Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-01 / 239. szám

1924 szeptember 1 BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Felszentelték az alekszandrovói szentkutat. Húszezer hivő zarándokolt vasárnap az u] bucsajáróheiyre. Szubotica és környékének katlio­­likus hívői részére uj bucsujáróhe­­lyet szentelt fel vasárnap az egyház. A »Bácsmegyei Napló« már megír­ta. hogy a környék katholikus la­kossága évek óta zarándokol az alexandrovoi csodakuthoz. amely­nek vize a hívők szerint meggyó­gyítja a betegeket. A sándori cso­­dakutat eddig az egyház nem szen­telte fel és ezért legutóbb már azzal a tervvel foglalkoztak egyházi kö­rökben. hogy betiltják a sándori csodakuthoz való zarándoklást. Miután azonban az egyházi hatósá­gok maguk is belátták, hogy a hí­vőkbe már mélyen belegyökerese­dett a csodakutban való hit. az egy­ház arra az álláspontra helyezke­dett. hogy nem korlátozza a híve­ket abban, hogy hol adjanak kifeje­zést vallásos meggyőződésüknek és ezért elhatározták, hogy felszentelik a sándori csodakutat. A felavatás vasárnap történt meg. Már a kora reggeli órákban megin­dultak a katholikus hívők tömegei úgy Szuboticáról. mint a szállások­ról, hogy a szentkút felavatásához zarándokoljanak. A felszentelés im­pozáns keretek között ment végbe. A bucsusok gyalog és kocsikon tem­plomi lobogók alatt tömegesen vo­nultak Sándorba és mintegy nyolc­­száz kocsi táborozott Sándor hatá­rában. A gyalog és kocsin érkezett zarándokok száma húszezer főre rúgott. Délelőtt tiz órakor szentelte fel a csodakutat Raics Balázs rókusi plé­bános. miután Alexandrovo a rókusi plébániához tartozik. Raics Balázs szentmisét mutatott be. majd három nyelven: bunyevácul, magyarul és németül szentbeszédet mondott. A hivők a késő délutáni órákban is nagyszámmal zarándokoltak még az újonnan felszentelt bucsujáró­­helyre. Lövetett-e ját megsértette. Kérte az igazság­ügyminisztert, hogy szüntesse meg az eljárást. Pesthy Pál1 igazságügyminiszter aztj válaszolta Rupertnek, hogy pertörlést csak abban az esetben le­het kieszközölni, ha ahhoz a sértett József főherceg is hozzájárulnia. Azt ajánlotta a képviselőnek, lépjen érintkezésbe a főherceggel. Rupert azonban úgy nyilatkozott, hogy ö mint a Kossuth-párt elnöke, nem mehet audienciára a királyi herceg­hez. Hosszas tanácskozás után úgy oldották meg a kérdést, hogy a fő­herceg látogatóba hívja magához a képviselőt. A meghívás meg is történt s Jó­zsef főherceg a következő kijelen­tést tette Rupertnek: — Őszintén megvallom, hogy ne­kem nagyon fájt, amikor ezt a pletykát hallottam, mert sohasem tételeztem volna fel, hogy akadjon magyar ember, aki elhiszi rólam, hogy én a katonáimra lövettem. De ettől el is tekintve, hogy tehettem volna én ilyesmit, mikor a fronton Boroevich tábornok volt a parancs­nok és én csak alárendeltje voltam. A főherceg egyébként hozzájárult ahhoz, hogy az elitéit földbirtokos ügyében pertörlési eljárás induljon meg. Nagyatádi forradalommá! fenyeget A magyar földmivelésügyi miniszter vasárnapi beszámolója Budapestről jelentik: Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter vasárnap résztvétt a hősök emlékművének leleplezésén Nagy­atádon. Az ünnepélyre lekisérte Nagyatádit több egységespárti kép­viselő is. Politikai körökben nagy várakozás előzte meg a földműve­lésügyi miniszter beszédét, tekin­tettel a legutóbbi napok eseményei­re, amelyeket az Eskütt-ügy kavart fel. Akik meglepő kijelentéseket vártak Nagyatáditól, azok nem csa­lódtak, mert a magyar földmivelés­ügyi miniszter az emlékünnepélyt követő banketten olyan beszédet mondott, mintha újból októbrista el­veket vallana. Akik azonban ismerik Nagyatádit, jól tudják, hogy a for­radalmi fenyegetéseket nem lehet komolyan venni, mert a magyar kis­gazdapárt vezére csak az Eskiitt­­ügy főtárgyalásán történtekre akar­ta ilyen módon megadni a választ. Beszédében részletesen foglalko­zott Nagyatádi Szabó István a kis­gazdapárt politikai szereplésével. A párt nem folytat osztálypolitikát — mondotta és figyelmezteti a társa­dalmat, hogy a kisgazdapárt min­dent megtett a läilönbözö osztályok együttműködése érdekében. Vannak, akik meg akarják bontani az össze­tartást és ezért ha a párt látni fogja, hogy az ország