Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-28 / 266. szám

Poštarina plaćeaa u gotovom Ünnepi szám — Ara 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben" lefizetve XXV. évfolyam Snbofica, VASÁRNAP, 1924 szeotember 28. 266. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—SS. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A magyar élei teljessége Ha sub specie aeternitatis akar­juk fölmérni azt a változást, amit a jugoszláviai magyarság történe­tében a magyarság politikai sza­badságának helyreállítása jelent, aligha a változás jelentőségét ab­ban látjuk, hogy a sérelmi politika a realitások politikájának ad he­lyet. Ma, amikor a törvény hatá­rain belül maga választja meg politikájának útjait és eszközeit, senki sem elégedhetik meg to­vább azzal, hogy a sérelmekre réteritjük a memorandumok flas­­tromát, vagy a sebek vérzését a panaszok pókhálóival akarjuk el­­állitani. Sérelmi politikát csak azok folytathatnak, akik jogtala­noknak, gyöngéknek, elesettek­nek, önérzetükben megtépázott­­nak, szabad embervoltuk kincsei­től megosztottaknak érzik magu­kat ; a sérelmi politika vagy a büszke tétlenség, vagy a tunya ké­nyelem, vagy az aláukoáó könyör­gés megmu/alkozása. Sérelmi po­litikát .rém folytathat sokáig az a nép, mely nem könyörü'etre apel­lál, hanem az alkotmányban neki megadott s nemzetközi szerződé­sekben részére biztosított jogok megvalósításáért küzd. Sérelmi po­litikát sokáig még akkor sem lehet folytatni, ha a sérelmi politika mu­tatott is fel eredményeket. Amikor a magyarság vissza­nyerte politikai szervezkedésének szabadságát, elérkezett annak ideje is, hogy a politikai mozgalom azokba a régiókba emelkedjék, ahol nem szolgabirói intézkedé­sek, hanem életösziönénekparancsai jelölik ki az utakat s mutatják meg a feladatokat. Amagyarság politikai szabadságának helyreálltával el­múlt a védekezés ideje és megkezdő­dik az építkezésé. A magyarság ed­dig a sarokba szoritva védekezett a támadások ellen, most azonban hozzá kell fognia ahhoz, hogy lerombolja azokat a távolságokat, melyek az alkotmány kijelentései, a nemzetközi szerződések rendel­kezései és a kisebbség élete kö­zött tátonganak. Nem teljesítjük kötelességünket magunkkal, faj­tánkkal, gyermekeinkkel szemben, ha csak az ütések ellen védeke­zünk, de tétlenül pihentetjük ölünkbe kezünket, ha ütések nem érnek. Elérkezett végre az az idő, amikor nemcsak védekeznünk kell, de lehet alkotnunk, lehet építe­nünk s lerakhatjuk annak az élet­nek fundamentumát, melynek alaprajzát az alkotmány kijelen­tései s az örök emberi jogok raj­zolták fel az összeomlott élet sivatagjára. Nincs elhanyagolható erő, nincs kisöpörni való érték, nincsenek eltékozolható kincseink. Eddig törődtünk — mert törődni kellett! — azzal, hogy rákerüljünk a vá­lasztói listára, harcoltunk — mert harcolnunk kellett! — azért, hogy politikai szervezkedésünknek ne legyenek akadályai, panaszkod­tunk — mert panaszkodnuk kelleti — ha sérelem ért, vagy rossz­­akarat megsebbzett,de most meg kell kezdenünk a küzdelmet a magyar élet teljességéért. Most össze kell fogni gondnak es ér­telemnek, invenciónak és mérsék-. leinek, fajszeretetnek és alkotó erőnek, tudásnak és lelkesedés­nek, hogy kimódolja az utakat, kiválassza az eszközöket és ki­használja a lehetőségeket, melyek a kisebbségi magyar élet kiteljese­déséhez vezetnek el. Meg keli oldani azt a feladatot, hogy e kisebbségi küzdelem ne csak poli­tikai küzdelem legyen, de kiterjed­jen a kultúra széles mezejére. Ed dig minden megmozduló energia, minden fölfigyeiő érdeklődés, min­den fellobbanó lelkesedés a — tika? mozga!pmb8n égett el; a kul­­turtörekvéseknek nem jutott semmi de a kultúra harci eszközeire sem gondoltak a politikusok. Senki nem gondolt még arra, hogy a ma­gyarság kisebbségi küzdelmébe a vajdasági magyar Írók lebecsül­­hetetlen munkáját is föl lehet használni. Senki nem gondolt Kiadóhivatal: Snbotica, Alclssasdzova u!. l.íLeíbach-pa'otal Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) még arra, hogy amit itt magyar művészek alkottak és alkotnak, értékesíteni lehet a kisebbségi harcban is. Ki gondolt még arra, hogy meg kell szervezni a ma­gyarság iskolán kívüli oktatását is? A népmüveltség terjesztésé­nek hatalmas erőforrásait vájjon mellőzni tudja-e a magyarságnak csak tipegő politikai küzdelme. Senki sincs, aki a magyar szín­játékban ne látna feibecsülhetet­­lenül aktiv összetartó erőt. Csak a magyarság politikai mozgalma ne látná, ne erezné meg a ten­nivalók nagyszerűségeit, a fel­adatok monumentalitását s pó­­tolhatatlanságát a mulasztások­nak ? Bizony-bizony, mondjuk, elsekélyesedik a politikai mozga­lom, ha elzárkózik azoknak a fel­adatoknak vállalása és teljesítése elöl, melyeket „éhe a szépnek, éhe a szónak“ éilit elébe. Mi talán csak őrzők vagyunk a strázsan, akik olykor-olykor kiáltásunkkal fölverjük csöndjét az álmos leikiismeretréik. Talon csak papegály módjára ismétel­getjük el azokat a szavakat, ame­lyekre a kisebbségi sors megta­nított. Talán nincs is kettőnél több szavunk, de amiket szünet­lenül kialtunk. Az egyik szavunk: szabadság. A másik: Kuliura. Radics a monarchikus államforma mellett A király kihallgatáson fogadja a horvát parasztpárt vezérét Beogradból jelentik: Az ünnep ellenére szombaton meglehetős élénkség volt tapasztalható a bel­politikai életben. A pártklubokban nagy számban jelentek meg az egyes pártok képviselői és élén­ken tárgyaltak a helyzet további kialakulásáról és nagy érdeklő­déssel néznek politikai körökben a király visszatérése után bekö­vetkező események felé. A királynak Beogradba való visz­­szaérkezését vasárnapra várják és ezután azonnal aktuálissá válik a Radics-párfnak . a kormányba való bevonása. D ividovics Ljuba minisz­terelnök és Peirovics Nasztáz bel­ügyminiszter referátuma alapján a király valószínűleg egy-két na­pon belül dönteni fog arról, hogy kinevezi-e a Radics-párti miniszte­reket? A belügyminiszter zagrebi tárgyalásai nagyjában tisztázták ugyan a kormány és a Radics­­párt között a horvátok kormány­­balépésének elvi részét, azonban még mindig függőben maradtak olyan kérdések, amelyeket a vég­leges döntés előtt tisztázni kell. Az erre vonatkozó tárgyalások Beogradban folynak majd le, ahova a jövő hét elején — előrelátha­tóan kedden — meg fognak ér­kezni a Radcs-pért megbízott­jai is. Különösen nagy érdeklődéssel kisérik az ügy fejleményeit a ra­dikális párt körében és arról szombaton is élénk tárgyalások folytak a radikális pártklubban. Megállapítható volt, a jelenvoit képviselők többsége nagy rokon­­szsnvvel látja a szerb-horvát megegyezésre irányuló törekvé­seket és a párt jobboldali elemei is hangsúlyozzák, hogy ők soha­sem voltak a Radios párttal való megegyezés ellen. Radios audienciája Igen nagy feltűnést keltett po litikai körökben a zagrebi Jutarnji List ama közlése, hogy Radios István rövidesen audiencián fog megjelenni a királynál. A lap sze­rint a kihallgatás nem Beograd­­ban, hanem másutt fog megtör­ténni, a horvát miniszterek kine­vezése után. A radikális pártban nagy averzióval fogadták, hogy a horvát lap *találkozásról“ ir, holott legfeljebb audienciáról le­het szó. Szombaton este az a hir tér­jedt el Beogradban, hogy Radios újból olyan kijelentést leli, hogy a balkáni államok még nem érettek a köztársaságra és a monarchia a legmegfelelőbb államforma számukra. A nyilatkozatról szóló hirt külö­nösen kormánypárti körökben nagy megelégedéssel fogadták és megállapítják, hogy Radios a monarchia felé fejlődik. Miniszterek utazása Szombaton este a kormány több tagja e utazott Beogradból. Had­­rsics tábornok hadügyminiszter és Korosec közoktatásügyi miniszter Kragujevácba utazott a csehszlo­vák emlékmű leleplezésére. Spaho pénzügy- és Bihmen szociálpoliti­kai miniszter \ inkovcire mentek. Pctrovics Naszíáz belügyminiszter, és Peches Dragutin építésügyi'' miniszter pedig Jagodinára utaz­tak, a jagodinai mezőgazdasági kiállítás megnyitására s az ottani tanítóképző intézet emlékünne­pére. Kulovec földművelésügyi mi­niszter két nép óta Skopljében tartózkodik. A Protics-párt országos kongresszusa A független radikális-párt (Pro­tics-párt) szombaton tartotta or­szágos kongresszusát Beogradban az Impenal-szállodában. A konfe­rencián dr. Arangyelovícs egyetemi tanár elnökölt; társelnökké Maiics Ljubát, dr. Mihajlovics Jócót és Szimics Rajkót választották meg. Arangyelovícs elnök megnyitó be­szédében a szerb-horvát megegye­zés szükségességét hangoztatta és élesen támadta a radikális-párt ve­zetőségét, amiért Pribicseviccsel; együtt mentek és gyilkos harcot folytattak a hordátokkal, ami nagy; ártalmára van az országnak. Meg­emlékezett Protics Sztoján érdemei-! ről, aki a radikális-pártban először emelte fel szavát a párt vezetőinek diktatúrája és helytelen politikája; ellen. Petrovics Nasztáz belügyminisz­ter szólalt fel ezután. Nagy érdek­lődéssel fogadott beszédében kije­lentette, hogy a független radikáli­sok nem akarják a radikális-pártot] megsemmisíteni, csak azt kívánják' hogy a pártot a régi tradíciók útjá­ra vezessék vissza. Ismertette a: radikális-párt múltját, rámutatott arra, hogy a balkáni háború után a párt vezetőségében napról-napra jobban erősödött a személyi dikta­túrára irányuló tendencia. A párt diktátora, Pasics, sohasem kérdez­te meg sem a képviselői klubot, sem a bizottságokat, amikor sors­döntő kérdések fölött kellett hatá­rozni. így járt el az alkotmány, meghozatalánál és akkor is, amikor választani kellett volna a horvátok­kal való megegyezés, vagy a harc Laptrak mai száma 20 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents