Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-25 / 263. szám

1924 szeptember 25 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal hály, Kovacsics Arthur, fíimmer György soroksári sváblegények mind tagadtak, hogy részök lett volna a merényletben és azt mon­dották, hogy csak megnézték a tün­tetést. Közülük csak az egyik vall­ja, hogy Heffner felszólította őket, vigyenek botokat magukkal a szín­házba a zsidók megverése céljából. A bíróság több tanú kihallgatása és a perbeszédek elhangzusa után, meghozta az Ítéletet, amely szerint magánosok elleni erőszak kísérlete cirnén Heffner Gyulát 6 heti fegy­házra, a többi vádlottat pedig 8 na­pi fogháztól egy hónapig terjedő fogházra ítélte. Adorján Gézát és Márffy Józsefet a bíróság felmen­tette. PUCERAJ (30 Herbert Spencer meghall Nem is tudtam, hogy beteg volt Az ember ne olvasson újságot. Jó hirt úgyse talál benne, csak rosszat. Arrói soha nem számolt be még egy lap se, hogy például »ma egy világhírű filozófus született.« Az ilyesmit elhall­gatják. Pedig ez örvendetes esemény lenne. Ha ellenben meghal egy világ­hírű filozófus, azt kéjjel szellőztetik. Különösen ilyenkor ősszel, amikor a vi­lághírű filozófusok úgy hullanak, mint a legyek. Pár napja is -- ezt olvasom ma kedvenc újságomban -- Herbert Spencer, a szintetikus bölcselet meg­alapítója mondott érzékeny búcsút a földi létnek. Lcjbzsornálom a következőket írja erről: Londoni lapok hozzák hírét Spen­zer Herbert halálának, aki Oxíordban 78 éves korában meghalt. Szinte cso­dálkozva kérdezzük, hát még élt a nagy bölcsész? Mert már régóta hall­gat róla a világsajtó. Neve történel­mi jelentőségű lett és az újabb kor­ban már nem igen váltott ki nagyobb hatást. Ritkán élte túl úgy önmagái egy korszakalkotó egyéniség, mint ö. Mégis — bár kissé különösen hangzik ép ebben rejlik történelmi jelentő­sége, mert ö oly mérvben volt korá­nak képviselője, hogy vele együtt le kellett tűnnie a szemhatárról. Herbert Spencer nekrológja a szó­­baníorgó újságban nem fejeződik be a szcmhatárnál, hanem vizűm és útlevél nélkül átlépve azt, a spenceri filozófia méltatásának ingoványos mezejére té­ved. Ne kövessük ide, mert a körmön­font definíciókba úgy bele találunk bo­nyolódni, hogy hat ökör se húz ki ben­nünket onnan. Hát még egy olyan cikk­író, aki papírra vetette ezt a monda­tot: »ez a világfelíogás, amelyet inkább nevezhetnénk világnézetnek, hogy a klasszikus német filozófiát le ne szól­juk, abból áll------« Bocsánatot kérek, amiért elhallgatom, hogy miből áll és hogy nem idézem tovább ezt az újság­írót (akit inkább nevezhetnénk zsurna­lisztának, hogy a klasszikus német hír­lapirodalmat le ne szóljuk,) de addig nem folytathatom megállapításainak idé­zését, amíg meg nem magyarázza ne­kem: mi különség van világfelfogás és világnézet között, továbbá, hogy miért kell a speiiccr.i világfelfogást inkább vi­lágnézetnek nevezni, valamint azt, hogy ez miért leszólása a klasszikus német filozófiának? Addig is, amig e rejtélyek megoldód­nak, vegyük szeinügyre alaposabban magát a gyászhirt. Mindenekelőtt áll­junk meg annál, hogy »londoni lapok hozzák hírét___« Magam is olvasgatom a londoni laopkat, de azokban egy