Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-12 / 250. szám

1924 szeptember 12. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, — Jaj a fejem! Jaj a fejem! . ; . Az utóbbi időben fájdalmai egyre nagyobbodtak, szédült és ha valaki hozzáért megdagadt fejéhez, elvi­selhetetlen fájdalmat érzett. A cselédlányok azt tanácsolták beteg társnőjüknek, hogy tegyen panaszt a szakácsnő ellen Ivanovics Dragutinnál, aki majd orvoshoz vi­szi. Kocheid Etel azonban megtud­ta. hogy be akarják panaszolni, mi­re megfenyegette a cselédséget, hogy agyonveri őket. Halálos sérülések Egy héttel ezelőtt Hegedűs Ma­­tild állapota annyira rosszabbodott, hogy a munkásbetegsegélyzőpénz­­tárnál beteget jelentett. A pénztár orvosai megvizsgálták a leány se­beit és azokat oly súlyosaknak ta­lálták. hogy haladéktalanul kórház­ba utalták. A kórházi vizsgálat alkalmával megállapították. hogy Hegedűs Ma­üld súlyos agyhártyagyulladásban szenved, amit erős ütések következ­tében kapott. Az utóbbi napokban a leány állapota válságos lett és hosz­­szu agónia után csütörtökön délelőtt fél kilenc órakor meghalt a közkór­­házban. A történtekről tudomást szerzett a rendőrség és megindította a nyo­mozást a szakácsnő ellen. Csütör­tökön délelőtt, amikor a rendőrség arról értesült, hogy Hegedűs Matild meghalt a közkórházban.' Pesics rendőrkapitány intézkedésére de­tektívek letartóztatátk Kocheid Etel szakácsnőt és beszállították a rend­őrségre. Pesics rendőrkapitány a délután folyamán megkezdte a gyilkosság­gal vádolt szakácsnő kihallgatását, akit a nyomozás befejezése után valószínűleg pénteken átkisérnek a szuboticai ügyészség fogházába. Topolai magyarok a trbovljei szénbányában dolgozni kellett, hogy megélhessünk. Pihenés nincs. A kisfiam tizenötéves és már másfélévé lenn rontja a tüdejét a középső tárnákban. Most télire végre hazajöttünk Topó­iéra. Van egy lányom, az beleszeretett egy ottani szerb bányászba, aki elvette feleségül. Elég jól keres. Ott maradtak. — Vissza fognak menni tavasszal?. — kérdeztem. — Dehogy megyünk! — tiltakozol: kiabálva az öreg magyar — untig elég volt belőle. Három esztendeig éltünk a bányában és egy párát se tudtunk fél­retenni. Ez a négy tyuk minden szerze­ményünk — mutatott a pad alatt sival­­kodó szárnyasokra — és nézze mivé tett bennünket a szén___ A gyerekek sápadtak, csenevészek. De mind jókedvű. Az asszony fáradtan panaszkodik, hogy a legkisebb rajkó, a Pétörke nem akar enni. — Pedig kínálom mindenfélével, de ő csak a kávét szereti, abból is éppen egy kis kortyot —■ és összecsókoija a maszatos, feketeszemü bányászgyere­ket — a fiát. — És mihez akar itthon kezdeni? — kérdezem. — Majd csak találunk valami mun­kát. Mások is megélnek, mi se pusztu­lunk éhen. Elmegyünk napszámba, vágj' ki a tanyákra — mondja nagy bizalom­mal az öreg és összenéz hűségesen a feleségével. Aztán a vonat sipolva befut a topo­lai állomásra. Kapkodás, bucsuzkodás, kiszállás és a szegény, magyar bányász­­család a sok cókinóktól és a sovány trbovljei csirkéktől körülvéve, árván, elhagyottan áll meg a drága, fukar ott­honi földön. (T.) Akció a vajdasági kathólikus néppárt föltámasztására A sufooticai kathólikus társadalom vezetőinek értekezlete Érdekes uj pártalakitás terve fog­lalkoztatja