Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-07 / 245. szám
1924 szeptember 7, BACSMEGYE1 ÍSÍAPLÖ 13, |ben a minden egyes házban külön-külön létesítendő kút, szivattyú és motor arány- I tálán költségtöbbletet jelentene. I A házi szennyvizek egy kis betonemésztőgödörbe/"jutnának, innen csak a' -folyékony része menne az utcai csator-! nahálózatba, az emésztögödör tartalmát1 időnként kellene kiönteni, mint ahogy ez I ma is szokásos Suboticán, azzal a különbséggel, hogy a helyszínen lehetne felhasználni a . kert trágyázására. „ Némi áldozattal ugyancsak beton eső-Í vizeskutat lehetne csinálni, amely a mosókonyhát látná cl vízzel. Építő anyagok A falak anyaga tégla, a járdától egy méter magasságig vakolatlanul, hogy le, na verődjék, azontúl egyszerű sima, disz-! nélküli mészvakolat. A homlokzatot' úgyis élénkké teszik a szines zsaluk, esetleg lécrácsra felfuttatott kuszóvirágféle s az égőpiros cseréptető, kis cserepekből, .amélyek legjobban zárnak. Az ’ emeleti válaszfalak rabiéból vagy élére • állított üveges téglából lehetnek. , Az ebédlő padlója parkett, a többi szobáké hajópadló, a mellékhelyiségekéi egyszerű cementlap, vagy szines beton.: A pincéi, vasgerendák között téglából-; tozaítal fedjük. A szobák belsejében egyszerű szobafestés lenne. Azon a kis helyen, ami az’ emeleti fal és a tetöbéj között marad, a. szükséghez képest 5—6 faliszekrényt is' elhelyezhetjük; helyet nem foglalnak igy, a szobatérből és olcsóbbak, mint a külön szekrénybutor. Építési költség A mai árak alapján . kiszámítottuk a! fent körülírt lakásépítés költségeit, amelyek száznyolcvanezer dinár körül mozognak. Hozzávéve a 200 D-öles telek áuáí: mintegy lő—20.000 dinárt, kereken kétszázezer dinárba kerülne a családi otthon, teljesen készen a beköltözkodésre. Tömeges épités mellet ebből a nagyban való anyagbeszerzés, a munkálatok egységesítése és tervezési, épitésíelügyeleti, szóval rezsiköltségek megosztása folytán mintegy 8—J.0 százalékot, még meg lehetne takarítani. A minimu-. mot tehát, amelyért egy háromszobás; komplett családi lakóházat, saját telkeni létesíthetünk száznyolcvanezer dinárra' tehetjük. Kétségtelen, hogy ezt az összeget a. mai kereseti viszonyok között épen nzM akinek ilyen lakásra sürgős szüksége lenne, tehát hivatalnok, a tanitó, azt iparos nem tudja egy summában előteremteni. Azt sem lehet vitatni, hogy a’ lakásépítés ma nem tartozik a rentábilis'; befektetések közé. Hiszen a 180.000 di-inár szerény 20% kamata is 36,000 di-; nárt tesz ki, ennyit pedig ma kevesen fizetnek lakbér gyanánt. De mindenesetre vitán kívül áll a tény, hogy nincs elegendő lakás és hogy a lakásrendeletek és lakáshivatalok utján sem lehet lakásokat épiteni. A rendeletek szükl ségrendszabályokat léptettek életbe, de csak az elosztás terén; a kötelező építésből általában nem lett semmi. A megoldás egyetlen módja tehát az önkéntes épités maradt. Építési töke Az épitést magánérdekellségnek kell kezdeményeznie, nem lukrativ, hanem közérdekű célra való társulás formájában, amelynek tehát csak a költségek fedezéséért és nem osztalékért, kellene dolgoznia. Megfelelő vezetőség és hatósági ellenőrzés nyújtana garanciái a. kölcsön helyes felhasználására, amely építési tőkéül szolgálna és csakis hosszú, lejáratú lehetne. Az épitést előjegyzésre és előleges nagyobb részletbefizetésre, tehát úgyszólván rendelésre kellene megszervezni, nem peijig spekulációra, vagyis utólagos eladásra, ami drágítaná, vagy épen ellenkezőleg, esetleg rosszul üthetne ki. 'Haszonra nem számítva, felesleges rizikót sem szabad vállalni. A hosszúlejáratú kölcsön megszerzése a lakáskérdés legnehezebb részlete. Kitől sikerül majd megszerezni, az .