Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-22 / 260. szám

.jjvise! Po star ina plaćeaa n gotovom Ára egy és fél dinár Pestasw&BitásI díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, HÉTFŐ, 1924 szeptember 22. Megjelenik minden reggel, ünnep után é* hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Scbotica, Aleksandrova nl.l.(Lsibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rosaia-Fonciére-palota) Németország gyarmatokat kér a népszövetségtől Mausen tárgyalásai Marx kancellárral Németországnak a népszövetségbe való belépéséről Berlinből jelentik: Politikai kö­rökben nagy feltűnést kelt Naiisen­­nek, a Népszövetség norvég delegá­tusának siegmarittgeni utazása Marx birodalmi kancellárhoz. Az utazás célja az, hogy érintkezésbe lépjen a kancellárral Németországnak a Népszövetségbe való mielőbbi be­lépéséről. Nem bizonyos, hogy Nan­sen a Népszövetség tanácsának hi­vatalos megbízásából teszi-e meg az utat, vagy a saját felelősségére, de mindenesetre azt jelenti, hogy a genfi körök Németországot mielőbb a Népszövetség tagjának akarják látni és ennek a kívánságnak Nan­sen a szószólója. Előre megállapítható, hogy Nan­sen várakozásában nem fog csalód­ni. A birodalmi kormány a jövő keddi ülésén nem is azt a kérdési lógja megtárgyalni, hogy vájjon Né­metország belépjen-e a Népszövet­ségbe vagy sem, hanem csak az in­dítvány formáját állapítják meg, mert a csatlakozás szükségességé­ről mindenki meg van győződve. Még a bajor kormány hivatalos lap­ja is azt írja, hogy Németország többé nem maradhat távol a Nép­­szövetség eszméjétől. A Daily Telegraph tudósitója szerint Németország valószínűleg mindjárt a Népszövetségbe való be­lépése után két indítványt fog elő­terjeszteni. Az első azt célozza, hogy újra osszák löl a gyarmati mandátumokat, hogy így Németor­szág ismét kaphasson valamit a gyarmatokból. A másik indítvány­ban arra hívják föl a Népszövetsé­get, intézzen felhívást a világhábo­rúban résztvett összes államokat, hogy titkos levéltáraikat azonnal nyissák meg, hogy ily módon pár­tatlan vizsgálat dönthessen a hábo­rús bűnösség kérdésében. mokraták, nemzeti szocialisták és klerikálisok »nacionalista blokkiban tömörültek. Mariborban ezekből a szláv pártokból alakult nacionalista blokknak a listájával szemben állt a szocialisták és külön a németek lis­tája. A választások eredménye sze­rint a nacionalista blokknak 2417 szavazati és 32 mandátum jutott, a németek 995 szavazatot kaptak 5 mandátummal, a szocialisták pedig 960 szavazatot és 4 mandátumot. A kommunistákra mindössze 192 sza­vazat esett, tehát mandátumot nem tudtak szerezni. Rogaska-Szlatinán a németek és Radicsék közös listája győzött és a kilenc mandátumból hetet megsze­reztek maguknak, míg a nacionalis­ta blokk csak két mandátumot ka­pott A király csak a szerb-horvát megegyezés megkötése után nevezi ki a horvát minisztereket Radikálisok és demokraták közös listával vettek részt a szlovéniai községi választásokon Beogradból jelentik: A beográdi politikai körök figyelme Da-vidovics Ljuba miniszterelnök bélyei auden­­ciája felé fordul, amelynek eredmé­nyét rendkívül nagy érdeklődéssel várják. Daviciovics csak hétfőn tér vissza Beogradba, ahol azonnal mi­nisztertanácsot fognak tartani, hogy a miniszterelnök beszámoljon a ki­hallgatás lefolyásáról. Az audenciá­­nak nagy jelentősége van, mert ezen dől el, hogy a király hajlandó-e azonnal kinevezni a Rádics-párti minisztereket? Jó! értesült helyről szerzett infor­mációink szerint udvari körökben szívesebben látnák, ha előbb létre­jönne a szerb-horvát megegyezés és csak ezután lépne be a kormány­ba a Rádics-párt. Davidovics mi­niszterelnöknek ezzel szemben az az az álláspontja, hogy előbb a Rá­­dics-pártnak kell belépni a kor­mányba és csak azután folytassák a tárgyalásokat a megegyezés érde­kében. Kormány-körökben meg van­nak győződve arról, hogy Davido­vics audenciája sikerrel jár és elhá­rítja azokat az akadályokat, ame­lyek a Rádics-párti miniszterek ki­nevezése elé gördülnének^ Davidovics sürgeti a szerb­horvát megegyezést Rendkívül jellemző az a nyilatko­zat, amelyet a »Vreme« hétfői szá­mában egy a Radics-párton kívül álló horvát politikustól közöl. Esze­rint a Radics-pártnak azt a teltéte­lét szabták — ha nem is épen Davi­­dovicsék részéről — hogy a kor­mányba való belépésük előtt kössék meg a szerb-horvát megegyezést. Ez a feltétel Radicsékat egész vá­ratlanul érte és ha előre tudtak vol­na erről a kívánságról, akkor nem adták volna beleegyezésüket a kor­mányba való belépésre. Davidovics­­nak jobban konveniálna, ha most köthetné meg a megegyezést Radi­­csékkal és nem a választások után, amelyekből a Radics-párt valószí­nűleg megerősödve fog kikerülni és pedig elsősorban azokon a vidéke­ken, amelyeken Davidovics nem látná szívesen Radicsék pártfoglalását. A J Radics-párt ilyen módon való meg­erősödése után elfogadhatatlan tel­tételeket szabna. A mostani meg­egyezésnek viszont az a legsúlyo­sabb akadálya, hogy a pártok ne­héz helyzetben vannak választóik­kal szemben és a Radics-párt ezért méltányos feltételeket kíván a kor­mánytól, mert a párt már amugyis nagy engedményeket tett. Megkezdődtek a szlovéniai választások, Mariborból jelentik: Szlovéniában vasárnap kezdődtek meg a községi választások, amelyeknek főérdekes-1 sége, hogy a németekkel és Radi­­csékkal szemben a radikálisok, de-Szovjetkövetséget állítanak fel Budapesten A magyar kormány minden feltétel nélkül ismerte el a tanács* köztársaságot — Az orosz-magyar egyezmény részletei — A ma* gyár közvélemény tiltakozik Szovjet Oroszország elismerése ellen Római távirat Kun Béla itáliai útjáról két állam a legrövidebb' időn belül kinevezi diplomáciai megbízottjait. Elterjedt hirek szerint az orosz kor­mány Kun Bélát szándékozik buda­pesti követévé kinevezni, anii ellen magyar részről előreláthatólag til­takozni fognak. A budapesti szovjet­követség felállítása még az ősz fo­lyamin megtörténik. Felháborodás Budapesten Budapestről jelentik: A magyar közvélemény egyértelmüleg felzu­­dult arra a hírre, hogy a magyar kormány — a kisántánt államokat megelőzve — fölvette a diplomáciai érintkezést a szovjettel. A jobbolda­li lapok éllesen támadják emiatt a kormányt, amely szerintük letért ezáltal az antibolsevistä alapról, mig< a tbaloldali sajtó megállapítja, hogy a kormány ezúttal is kétszinü poli­­tiká tfolytat: egyrészt Zalaegerszeg­re internálnak mindenkit, aki egy; szál piros szegfűt kitűz a gomblyuk kába, másrészt palotát rendeznek be, az Andrássy-uton a szovjet-kormány bolseviki propagandájának. Kun Béla Itáliában ? A legutóbbi napokban — mint isme­retes — bejárta a világot az a hir, hogy Kun Béla, a magyar tanácsköztársaság' volt kiiiŐgyi népbiztosa egy napi bu­dapesti tartózkodás után Beogradban időzött két napig. A hir — amely a budapesti lapokban is napvilágot látott — nagy feltűnést keltett Magyarorszá­gon és a budapesti rendőrség hivatalos dementije nyomán megcáfolták azt a hirt, mintha Kun Béla Budapesten járt volna és a beográdi látogatást is úgy állították be, mintha egy sombori kom­munistát tévesztettek volna össze a beográdi ujságirók a volt a magyar kül­ügyi népbiztossal. Most egy római jelentés megerősit* Kun Béla budapesti és beográdi láto­gatását. A távirati jelentés Kun Béla Trieszten keresztül, kerülő utón szom­baton Veronába érkezett. Jói értesült helyen úgy tudják, hogy Kun Béla a tavasszal Budapesten tartózkodott és számos hívével tárgyalásokat is folyta­tott. Szeptember 14-én is Pesten volt Kun Béla, onnan, ment Beográdba. Kun Béla Svájcban szándékozik letelepedni, ahol emlékiratait fogja megírni. Berlinből jelentik: A berlini orosz követséghez közelálló helyről szár­mazó értesülés szerint azok a tár­gyalások, amelyek Kánya Kálmán magyar meghatalmazott miniszter és Kresztinszki berlini orosz követ között folytak, jegyzőkönyv alá­írásával végződtek, mely többek közt a magyar—orosz diplomáciai összeköttetés felvételét tartalmazza. Oroszország elismerésének kér­dését nem érintették a tárgyalások folyamán. Orosz felfogás szerint ugyanis ilyen elismerésre nincs is szükség. Moszkvában úgy véleked­nek, hogy csak újonnan keletkezeti államok szorulnak elismerésre, uj kormányok azonban nem. De ha ezt nem is vennék figyelembe, arra kell tekintettel lenni, hogy Magyaror­szág, mint a volt kettős monarchia tagja, annak idején már Szovjet­­oroszországgal kötötte meg a bresztlitovszki szerződést. Ezzel pedig olyan precedenst teremtett meg, amely a diplomáciai összeköt­tetés ujraielvételénél esetleg felme­rülő jogi nehézségeket elhárítja. A diplomáciai összeköttetés felvé­tele semmiféle feltételhez nincsen kötve. Mindkét állam ugyanis belát­ta, hogy ennek az összeköttetésnek helyreállítása minden itt felmerül­hető kérdéssel kapcsolatban igen könnyen elérhető, mert differenciák, vitás problémák voltaképen nem ál­lanak fönn a két állam között. A két kormány a berlini tárgyalá­sok során megegyezett a mindkét államban létesítendő követségek, valamint a Budapesten felállítandó orosz kereskedelmi képviselet tár­gyában is. Megegyezés jött létre annak a bázisnak tekintetében, ame­lyen az orosz—magyar kereskedel­mi szerződés föl fog épülni. Mind­két kormány kötelezte magát, hogy a legrövidebb időn belül megindít]ák a tárgyalásokat kereskedelmi szer­ződések megvalósítása dolgában. Kun Béla budapesti orosz követ? Bécsből jelentik: Az orosz—ma­gyar egyezmény aláírása után mind-

Next

/
Thumbnails
Contents