néhány nap óta a vajda­sági kathólikus társadalom több ve­zetőjét. Fel akarják éleszteni a vaj­dasági kathólikus néppártot, amely a háború előtt már működött és a melyben most nemzetiségi fcülönb­­ség nélkül egyesítenék a kathólikus hívőket, hogy a kathólikus vallás nagy eszméinek erejével politikai és társadalmi téren egyaránt érvé­nyesítsék a kathólikus társadalom egységét. A mozgalomnak a magyarság ré­széről dr. Veréb Gyula ügyvéd áll az élén, akinek lakásán csütörtökön értekezlet volt a kathólikus néppárt újbóli megalakítása ügyében Az ér­tekezleten többek közt résztvett dr. Király Károly, az adai magyarság vezetője is. valamint a kathólikus klérus több kiváló tagja, nemzeti­ségi különbség nélkül. Az értekezlet után dr. Veréb Gyula kijelentette a Bácsmegyei Napló munkatársának, hogy a háború előtti kathólikus szö­vetség újraélesztéséről folynak a tárgyalások, amelyekben a szláv katholikusok is résztvesznek. Ezek a tárgyalások azonban még olyan kezdetleges stádiumban vannak, hogy azoknak a részleteiről nem nyilatkozhatik a nyilvánosság szá­mára. Hir szerint az uj pártalakulás kezdeményezői a bunyevác-sokác­­párt egy részéből most alakult Vaj­dasági Néppárttal keres együttmű­ködést. A mozgalom vezetői ezt a kombinációt sem nem cáfolják, sem meg nem erősitik. Van olyan verzió is. amely szerint a mozgalom össze­függésben áll a noviszadi magyar­ság körében megindult kathólikus irányú akcióval. többhőnapi munkával, nagy fáradsággal tudták csak felnyitni. A vegyszerekről is; megállapítható, hogy a betörést olyanoki követték el, akik arra alaposan készül* tek és akiknek sok idejük volt a kassza­nyitáshoz. t Kijelentette még Cselebonovics, hogy már évekkel ezelőtt megtette feljelentését és a beogradi kormány több év előtt kér­te báró Láng Mihály kiadatását, azonban; a magyar kormány ezekre az átiratokra egyáltalán nem is válaszolt. Hétszázalékos kölcsönt ad a Nemzeti Bank az Exportőröknek Az áruszál’itmány a kölesen biztosítéka Beogradból jelentik: A Nemzeti Bank igazgatótanácsa legutóbbi ülé­sén döntött az exportcélokra szol­gáló hitelek folyósításáról. Az igaz­gatótanács elhatározta, hogy ebben az évben uj eljárást fognak alkal­mazni, nevezetesen, hogy a bank a Hajózási Szövetség uszályaiba be­rakott árukról szóló fuvarokmá­nyokra ad kölcsönt A kölcsönök összege a berakott áru értékének hatvan százalékáig fog terjedni. Az exportőr a Nemzeti Banknak váltót ad, valamely pénz­intézet zsírójával. A zsíróért az il­lető pénzintézet maximálisan a havi provizió fél percentjét számíthatja fel. A Nemzet? Bank kölcsöneit min-, denfajta gabonára, bab. borsó? aszaltszilva, dió, lekvár és őrlemény, szállítmányokra lehet igénybe ven­ni. A kamat hét százalék lesz. Az exportőr a fuvarokmányt a Nemzeti Bank nevére állíttatja ki és kötelezi magát, hogy az árut a ren­delkezési helyre való érkezés után; négy napon belül eladja, ellenkező; esetben az áru felett a bank rendelj kezik. HÍREK © iS © Beszélgetés egy hazatérő bányász­­családdal A noviszadi személyvonat egyik har­madosztályú kocsijában egy nyolctagú magyar bányászcsaláddal utaztam, akik három évi távoliét után most tértek haza Topolára a trbovljei szénbányák­ból. Egy egész szakaszt foglaltak el, sok batyuval, gyerekkel és nagy