Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-12 / 250. szám

1924 szeptember 12. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal, például háború ideién — a régi bi­zottsági tagok mandátuma automa­tikusan meghosszabbítást nver. Je­len esetben azonban hanyagságról van szó és így másképpen áll a helyzet. Amikor észrevettük azt, hogy a megválasztott tagok megbí­zása már egy évvel ezelőtt lejárt, azonnal közgyűlést akartunk össze­hívni. ez azonban közbejött okok miatt elmara.it ezideig. A közigaz- I gatási bizottság uj tagjait igy csak a legközelebbi közgyűlés választ­hatja meg. Hogy a tagok mandátu­mának lejárta óta hozott határoza­tok érvényesek-e. az vitatható, azonban véleményem szerint ezeket a határozatokat nem lehet utólag megtámadni, legfeljebb az ügyek ujrafelvételét lehet kérni. Értesülésünk szerint a város ve­zetősége azzal a tervvel foglalko­zik. hogy a súlyosabb komplikációk elkerülése céliából kérni fogja a bel­ügyminisztériumot. hogy rendeleti­leg utólag hosszabbítsa meg a köz­­igazgatási bizottság hatáskörét 1923 junius 11-től kezdve az ui bizott­sági tagok megválasztásáig, ami a legközelebbi közgyűlés napirendjén fog szerepelni. Merénylet a magyar kossvtídsng főparancsnoka ellen? Nagy izgalom Budapesten Budapestről jelentik . Budapesten’ sőt több vidéki városban is elterjedt és nagy izgalmat keltett az a hir, hogy Nagy Púi gyalogsági tábornok, hon­védfőparancsnok ellen revolveres me­rényletet követtek el. A lapok szerkesztőségénél és a Magyar Távirati Irodánál az ország minden részéből sokan érdeklődtek aziránt, hogy mi igaz a hírből, mire a Magyar Távirati Iroda a főkapitány­sághoz fordult felvilágosításért. A fő­­kapitányság felhívta teleíónon Nagy Pái tábornokot, aki a következő ki­jelentést tette : — Alávaló híresztelés az egész. A rendőrség nyomozást indított az áihír terjesztőinek felkutatására. A cá­folat ellenére sokan tudni vélik,' hogy a merénylet kísérlete tényleg megtör­tént, de azt idejekorán meghiúsították. ---- I ■■Mrn..»»rrE»SSI^£2^^ ■■ ------Német tudások a háborús vétkességről Mommsen és Kavfsky cáfolják Németország bűnösségét Berlinből jelentik: A kormány még most sem küldte el jegyzékét, amelyet a kancellár a birodalmi gyűlés augusztus 31-iki ülésén be­jelentett s amelyben Németország tiltakozni kíván a versaillesi béke­szerződésnek a háborús vétkesség­ről szóló szakasza ellen, sőt való­színűleg be is fogja érni a törvény­­hozás előtt tett nyilatkozattal. A német sajtóban mindazonáltal nagy hullámokat ver a bűnösség kérdése. •Különösen két magas színvonalú cikk érdemel említést, amelyeknek szerzői azt bizonyítják, hogy törté­­nelemha-misitás. ha a békeszerződés a háború előidézésének bűnében a németeket marasztalja el. Dr. Mommsen Vilmos, a világ­hírű német történetiró fia. a Vos­­sischc Zeitung-ban elfogadja Ram­say Macdonald miniszterelnöknek ázt az álláspontját, amelyet a Nép- Szövetségben kifejtett, hogy a há­borús vétkesség megítélését át kel! engedni a történelemnek, csak az a baj, hogy a történelemtudomány sem mindig tárgyilagos. Nem sza­bad politikai térre vinni a vitát, ma­radjon az a tudományos kutatás fel­adata. A cikkíró azokból az akták­ból. amelyeket a német külügyi kor­mány nyilvánosságra hozott, meg­állapítja, hogy nem Németország akarta a háborút, hanem az egy­kori ellenségeknek voltak háborús céljaik. Nyomatékos erkölcsi bizo­­nyiték emellett az is. hogy az antant kormányai még mindig vonakodnak a háborúra vonatkozó saját diplo­máciai levéltárukat a nyilvánosság­nak átadni. Kautsky a Vorwärts- ben szól hozzá a kérdéshez és cikkében igaz­ságot szolgáltat 11. Vilmos császár­nak. mert elejti azt a régebbi meg­állapítását. hogy nem a német nép, hanem a volt császár és kormányai akarták a háborút. Ez a hite gyöke­rezett