Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-21 / 259. szám
1924 szeptember 21. BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal, Apponyi beszéde miatt demarsot küld Románia Budapestre Egy bukaresti lap szenzációja Bukarestből jelentik: A román néppárt hivatalos lapjának, az Indreptareá-nak jelentése szerint bukaresti kormánypárti körökben az a hir terjedt el, hogy a román kormány hivatalos demarsot intéz a magyar kormányhoz, válaszként Apponyi Albert gróf genfi felszólalására. A demars állítólag rövid időn belül bekövetkezik, mihelyt Dúca külügyminiszter hazaérkezik Genfből. Hazaérkezése után épen ezért megint napirendre fogja tűzni Magyarország és Románia viszonyának kérdését, amire vonatkozólag közvetlen tárgyalásokat vesz fel Magyarország bukaresti követével. Ez a hir a bukaresti külügyminisztériumból keit szárnyra, az emiitett lap szerint és Daca személyes hívei úgy vélik, hogy ezeknek a tárgyalásoknak folyamán, avagy a tárgyalások folyományaként következik be a szóbanforgó demars. Egyes ellenzéki politikusok bizonyos szkepszissel tekintenek ugyan ennek a demars nak a várható eredménye elé s attól tartanak, hogy nem jelent-e diplomáciai kudarcot, ha egy a Népszövetség ülésén elhangzott beszédnek ilyen következményeket adnak. Dúca személyes hivei azonban azzal érvelnek, hogy ha Apponyi akciójának nincs is látható következménye, de mivel ezt az akciót a magyar kormány is helyeselte, sói inspirálta, Románia részéről immár szükségessé vált a reakció. A román lap hirét teljes fenntartással kell fogadni, mert az állítólagos demars tervét a román kormány részéről még nem erősítették meg és aligha is hihető, hogy arra sor kerül. Amnesztiát kaptak a délszerbiai politikai bűnösök A lakosság lelkesedéssel fogadta a kegyelmi rendeletet Beográdból jelentik : Petrovics Nasztáz belügyminiszter szombaton reggel magával hozta Beljéröi a király által aláirt amnesztia-rendetelet, amelyet még szombaton délelőtt nyilvánosságra hoztak. Az amnesztia-rendelet szerint a király kegyelmet ad mindazoknak, akiket Délszerbia területén elkövetett és u szerb büntető törvénykönyv 87 ik szakaszába ütköző, valamint az államvédelmi törvény 2-ik szakaszának 2-ik bekezdésébe ütköző bűncselekmények miatt ítéltek el. E törvényszakaszok a komitácsi-akciók támogatóira vonatkoznak. A kegyelem mindazokra az emiitett szakaszokban feltüntetett bűncselekményekre vonatkozik, amelyeket az amnesztia kibocsátásának napjáig elkövettek, tekintet nélkül arra, hogy a bűnösök ellen megindult-e és befejezést nyert-e az eljárás. Nem részesülnek kegyelemben: 1. maguk a komitácsik, 2. akik aktiv részt vettek olyan komitácsi csapatokban, amelyek gyilkosságot, rablást, gyújtogatást, vagy erőszakosságokat követtek el, 3. akik halálra voltak Ítélve és ezt az Ítéletet kegyelem utján szabadságvesztésre változtatták, 4. akik szökésben vannak, 5. akik nem jugoszláv állempolgárok. Kegyelmet ad a király a Dél Szerbia és Szerbia területén 1919 augusztus 16-ikáig elkövetett felségárulúsi bűncselekményekre. Itt is ugyanazok nem részesülnek kegyelemben, mint az előző szakaszban említettek. A régi szerb királyság területén politikai bűncselekményekért elitéllek büntetésének egy uegyed részét elengedik. Áz amnesztiarendelet beográdi politikai körökben, — az ellenzék soraiban is — nagy megelégedést keltett. A kegyelmi rendelet mór a délelőtt folyamán ismeretessé vált Délszerbia több városában is és mór délután a kormány számos távirati jelentést kapott, melyekben a hatóságok beszámolnak arról a kedvező hatásról, amelyet az amnesztia a lakosság körében keltett. Magánosoktól is sok üdvözlő távirat érkezett a kormányhoz ebből az alkalomból és megállapítható, hogy Délszerbiában az amnesztiarendeletben a kormánynak első és nagyon fontos lépését látják a déiszerbiai állapotok békés konszolidálásának utján. A kisantant képviselői nem kapnak helyet