mezőn, abban a gitár mellett merengő, vitatkozó, rajongó, sóhajtozó kisvárosi társaságban, ahol mindenki felkapja karjait egyszer az ég felé, a boldogságért, amit megígért egy szórakozott angyal, aki megfeledkezett aztán rólunk ,.. meg mintha én is ott legyeztem volna a képemet abban a nagy szobában, a bálban, a francia négyes után . . . mintha közöm volna, nem tudom lwnnét, azokhoz a téli szentképekhez. ahhoz a sárga gyertyalobogáshoz, ahhoz a vén családi cselédkemencéhez; meg mintha minden személyhez rokoni kötelék fűzne, még ahhoz a bohóc német név élőn öthöz is. akinek a büvészprodukcióin az egész bál kacag, csak nekem volna valami különös felelősségem iránta, hogy egy sóhajjal elgyászoljam a nyomorult kis életét. Az a kihurcolkodó hálószoba, az utolsó felvonásban. mikor már eladták a család utolsó földjét, a Cseresznyéskertet. mikor már takarodni kell az eljátszott régi mmzetségnek a házból. ez a szoba, mondom, szalmás lim-lomjával, koffereivel, tört üvegjeivel. a leszedett képek utáni sápadt ovál foltokkal a fali kárpiton, mintha ott sziüettem volna valahol abban a meghaló szobában. Mindenki elbúcsúzik az ősi hajléktól, a zsalukat behúzzák, kbit a Cseresznyéskert öreg fáit már vágják kifelé az uj gazda emberei, a feiszecsapdsok hallatszanak az őszi kertből, egy napsugár a zsalu résein át benéz a sötét szobába . . . s látja meghalni az ottfelejteti utolsó vén komornyikot, a rpgi háznak a hűséges maradi lelkét . . . ennél a megüresedő s besötétedő szobánál valami tragikusabbat, iestőibbet és költőibbet én nem igen láttam még színpadon. Aki mellettem ült ott Moszkvában, a fiilembe súgta végig, mit mondtak most. mi történik most . . . és bizony nem tudtam volna másnap sem újságban megírni ennek a Csehov-da-. rabnak az úgynevezett tartalmát. Az emberi lét történik a Cseresznyéskertben. A viz megy a folyóban, ugy. ahogy a viz menni szokott . . .. a felhők vándorolnak az égen. Egy rakás feledhetetlen igaz. értelmetlen, szomorú és nuilatsrígos és nevetséges bolond orosz személy. Dosztojevszkij ezt a mondatot ejtette egyszer; orosznak lenni annyi, mint embernek lenni. Az orosz közönség szinészimádó. Moszkva színházaiban amint egy felvonást lefüggönyöznek, az előcsarnokból befutnak a virágárus asszonyok; az urak is. a nők is kapkodják a virágot, odaüzönlenek a rivalda elé. neveket kiáltanak és dobják föl a virágot, hajlongó kedvenceik lábai elé! Ebben a Miivész- Színházban, ebben az imahúzban, nincs virágdobás. Nem szabad. Ebben a színházban nem is tapsolnak. Nekem az első felvonás után gépiesen összecsattant a két tenyerem. Rám néztek. Senki más nem tapsolt. Ott nem szokás . . . Ennek a szigorú s remek Hudozsesztvinny-Teatrnak a társulata számkivetésbe ment az orósz forradalom után. Olvastam itt-ott felőlük: most Berlinben, most Parisban, most Newyorkban játsszák a Kék madarat, a Három nővért, a Cseresznyéskertet . . . Óriási sikerük van mindenütt . . . szegényeknek. Szép Ernő Kilencvenezermunkás sztrájkol Ausztriában A külföldiek tömegesen távoznak Bécsiből Bécsből jelentik: A fémmunsok Bécsben és környékén letették a szerszámot. A sztrájk kitörése már hetek óta fenyegetett, mert a munkások zöme elégegedetlen volt a szakszervezet halogató taktikájával. Nyomasztó anyagi helyzetükért mind hangosabban vezéreiket tették felelőssé. A helyzet azért is veszedelmessé fajult, mért a szakszervézet vezetőségének és a bécsi munkásság elitjének tekintélyét kellett megóvni a radikális tömegek törekvéseivel szemben. Éppen erre való tekintettel a polgármester vette kezébe az egyezkedési tár gyalások irányítását. Ezek a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. A sztrájk eddig Bécs, Liesing, Stockerau és Korneuburg gyáraira terjed ki. A stájer gyárakban most folynak a bértárgyalások. Amikor a sztrájk megkezdődött, a munkások rendezett sorokban hagyták el . műhelyeiket és a sztrájktanyákra vonultak. A sztrájk első napja teljes nyugalomban telt el. A sztrájk alól ki vannak véve azok az üzemek, amelyek kórházak, vagy egészségügyi intézetek számára dolgoznak. A fémmunkások sztrájkvezetősége kiadta továbbá az utasítást, hogy a községi és állami közüzemek munkásai folytassák a munkát. Összesen kereken 90,000 munkás sztrájkol, ezek között Bécsben 60.000. A kommunisták azt a hirt terjesztették el Bécsben, hogy hétfőn kitör az általános sztrájk, amelyben természetesen résztvesznek a vasutasok is. Erre a hírre számos külföldi, aki Bécsben tartózkodik, különösen pedig a nemrég megnyílt bécsi Messe látogatói, tömegesen elhagyták Bécset és csak a szállodák személyzetének nagy erőlködése tudta keresztülvinni, hogy valamennyien nem távoztak el Bécsből. A pápa hadüzenete a fascistáknak A kathoSikusokmak a szocialistákkal is össze lehet fogni a diktatúra megdöntésére Rómából jelentik: Az olasz katholikus diákság kongresszusának küldöttsége' tisztelgett ,a pápánál, aki az üdvözlésre politikai beszéddel válaszolt, amelynek élénk visszhangja támadt a különböző politikai pártok sajtójában. A katholikus egyház politikai problémáiról beszélt a pápa és felvetette azt a kérdést, foglalkozzanak-e egyáltalán politikával a lelkészkedő katholikus papok? Erre a kérdésre igennel kell válaszolni — mondotta a pápa — mert manapság inkább, mint valaha, egészen az oltárig terjednek a politikai kérdések és ez kötelességévé teszi az egyháznak, hogy papsága és a klerikusok az eddiginél behatóbban foglalkozzanak politikai kérdésekkel. Meg kell szerezniük a katholikus papoknak ä szellemi fegyverzetet a küzdelemhez. viszont azonban azoknak a politikai pártoknak tagjai, amelyek a katholikus egyház szolgálatába szegődtek. teológiai tanulmányokat végezzenek, ismerjék az egyház felfogását, hogy az ellenkező oldalról jövő támadásokra megfelelhessenek. Emlékeztetett beszédében a pápa arra. hogy a német centrumpárt képviselői Windhorst ideiében intenziven foglalkoztak teológiai és dogmatikus ■ kérdésekkel, ennek lehetett köszönhetni, hogy szembe tudtak szállani Bismarckkal, mikor támadta a katholikus egyházat. Ezután a politikai koalíciókról szólott a pápa. mondván, hogy különbséget kell tenni aközött, ha politikai pártok azért szövetkeznek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat és felosszák maguk között, vagy ha azért kötnek szövetséget, hogy a hatalmon lévő diktatúrát megdöntsék. Ebben az utóbbi esetben a pártok politikai szövetsége még akkor is hel.veslendő. ha az ililetö vártok elvei nagyon ellentétesek. így megtörténhetik Olaszországban is. hogy a popolarik a szocialistákkal fognak össze a fascizmus ellen. A pápa beszéde a politikai pártsajtóban nagy visszhangra talált. A fascista lapok a legkíméletlenebbül jj ‘ támadják ezt a hadüzenetet ( Apponyi a genfi beszéde elleni támadásokról Sokat vár a döntőbíróság intézményétől Géniből jelentik: Azokkal a támadásokkal kapcsolatban, amelyekben Apponyi Albert grófot különösen francia és kisantantrészről illették a Népszövetség ülésén elmondott beszéde miatt, Apponyi egy újságíró előtt a következőképen nyilatkozott: — Beszédemnek értékelése mindenkinek egyéni dolga, akár egyes emberről, akár pedig sajtóorgánumról van szó. Én magam csak saját elveim szerint cselekedtem. Ezek azt parancsolják, hogy egyetlenegy alkalmat se mulasszak ei, amikor az egész világ előtt az igazságot föltárhatom. Ennek azután férfias és bátor módon kell megtörténnie. Az igazságot mindig hirdetni fogom s tudtam, hogy ez nem számíthat mindenkinél föltétien szimpátiára a gyűlésen. Nem mondhatom mégsem, hogy beszédem hatásával és fogadtatásával nem volnék megelégedve. Igen sokan beszédem során fölismerték és elismerték az igazságot és bizonyos, hogy lassan és óvatosan készíthetjük csak elő az alapot, amelyre azután álláspontunkat föl lehet építeni. Nagyon sokat remélek a kötelező döntőbíróság intézményétől és fölteszem, hogy ezen az alapon és ebben a keretben igen nehéz feladatokat tudunk majd megoldani. Általában az a nézetem, hogy a Népszövetség feladata igen súlyos.' Ép sohasem fogom elmulasztani, hogy szót emeljek bárhol, ahol ezzel a közjót szolgálhatom. Így például föltétlenül föl fogok szólalni a szellemi együttműködés tanácskozásain olyan kérdésnél, amely bizonyos tekintetben összefügg . a Népszövetség humanitárius céljaival. Az a meggyőződésem, hogy igy jó munkát végezhetünk és jó eredményeket érhetünk HÍREK ® m 9 CSÖNDES DISPUTA A svájci Bernben ártatlan-csöndesen disputázott az elmúlt héten néhány nemzetbeli hivatalnokember arról, hogy mi is a legfájdalmasabb baja, gondja az úgynevezett középosztálynak. Nem voltak sokan: pár porosz beamter, egy-két magyar, akik hivatalosan mentek ki. hat hollandus. olasz, svéd. dán, akiket a svájci kollégák hívtak meg és láttak vendégül. A disputát valami nemzetközi szövetség rendezte, a . középosztály internacionáléja. , amelynek Bernben egy szűk uccában van a hivatala és arról nevezetes, hogy a legszalonképesebb inícrnacionáléja a világnak. Ez ellen a nemzetközi szövetség ellen például soha sem volt még panasza senkinek, legkevésbé a rendőrségnek, ez az internacionálé soha nem adott ki kiáltványt. nem csinált sztrájkot, nem is memorandumozott. szinte bántó csendesen, . szerényen működött mindmáig. A türelem és alázat internacionáléja ez. Igazi tisztviselő-; szervezet: szegény, élő-halott, beteg gyülekezet, amelynek minden ereje belerogyik egy-egy .kongfeszszus rendezésébe, amelyen szép békésen elpanaszkodnak a különféle; nációból összeverődött, kopott-ron-; gyos hivatalnokok. Az idei disputát is az alázatosság szelleme vezette.! A konferencia — mint a hirek mondják — unalmas volt: fáradt! gesztusokkal beszéltek a szónokok,' holmi halvány emlékével a gondok-! nak. amik sokszor ejtik kábulatba; otthon a bürókat. A delegátusok*