meg a nagy világégés idején, de a német diplomáciai akták tüze­tes vizsgálata meggyőzte vélemé­nyének helytelenségéről. A monar­chia kormányai ostobasággal, két­színűséggel és kapkodással vádol­hatok. amiből fejetlenség és zűrza­var támadt, de nem volt rendszeres tervük a háború előidézésére. Október végén tartja meg a Magyar Párt becskereki nagygyűlését Dr. Várady Imre nyilatkozata Május 4-ikére hívta össze a Magyar Párt a jugoszláviai ma­gyarság nagygyűlését Becske­rekre, hogy a párt működéséről a vezetők a jugoszláviai magyar­ság előtt beszámolhassanak s ki­jelöljék a jövendő útjainak irá­nyát. A jugoszláviai magyarság előtt örökké emlékezetes marad az a fájdalmas tény, hogy agyü­lés előestéjén az akkori kormány a Magyar Pártot föloszlatta s a párt gyűlése megtartását betil­totta. Négy hónapig volt hallga­tásra kényszerítve a magyarság, mig most a Magyar Párt betiltá­sának felfüggesztése lehetővé teszi a megszakadt pártélet foly­tatását. A Magyar Párt működésének engedélyezésével a párt vezető sége — mint azt elsőnek közölte a Bácsmegyei Napló — ott kí­vánja munkáját folytatni, ahol a váratlan betiltó végzés félbesza­kította. Ennek következtében — mintahogy m£r számot adtunk róla — a Magyar Pért vezetői elhatározták, hogy a párt nagy­gyűlését rövidesen meg fogják tartani. A Bácsmegyei Napló tudósitója erre vonatkozóan kérdést intézett dr. Várady Imréhez, a bánság: Magyar Párt elnökéhez, az Or­szágos Magyar Párt társelnöké­hez, aki kijelentette tudósítónk előtt, hogy a nagygyűlést összehí­vása tekintetében a párt központi bizottsága fog dönteni, amely a leg­közelebbi napokban ülést tart Szu­­boticán. A mezőgazdasági mun kák miatt a nagygyűlést előrelátha­tóan október végén, vagy november elején tartják meg és azt ismét Becskerekre fogják Összehívni. Megnyílik a sombor! magyar gimnázium Eredményre vezetett a somfoon magyarság akciója Somborból jelentik : A sombori gimnázium magyar osztályait, mint ismeretes, az előző kormány közoktatásügyi minisztere beszün­tette, azzal az indokolással, hogy a sombori magyar gimnázium növendékeinek létszáma nem éri e! a törvényben megkövetelt mi­nimumot. A közoktatásügyi mi­nisztériumnak ezt a rendelkezését a sombori magyar szülők kezdet­től fogva a legnagyobb elegedet­­lenseggel fogadták, mert — mint annakidején Deák Leó dr. a Bácsmegyei Napló-ba irt cikkében adatszerűén bizonyította — a sombori magyar gimnáziumnak min­dig megvolt a kellő szánni növen­déke, csak a jólismert név-vegy­­elemzési retortákon keresztül ol­vadt le a magyar tanulók száma a tényleges létszámnak a törvé­nyes rendelkezések szerint elég­telen hányadára. Az érdekelt szülők mér a múlt tanév megkezdése előtt mozgal­mat indítottak a közoktatásügyi minisztérium sérelmes intézkedé­sének megmásitására, azonban ez a mozgalom, amely nem részesüli kellő támogatásban azok részéről, akik illetékesek lettek volna ma­gukévá tenni az ügyet, eredmény­telen maradt és a mull tanévben teljesén szünetelt a sombort magyar gimnázium működése, A sombori magyar gimnázium növendékei részben o sentai és suboticai ma gyár gimnáziumokban folytatták tanulmányaikat, —- ami természet­szerűleg súlyos megterhelést je­lentett szüléikre nézve — részben pedig, amennyiben nem tudták az államnyelvet annyira, hogy a szerb középiskolát elvégezhették volna, nem tanultak tovább és igy elvesztettek egy esztendőt. Az idei tanév megkezdése előtt újabb mozgalom indult meg a sombori magyar gimnázium mű­ködésének engedelyezésére és az akció élére ezúttal Bosnyák Antal sombort bunyevác-sokác-pdrti nem­zetgyűlési képviselő állott, aki már számtalanszor bebizonyította, hogy nemzeti különbség nélkül képvi­seli a sombori lakosság érdekeit. Bosnyák képviselő magyar kül­döttek élén többször eljárt a köz­­oktatásügyi