Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-29 / 267. szám

2. oldal. Radies tárgya! a ruszin földmivospárttal Közép európai par asz iszö vétségét akar alakítani Prágából jelentik: A ruszin íöld­­mivespárt főtitkára Dsnikő Mihály a közelmúltban Jugoszláviában tartóz­kodott, ahol érintkezést keresett Ra­­diccsal. Radios többször fogadta Demkót és a legmeleg-ebben érdek-1 lődött a ruszinszkói testvérpárt sorsa és célkitűzése iránt. Radicsnak az a terve, hogy szövetségei teremt meg a középeurópai és balkáni államok parasztpártjai között. A ruszin föídmivespárt főtitkárá­val folytatott tárgyalások alkalmával Radics kifejezte készségét arra, hogy segítséget nyújtson a ruszinszkói autonómista parasztpártnak. Radies felhívta Demkó figyelmét a ruszin­szkói nemzetiségekkel való együtt­működés fontosságára és megígérte, hogy október havában Ruszinszkóba megy az ottani viszonyok tanulmá­nyozására. Papp István elei megindult a kiadatási eljárás A suboticai törvényszék megkeresést intézett az igazságkgyminiszterhez Jelentettük már, hogy a suboticai vá­rosi adóhivatal sikkasztóját, a Suhoti­­cáról megszökött Papp ís'vánt, szom­baton délben letartóztatták Budapesten. A budapesti rendőrség táviratilag érte­sítette a letartóztatásról a suboticai rendó'rfó'kapitányságot, amely azonnal jelentést tett a suboticai államügyész­ségnek. A jelentés vétele után Marusics Koszta, az ügyészség vezetője nyomban indítványt terjesztett a suboticai tör­vényszék elé, hogy indítsa meg a tör­vény által előirt kiadatási eljárást. A törvényszék büntetőtanácsa Pavlo­­vics István törvényszéki elnök elnökle­tével még szombaton foglalkozott Papp István bűnügyével és az államügyész indítványára elhatározta, hogy kérni fogja Papp István kiadatását. A tör­vényszék még szombaton megkeresést intézett az igazságügyminiszterhez azok­nak az intézkedéseknek foganatosítása végett, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Papp Istvánt, aki többrendbeli közön­séges bűncselekményt követett el, a magyar hatóságok szolgáltassák ki ügyé­nek elbírálása végett az illetékes szu­­boiicai törvényszéknek. A kiadatási eljárást a legsürgősebben lefolytatják és Papp Is ván előrelátha­tólag három-négy héten belül már a suboticai ügyészség kezében lesz. Irtóhadjárat a budapesti kártyaklubbok ellen | Még a kártyaasztalokat is a rendőrségre szállítják | Budapestről jelentik: A főkapitány­ság kártyarazziákkal foglalkozó detek­­tivesoportja, Róna detektivfelügyelő ve­zetésével szombat éjjel váratlanul meg­jelent a Boráros-tér 2. szám alatt levő Ferencvárosi Demokrata Körben és óit rajtaütöttek a kártyásokon. A detek- 5 tivek egy közeli őrszobában találkoz-1 tak. Nyolc óra tájban Róna detektív-1| felügyelő ment be először a klubba. < Felsőkabátját és kalapját a ruhatárban | letette és az éttermen keresztül, mintha jj tag lenne, belépett a kártyaszobába. Pár lépésre követte őt két másik de tektiv. A defekt ivfelügyelő erélyes han­gon kiáltott a kártyások felé: — Detektivfelügyelő vagyok! Fel a kezekkel! Lefoglalom az asztalokat. A játékosok ijedten felugráltak a­­helyükről, mire a többi detektív is be-; vonult a kártyaszobába, elállották a ki- 5 járatokat és lefoglalták a kártyaaszta-BACSMEGYE1 NAPLŐ 1924. szeptember 29. lókat. Ugyanekkor az épület elé érke­zett a rendőrség egyik nagy teherau­­tomobilja. A szobában hac asztal volt, amelyeken chemin de fairt játszottak. A kártyaasztalokat lefoglalták és az épület előtt álló rendőrségi teherautóra rakták. Az asztalokon nyolcmillió ko­rona értékű pénzt és zsetont foglaltak le. A detektívek felszólították a játéko­sokat, hogy kövessék őket. Mindannyi­­ukat — körülbelül negyvenen lehettek — levezették az utcára, ott a detektí­vek közrefogták őket és elindult a me­net végig a Körúton é.s Rákóczi utón a főkapitányság felé. A rendőrségen a játékosok igazolták magukat és éjfél után elbocsátották őket a főkapitányságról. Vaiamenyi iá­­tél os ellen, akik között kereskedők jómódú iparosok, tisztviselők és dip­lomás emberek vannak, megindították az eljárást. Húsz albán csendőrt