Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-25 / 263. szám
Egyiptom szabad 'kezet követel Angliától Zagiul basa Londonban Londonból jelentik: Zagiul pasa egyiptomi miniszterelnök kedden este Párisból jövet megérkezett, hogy Ramsay Macdonald miniszterelnökkel találkozzék. Hivatalos részről azzal magyarázzák a találkozást, hogy teljesen magánjellegű lesz és célja az. hogy egyengesse az útját a függőben levő vitás kérdések megoldásának. Ramsay Macdonald miniszterelnök meg akarja beszélni Zagiul pasával azokat az irányelveket. amelyek szerint ezentúl minden fölmerülő kérdést Anglia és Egyiptom között kölcsönös megegyezéssel és békésen lehessen elsitanj. de nem titkolják, hogy az ellentétek már most is kiegyenlithetetleneknek látszanak. Nem kevesebbet követel Zagiul pasa. mint azt. hogy az egyiptomi kormánynak külpolitikai téren egészen szabad keze legyen, az angol csapatok vonuljanak ki és necsuk Szudán, hanem a Szuez-csatorna fölött is az egyiptomi kormány rendelkezzék. Ezzel szemben az angol álláspont az, hogy a csapatokat nem vonhatja ki Egyiptomból a Szuez-csatorna közelsége miatt és hogy a brit kormánynak Szudán közigazgatásában részt kell vennie, ami pedig az egyiptomi kormány cselekvési szabadságát illeti külpolitikai téren, azt azért nem helyeselheti, mivel megtörténhetnék. hegy akkor Egyiptomot valamely más hatalom valamilyen ürügy alatt megszállhatná és Ingázhatná. 1924 szeptember 25. Németország felvételét kéri a Népszövetségbe Franciaország nem ellenzi a felvételt Berlinből jelentik: A birodalmi kormány keddi tanácskozásán egyhangúlag amellett döntött, hogy Németország kérni fogja a Népszövetségbe való fölvételét. Stresemann birodalmi külügyminisztert erre a lépésre a D’Abernoon angol nagykövettel . való tanácskozás bírta rá, nagy befolyással volt továbbá a határozatra az a tárgyalás, melyet Fridtjof Nc-nsen Marx birodalmi kancellárral folytatott. Fridtjof Nansen kijelentette, hogy az összes hatalmak. Franciaországot is beleértve, azt kívánjak, hogy Németországnak a Népszövetségbe való fölvétele céljából decemberben, vagy januárban külön ülésezés legyen. A birodalmi kormány ebből azt látta, hogy nem térhet ki e kérdés elől s ez vezetett a mostani határozatra. Eriől az ülésről hivatalos kommünikét is adtak ki. amely szerint a kormánynak erre a lépésére az adott okot, hogy a Népszövetség mihamarabb tárgyalni fog igen fontos kérdéseket. köztük a döntőbíróság kérdését. a Saar-vidéki viszonyokat, a leszerelés kérdéséi és ezzel kapcsolatban a katonai ellenőrzés kérdését. Mind e fontos kérdéseknek s általában a békés együttműködés nagy kérdéseinek megoldásában Németországnak is közre kell működnie. Genfi jelentés szerint a német birodalmi kormány határozatáról szóló kommüniké a népszövetségi delegációk körében óriási feltűnést keltett. A delegátusok meg vannak elégedve a határozattal és a róla szóló kommünikével. Kedvezőnek mondják azt, hogy a kommüniké legelső helyen Németországnak a belépésre való készségét hangsúlyozza, továbbá. hogy hiányzanak a német részről több izben elhangzott panaszok a Népszövetség ellen. Paül-Boncour és Jonvcnel francia delegátusok kijeBACSMEGYEl NAPLÓ lentették, hogy Franciaország delegációja nem emel kifogást az ellen, hogy Németországot a Népszövetségbe fölvegyék s teljesen érti. hogy Németország nagyhatalomként akarja magát kezeltetni. A francia delegátusok tehát nem fognak az ellen sem kifogást emelni, hogy Németországnak a népszövetségi tanácsban a állandó helyet biztosítsanak. Pénteken lesz Ítélethirdetés r 1® fl «e «• 1 a csongrádi bunporben A bomfjamerénylők vizsgálóbírójának vallomása Szolnokról jelentik: A csongrádi bombamerénylet szerdai főtárgyalásán Zombory Jánost, a szegedi törvényszék tanácselnökét hallgattákki tanúként, aki a bombamerénylet ügyének szegedi vizsgálóbirája volt. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy Piroska Jánost kihallgatása után csakugyan kidobta-e szobájából és gazembernek nevezte, Zombory elmondja, hogy Piroska kihallgatása közben olyan szemtelenül viselkedett. hogy kénytelen volt rendreutasitani. Erre Piroska megfenyegette a vizsgálóbírót, mire ő felugrott asztalától és kitolta a szobából. Elmondja ezután Zombory vizsgálóbiró, hogy sem ő. sem Dömötör egyetemi tanár, aki Bölönyit megvizsgálta, nem talált rajta sérüléseket. Az elnök kérdésére, hogy a vizsgálóbiró előtt megfenyegették-e a vádlottakat, kijelenti Zombory, hogy úgy Sinkó, mint Bölönyi. Fülöp és Sági Rókus önként tettek beismerő vallomást, Piroska György eleinte tagadott, de hamarosan ő is. elmondott mindent, sőt azt is megmondotta, hogy hol rejtegetik, a tpjásgránátot. Csak Piroska János tagadott. Lehetetlennek tartja, hogy, a vádlottal^ ne tudtájk volna, hogy a vizsgálóbiró előtt állnak, mert. hisz hivatala ajtaján is fel van ez tüntetve. A vádlottak két hónapig fenntartották töredelmes vallomásukat, csak azután jelentettek’ he alibi tanukat. Ezután a vádlottakat szembesítik a vizsgálóbíróval és ezek fenntartják, hogy megfenyegette őket és durván bánt vefük, amit Zombory határozottan tagad. A bíróság megesketi vallomására a vizsgálóbírót. A következő tanú dr. Zombory Jenő, a szegedi ügyészség elnöke Ugyanúgy vall, mint a vizsgálóbiró és kijelenti, hogy a vádlottakon nem voltak sérülések. Arra a kérdésre, hogy miért öltöztették a vádlottakat rabruhába, azt feleli, hogy erre azért volt szükség, mert a rendőségi fogdában megtetvesedett ruhájukat fertőtleníteni kellett. Fülöp Andor vádlott erre a következő mf'^iegyzést teszi-: — Ugyanakkor, amikor engem beszállították a fogházba, egy zsidó bankár és ew rabbi is volt ott. Vájjon ezeknek a ruháit miért nem vették el? — A maguké bizonyosan tetves volt, a rabbié pedig nem, — szól rá az elnök. Skultéty Jp"5 törvényszéki irodakezelő,' aki Zombory vizsgálóbiró jegyzőkönyvvezetője volt, tagadja, hqgy ő a vádlottak megkinzásárói • beszélt volna a feleségének. Sem ő, sem Csonka István szegedi fogházőr nem látott a vádlottakon sérüléseket. i A csütörtöki tárgyaláson . a per- I beszédekre került a sor és az Ítéletet a csongrádi bombamerénylők bünpörében pénteken délelőtt hirdetik ki. IA Vajdasági Néppárt megkezdte működését Rales Balázs áll az uj párt élén A vajdasági politikai köröket egyre élénkebben érdekli minden, a mi a Vajdasági Néppárt körül történik. A Vajdasági Néppárt megalakulásának legelső híre már sok vitára adott alkalmat a bunyevac-sokác-párton belül. Éppen a megalakulásával felidézett elégedetlenségnek hatása alatt el is hallgatott az uj párt, úgy, hogy mindeddig még azt sem lehetett megállapítani, hogy ki áll a Vajdasági Néppárt élén és hivatalosan megalakulí-c már az uj párt. Mint most megbízható helyről ér-“ tesülünk, a Vajdasági Néppárt ép a bunyevác-sokác-párt egy részéből már megalakult és már intenzív működést is fejt ki. A párt most kezdi kiépíteni vidéki szervezeteit és erős propagandát kezdett. A Vajdasági Néppárt élén a közhit szerint RaLs Balázs bunyevác képviselő áll. aki régi hive ennek az uj pártaiakitásnak. A párt vezetésének vállalása különösen azért bir nagy fontossággal, mert Raics képviselőnek igen nagy tábora van a bunyevácok között. Kérdést intéztünk ezekre vonatkozólag Raics Balázs képviselőhöz, aki a következő választ adta: — A Vajdasági Néppárt már erőlteti esen dolgozik. Téves az a fell tevés, hogy én állok a párt élén, azonban, ha a Vajdasági Néppárt Ihozzám fordul, mindenkor szívesen állok rendelkezésére, mert rokonszenvezek az uj párttal és életképesnek tartom. Beavatott körökben ezzel szemben úgy. tudják, hogy Raics képviselő egyelőre csak azért nem áll még nyíltan a Vajdasági Néppárt élére, mert nem akarja a bmyevácsokác-partot az esetleges szakadás veszélyének kitenni és ezért a nyílt állásfoglalással vár addig, amig erre jobban megérik a helyzet. Valójában azonban már ma is ő intézi a Vajdasági Népárt ügyeit és irányítja azt a propagandát, amely a Vajdaságban már megindult. Az uj párt a bunyevácokon .kívül elsősorban a nemzetiségek között kezd