államtól, várostól, vagy a külföldröl-e, ez a jövő titka. De a lakáshiányon csakis igy lehet kojnolyan segíteni. Az itt elmondott programúiét nem nevezhetjük a megszokott jelszóval »olcsó Családi lakás ópitésémk II. A megelőző cikkben vázoltuk azokat a főbb szempontokat, amelyek egy nagyobhgzabásu kertváros-telepitésnél irányadók lennének. Az alábbiakban konkrét példa kapcsán — számszerű képet is nyújtunk az építkezés mikéntjéről és költségeiről. Kettős családi lakóháztípusok Az itt adott rajzok egy kettős családi lakóház felét, tehát egy lakást mutatnak be. Egy-két lakást takarékossági szempontból építenénk szerkezetileg teljesen tervrajza és költségvetése Kívánsághoz képest a pincebejárat a házon kiviil is elhelyezhető lenne a feljáró alptt. A földszinten egy nappaliebédlő szoba, egy konyha, mosogató fülkével és kiöntő medencével, klozett és éléskamra volna. Ha a jövendőbeli lakónak jobban megfelel, lehet az éléskamra helyébe egy kis dolgozószobát vagy cselédszobát tenni, akkor a konyha kisebb lenne és a mosogatófülke helyére jönne egy kis éléskamra. A helyiségek méretei elég bőségesek; az előtérben, amelyet aránylag a legjobban csökkentettünk, szintén elfér egy fogas, tükör, pad, virágállvány stb. lyenként' esetleg mélyebbre ig lemehetünk; ha pedig magas a talajvíz, a pince elmarad. Kis kölségtöbblettel műhelyt, raktárt, sőt lakást is tehetünk a pincébe, ha feljebb emeljük a földszint padlóját legalább a konyha és kamra alatt. Szerkezeti részletek és élté" rések a helyi sablonoktól A falak vastagságánál az érvényben levő előírásokhoz képest keveset engedtünk a szokásos méretekből. Nagyobbmérvü takarékoskodást jelent a faméretek csökkentése, általában pedig az előirt terheléseknek a tényleg előforduló minimumra való redukálása. Ez azonban inkább a szakemberek dolga. Remélhető, hogy közérdekű, nagyszabású építkezés esetén a könnyítések elé egy fórum sem fog akadályokat gördíteni. Tx— FÖLDSZINT egybe, ahogy a rajz mutatja. Az egyéni kívánsághoz képest, vagy ha a kérlelhetetlen épitési szabályrendelet ‘követelné, szerkezetileg egymástól függetlenné is tehető a két lakás. Határvonaluk a közös mesgye, amelyen téglakerítést emelnénk a szomszédok között végig, hogy biztosítsuk a családi otthon teljes zavartalanságát. 200 négyzetöles telket vesszük ala-Az emeleten fiuüajdonképen manzárdszobák vannak, de ferde falfelületek nélkül. Épen ezért keskenyebbek is valamivel a helyiségek, mint a földszinten. A válaszfalak vékonyak, s a tető felüli részen kettősek lennének, jobb hőszigetelés végett. A nagy hidegtől és melegtől' nem kell jobban tartani mintha rendes emelet volna, a védekezés ellenük tökéletes Használatban főleg az a nagy megtakarítás mutatkozna, amit a fűtés egyszerűsítése jelent. Tervünkön egy kémény szolgálná a lakószobák és konyha kályháit. A tűzhely füstgázait a szobák fűtőtesteibe lehet bevezetni, mielőtt a szabadija jutnak. Enyhe hidegben az emeleli hálószobáknak nem is kellene enné több fűtés. pul lakásonként, 19 méter frontszélesség-^ gél és 38 méter telekmólységgel. Az épület az utcai írottól mintegy C—8 méterrel kerülne beljebb, ez a esik maradna bejárónak és virágos kertnek. Az épület háta mögött 22—2í méter mélységű • gazdasági udvar és konyhakert kapna helyet. I Alaprajzi beosztás Lakóházunk egy kisebb családnak volna megfelelő. 5—6 lépcsőn megyünk fel a földszintre. Az előtérből nyilik az emeletre vezető falépcső, ez alatt foglal helyet a pincelépcsö, amely ajtóval van lezárva. így nem hat zavarólag, hiszen napközben alig néhányszor használják. lehet. A nagyobb hálószoba a szülőké, a kisebb pedig a gyermekszoba, de lehet alkalmazott szobája is, vagy kiadható hónapos szoba, az egyéni kívánságok szerint. Padlásnak is maradt helye a tetőnk alatt, ide az emeleti lépcső keskenyebb folytatása vezet feL A pincét az egész ház alá bevezetjük. Itt lenne egy előtér, ebből nyilna egy mosókonyha és egy zöldséges pince meg fáskamra. Ha a házat csak részben pincézzük alá és mosókcnyhát meg a fáskamrát udvari melléképületben helyezzük el, drágábban építünk és kevésbbé higiénikusan. A . pincével csak 1—1.20 méterre mentünk a jáida alá, nehogy talajvízbe jussunk , He-A lakaréktüzhellyel kombinálható egy kis. központi melegvízfűtés is, amelyről már megemlékeztünk. Az ablakokra zsaluláblábat tennénk. Olcsóbb és jobban szigetel; mint a gördülő redőny. Nyáron nappal besőtétithetjük vele a szobái és amellett szellős. Az ajtók mind egyszámyuak. Közlekedésre a kétszárnyu ajtónak is csak a felét használják, de költözködéshez sem kellenek a tulnagy ajtóméretek. A vízellátást nagyobb házcsoport vagy az egész telep részére központosítva gondoltuk, egy közös szólmotorral és víztoronnyal. Ezek létesítése persze tömeges építkezéshez van kötye. ) Máskülön-Nem akarok lakó lenni.. .