foglyul ejtettek a montenegrói szabadcsapatok A montenegrói lakosság ellenszegül a lefegyverzési kise'rktekaek Beogradból jelentik: A montenegrói jj h Kucs nemzetség fegyveres csapata, amely átment Albániába, hogy bosz­­szut álljon a montenegrói leányok elrablásáért, tegnap visszatért. A moníenegróiak húsz csendőrt hoztak át magukkal Albániából, akiket láncra­­füzve a falujukba vittek és a ható­ságok követelése ellenére sem adják át őket. Félő, hogy az albán csendő­röket meg fogják ölni, mert a mon­tenegrói lakosság közt nagy az el­keseredés az albánok legutóbbi erőszakosságai miatt. A cettinjei kerület főispánja szi­gorú rendeletet adott ki alárendelt közegeinek, hogy mindent tegyenek meg az albán csendőrök kiszabadí­tására és kíséreljék meg a Kucsok lefegyverzését. Kétséges azonban, hogy a hatóságok igyekezete siker­rel jár-e, mert a Kucs-ok kijelentették, elegendő bizonyíték . . . December 10-től 22-ig ismét a Park-szállóban tartózkodtak a né­metek. Két magyar rend őr tisztvi­selő látogatta meg őket és minthogy jjnem tudtak németül, a szobaasszony {.játszotta a tolmács szereDét. Te­lefonos érdeklődésre a főkapitány­ság megint azt válaszolta, hogy az útlevelekben szereplő neveket isme­rik és semmi gyanú nem merül föl. Ez időtől fogva, a német detekti- Ivek nem is mentek többet Budapest­ire, mindaddig, mig ez év júniusában budapesti sajtó közlései újból fel nem hívták a figyelmet Gömbös ti­tokzatos vendégeire. ogy inkább meghalnak, semhogy a fegyvert kiadják a kezükből. Az albánok a montenegrói hatá­ron újból gyülekeznek és fenyegető magatartást tanúsítanak. A hatósá­gok attól tartanak, hogy az incidens következtében még komoly harcok fejlődnek ki az albán-montenegrói határon. Ali Riza Kolonya beográdi albán követ a külügyminisztériumban jegy­zéket nyújtott át, amelyben az albán kormány tiltakazik az ellen, hogy fegyveres jugoszláv alattvalók be­törnek Albánia területére. A rend­kívül élesPangu jegyzék mértékadó körökben kedvezőtlen benyomást keltett, mert a legutóbbi határinci­denseket tulajdonkénen az albánok idézték elő, amikor montenegrói te­rületről két leányt és egy juhnyájat elraboltak. Erzberger gyilkosai a budapesti rendőrség védőszárnyai alatl A berlini lapok állandóan támadják a ma-'yar hatóságokat Még 1922 február 20-ikán dr. Stei­ger német képviselő. Erzberger ba­rátja a Berliner Tagblattban adato­kat közölt arról, hogy Erzberger gyilkosai Budapesten rejtőzködnek és nyiltan megvádolta a budapesti rendőrséget, hogy minden eszközzel meg akarják akadályozni a gyilko­sok elfogatását. Amikor erre a vád­ra nem kapott választ, támadásait megismételte a Berliner Volkzeitung­­ban is. amire azonban szintén hall­gatott a budapesti rendőrség. A tá­madások most újból naoról-napra megismétlődnek a berlini sajtóban és a német lapok részletesen közük a német detektívek budapesti nyo­mozását. ami a budapesti rendőrség magatartása miatt akkor eredmény­telen maradt. Erzberger Mátyást, a centrum­párti minisztert 1921 augusztus 26- án gyilkolták meg és szeptember 8-án már Budapesten volt Schultz és Thyllessen. A német rendőrség elfogta a gyil­kosoknak Budapestről hozzátarto­zóikhoz intézett levelét. A német kormány erre rendőrtisztviselőket küldött le. akik végigjárták az uj­­ságkiöszkokat és megfigyelték, kik vásárolnak német lapokat. Egy na­pon két fiatalember egy Vossische Zeitungot vásárolt és egy cikkre azt a megjegyzést tették: Már megint velünk foglalkoznak. A hátuk mö­­íött álló német rendörtiszíviselő konstatálta, hogy a német fiatalem­berek azonosak Schiútzzál és Thyi­­lessennel. Berlini forrás szerint a budapesti rendőrség ekkor mégsem tartóztatta el az Astoriában lakó gyilkosokat; viszont a német detek­­tiveknek kiutasítást végzést kézbesí­tett. A rendőrtisztviselők rövid buda­pesti tartózkodásuk alatt Schultz és Thyllessen egész életrendjéről jegyzőkönyvet vezettek. Kiderült hogy a két fiatalember Budapesten meglehetősen mozgalmas életmódot folytatott. Schultz és Thyllissen ban­kettet is rendeztek az Astoriában. Az Astoriában a Sándor főherce­­szálloba