Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-30 / 268. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 szeptember 30. TINTA B«B Lucia a viharban — Nápolyi kép — Éjszaka arra riadtam föl, hogy a tenger, mely ágyamtól nem lehetett messzebb háromszáz lépésnél, háborgott. Dörgött az ég is, villámfény világította meg a sötét szobát, mindig csak egy piiianatra, de oly erősen, akár a magnézium lángja, mikor fényképeznek. Ijedelmes az ilyen vihar, éjjel, idegenben. Mindenekelőtt a hullámok ordítása, melyek annyi eleven erőt rejtenek magukban, hogy a világ öszszes gépei, dinamit tartályai, öldöklő fegyverei tréfa hozzájuk. képest. Micsoda rázkódása, csörgése az azúr elemeknek. Remegve gondoltam arra, Ihogy ezzel az elemmel reggel a napfényben illetlenül bizalmaskodtam s most bosszút állt és följön hozzám látogatóba, a második emeletre. A nápolyi gyermekeknek van igazuk, kik valahányszor beléje ugranak, keresztet vetnek a vizével, úgy, hogy az egész Óceán egy titáni szenteltviztartóvá válik. Aztán a szálloda is barátságtalan. Szűk csigalépcsőn kell felboíorká'ni a szobába, kővel rakott, zegzugos folyósokon, melyek mellett lomtárak látszanak s a kidöntött vendégfalon át egy szakadék, valamilyen vakudvar. Jobbnak láttam meggyujtani a villanyt. Csakhogy az kialudt az egész városban. Mikor az égi villamostelep billió voltjával csattog, illendő, hogy a földi szüneteljen. Darabig álldogáljam a szobában, melyet megtöltött a viz és ég lármája. Akkor vettem észre, hogy lenn, az ajtó résén, halvány fénysáv imbolyog. Abban a hitben, hogy künn még van világítás, kinyitottam az ajtót. Ott pedig ezt láttam. A hosszú folyosó gyökérszőnyegén, felöltözve fekete selyemruhában, két leány térdelt, előttük a földön gyertyák lobogtak, karos gyertyatartóban s balkarjukon gyengéden pihentettek egy-egy remekbe készült elefántcsont-feszületet, mint valami kisdedet. Rebegő szájjal, rebegő pillákkal imádkoztak. Az egyiket ismertem, Lucia volt, a szobalányunk, ki napközben súrolt, mosott, vasalt, dalolt és káromkodott, de most ünnepélyesen, majdnem fönségesen mormolta imáját égre emelt szemmel, melyben a két gyertyaláng tükröződött, évezredes szertartásossággal fohászkodott Istenhez, Szűz Máriához, a Szent Januanushoz, a csodatévő védőhöz, kinek fa-szobrát a neve ünnepén pogány szokás szerint mogyoróvesszővel szokta elnáspágolni a nép, hogy a feledékeny vértanú szép időt adjon. — Oh — sóhajtotta Lucia maga elé — la stagione-é rovinata. Mit tudod te, mit jelent ez? Az idényt tönkretette a vihar, a szent idényt, melyből a nápolyiak élnek s holnap majd elmennek innen az idegenek, nem lesz több bér és borravaló. Miért mosolyogsz? Nem kevésbé megható és lesújtó ez, mint mikor jégeső után a mi parasztunk lógó karral megáll kicsépelt buzakajászai előtt és így kiált: — Az életet elverte a jég. Luciának igaza volt. Másnap még mindig szakadt a zápor s korareggel gummiköpenyben, köhögve az állomásra hajtattak csengetyüs, napernyös kocsikon az összes „angolok“. Én is. Kosztolányi Dezső. Japán nem hajlandó leszerelni A népszövetség elfogadta a katonát ellenőrzés tervezetéi Genfbő! jelentik: A népszövetség első bizottságának hétfői ülésén a japán delegátusnak a döntőbiróságokról és a leszerelésről folyó tanácskozáson incidense támadt a többi államok képviselőivel. A japán megbízott ugyanis azt kivánta, hogy olyan ügyekről, amelyeket egyes államok belső ügyüknek jelentenek ki. szintén dönthessen a népszövetség. Ezzel Japán azt akarta elérni, hogy az amerikai bevándorlást tilalmat valamilyen formában a népszövetség elé vihesse. A többi delegátusok a japán javaslatot elutasitot_ ták. mire a japán delegátus kijelenj tette, hogy ebben az esetben nem \ hajlandó hozzájárulni a leszerelésről szóló javaslathoz. Vasárnap estig úgy látszott, hogy az általános leszerelés tekintetében a bizottságban megegyezés jön létre, ami azonban a japán megbízott magatartása miatt most meghiúsult. A harmadik bizottság elé Lange norvég delegátus határozati javaslatot terjesztett, amely szerint a népszövetség az egyes államok