Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-28 / 266. szám
Poštarina plaćeaa u gotovom Ünnepi szám — Ara 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben" lefizetve XXV. évfolyam Snbofica, VASÁRNAP, 1924 szeotember 28. 266. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—SS. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A magyar élei teljessége Ha sub specie aeternitatis akarjuk fölmérni azt a változást, amit a jugoszláviai magyarság történetében a magyarság politikai szabadságának helyreállítása jelent, aligha a változás jelentőségét abban látjuk, hogy a sérelmi politika a realitások politikájának ad helyet. Ma, amikor a törvény határain belül maga választja meg politikájának útjait és eszközeit, senki sem elégedhetik meg tovább azzal, hogy a sérelmekre réteritjük a memorandumok flastromát, vagy a sebek vérzését a panaszok pókhálóival akarjuk elállitani. Sérelmi politikát csak azok folytathatnak, akik jogtalanoknak, gyöngéknek, elesetteknek, önérzetükben megtépázottnak, szabad embervoltuk kincseitől megosztottaknak érzik magukat ; a sérelmi politika vagy a büszke tétlenség, vagy a tunya kényelem, vagy az aláukoáó könyörgés megmu/alkozása. Sérelmi politikát .rém folytathat sokáig az a nép, mely nem könyörü'etre apellál, hanem az alkotmányban neki megadott s nemzetközi szerződésekben részére biztosított jogok megvalósításáért küzd. Sérelmi politikát sokáig még akkor sem lehet folytatni, ha a sérelmi politika mutatott is fel eredményeket. Amikor a magyarság visszanyerte politikai szervezkedésének szabadságát, elérkezett annak ideje is, hogy a politikai mozgalom azokba a régiókba emelkedjék, ahol nem szolgabirói intézkedések, hanem életösziönénekparancsai jelölik ki az utakat s mutatják meg a feladatokat. Amagyarság politikai szabadságának helyreálltával elmúlt a védekezés ideje és megkezdődik az építkezésé. A magyarság eddig a sarokba szoritva védekezett a támadások ellen, most azonban hozzá kell fognia ahhoz, hogy lerombolja azokat a távolságokat, melyek az alkotmány kijelentései, a nemzetközi szerződések rendelkezései és a kisebbség élete között tátonganak. Nem teljesítjük kötelességünket magunkkal, fajtánkkal, gyermekeinkkel szemben, ha csak az ütések ellen védekezünk, de tétlenül pihentetjük ölünkbe kezünket, ha ütések nem érnek. Elérkezett végre az az idő, amikor nemcsak védekeznünk kell, de lehet alkotnunk, lehet építenünk s lerakhatjuk annak az életnek fundamentumát, melynek alaprajzát az alkotmány kijelentései s az örök emberi jogok rajzolták fel az összeomlott élet sivatagjára. Nincs elhanyagolható erő, nincs kisöpörni való érték, nincsenek eltékozolható kincseink. Eddig törődtünk — mert törődni kellett! — azzal, hogy rákerüljünk a választói listára, harcoltunk — mert harcolnunk kellett! — azért, hogy politikai szervezkedésünknek ne legyenek akadályai, panaszkodtunk — mert panaszkodnuk kelleti — ha sérelem ért, vagy rosszakarat megsebbzett,de most meg kell kezdenünk a küzdelmet a magyar élet teljességéért. Most össze kell fogni gondnak es értelemnek, invenciónak és mérsék-. leinek, fajszeretetnek és alkotó erőnek, tudásnak és lelkesedésnek, hogy kimódolja az utakat, kiválassza az eszközöket és kihasználja a lehetőségeket, melyek a kisebbségi magyar élet kiteljesedéséhez vezetnek el. Meg keli oldani azt a feladatot, hogy e kisebbségi küzdelem ne csak politikai küzdelem legyen, de kiterjedjen a kultúra széles mezejére. Ed dig minden megmozduló energia, minden fölfigyeiő érdeklődés, minden fellobbanó lelkesedés a — tika? mozga!pmb8n égett el; a kulturtörekvéseknek nem jutott semmi de a kultúra harci eszközeire sem gondoltak a politikusok. Senki nem gondolt még arra, hogy a magyarság kisebbségi küzdelmébe a vajdasági magyar Írók lebecsülhetetlen munkáját is föl lehet használni. Senki nem gondolt Kiadóhivatal: Snbotica, Alclssasdzova u!. l.íLeíbach-pa'otal Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) még arra, hogy amit itt magyar művészek alkottak és alkotnak, értékesíteni lehet a kisebbségi harcban is. Ki gondolt még arra, hogy meg kell szervezni a magyarság iskolán kívüli oktatását is? A népmüveltség terjesztésének hatalmas erőforrásait vájjon mellőzni tudja-e a magyarságnak csak tipegő politikai küzdelme. Senki sincs, aki a magyar színjátékban ne látna feibecsülhetetlenül aktiv összetartó erőt. Csak a magyarság politikai mozgalma ne látná, ne erezné meg a tennivalók nagyszerűségeit, a feladatok monumentalitását s pótolhatatlanságát a mulasztásoknak ? Bizony-bizony, mondjuk, elsekélyesedik a politikai mozgalom, ha elzárkózik azoknak a feladatoknak vállalása és teljesítése elöl, melyeket „éhe a szépnek, éhe a szónak“ éilit elébe. Mi