költöztek. Thyllessen a Trost nevet irta a bejelentőlapra. Ezután átmentek az Excelsiorba; Thyllissen nem takarékoskodott megbízói pénzével. Rengeteget mu­latott és a csöndes, szerény Schul­­tzot. valamint a titokzatos harmadi­­j kát minden lokálba magával cipelte. iEz a titokzatos harmadik végigvonul fáz egész ügy folyamán. A mostani budapesti affér kapcsán is szerepelt egy König nevű mérnök, a két jó­barát titkára. Biztos, hogy Thyl­­s lessen angazsálta. Tény. hogy a í német hatóságoknak 1921 szeptem­berétől máig nem sikerült megálla­­; pitaniok. ki a titokzatos harmadik? iUgy látszik, valami testőrféléről van szó. Az Excelsiorban Stechring, • Schwind és Hochberger neveken szerepelt a három ur. Másnap el­utaztak Kecskemétre . . . November 26-ikán két napra visz­­' szatértek az Excelsiorba. később az Esplanadeban és a Parkhotelben lak­tak. A budai Explanadeban hosszabb időt töltöttek, december 1-től 12-ig. ;A szobaasszony itt közölt a detekti­­vekkel. hogy a németek revolvert raknak esténként az éjjeli szekré­nyükre. Az egyik német detektív felkereste őket. de azt mondták ne­ki, Hogy odesszai menekültek. A detektív elvette az útleveleket és a fegyvereket, telefonált a rendőrségre, ahol azonban kijelentették, hogy a három ember ellen semmi gyanú nem merült, fel. szolgáltassa vissza a \ fegyvereket és az útleveleket. A ‘tisztviselő felismerte az egvik fegy­verben a német hadsereg kilenc mil­liméteres revolverét, ugyanazt a ki­lenc milliméteres revolvert amellyel Erzbergert gyilkolták meg. de a bu­­‘ dapesfi rendőrségnek ez nem volt Emléket állítottak a Kr api je vácon kivégzett cseh katonáknak Nagy ünnepségek Kragrajevácon Szerbia megszállásának utolsó napjaiban. 1918 junius 1-én a Kragu­­jevácon állomásozó 71. gyalogezred cseh és szlovák nemzetiségű katonái megtagadták az osztrák-magyar pa­rancsnokságnak az engedelmessé­get. A katonák Kolibik Victor cseh őrmester vezetésével megszállták a kaszárnyákat ' és megtámadták . a tiszti-gamizont. A tisztek és a kato­nák között elkeseredett fegyveres harc fejlődött, amelynek az vetett véget, hogy Richter Max dragonyos­­hadnagynak sikerült a körülzárt tisztikaszárnyából kilopózni és dra­­gonyosokat vezényelni a felkelők ellen. A hadbíróság negyvennyolc lázadót halálraítélt,, akiket Kragu­­jevácon ki is végeztek. A kivégzett cseh-szlovák katonák­nak most hat év múltán Kragujeváq lakossága síremléket állított. Az em<* jlékmü ünnepélyes leleplezése vasár­nap délelőtt történt meg a kormány és a parlament kiküldötteinek, to­vábbá a csehszlovákiai vendégek, a katonai, egyházi és polgári hatósá­gok képviselőinek jelenlétében. Az ünnepségen a király képvise­letében Milenkovics tábornok, á ’ kormány részéről Hadzsics tábor­nok, hadügyminiszter. Korosec köz­­j, oktatásügyiminiszter, a parlament részéről Jovanoyies Ljuba, a szkup­­stina elnöke és a nemzetgyűlés több tagja. Csehszlovákia részéről Seba beográdi követ, továbbá a szenátus és képviselőház számos tagja je­lent meg. A leleplezés aktusa ünnepélyes formák közt, több mint húszezer ember jelenlétében folyt le. Az em­lékműnél számos beszéd hangzott el, utána csapatszemle volt. maid több­száz terítékes bankett következet^ Az ünnepségről üdvözlő táviratot küldtek Sándor Királynak és Massa­­ryk elnöknek.---------- iiiiKKagzaggBWHinMw. 11 I ----­Magyar képzőművészeti csere kiállíts s az utódállamokban A budapesti Nemzeti Szalon kiállítást rendez Jugoszláviában Budapestről jelentik: A magyar képzőművészek már régebben fel­hívták az utódállamok vezető mü­­vészagyesületeit, hogy a béke meg­szilárdítása érdekében szervezzen minden nemzet reprezentatív kiállí­tást és rendezzék meg az illető kor­mányok támogatásával évenként cse­reki állításaikat a fővárosokban. Az első ilyen cserekiállitásnak ez év januárjában kellett volna megjelen­nie Magyarország és Csehszlovákia, közt, ez akciót azonban politikai bo­nyodalmak lehetetlenné tették. Hogy a béke megszilárdítását cél­zó törekvés ezután politikai akadá­lyokba ne ütközhessek, a magyarj képzőművészek kivonták magukat n

Next

/
Thumbnails
Contents