érdekeit nem tudja szolgálni az eddigi utón. akkor más utón fog haladni a kitűzött cél felé. Foglalkozott ezután Nagyatádi a földreform kérdésével amelynek elsősorban az a hivatása, hogy föld­höz juttassa a háborúban áldozatot hozott földnéíkülieket. Ezt a kérdést mielőbb közmegelégedésre kell ren­­dézni — mondotta — mert ha ez nem történik meg sürgősen, akkor a földreform esetleg más módon ke­rülhet megoldásra, ami sokaknak nem lenne kívánatos. Azokat, akik sokalják, hogy jelenleg egy kisgaz­­daminiszter van. figyelmezteti arra, hogy olyan kormány is jöhet, amely­ben csak munkások foglalnak he­lyet. Utalt az európai helyzetre és hangoztatta, hogy az igazság az ő oldalukon van. Az Eskütt-ügyre nem tért ki Nagy­atádi. azonban az utána felszólaló Berki Gyula egységespárti képvi­selő rámutatott arra, hogy az utóbbi napok meg akarták bontani az egy­ségespártot. ők azonban megjelené­sükkel dokumentálják, hogy vala­mennyien Nagyatádi Szabó István mögött állnak és teljes bizalommal vannak iránta. Hasonló értelemben beszélt Schandl József földművelés­ügyi államtitkár is. aki hangsúlyoz­ta, hogy Bethlen és Nagyatádi kö­zött nem lehet szó semmiféle nézet­­eltérésről. Madics a kisantant ellen A Isorvát parasztvezér pacifista beszéde a borvát képviselek vasárnapi ülésén József főherceg a magyar katonákra ? Pertörlés a megvádolt főherceg hozzájárulásával Budapestről jelentik: Kufiler Vil­mos mezőörsi földbirtokos még az októberi forradalom, idején egy tár­saságban a piavei tragikus csata megrendítő részleteiről beszélgetett és azt mondta el, hogy a fronton az volt a hir, hogy József főherceg ma­gyar katonákra lövetett volna. Körülbelül 1922 őszén a földbirto­kos idézést kapott a budapesti bün­tetőtörvényszék vizsgálóbírójához, ahol tudomására adták, hogy felje­lentés alapján perbefogták a királyi ház egyik tagjának megsértése cí­mén. A vizsgálatot lefolytatták, az ügyész vádiratot is adott és a bíró­ság Kufílert hat havi fogházra ítélte. Felebbezés folytán a törvényszék ítélete a felsőbb bírósághoz került, azonban Kuffler nem várta be ügye eldőltél, hanem elhagyta az ország területét és Becsben telepedett le. Az amnesztirendelettel kapcsola­tos legutóbbi hírek hatása alatt Kuff­ler hat héttel ezelőtt megbízta dr. Rupert Rezső nemzetgyűlési kép­viselő ügyvédet, hogy eszközöljön ki számára akár pertörlést, akár amnesztiát. Rupert áttanulmányozta az iratokat, majd felkereste Pesthy Pál igazságügyminisztert és rámu­tatott az ítélet indokolására, amely, véleménye szerint, nem állja meg a helyét. Nem lehet valakit elitélni —­­magyarázta — a köztársaság ideje alatt tett kijelentése miatt, a detro­­hizációs törvény életbelépteiése ütán. amiért a királyi ház egyik tasr-Zagrebből jelentik: Vasárnap a horvát népképviselet Zagrebban ülést tartott, amelyen Radios nagy pacifista beszédet mondott. Foglal­kozott a lefegyverzési és a Népszö­vetség kérdésével és hangsúlyozta, hogy a lefegyverzés pártjának egyik legfontosabb programmpontia. Is­mertette az amerikai leszerelési ja­vaslatot. amely a jövőben az offen­zív háborút lehetetlenné akarja tenni. Amikor egy angol politikus is­mertette vele a javaslatot — mon­dotta Radics — ő kijelentette, hogy azzal teljesen egyetért, azonban kö­veteli. hogy ha egy kormány felosz­latja azt c, parlamentet, amelynek pacifista többsége van. vagy a nép által megválasztott pacifista többsé­get megtámadja, akkor azt az álla­mot a Népszövetség ellenségének kell deklarálni. Beszélt ezután Radics a ki sántán t ljubljanai konferenciájáról és kije­lentette. hogy Marinkovics külügymi­niszter okos politikus ugyan, de a kisantant politikája nem helyes. A ljubljanai konferenciáról érkező je­lentésekből azonban'arra lehet kö­vetkeztetni. hogy a kisantant kül­ügyminiszterei arról tanácskoztak, miképen tudnának a legsikeresebben az amerikai leszerelési javaslat ellen j dolgozni. Nekem illetékes helyen tu­­jdomásomra hozták — mondotta Ra­­’dics — hogy a kívánatos volna ÍGenfben való közreműködésem, azonban ezt visszautasítottam, mert nem akartam ellentétbe kerülni Marinkoviccsal. Marinkovics ugyanis nem Nittcsics. aminthogy Davidovics sem Pasics. A Pasics­­kormdny felfegyverezte a bolgár emigrációt és ezzel a Balkánon uj tűzvészt