a katonai ellenőrző bizottságokban A klsantant politikusai elégedetlenek a népszövetségi határozattal Géniből jelentik: A tanács nyilvános ülésének berekesztése után felszólították a közönséget az ülésteremből való távozásra és megkezdték a tanács titkos ülését, amelyen az állandó katonai bizottság jelentését tárgyalták. Délután félkettőkor, mikor a népszövetségi tanács titkos ülése véget ért, a népszövetségi palota folyosóján nagy izgatottság volt észlelhető. Csakhamar ismeretessé vált a tanács mai ülésének döntése, amely a legyőzött államok fegyverkezésének ellenőrzése tekintetében nem változtat az eddigi rendszeren s a kisantant delegátusainak nem ad helyet a Németországban és Magyarországon működő katonai ellenőrző bizottságokban. A határozat miatt a kisantant delegációi körében lehangoltság volt észlelhető. A tanácskozási termet Benes csehszlovák külügyminiszter együtt hagyta el Brariting svéd delegátussal, akivel az ülés után még hoszszu ideig tárgyalt. Hir szerint Benes igyekezett Branüngot a kisantant álláspontjának helyességéről meggyőzni. Néhány órával később megjelent a hivatalos kommüniké. A lényege az, hogy ezt ia nehéz kérdést úgy oldják meg, hogy az ellenörzöszerv a régi marad és belátható időn belül lényeges változás nem is fog történni. Azt a tervet, amely Lengyelországból indult ki, hogy az érdekelt szomszédállamok vegyenek részt az ellenőrzésben, elvetették és megmarad a szövetségesközi bizottságok rendszere. Minthogy Németország ellenőrzéséről szó van. Németország nedig nem- tagja a Népszövetségnek, erről a kérdésről valószínűleg a nemzetközi leszerelési konferencia fog végérvényesen dönteni. cében megkezdődnek az ni jugoszláv-olasz tárgyalások. A két ország megbízottai ez alkalommal különböző olyan ügyeket fognak letárgyalni, amelyeket a legutóbbi kereskedelmi tárgyalások során nem intéztek el. A tárgyalásokon különösen Fiúméval kapcsolatos ügyekben hoznak döntést, igy többek között rendezik a magántartozások, a bankok és takarékpénztárak,, takarékbetétek. irattárak és rekvirálások ügyét. Szó lesz a konferencián a határmenti területeken a bírói és rendőri hatóságok viszonyáról, a községi birtokokról, a Fiume-patak rendezéséről, a folyamatban levő polgári peres ügyekről és az optálók ügyéről is. A miniszterek gazdasági bizottságának ülése A kormány gazdasági és pénzügyi bizottsága szombaton délután ülést tartott, amelyen Svaho pénzügyminiszter referátuma alapján tárgyalták az Eisler és Ortiieb boszniai fakitermelő-cég részvénytársasággá való átalakításának ügyét. A cég, amely az ország egyik legnagyobb fakitermelő vállalata. mint idegen államoolgárok tulajdona, szekvesztrum alatt áll. A cégben az államnak még a régi boszniai tartományi kormány jogán huszonöt százalékos részesedése van A tulajdonosok most a céget részvénytársasággá akarják átalakítani és a részvények egy negyedrészét felajánlották az államnak. A bizottság az ülésen még nem hozott végleges döntést Beográdból jelentik: Davídovics Ljuba miniszterelnök szombaton este Beljére utazott, hogy az ott tartózkodó királynak jelentést tegyen a politikai helyzetről. A miniszterelnök utazásának politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak, mert úgy tudják, hogy a miniszterelnök már magával viszi a Radicspárti uj miniszterek kinevezéserői szóló okmányokat is aláírás végett és ezzel megtörténik a kormány rekonstrukciója. Petrovics Nasztáz belügyminiszter szombaton reggel érkezett viszsza Beljéről. A pályaudvarról egyenesen a miniszterelnökségre ment, ahol Davidovtcs miniszterelnöknek jelentést tett a királynál lefolyt audienciájának eredményéről A belügyminiszter hir szerint magával hozta több nj közigazgatási tisztviselő kinevezési okiratait, amelyeket azonban nem közöltek a nyilvánossággal. Ezenkívül magával hozta a miniszter a király által aláirt uj amnesztia-rendeletet is. Markovics Lázár cáfol A radikális-pártban nagy zavarokat okoz a volt miniszterek elleni vádinditvány ügye. amely alkalmas arra. hogy súlyos ellentéteket támasszon a pájrton belül is. a radikális képviselők egyrésze ugyanis régebben maga is kampányt indított a most újból megvádolt miniszterek elícn. Hogy a radikális-pártban elkerülhető legyen az összeütközés, felmerült az az indítvány, hogy az egész párt követelje a megvádolt volt minisztereknek bíróság elé álii-A faorvát miniszterek kinevezési okmányát Davídovics magával vitte a királyhoz A radikális-párt hozzájárul a -három volt miniszter vád alá helyezéséhez tusát, akiknek igy alkalmuk nyílik majd tisztázni magukat. A párt hangulatának hatása alatt maguk a megvádolt politikusok is beleegyeznek abba, hogy ügyüket parlamenti vizsgálóbizottság tisztázza. sőt Markovics Lázár volt igazságügyminiszter kijelentette, hogy ő maga fogja indítványozni a szkupstinában parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését. Markovics Lázár egyébként a szombati ellenzéki lapokhoz csatolt külön mellékletben védekezik az ellene emelt vádak ellen. Betiltott radikális-párti gyűlés A radikális-párt aboszniai Prljedor városban nagy gyűlésre készül, a melyen busz képviselő, köztük több volt miniszter vesz majd részt. A radikális-párt egyébként az utóbbi időben széleskörű propagandát fejt ki Boszniában. Agitációs gyűléseik több helyen véres összeütközéseket eredményeztek a kormánypárti és ellenzéki érzelmű résztvevők között s alkalmasint ennek tulajdonítható, hogy a prijedori helyi hatóságok betiltották a radikális-párt vasárnapra összehívott népgyülését. A prijedori gyűlés betiltását Kobasica radikális képviselő erélyes hangú tiltakozó levélben hozza a belügyminiszter tudomására és sürgős elégtételt kér a helyi hatóságok intézkedése ellen. Október elején megkezdődnek az uj jugosziáv-olasz tárgyalások Beavatott helyről származó értesülés szerint október elsején Velen-A pécsi megszállás epilógusa Felmentették a pécsi bányász-szakszervezet titkárát Pécsről jelentik: A pécsi törvényszéken még mindig merülnek föl bünpörök, melyek a megszállás idejéből erednek. Ily bünpört tárgyalt szombaton is a törvényszék. A vádlott Berlrant Antal, a bányászok magyarországi szövetségének titkára volt, aki a megszállás alatt a bányászok szakszervezetének titkári teendőit látta el. A vád szerint a szociáldemokrata munkásság 1920. junius 13-án Pécsett, a Széchenyi-téren Schmiera Károly és Pécs József vezetése alatt gyűlést tartott. A gyűlésen Schmiera határozati javaslatot terjesztett elő, Hogy memorandumban forduljanak a párisi békekonferenciához, hogy a baranyai megszállást tartsák fenn mindadddig, amíg a mostani magyar rezsim uralmon van és amíg demokrata alapokon nyugvó kormány nem váltja föl. Ezen a népgyülésen a hatóság megbízásából jelenvolt Baranyay Jenő, a „Dunántúl“ című lap munkatársa s az ott lefolytakról gyorsírói jegyzeteket készített. Bertrant ellen a vádat e jegyzetek alapján emelték. A gyorsírói jegyzetek szerint Bertrant a határozati javaslat előterjesztése után a szószékre lépett és mint a bányászszakszervezet titkára, pártja nevében kijelentette, hngy csatlakoznak az előadóhoz. Bertrant tagadta a terhére főtt kijelentést és azt áiiitja, hogy sem ilyen, sem éhez hasonló kijelentést nem tett a népgyülésen. Bertrant védekezése során azt hangoztatta, hogy sohasem volt a kiürítés meghosszabbításának hive, sőt a kiürités végefelé Gosset ezredeshez, az antantmisszió vezetőjéhez bányászdeputációt is vezetett a megszállás megszüntetése érdekében. Baranyay Jenő hirlapiró tanúvallomásában kijelentette, hogy a gyorsírói jegyzetek készitése annyira lefoglalta, hogy nem tekinthetett fel és igy nem láthatta, hogy csakugyan Bertrant tette-e az inkriminált kijelentést. A törvényszék nem látta a vádat beigazoltnak és Pcrirantot a vád alól fölmentette. Az ügyész az Ítéletet megfellebbezte.
