Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-21 / 259. szám
Poštarlua plaćena n gotovom Ünnepi Szám — Ára 3 dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve XXV» évfolyam Snbotica, VASÁRNAP, 1924 szeptember 21. Megjeíciaik míitdan reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—S3. :, Szerkesztőség 5—10 SES5I-üJ£2L’ yswWü SSSHBS@S^5S0 259. szám Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ni. 1.( WbarJt-p&iota) Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Sossia-Foűciére-palota) Az ország magyar népéhez! Magyar testvéreink! Május hó 4-ikére Ve!ilci-Becs-| kerekre közgyűlésre hívtuk össze! a Magyar Párt összes szervezeteinek képviselőit és minden magyarlakta hely kiküldötteit, hogy számot adjunk arról a munkáról, amelyet a párt megalapítása óta végeztünk, visszaadjuk megbízatásunkat n magyar nép kiküldötteinek kezébe és módot meg alkalmat nyújtsunk nekik arra, hogy kijelöljék a magyarság politikai szervezkedésének jövő útjait. És hívó szavunkra eljöttek mindnyájan. Nem tartotta őket vissza sem a felelőtlen szervezetek hangos fenyegetése, sem azoknak gyanusitó vádaskodása, akik azt hirdették, hogy ez a közgyűlés csak ünnepi kerete iesz annak a politikának, amely a magyar népet jogos kivártsá»' gainak teljesítése nélkül az akkor uralmon levő párt karjaiba akarja hajtani. De a vádaskodók is megdöbbenve hallgattak el, amikor a kormány egy nappal a közgyűlés előtt betiltotta a párt közgyűlésének megtartását és föloszlatta a magyarság egyetlen politikai szervezetét, a Magyar Pártot. Az előző kormánynak ez a rendelkezése egy semmivel sem menthető és semmivel sem szépíthető, jog és törvényellenes, alkotmánysértő hatalmi tény volt. A Ieloszlató határozat ugyanis az alkotmányban biztosított állampolgári jegegyenlöség nyílt megtagadásával azt az uj és meglepő jogpolitikai tételt állította fel, hogy a nemzeti kisebbségeknek nincs joguk népi összeiartozandóságuk alapján politikai pártokat és egyesületeket alapítani Az alkotmányban minden állampolgár részére egyformán biztosított gyülekezési, egyesülési és véleménynyilvánitási szabadság tehát a politikai téren a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokat nem illeti meg! Mi az ország magyar népének politikai szabadságát egyszerűen elkobzó kormányintézkedéssel szemben nem gondoltunk ellenállásra, de nem is hajoltunk meg a kormányzati erőszak eme ténye előtt. Híven a párt megalakulásakor tett fogadalmunkhoz, hogy kitűzött céljainkért csak törvényes és alkotmányos eszközökkel akarunk küzdeni, arra az elhatározásra jutottunk, hogy a magyarság elkobzott politikai jogainak visszaszerzése végett csak a törvényes utat választjuk és szembe 1NMx győzelme Londonból jelentik: Bombayban a hindu nemzeti kongresszus elnökévé Gandhit választotta meg. Mi. akik Európa háboruformálta országaiban vérző gondok, verejtékező tépelődések közben keressük a megváltó gondolatot, mely békét Ígér, keressük az eszmét, amiből az emberi szolidaritás ölelésre késztő parancsa megszületik, s mi. akik a kisebbségek göröngyös ösvényeit járjuk, keressük a lelkeket összeforrasztó. hitet leheiő, áldozatokra lelkesítő igéket, melyek megszabnák minden cselekedetünk irányát és tartalmát — ámuló szédülettel tekintünk Gandhi népének szabadságharca felé. Nem volt még a világon politikai mozgalom, mely felett úgy uralkodott volna a fegyelmezettség, a vezető akarata, — mintha egy karmester intésére hetven millió tagból álló zenekar figyelne — mely úgy uralkodott volna egy nagy nép minden megnyilatkozása felett, melynek parancsait gondolkodás nélkül, a mártírok