fegyverkezési kiadásait is ellenőrizhesse. a bizottság azonban a javaslatot elvetette. Jugoszlávia a? ellenőrző bizottságban A népszövetség tanácsa a katonai ellenőrzésről szóló törvénytervezetet végleg elfogadta. A tervezet szerint a katonai ellenőrzést a tanácsban képviselt államok tagjaiból alakítandó bizottságnak kell végeznie. A tanácstagokn kívül ez ellenőrzendő országnak valamely szomszédos állama, amely szövetséges, vagy \ semleges, csak akkor lehet 'épvi- I selve a katonai ellenőrző bizottságibem, ha egyébként nem volna képviselve a tanácsban. Ezzel a tanács -------------- ———mmi egyrészt kirekesztette azokat a tő■ fekvéseket, amelyek azt célozták, hogy az ellenőrzésnek alávetett ország valamennyi szomszédállama helyet kapjon az ellenőrző katonai bizottságban, másrészt elérte azt, hogy az ellenőrző államok teljesen ki legyenek zárva az ellenőrző katonai bizottságból, viszont a szomszéd államok minden olyan kérdésben. amely őket közvetlenül ér, dekli, az állandó katonai bizottságiba kiküldhessék a maguk képviselőit. A tanács által végleg elfogadott tervezet úgy rendelkezik, hogy az i ellenőrzés az annak alávetett ország minden fegyverkezési ágazatára. tehát a katonai törvényhozásira. a hadügyi költségvetésre, a hadsereg létszámára, á már meglévő vagy gyártás alatt álló hadi any aü gokra, a repülés ügyére, a munií ciőgyártásra éppúgy, mint a katonai kiképzésre, tisztnevelésre, hadihajók >építésére egyaránt kiterjed. A tanácsban képviselt minden áljain és valamennyi szomszédállama !az ellenőrzendő négy országnak, i vagyis Németország, Magyarország, Ausztria és Bulgária szomszédállamai képviseltetik magukat az ellen- jj őrző bizottságban olyan kérdéseknél. amelyek őket közvetlenül érintik. Németország felvétele a Népszövetségbe Párisból jelentik: Hétfőn délelőtt a párisi német követ memorandumot nyújtott át fíerriot miniszterelnöknek. amely Németországnak a népszövetségbe való felvételével j I foglalkozik. A memorandummal — f amelynek tartalmát egyelőró nem f hozzák nyilvánosságra — a francia ! minisztertanács csütörtöki ülésén jj fog foglalkozni. . —-mr Ferenc József és Strossmayer horvátpüspök konfliktusa A mexikói császár-tragédia előzményei Belováron vasárnap emléktáblával jelölték meg azt a házát, amelyben Strossmayer horvát püspök harminchat évvel ezelőtt, amikor Ferenc Józseffel a hadgyakorlatok alkalmával nagy feltűnést keltő konfliktusa támadt, megszállt. A Strossrnayer-ügy nagy port vert fel annakidején és hangos visszhangja támadt a világsajtóban. Az afférnak az volt az előzménye, hogy Strossmayer az orcsz nép keresztségfelvételének kilencszázadik évfordulójára a Kievben összegyűlt ünneplőkhöz üdvözlő táviratot intézett, amelyben Isten áldását kérte az orosz nép magasztos missziójának betöltéséhez. A táviratot a bécsi udvari körök pánszláv célzatúnak minősítették és az nagy felháborodást keltett az udvarnál. Amikor kevéssel utóbb a hadgyakorlatra Beilovárra érkező Ferenc József üdvözlésére Strossmayer is megjelent, a császár ezekkel a szavakkal fordult a püspökhöz: — Nagyon csodálkozom Kievbe küldött táviratán, ön. ugylátszik, akkor nem volt eszénél! Ön beteg volt! Hiszen az a távirat tüntető aktus ti monarchia és a saját egyháza ellen! Strossmayer a császár erélyesen pattogó szavaira csupán ennyit válaszod: — Felség, a lelkiismeretem tiszta! -■ ezzel sarkonfcrdult és eltávozott. intézkedést kérek — Ezzel az esettel függ össze az a távirat, amelyet Ferenc József 1888 március elsején Taatfe gróf osztrák hadügyminiszterhez intézett. A távirat igy hangzik: Strossmayer püspöki működésének ötven éves évfordulója alkalmából a bécsi szláv egyesületek hangversenyt, bankettet és szentmisét terveznek. Erre semmi szükség nincs. Intézkedést kérek a betiltás iránt. Fj. A queretaroi tragédia; 1864 május végén érkezett a Novara yacht Mexikó kikötőiébe, fedélzetén Ferenc József öccsével és sógornőjével, Miksával és Saroltává! és 1876 junius 18-án végezték ki a császárt Queretaroban. A közbeeső három esztendő eleve reménytelen harcok és küzdelmek sorozata. Miksa mexikói küldetése Európának azon a téves hitén alapul, hogy Északamerika polgárháborújában a déli államok fognak győzni. Mikor aztán mégis az északiak győztek és ugyanakkor kereken kijelentették, hogy nem hajlandók monarchiát tűrni meg egy nagy amerikai köztársaság területén, a mexikói császárságot mindenki elejtette. Napoleon is, akj azt remélte, hogy császári dicsőségének gyarapítására hatalmas francia kolóniát alapíthat a mexikói császárságban, amikor az amerikai hatalmi viszonyok kialakulása reménytelenné tette a tervét, cserbenhagyta Miksát, holott ő ugiatta be. Az osztrák diplomácia és Ferenc József is óvták Miksát a mexikói kalandtól. Ferenc József mindamellett később katonailag is támogatta öccsét, ha nem is bocsátott kellő számú csapatokat rendelkezésére. Erre vonatkozólag a következő levelet intézte Miksához: Ischl, 1S64 október 9-én. Kedves Miksa-! Felhasználom udvarodhoz rendelt követem. Thun Guidoba'd gróf elutazásának biztos alkalmát. hogy kifejezzem köszöneté-1 met junius 22-én és 25-én keit kőt kedves leveledért. Kegyességedbe ajánlom ez irás átadóját. Derék, és teljesen megbízható, a legjobb akarattól áthatott ember és mindenképp méltó bizalmadra. Nagyon sajnálom, hogy csak most vált lehetővé, beöltenem a követi állást, de miután De Pont. kire bizton számitottam. kivonta ma gát. leküzdhetetlen akadályokba ütköztem mindazoknál, akiket kilátásba vettem, míg választásom végre a derék 'i hunra esett, aki mindjárt késznek is nviiatkozott az állás elfoglalására. Meg voltam győződve, hogy vitéz teutrerészetünk dicső harca jól fog esm szivednek, s mikor megkoptam a boldogító híreket és részieteket a tisztek és a legénység katonai szelleméről és ragyogó bravúrjáról, Reád és e derék csapat éléni kifejtett működésedre gondoltam. A legolandi ütközetnek megbecsülhetetlen értéke van a tengerészet további fejlődésére nézve. Nem dicsérhetem eléggé nagy elhatározottságát s férfias nyugalmát és ereiét. Ebben az emberben a jövőnek szép reménye virul ki a tengerészet számára. Thun gróf1 ezredesre vonatkozó kívánságodnak azonnal megfeleltem s máris ő vezényli Laibachban a már szinte teljessé vált hadtestet. Kitűnő tiszt és nagy buzgósággal lát hozzá feladatához. A hadtest tisztjeit csakugyan kitűnőnek lehet mondani és meg vagyok győződve. hogy becsülettel fognak megfelelni feladatuknak. Neked pedig jó szolgálatot fognak tenni. Ajánlom a csapatot bevált gondosságodba. Remélhetőleg meg lesznek benne az osztrák hadsereg jó tulajdonságai, de bizonyára meglesznek a hibái is. melyeket nem szabad túlságosan felróni s e! kell fogadni ráadásul, ajánlom elnézésedbe és osztrák szemmel való megítélésedbe. A hegyi ütegeket, valamint mindent illetőleg, amit még kívántál, intézkedtem. s rendelkezésedre fognak állni. Szeptember 25-ike óta itt vagyok s e hét végén szándékozom visszatérni feleségemhez és a gyermekekhez Schönbrunnba. Szüléink, hála Istennek, tökéletesen jól vannak, mama ismét Orbánéban szenvedett, de már egészen meggyógyult. Nagyon örültem a szives fogadtatáson. mely uj hazádban várt. Isten erőt fog adni Neked nehéz feladatod teljesítésére és megóvja bátorságodat. Azzal a kéréssel, hogy melegen köszöntsd nevemben Saroltát maradok hü bátyád Feretíc. Miksa ceruzával a levél hátlapjára fogalmazta meg válaszát: Köszönöm kedves leveledet, mely mélyen meghatott Pompás csapatot ujjongva fogadják majd a mexikóiak. A szerencsétlen Miksa ebben éppúgy tévedett mint Ferenc József a »szives fogadtatás« megítélésében. A szives fogadtatás a queretaroi kivégzéssel jutott el befejező aktusához.... BUDAPEST-SZEKT-MARGITSZIGET Legkellemesebb eszi, téli tartózkodást, pihenést és gyógyulást nyújt Butíapesíen, a város központjában a Stent-Margitsziget gyógy- és üdülő-telepe. Gyönyörű fekvési!, modern nagy« szálloda, mérsékelt árakkal úgy az utazóközönségnek, mint az üdülök és betegek számára. Szent- ví argil szigeti gyógyforrás 42 fokos hévvizévei táplált kénes és szénsavas gyógyfürdők köszvé.nyes-és reumásbántalmak, női betegségek és idegesség ellen. Sürgönyeim: Budapest-Margotel. 4712