minisztériumban a magyar gimnázium engedélyezése tárgyában és nemrégiben szemé­lyesen is kifejtette Korosec közok­tatásügyi miniszter előtt, hogy a kormányuk kötelessége minden aka­dályt elhárítani a sombori gimná­zium újbóli megnyitásónak utjából. A fáradhatatlan utánjárás nem is maradt eredménytelen. Bosnyák Antal szerdán újból Becgrađban járt és ez alkalommal újból fel­kereste Korosec minisztert, akinél meg akarta sürgetni az ügy el­intézését, a közoktatásügyi mi­niszter azonban nyomban közölte Bosriyákkal, hogy már intézke­dett is : a sonibori magyar gimná­zium megnyitását elrendelő végzést aláírta és gondoskodott róla, hogy azt az illetékes tanügyi hatóságok a legrövidebb időn belül kézhez kapják. A sombori magyarság körében nagy lelkesedést keltett az örven­detes l'.ir s az érdekelt szülők — akik legnagyobbrészt beíratták már gyermekeiket egyéb isko­lákba — csak amiatt aggódnak, hogy miután a rendelet már csak a behatási határidő lejárta, sőt előreláthatólag csupán a tanév megkezdése után fog megérkezni, annak végrehajtása körül emiatt akadályok merülhetnek föl. Re­mélhető azonban, hogy a közok­tatásügyi miniszter rendeiete va­laminő formában intézkedni fog arról, hogy azok a növendékek, akik csak a sombori magyar gim­názium szünetelése miatt iratkoz­tak más iskolákba, fölvehetők le­gyenek a behatási terminusok le­járta után is a magyar gimná­ziumba. ............. ....................................... A magyar szanálás a népszövetség előtt A genfi konferencia tudomásul vette a szanálásról szóló jelentést. Genf bő! jelentik: A Népszövetség csütörtöki ülésén Magyarország pénzügyi szanálásának kérdésével foglalkoztak. Cavazzoni olasz delegátus, elő­adó, rámutat a szanálási kölcsön sikerére és a magyar korona stabi­lizálódására. Szerinte Magyaror­szág a legjobb utón van a szanálás felé. Utána Bethlen István gróf ma­gyar miniszterelnök huszpereig tartó beszédet mondott, melynek mérsékelt hangja jó hatást váltott ki a kisantant delegátusai körében is. Beszédében köszönetét fejezte ki a Népszövetségnek Magyaror­szág gazdasági újjáépítése körül ki­fejtett munkájáért, amely nemcsak Magyarországnak, hanem Közép­­európának és az egész világnak is érdeke. Strakosch délafrikai delegátus, a kinek nagy része volt a magyar szanálás előkészítésében, ismertet­te ä népszövetségi program végre­hajtása körül tett intézkedéseket. Bonin Longare olasz kiküldött megelégedését fejezte ki afölött, hogy Ma»—Írországon megkezdő­dött a szanálás’ munkája. Az elnök zárószavai után elfo­gadták a határozati javaslatot, a mely szerint a Népszövetség tudo­másul veszi a Magyarország gaz­dasági szanálásáról beterjesztett jelentést. A középosztály internacionáléjának határozatai Véget ért az icterlakeni konferencia Bernből jelentik: A középosztály tagjainak nemzetközi egyesülése Inter­­iakenben tartott kongresszusán, amely most ért véget, egész sor határozatot hozott. A kongresszus legelőször is a propagandára vonatkozóan kimon­dotta, hogy valamennyi csatlakozott államban ankétet rendez a középosz­tály helyzetéről és gondoskodni fog arról, hogy az ankét eredményei az egész világ sajtójában napvilágot lás­sanak. A kongresszus megbizta az egyesülés tanácsát, hogy a legrövi­debb időn belül külön konferenciái hívjon össze a középosztály hitel­ügyeinek megvitatására. A közép­­osztály sorsának megjavítása érdeké­ben a kongresszus éppen ezért szük­ségesnek tartja a magánépitkezés elő­mozdítását s az építkezési, valamint lakásügyekben a teljes szabadság visszaadását, továbbá az európaszerte mutatkozó drágaság 'letörését. A kon­gresszus határozatai behatóan foglal­koznak a kisgazdák és a kisiparo­sok problémáival, akiket szintén a középosztályhoz tartozóknak kell tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents