Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-30 / 268. szám

)\VL> Poštarina plaćena u gotovo £7 nF. fi*3 ir-Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Snbotica, KEDD, 1924 szeptember 30. 268» szám Megjelenik minden retjei, ünnep cián és kétiSn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési űr negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.l.íLeibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rossia-Fonciére-palota) ,J—■ Iskolaigazgatók sztrájkja Mindig annak az álláspontnak voltunk képviselői, hogy nem le­het megbízható, intakt, jól mű­ködő annak az országnak köz­igazgatásé, amelyben a tisztvise­lőket a kormányváltozás valóság­gal kisöpri a hivatalukból. Minden alkalommal rámutattunk arra, hogy ez a rendszer a politika va­zallusává teszi azokat a tisztvise­lőket, akiknek tiszte a törvény pártatlan végrehajtása s pártszem­­pontok rabszolgájává teszi azo­kat, akik a törvény, a jogrend őrei kell, hogy legyenek. Most mégis mintha revízió alá kellene venni azt az álláspontot, amit a törvényesség és közéleti morál szempontjai alkottak rreg bennünk. Mintha mégis azoknak lenne igazuk, akik azt sürgeti! , hogy a kormány mindenkit távo­­litson el a hivatalából, aki politi­kájának nem hive. Hiába tartjuk fenn még a tények logikájával szemben is jobb meggyőződé*­­sünket, niaba követeljük továbbra is, hogy meggyőződésben függet­len és elfogulatlan tisztviselőkre kell bízni a törvényhozás akara­tának végrehajtását, a szimptc mák, a tapasztalatok hangosab­ban beszélnek minden elméletnél. Mindaz, ami a magyar iskolák körül történik, szomorú egyértel­műséggel bizonyltja ennek igaz­ságát. A miniszter elrendelte, hogy vessenek véget a név­­vegyelemzés kulturátlanságának és végtére is engedjék át a csa­ládnak azt a döntést, hogy milyen nemzetiségű a gyermek. Az is­kolaigazgatók azonban a törvény felett állnak. Hiábahirdette Davido­­vics, hogy a törvény legyen a leg­nagyobb ur az országban, az igaz­gató urak megmutatják, hogy ők * még nagyobb urak. A miniszter táv­­iratoz: aki magyar anyanyelvű, ne kényszerítsék nem magyar osztály­ba. Az igazgató urmegnézi a rende­letet és azt mondja : pardon, nincs pajta szám, nem hiteles a távira­ton az aláirás, azt én nem hajtom végre. Ha olyan felsőbb hatósági intézkedésről szereznek tudomást, ami megnehezíti a magyar gyer­mekek iskoláztatását, akkor hü végrehajtói a rendeletnek, enge­­de'mes szolgái a felsőbb hatósá­goknak, szolgálatkész megvaló­sítói a miniszter akaratának. De ha olyan rendeletet kapnak, mely megkönnyíti a magyar gyerekek számára az iskolai tanulást, akkor keresik a pecsétet, nem találják a számot, vizsgálják az aláirást, közben megtagadják a rendelet végrehajtását, meghamisítják a kormány iskolapolitikáját s olyan vidám biztonsággal névvegyele­­tneznek tovább, mintha iskolai antárgyként tanulták volna a név- Zegyelemzés titkait. Ezekkel az obstruáló pedagó­gusokkal, ezekkel a passzív re­­zisztáló igazgatókkal szemben valóban nincs más orvosság, mint­ha fölmentik őket az állásuktól. Hiába küldi le a minisztérium a legrészletesebb utasítást, hiába foglal magában útmutatást a ren­delet minden emberileg előrelát­ható esetre, az az iskolaigazgató, aki ki akarja játszani a rendeletet, talál kibúvót, talál hátsó ajtót, amin keresztül az iskolázatlanság sötétjébe taszíthatja ki azokat a magyar gyerekeket, akiket végre­­végre a kormányzat belátása be­eresztett ez iskolába. Talán, ha az iskolaigazgatókat személyükben tenné felelőssé a minisztérium a rendeletek enge­delmes végrehajtásáért s kilátásba helyezné, hogy felfüggesztés és elmozdítás lesz a következménye a rends'etek megszegésének, ak­kor talán kevesebb lenne ez is­kolájából kizárt magyar gyerekek száma és népesebbek lennének a magyar iskolák. De amíg a ma­gyar *gy er éküknek s a miniszteri rendeletek végrehajtásának sorsa azokra az iskolaig-a? oatokra van bízva, akik nem felve megtorlás­tól, egyformán ellenségen a ma gyár gyerekeknek s a tűri mesebb iskolapolitikának, edd! egyetlen egy garanciája van an­nak, hogy a renittens iskolaigaz­gatókkal szemben megvalósul a kormányzat akarata : a törvényt, vagy rendeletet megszegő tan­férfiak felfüggesztése. Nem taníthatják a törvény tisz­teletét azok, akik a törvényt meg­sértik. Nem nevelhetnek azok te­kintélyre, akik a legfelsőbb ható­ság akaratát semmibe veszik. És nem lehetnek a kormány iskola­­politikájának szolgái azok, akik lépten-nyomon elgáncsolják, meg­hamisítják, elamerikázzák a kor­mány rendeletéit. Ha e derék pedagógusok arra kényszerítik a kormányt, hogy ne velük, de rajtuk keresztül valósítsa meg is­kolapolitikáját, a kormánynak bi­zonyára lesz annyi ereje, hogy óry '.jyt. szerezzen a törvény tisz­teletének s a hatóságok tekin­télyének. A király tudomásul vette a kormány és a Radics-párí