jó­kedvvel. A családfő, nyurga, sokráncu magyar proletár, mindjárt ismerkedni kezd. — Maga honnan való? — érdeklődik a pipája mellől és rámnéz diónyi, barna szemeivel. — Szuboticáról. Aztán lassan összebarátkozunk. A kisgyerek az ölembe kuporodott, meg­­cibálta a hajam, pacsit adott és rágó­dohányt kért. Az édesanyja, mikor lát­ja, hogy csodálkozom, gyorsan meg­magyarázza: — A bányászok Sjzoktatták rá. • Ott minden gyerek dohányt rág. Ettől nyugton marad és nem sir, ha egyedül van. Apróra kikérdeztük egymást minden­ről. Az öreg végigsimitja őszes, hamu­­szinü haját és rekedt, euggos hangján mesél megdöbbentő dolgokat. ■— A trbovljei szénbányákban — kezdte — sok bácskai magyar család dolgozik. A fizetség nagyon kevés, a munka nehéz és nem tartják be a nyolc órás munkaidőt. A legtöbb jövedelmet a különórák hajtják. Kétszáz-háromszáz méter mélységben dolgozunk, lámpa mellett, fojtott, nehéz levegőben, csá­kánnyal és sokszor a két puszta ke­zünkkel. Három1 ember, ha jó tárnára ta­lál tizenkét óra aiatt egy vaggon sze­net is kitermel. De ezt ilyen tempóban nem lehet emberi erővel kibirni. Egy napra harminc-negyven dinár a fizetség, ami ebédre is alig elég. Élelmiszert ed­­.dig kedvezményesen kaptunk, de mos­tanában ezt is megvonták Az egész családomnak, még, a legapróbbnak is, A betöréssel vádolt magyar báró Dr. Cselebonovics beogradi ügyvéd megokolja a Láng Mihály báró ellen emelt vádját Beogradból jelentik; Dr. Cselebonovics beogradi ügyvéd feljelentésére a jugo­szláv kormány — mint a »Bácsmegyei Napló« is megírta — kiadatási eljárást indított báró Láng Mihály volt magyar nemzeti képviselő, budapesti lakos ellen, akit az ügyvéd azzal vádol, hogy a há­ború alatt, amikor a magyar hadsereg be­vonult Beogradba, kirabolta lakását és az ott talált értéktárgyakat, okmányokat bu­dapesti lakására szállította. Láng Mihály báró, amikor értesült az ellene megindult kiadatási eljárásról, a magyar kormány hivatalos könyomatosában megcáfolta a beogradi ügyvéd vádjait, amelyeket lég­ből kapott koholmánynak nevezett. Mint­hogy a cáfolatot a beogradi sajtó is át­vette és igy az ügy ezáltal már a széle­sebb nyilvánosság elé került, beogradi munkatársunk felkereste dr. Cselebono­vics ügyvédet és felvilágosítást kért tőle a feljelentés körülményeiről. Dr. Cselebonovics ügyvéd, aki egyike a legtekintélyesebb beogradi ügyvédek­nek, munkatársunk kérdésére kijelentet­te, hogy Láng Mihály bárót személyesen nem ismeri és amikor a feljelentést el­lene megtette, semmiféle politikai indok nem vezette. Többek között angol gyárt­mányú Wertheim-szekrényét helyéből elmozdították és azt az ötödik szobában feltörve találta meg. Erről fényképfelvé­tele is van, amivel állítását igazolja. A feltört szekrényből kivették a benne levő értékpapírokat és értékes okmányokat. — Nem is tettem volna feljelentést — mondotta Cselebonovics ügyvéd —■ ha csak a lakás bútorait vitték volna el, ha­bár azok nagy értéket képvisellek, azon­ban sokkal nagyobb kárt okoztak nekem azáltal, hogy a pénzszekrényből nemcsak a saját értékpapírjaimat vitték el, ha­nem klienseim értékes okmányait is. így lehetetlenné tették számomra, hogy ügyfeleim, amelyek közt több külföldi cég is van, háború előtti ügyeit tovább vezethessem. Csodálkozom