készített elő. Moszkvában bizonyítékokat szereztem arra néz­ve, hogy Obov és Todorov volt bol­gár minisztereket Pasics fizeti. Végül kijelentette Radics. hogy azon fog dolgozni, hogy a parlament többsége is pacifistává legyen. El­fogadjuk az amerikai lefegyverzési javaslatot — mondotta — és arra fogunk törekedni, hogy azt a par­lament is elfogadja. A mi pacifizmu­sunk soha sem volt defetizmus és még a monarchia idején se voltunk defetisfák. Végül kijelentette, hogy a parasztság kezébe kell kerülnie a hatalomnak. Ezután Krnjevics javaslatára a gyűlés a következő határozati ja­vaslatot fogadta el: I 1. A horvát népképviselet elvben ) teljesen magáévá teszi az amerikai \ lefegyverzési javaslatot. 2. A horvát népképviselet és az egész horvát nép a maga megnöve­kedett erejével pacifista szellemű politikát fog folytatni, amelynek cél­jaaz^ összes, népek és nemzeti ki­sebbségek, valamint a különböző osztályok reális egyenjogúsága. 3. A minden militarizmus ellen törhetetlen erővel harcoló aktív pa­cifizmus szellemében a horvát köz­társasági parasztpárt szeptember, 14-én Zagrebban nagygyűlést tart. A magyar csendőrök elfogták a városi pénztár betörőjét? Suboticai detektívek nyomoznak Magyarországon Vasárnap délután az a hir terjedt el a városban, hogy a magyar határőrök elfogták Papp Istvánt, a városi adó­pénztár betörőiét. Papp elfogatásáról, ncha nem hivatalosan, a rendőrség is értesült. Vasárnap délután ugyanis meg­jelent a rendőrségen Markovics Tamás suboticai gazdálkodó, kettősbirtokos és közölte Ifkovics-lvandékics ügyeletes rendőrkapitánnyal, hogy Magyarorszá­gon elfogták a suboticai városi adó­pénztár tolvaját. Markovics — mint mondotta — va­sárnap reggel indult cl Magyarországon levő birtokáról. Útközben magyar csend­őrökkel találkozott, azok mondták neki, hogy a határon elfogtak egy fiatalem­bert, akinél nagyon sok pénzt találtak. Az elfogott fiatalember nevét azonban nem említették előtte. Markovics nem tudott a városi adópénztár kifosztásáról és csak amikor, a városba érve, hallott a történtekről, gyanította, hogy a ma­gyar csendőrség kezei közt levő fiatal­ember Papp István lehet. A suboticai rendőrség részéről hétfőn délelőtt Kukkt rendőrbiztos több detek­­tivvel átment Magyarországra, hogy Papp állítólagos elfogatásáról meggyő­ződést szerezzen. Amennyiben a hír megfelel ai valóságnak, a rendőrség nyomban megindítja a kiadatás iránti el­járást. Százisegyvesegy elintézetlen lovagias ügy A magyar honvédelmi minisztertől kérnek elégtételt nagy Pál tábornok titkos parancsa miatt Budapestről jelentik: Ismeretes a ma­gyar honvédfőparancsnoknak az a titkos parancsa, amelynek eddig is az a követ­kezménye, hogy a tisztek és polgárok között felmerült lovagias ügyekben száz­­negyvenegy esetben intéződött el egy­oldalúan az ügy. mert Rácz Vilmos dr. mint fél vagy megbízott szerepelt azok­ban. A titkos parancs még ma is életben van és még most is gyakran intéznek el egyoldalúan lovagias ügyeket e rendelet miatt. Legutóbb Haller János grófnak támadt lovagias ügye két századossal és a gróf Rácz Vilmost nevezte meg egyik megbízottjául. Emiatt a két tiszt meg­bízottai a lovagias ügy elintézését a parancs visszavonásáig felfüggesztették. Haller János gróf az elintézés ilyen mód­jában nem nyugodott meg és szombaton levelet intézett Csáki; Károly gróf hon­védelmi miniszterhez. A levél többek közt a következőket mondja: „Most már száznegyvenegyre szaporo­dott a tisztek és polgári egyének között felmerült elintézetlen ügyek száma és úgy vélem, hogy épen Nagyméltóságod­­nak teszek szolgálatot azzal, midőn azt kérem, hogy a föparancsnoki rendeletet, ami immár veszélyes éket vert hadsere­günk és a kifogástalan polgári úri tár­sadalmunk közé, vegye revízió tárgyává, annái is inkább, mert ez a meghasonlás most már hazánk társadalmi békéjét ve-, szélyezteti és alkalmas arra, hogy had­seregünk belső tekintélyét tönkretegye. Határozottan kell kérnem Nagyméltósá­godat, hogy vegye kezébe igazamat és na sértőimtől Nagyméltóságód közbelépő-', sének hiányában lovagias elégtételt nem kaphatok, ám adjon nekem akár Nacríj­­méltóságod, vagy a szerencsétlen rendelet szülője: Nagy Pál gyalogsági tábornok ur elégtételt."

Next

/
Thumbnails
Contents