szó nem sok, annyi sem állt Herbert Spen­cer haláláról. Ellenben az egyik novi­­szadi lap csakugyan elparentálta né­hány napja a nagy angol filozófust. Mi következik ebből? Vagy az, hogy No­­visadot újabban Londonnak nevezik, rélt a Times-szel és legújabban a Them­se partján jelenik meg. De gyerünk to­vább. »78 éves korában meghalt,« — hja a nekrológ. Itt már egy kis baj van. Spencer valamennyi lexikon egybehang­zó tanúbizonysága szerint 1820-ban szü­letett, ha tehát most halt volna meg, akkor éppen 104 éves korában zárta volna le szemét a könyörtelen halál. Azonban a funeráternak tökéletesén igaza van, amikor igy folytatja: »szinte csodálkozva kérdezzük, hát még élt a nagy bölcsész?« Ha van valami, amit csodálkozva lehet kérdezni, akkor ez az. Herbert Spencer ugyanis valóban nem élt már 1904 óta. S igy, amikor meghalt, akkor sem hetvennyolc éves, hanem nyolcvanegy. Ezért nem lehet túlságosan csodálkozni azon, hogy »rég­óta hallgat róla a világsajtó.« A világ­­saiiónuk megvan az a rossz szokása, hogy hallgat a busz esztendő előtt el­hunyt nagyságokról. Meghót, hát meg­­hót, — ez a világsajtó talán nem éppen kegyeletcs, de a maga szempontjából azért érthető álláspontja. Napoleon is meghót és Mózes is meghót, de azért a világsajtó nem látja szükségesnek újból feleleveníteni minduntalan ezt a tényt és a hullákat. Talán azért nem, mert sem Napóleonról, sem Mózesról nem lehet elmondani azt, amit a nek­rológ Írója Spencerröl állít: »Ritkán élte túl úgy önmagát egy korszakalkotó egyéniség, mint ö.« Csakugyan. Spen­cer teljes húsz évvel élte túl önmagát. 1904-ben meghalt, de ezt szerencsésen túlélte és 1924-ben megint meghalt. Közben meg is fiatalodott hat évvel, nyolcvannégyről hetvennyolcra. Áz ilyesmi valóban ritka, de akár meny­nyire is ritka, mégsem lehet Herbert Spencerröl azt leírni, hogy »bár kissé különösen hangzik, épp ebben rejlik tör­ténelmi jelentősége.« Nem, egyáltalán nem. Spencer történelmi jelentősége nem abban rejlik, hogy túlélte magát busz évvel és másodszor is meghalt kedvenc lapom hasábjain, amely dióst őt is besorozta az »Akik kétszer hal­nak meg«-rovatba. dió. A jövő évre halasztják a tanítók államvizsgáját Raics Balázs interveniál a közoktatásügyi miniszternél A nemzetiségi tanítók közül tud­valévőén sokan még nem tették le az úgynevezett államvizsgát, pár százan pedig az eddig megtartott vizsgákon megbuktak. A közokta­tásügyi minisztérium az államvizs­gát nem tett tanítók részére most ok­tóberben tűzte ki az újabb vizsga­napokat. amiről az inspektorok utján már értesítették is az érdekelt nem­zetiségi tanítókat, akik a rendelet értelmében csoportokban vizsgáztak volna. Egyes nemzetiségi tanítók, akik nem készülhettek el az államvizsgá­ra. kérvényt intéztek Korosec köz­­oktatásügyi miniszterhez, engedje meg nekik, hogy az államvizsgát a jövő évben tehessék le. A közokta­tásügyi miniszter a hozzáfordult ta­nítók kérését teljesítette és elrendel­te. hogy 1925. év őszén tegyenek ál­lamvizsgát. A szuboticai tanitók, akiknek többsége az ellentétes ren­deleiek következtében szintén nem kerülhetett el a vizsgára. Raics Ba­lázs képviselőt kérték fel. hogy in­tervencióval részükre is