talán csak őrzők vagyunk a strázsan, akik olykor-olykor kiáltásunkkal fölverjük csöndjét az álmos leikiismeretréik. Talon csak papegály módjára ismételgetjük el azokat a szavakat, amelyekre a kisebbségi sors megtanított. Talán nincs is kettőnél több szavunk, de amiket szünetlenül kialtunk. Az egyik szavunk: szabadság. A másik: Kuliura. Radics a monarchikus államforma mellett A király kihallgatáson fogadja a horvát parasztpárt vezérét Beogradból jelentik: Az ünnep ellenére szombaton meglehetős élénkség volt tapasztalható a belpolitikai életben. A pártklubokban nagy számban jelentek meg az egyes pártok képviselői és élénken tárgyaltak a helyzet további kialakulásáról és nagy érdeklődéssel néznek politikai körökben a király visszatérése után bekövetkező események felé. A királynak Beogradba való viszszaérkezését vasárnapra várják és ezután azonnal aktuálissá válik a Radics-párfnak . a kormányba való bevonása. D ividovics Ljuba miniszterelnök és Peirovics Nasztáz belügyminiszter referátuma alapján a király valószínűleg egy-két napon belül dönteni fog arról, hogy kinevezi-e a Radics-párti minisztereket? A belügyminiszter zagrebi tárgyalásai nagyjában tisztázták ugyan a kormány és a Radicspárt között a horvátok kormánybalépésének elvi részét, azonban még mindig függőben maradtak olyan kérdések, amelyeket a végleges döntés előtt tisztázni kell. Az erre vonatkozó tárgyalások Beogradban folynak majd le, ahova a jövő hét elején — előreláthatóan kedden — meg fognak érkezni a Radcs-pért megbízottjai is. Különösen nagy érdeklődéssel kisérik az ügy fejleményeit a radikális párt körében és arról szombaton is élénk tárgyalások folytak a radikális pártklubban. Megállapítható volt, a jelenvoit képviselők többsége nagy rokonszsnvvel látja a szerb-horvát megegyezésre irányuló törekvéseket és a párt jobboldali elemei is hangsúlyozzák, hogy ők sohasem voltak a Radios párttal való megegyezés ellen. Radios audienciája Igen nagy feltűnést keltett po litikai körökben a zagrebi Jutarnji List ama közlése, hogy Radios István rövidesen audiencián fog megjelenni a királynál. A lap szerint a kihallgatás nem Beogradban, hanem másutt fog megtörténni, a horvát miniszterek kinevezése után. A radikális pártban nagy averzióval fogadták, hogy a horvát lap *találkozásról“ ir, holott legfeljebb audienciáról lehet szó. Szombaton este az a hir térjedt el Beogradban, hogy Radios újból olyan kijelentést leli, hogy a balkáni államok még nem érettek a köztársaságra és a monarchia a legmegfelelőbb államforma számukra. A nyilatkozatról szóló hirt különösen kormánypárti körökben nagy megelégedéssel fogadták és megállapítják, hogy Radios a monarchia felé fejlődik. Miniszterek utazása Szombaton este a kormány több tagja e utazott Beogradból. Hadrsics tábornok hadügyminiszter és Korosec közoktatásügyi miniszter Kragujevácba utazott a csehszlovák emlékmű leleplezésére. Spaho pénzügy- és Bihmen szociálpolitikai miniszter \ inkovcire mentek. Pctrovics Naszíáz belügyminiszter, és Peches Dragutin építésügyi'' miniszter pedig Jagodinára utaztak, a jagodinai mezőgazdasági kiállítás megnyitására s az ottani tanítóképző intézet emlékünnepére. Kulovec földművelésügyi miniszter két nép óta Skopljében tartózkodik. A Protics-párt országos kongresszusa A független radikális-párt (Protics-párt) szombaton tartotta országos kongresszusát Beogradban az Impenal-szállodában. A konferencián dr. Arangyelovícs egyetemi tanár elnökölt; társelnökké Maiics Ljubát, dr. Mihajlovics Jócót és Szimics Rajkót választották meg. Arangyelovícs elnök megnyitó beszédében a szerb-horvát megegyezés szükségességét hangoztatta és élesen támadta a radikális-párt vezetőségét, amiért Pribicseviccsel; együtt mentek és gyilkos harcot folytattak a hordátokkal, ami nagy; ártalmára van az országnak. Megemlékezett Protics Sztoján érdemei-! ről, aki a radikális-pártban először emelte fel szavát a párt vezetőinek diktatúrája és helytelen politikája; ellen. Petrovics Nasztáz belügyminiszter szólalt fel ezután. Nagy érdeklődéssel fogadott beszédében kijelentette, hogy a független radikálisok nem akarják a radikális-pártot] megsemmisíteni, csak azt kívánják' hogy a pártot a régi tradíciók útjára vezessék vissza. Ismertette a: radikális-párt múltját, rámutatott arra, hogy a balkáni háború után a párt vezetőségében napról-napra jobban erősödött a személyi diktatúrára irányuló tendencia. A párt diktátora, Pasics, sohasem kérdezte meg sem a képviselői klubot, sem a bizottságokat, amikor sorsdöntő kérdések fölött kellett határozni. így járt el az alkotmány, meghozatalánál és akkor is, amikor választani kellett volna a horvátokkal való megegyezés, vagy a harc Laptrak mai száma 20 oldal