agitációt, mert arra számit, hogy a magyarok és németek közül sokan fognak csatlakozni a Vajdasági Néppárthoz, amelynek magvát a bunyevácok, Baranyában pedig a sokácok alkotják. A pártszervezkedésnek egyelőre még csak az előkészítő munkálatai folynak, de nemsokára sor kerül az egyes vidéki pártvezetőségek megalakítására is, amelyeket mindenüt úgy akarnak megválasztani, how abban egy-két tekintélyes magyar és német vezető is helyet foglaljon Hogy ez sikerülni fog-e, az még kérdéses, tény azonban, hogy vidéken sok helyen a papok hefolyása érvényesül a párt érdekében. A Vajdasági Néppárt magába szeretné olvasztani a bunyevác-sokácpártot, ha azonban ez a törekvés nem járna eredménnyel, úgy a bunyeváeokkal egyetértésben kivár működni. Ennek a tervnek sikere azonban na-—m bizonytalan, mer! az uj pártalakulást ellenző bunyevácok, valószínűleg offenzív álláspontot fognak elfoglalni a Vajdaság: Néppárttal szemben. 3. oldaL Merénylet Rakovszky népbiztos ellen Egy macedón meg- akarta gyilkolni Badenbau Bécsből jelentik: Rakovszky Keresztély orosz népbiztos. ellen, aki tudvalevőleg bolgár eredetű, gyilkos merényletet kíséreltek meg Badenben, ahol hosszabb idő óta üdülés céljából tartózkodik. A merénylő valószínűleg macedón emisszárius volt. A jelentések szerint a badeni Esplanade szálloda portásánál egy férfi tudakozódott, hol találhatná az orosz népbiztost? Az idegent gyanúsnak: látta a portás, de ugyanakkor jött le a lépcsőkön az előcsarnokba Rakovszky. A portás intett neki. hogy, ne közeledjék, abban a pillanatban azonban már az idegen is észrevette őt és neki ugrott. A portás rávetette magát és elrántotta Rakovszky mellől. mire a merénylő elmenekült. Valószínű, hogy összeesküvést forralnak Rakovszky ellen a macedón forradalmi szervezetek. ami abból is kitűnik, hogy néhány nap előtt szófiai újságok azt a hirt közölték, hogy Rakovszkyt. mikor Parisból Bécsbe utazott, a gyorsvonat fülkéjében meggyilkolták. Ebből csak annyi volt igaz. hogy a szovjetdelegátus Párisból Bécsbe uíaztában a vonaton gyanús bolgárokat pillantott meg. akik igyekeztek közelébe férkőzni, ezért történt aztán, hogy a szovjetdelegátus korábban utazott el Bécsből Londonba, mint tervezte. Badenben hasztalan nyomozzák a merénylőt. Megnehezítik a magyar faniiéképzést Magyar közápiskalákfeói nem vesz fel növendéket a tsniíéképzö A magyarnyelvű iskolai oktatás komoly problémája az a kérdés, hogy biztosítható-e elegendő számú magyar elemi iskolai tanító kiképzése. Jugoszláviában, sajnos, nincs magyar tanitóképzöintézet. a fennálló állami tanitóképzőintézetek pedig a jelek szerint már most igyekeznek akadályokat gördítem az elé. hogy magyarok a tanítói pályára léphessenek. Ez a veszedelem annál nagyobb, mert legutóbb egy konkrét esetben a közoktatásügyi minisztérium is olyan határozatot hozott, amely lehetetlenné teszi, hogy azok a tanulók, akik a középiskola alsó osztályait magyar tagozaton végezték. a íanitóképzőintézétbe juthassanak. Sz. Mária bánáti, jázovai leányt, aki Szentán végezte a magyar gimnázium négy alsó osztályát, a szuboticai tanitóképzöintézet a felvételre való jelentkezéskor visszautasította. mert a magyar középiskolában nem tanult német és francia nyelvet. A leány az elutasítás és indokolása ellen felebbezett a közoktatásügyi minisztériumhoz, amely határozatában jóváhagyta a tanitóképzőintézet visszautasitó döntését. A minisztériumnak ez az elvi döntésnek tekinthető határozata azért meglepő, mert a magyar középiskolák tantervét, amely szerint a német és francia nyelvek helyett szerb nyelvet tanítanak, maga a minisztérium hagyta .jóvá. Nehezen hihető, hogy a tanterv összeállítása azzal a célzattal történt, hogy az alkalmas legyen a magyar tanítóképzés meggátiására. De a gyakorlatban ez a körülmény éppen annyira a magyar tanítóképzés ellen irányul, mint az intézeteknek az a követelése, hogy a magyar jelentkezőknek külön felvételi vizsgát kell tenniök a nemzeti tantárgyakból. holott errevonatkozóan nincs is törvény vagy rendelet. '