azon/ hogy Láng Mihály koholmánynak nevezi állí­tásomat, annál is inkább, mert 1920-ban Láng bárót budapesti lakásán egyik meg­bízottam ebben az ügyben a budapesti rendőrség jelenlétében kihallgatta, Láng ugyan tagadta, hogy ö követte el a betö­rést, azonban kihallgatása alkalmával több olyan kijelentést tett,' amelyek va­lószínűvé teszik bűnösségét. Vallomásá­ról 1921 május 11-én 371. szám alatt jegyzőkönyvet is felvettek, amelyet ö és a felesége, valamint Delics Voiszláv, az S.- H. S. királyság zsákmányoló bizottsá­gának budapesti delegátusa is aláirt. Ebben a jegyzőkönyvben Láng Mihály báró beismeri, hogy 1918 április 30-iká­­tól 1918 október 4-ig Cselebonovics laká­sában lakott, azonban az első három hó­napban szabadságon volt. Azt is beismeri, hogy több ládát szállított el a lakásból, azonban állítása szerint ezekben nem a lakás berendezési tárgyait helyezte el, hanem saját értékeit, amelyeket részben Budapestről hozatott, részben Beograd­­ban vásárolt. Egyébként arra hivatkozik, hogy akik őt ismerik, kizártnak tartják, hogy ő lopott volna. Ezzel szemben Cselebonovics azt állít­ja, hogy a beogradi bíróság, amely az üggyel foglalkozik, tanúkihallgatások ál­tal pontosan megállapította, hogy Láng báró huszonhét nagy ládában szállította el a lakás berendezését. A kasszát nem törhették fel a katonák a báró tudta nél­kül, amint azt Láng állítja, miután az — amint a kasszáról és a mellette talált ! vegyszerekről megállapítható, a pénztárt — A felíiiggesztett szuboticai tiszt* viselők helyettesei. A felfüggesztett vá­rosi tisztviselők helyére Malagurszki Albe polgármester, — mint a Bácsme gyei Napló is megirta — az' adóhivatali sikkasztás ügyében megindult vizsgálat1 folyamán Kuluncsics András városi adópénztárnokot, Sinkovics Géza ellen* őrt’ és Mijatovics Mihály tisztviselőt felfüggesztette állásuktól. Gyorgyevics, Dragoszláv főispán Jaramazovics Kál­mán helyettes pénztárnokot az adó­pénztárnoki, Vojnics Zélics Béla I. osz­tályú adótisztet az ellenőri és Bibics Miklós tisztviselőt a segédellenőri te­endőkkel bízta meg. — Jegyzői kinevezések. Noviszadról jelentik: A belügyminiszter Csicsulics Jovan ujfutaki, Karedzsin Jevta kiszácsi, Zecscvics Pavle begecsi és Matkovics Béla csantavéri jegyzőt felmentette ál­lásától. Begecsre a belügyminiszter Ilics Miloradot, Csantavérre Telecsen Mílivöjt, Szerbkereszturra pedig Arad­­ski Istvánt nevezte ki. — Megnyíltak a becskereki gimnázi­um magyar osztályai. Becskerekröl je­lentik: A becskereki gimnáziumban a beiratások befejeződtek. A magyar ta­gozat osztályaiba, a Ili. és V. osztály, kivételével megfelelő számú tanuló irat* kozott be, úgyhogy e két osztály ki­vételével valamennyi többi magyar osztály megnyílik. Az I. és IV. osztá­lyokban olyan nagy a beiratkozott ta* nulók száma, hogy ezekben párhuza* mos magyar osztályokat kellett felállí­tani. A becskereki gimnázium szerb és magyar osztályaiba összesen 1020 ta* nuló iratkozott be, úgyhogy ez évben a becskereki gimnázium a Vajdaság legnépesebb intézete. — A yeüowstonei park lángokban álL Newyorkból jelenítik: Az óriási kitérje* désü yellowstonei nemzeti park láng* ban áll. Eddig ötezer hold teljesen le* égett és a tűz továbbterjedésének meg*

Next

/
Thumbnails
Contents