eszközöljön ki halasztást a közoktatásügyi mi­niszternél. Raics Balázs képviselő ez ügyben a legközelebbi napokban leutazik Beogradba és felkeresi Kö­röséé közoktatásügyi minisztert, aki Halállal fenyegették meg a suhoiica: pénzügyőrség főnökét Nyomozás a névtelen levéliró után Rejtélyes ügyben indított nyomo­zást a szuboticai rendőrség. Vujato­­vics Sztévó pénzügyőri szemlész, a szuboticai pénzügyőrség vezetője kedden délelőtt megjelent a rendőr­ségen, ahol felmutatott egy levelet, amelyben a levéliró halállal fenye­geti őt meg. A szláv nyelven irt le­vél. amelyet Szuboticán adtak postá­ra. tele van reprodukálhatatlan sza­vakkal és többek között a követke­zőket tartalmazza: ... ha nyolc napon belül nem mondsz le állásodról és nem távozol el Szuboticáról. a halál fia vagy. Sem éjjel, sem nappal nem lehetsz biztonságban, mert kíméletlenül meg fogunk ölni. Annak a bizottságnak az elnöke, amely a te meg­gyilkolásodra alakult. A levélről a szakértői vizsgálati al­kalmával megállapították, hogy az férfi elváltoztatott Írása. Vujatovics kijelentette, hogy tudomása szerint senkinek sem állhat érdekében távo­zása és nem tartja lehetetlennek, hogy a levél csupán rossz tréfa. A rendőrség nyomozást indított a titokzatos levéliró feketekéz felku­tatására. Letartóztatott álrendőrkapitány Megverte a barátnője férjét Csokics Bogdán szuboticai városi tiszt­viselő sűrűn meg szokta látogatni Panics, István szuboticai vendéglős válófélben lévő feleségét. Szerdán este szintén nála tartózkodott. Panics, aki már régebben megindította a válópert felesége ellen és azóta külön is lakik, szerdán este felke­reste feleségét, hogy a közös tulajdonuk elosztásáról tárgyaljon vele. Amikor he­ment felesége lakására., az olt tartózkodó Csökics rátámádt, amiért a saját felesé­gét fölkereste. Panics válasz helyett kér­dőre vonta a városi tisztviselőt, aki a korcsmáros kérdésére kijelentette, hogy ö rendőrkapitány, az állami rendőrség fő­nöke és ezzel törkön ragadta Pánicsot s ütlegelni kezdte. Csokicsnak Panics fele­sége is segédkezett és miután összeverték áldozatukat, kidobták az uccára. Panics a történtek után nyomban fel­kereste Vukics Ferenc rendőrfőkapitányt, aki meglepődve értesült a történtekről és azonnal detektiveket küldött ki Pánicsné lakására, hogy Csokiesot állítsák elő. A detektívek a főkapitány utasítására be­szállították az ál-rendőrkapitányt a rend­őrségre, ahol letartóztatták. Hét év előtti gyilkosság tettesét fogta e! a tornyosi csendőrség; Sentáról jelentik : Még- a háború alatt történt gyilkosság tettesét tartóztatta le kedden a tornyosi csendőrség. 1917. év szeptemberében szülei láto­gatására haza jött Sentára Keczeli Mé­száros József szabadságolt katona, Ke­czeli M. János béres fia. Szüleinek, a kik Rudics Ignác sentai földbirtokos tanyáján voltak alkalmazva, többszöri lopás miatt, Rudicsék felmondtak Pó­lyák Gábor gazdatiszt utján. Keczeliék emiatt haragudtak Pólyákra. Az egyik nap, amikor Pólyák kilépett az istálló­ból, a lesben álló Keczeli M. József egy súlyos vasdarabbal fejbevágta a gazdatisztet, aki eszméletlenül rogyott össze és két hónap múlva belehalt sé­rüléseibe. A tornyosi csendőrség Ke­­czelit átadta ezredparancsnokságának, a mely a gyilkost kiküldte a frontra. Azóta semmi hir sem jött felőle és azt hitték, hogy elesett a harctéren. Ezelőtt pár nappal Keczeli M. Ferenc ismét feltűnt Tornyoson. Többen fel­ismerték és feljelentették a csendó'rsé­­gen, amely Keczelit letartóztatta és bekísérte a szentai rendőrségre. A kihallgatások során Keczeli azzal védekezett, hogy a gyilkosság napján Pólyák inzultálta az édesapját és 5 édesapja védelmében követte el a gyil­kosságot. A vizsgálat megejtése után Besliíy bűnügyi rendőrkapitány szerdán átadta Keczelit a szuboticai ügyész­ségnek. Karaacsiafe a jegyzőjük ellen Bosnyák Antal képviselőt kérik fel közbenjárásra Karancsról jelentik: A sokat zak­latott baranyai község, amely csak nagynehezen tudott megszabadulni az erőszakoskodó izbeglica elöljá­róságtól, újabban a jegyzőjével, Si­­kopária Bogdánnal került konflik­tusba. A község lakói panaszolják, hogy jegyzőjük az utóbbi hónapok­ban eddigi eldsapott elődeinek pél­dáját követi és hasáskodik. Sikopária jegyző a panaszok sze­rint gorombáskodik a felekkel és a beadványokat, amelyeket köteles volna továbbítani kénye-kedve sze­rint heverted. Azt a körülményt, hogy Karancsnak már évek óta nincs költségvetése, szintén a jegy­zőnek tulajdonítják, akiről azt állít­ják, hogy nem tűr meg szakembert maga meilett. Bessenyei Ferenc al­jegyző fizetését a jegyző — pana­szolják a karancsiak — sokáig visz­­szatartotta és munkájában minden uton-módon akadályozta. Ä karancsiak elhatároz iák, hogy a jegyző önkényeskedése dien Bos­­nyak Antal képvieslőhöz fordulnak orvoslásért és kérni fogják a bara­nyai közigazgatási állapotok iránt érdeklődő képviselő intervencióját a hatalmaskodó jegyző kicserélésére. HÍREK • fii® — Á királyi pár meglátogatja a pápát és az olasz királyt. A római Sereno diplomáciai forrás­ból eredő jelentése szerint Sándor király és Mária királyné olaszor­szági útja dolgában a tárgyalá­sok befejezésükhöz közelednek. A királyi pár október utolsó nap­jaiban látogat el Olaszországba és négy napig lesz az olasz ki­rály vendége. Meg fogják láto­gatni a pápát is. A királyi párt valószínűleg a külügyminiszter is elkíséri. — Meghívó. Az Országos Ma­gyar Párt szuboticai szervezete szeptember 27-én este 7 órakor a Vass Ádám-féle vendéglő helyi­ségében értekezletet tart, melyre kérjük, hogy a tagok megjelenni szíveskedjenek. Az elnökség — Starakanizsa uj polgármes­tere. Síarakanizsáró! jelentik: E hó 23-án, kedden érkezett meg Stara­­kanizsára az a belügyminiszteri ukáz, amely Panics Antal polgármestert fölmenti, állásától és helyébe Lepedát Milivojt, Starakanizsa főkapitányát ne­vezi ki polgármesterré. — A sombori magyar gimná­zium megnyitása. A szombori fő­gimnázium magyar szakaszára a beiratkozások szeptember 25., 26 és 27. napján történnek- A gim­názium igazgatósága felhívja a beiratkozni kívánókat, hogy a be­iratkozásnál személyesen jelent­kezzenek és hozzák magukkal : 1. A legutolsó évi bizonyítványt. 2. Keresztlevelet (születési anya­könyvi kivonatot)- 3. Egészség­vágy az, hogy ez a lap redakciót cse­valósziniileg a szuboticai tanitók rését Js ^teljesíteni fogja. ké-

Next

/
Thumbnails
Contents