megegyezését Albánia a montenegrói haíármctdens miatt panaszt telt a népszövetségnél nőkét fogadta kihallgatáson. Beogradbói jelentik: A király visszatérése után a politikai köz­vélemény érdeklődéssel várja, hogy az uralkodó elfogadja-e azt a paktumot, smelyet a kormány nevében Peítov.cs Nasztáz belügy­miniszter kötött Zagrebben a hor­­vát parasztpérttal. Radicsék álláspontja, mint isme­retes, az, hogy messzemenő hor­­vát autonómia mellett ideiglene­sen elismernek egy szigorúan alkot­mányos és parlamentáris monarchiát. A kormány a horvát parasztpárt követeléseit elfogadta és most csak az a kérdés, hogy a király szankcionálja-e a megállapodást, amelyben egyébként a kormány­nak fontos koncessziókat tett a Radics párt. A politikai körök a legközelebbi napokra várják az udvar döniését és a Rcdics-párti miniszlerek kinevezését. Davidovics Ljuba miniszterelnök, Hadzsics tábornok, hadügyminisz­ter és Marinkovics Voja külügy­miniszter hétfő délelőtt folyamén hosszabb tanácskozást folytattak a politikai helyzetről. A tanácskozá­sokba később bevonták Markovics Pera postaügyi minisztert, Su­­menkovics kereskedelemügyi mi­nisztert és Csermovics belügyi ál­lamtitkárt. A délelőtt folyamán Davidovics miniszterelnök nem jelent meg kihallgatáson a király­nál, aki Pecsics volt hadügymi­nisztert, a vezérkar jelenlegi fö-Davidovics referált a királynak a zagrebi megegyezésről Davidovics miniszterelnök az esti órákban jelent meg audiencián a királynál. A kihallgatás után, amely fél hattól hét óráig tartott, a miniszierelnök igen jó hangulatban iávozott az udvarból. A rá váró újságíróknak Davidovics kijelen­tette, hogy mindent kedvezően el­intézett. Davidovics miniszterelnök —­­mint az újságíróknak mondotta — a királynak jelentést tett eddigi munkájáról, ismertette az uralko­dóval Kojics, Jankovics Veüzár és Markovics Lázár volt miniszterek elleni vádinditványt, amely már teljesen elkészült és jelentette, hogy a parlament a közeli hetek­ben össze fog ülni. A miniszterelnök audienciájá­ról beavatott helyen úgy tudják, hogy David vies jelentése a Ra­­dics-párttal kötött megegyezésről, teljesen kielégitette a királyt. Poli­tikai körökben roppant nagyfon­­tosságunak tartják, hogy a király szankcionálja a kormány és a horvát parasztpért megegyezését. A kormány egész további hely­zete attól függött, hogy a korona milyen álláspontot foglal el a megegyezéssel szemben és bár erre vonatkozólag eddig a kor­mány semmiféle hivatalos köz­lést nem tett, beavatott helyen úgy tudják, hogy D ívidovics mi­niszterelnök hétfő est; kihallga­tása végleg tisztázta ezt a nagy-, fontosságú kérdést. Erre vall. egyébként a miniszterelnöknek az audiencia után tett az a ki­jelentése is, hogy mindent ked­vezően elintézett. Ez azt jelenti, ■i korona hozzájárul a Morvátokkal való megegyezéshez és a Radics­­párti miniszterek kinevezéséhez. A kormány ezekután most már nyu­godtan hozzáfoghat programjának végrehajtásához. A Radics-párt megbízottai — Macsek és Préda­­vec — kedden érkezik meg Beo­­gradba, amikor is azonnal meg­indulnak a kormány rekonstrukció­ját megelőző végső tanácskozások. A földmives-párt kongresszusa A földmives-párt vasárnap és hétfőn országos kongresszust tar­tott JjRográdhan, amely .n az or­szág minden részéből nagy szám­mal jelentek meg a párt tagjai. A kongresszus napirendjén szerepelt a földműves hitelek kérdése is,' amely legfontosabb pontja volt a tárgysorozatnak. A kongresszus megnyitása után először Lázics Voja, a földmives­­párt parlamenti klubjának elnöke beszámolt a klub működéséről. A kongresszus két határozati javaslatot fogadott el. Az egyik határozat kimondja, hogy a i’öid­­mives-hitel kérdésének elintézése rendkívül sürgős és utasítja a parlamenti kiubot, hogy tartsa ezt a kérdést állandóan napirenden és követelje a kormánytól, hogy a földmives-hitelek ügyét minél előbb rendezze. Ezzel kapcsolat­ban a kongresszus a leghatáro­zottabban kifejezte azt a kíván­ságát, hogy a szövetkezet, amelyre a hitel folyósítását bízzák, teljes autonómiát kapjon és a kormány csak ellenőrzést gyakoroljon fe­lette. A második javaslat szerint, a melyet dr. Gavrilovics Milán ter­jesztett elő, a kongresszus bizto­sítja a klubot és a párt főbizott­ságát bizalmáról és jóváhagyólag tudomásul veszi Lázics Voja be­számolóját a klub parlamenti mű­ködéséről. A kongresszus kimondta végül, hogy kívánja a szerb-horvát meg­egyezést a nemzeti egység alap­ján, valamint nagy örömmel látná, ha a kormány a szovietkormánnyal felvenné a diplomáciai kapcsolatot. Az albániai határincidens a minisztertanács előtt A minisztertanács hétfő esti ülésén a kormány folytatta a kor­rupcióról szóló törvényjavaslat tárgyalásét. Ezután Marinkovics Voja külügyminiszter referált az albániai határincidensről és közölte,

Next

/
Thumbnails
Contents