elszántságával követik s követik az önként választott fegyházig vagy a halálig India őslakói. Európa kisebbségi népei, itt és akárhol úgy mehetnének el tanulni «politikai mozgalmat Gandhi népéből. mintahogy a hivő nép bucsujáró helyekre zarándokol el. Gandhi kiadta a jelszót: el kell égetni minden angliai szövetet s India őslakói elégették ruháikat. Gandhi megtiltotta az exportot és megtiltotta az importot s azóta a hinduk nem vásárolnak külföldi gyártmányt s egyetlen szál gyapot nem kerül ki Indiából. Gandhi elrendeli, hogy a hindu családok rokkán szőijék ruháik anyagát s azóta nincs Indiában család, ahol ne pergetnék a rokkát. Amikor ők mondották ki a passzivitást. kivétel nélkül minden hindu államhivatalnok lemondott állásáról. visszaküldték kitüntetéseiket, s kivették gyermekeiket az iskolákból. Amikor az angol kormányzó katonákkal vétette körül szent imahelyüket, minden nap a sors által kijelölt kétszáz ifjú fegyvertelenül közelitette meg a szent helyet és verették magukat halálra az angol katonák ólomvégü botjai által — pusztán a manifesztáló kedvéért. S egyetlen csöpp vér fakasztása nélkül — csak az ő vérük omlik — a Nem-Erőszak elvszavát és emberfeletti morális erejét szögezve az erőszak politikája ellen, vállalva minden földi kint, börtönt és megostoroztatást, szegénységet és rongyokat, halad a végső diadal felé ennek a hetvenmilliós népnek fegyvertelen, erőszaknélküli. egyedül a lángoló hit erejével hajtott szabadságharca. Világ kisebbségei, szerbek, németek. lengyelek, magyarok, tanuljátok meg Gandhi népétől, hogyan lehet, hogyan kell az egyéni élet minden célját, törekvését, önzését ielolvasztani az örökélő fai na randában. fogunk szállani minden oly törekvéssel, mely a párt működési szabadságának visszaállítását politikai alku tárgyává ökerja tenni és íj magyarság alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülését politikai ellenszolgáltatásoktól tenné függővé. Éppen ezért pert indítottunk a feloszlató határozat megsemmisítése iránt az államtanács, mint a törvény szerint egyedül illetékes legfelsőbb közigazgatási bíróság előtt és egyértelmű elhatározással utasítottuk vissza azt a próbálkozást, mely arra akart bennünket rábírni, hogy a nemzeti összeiartózandőság alapján való politikai szervezkedés gondolatát elejtve, a kormány támogatása árán szerezzük vissza az ország do "'ó magyar népének a politikai cselekvő. l±,<.abadŠ7Fgćr: Jóleső örömmel és büszke önérzettel állapítjuk meg, hogy minden kísérlet, amely a feloszlatott párt helyett más névvel, de más célokkal is a magyarokat egy uj politikai szervezetbe akarta tömöríteni, a magyar tömegek önérzetes és bátor ellenállásán hajótörést, szenvedett. Az ország magyar népe átérezte, hogy azt a jogot, amit az erőszak tőle elvett, törvényes eszközökkel előbb vagy utóbb visszaszerezheti, de örökre elveszett az a joga, amelyet elalkudott, vagy amelyről az erőszak előtt meghajolva lemondott. Az uj kormány működésének alapjává tette azt az elvet, „hogy ezentúl ebben az országban a törvény ereje legyen a legnagyobb hatalom". Bizva ennek a kormányzati jeligének őszinteségében, azzal a kérelemmel fordultunk a királyi kormányhoz, hogy szabad utat engedve a biroi eljárásnak, a törvényben biztosított joga alapján elődje jogfosztó és alkotmányellenes rendelkezésének végrehajtását a bírói döntés meghozataláig függessze fel. A kormány megvizsgálta a feloszlatás indokait, mérlegelte a Magyar Pártnak mindig alkotmányos keretek között mozgó eddigi működését és úgy találta, hogy kérelmünk teljesítése a kormány elemi kormányzati kötelessége. Szeptember 6-ika óta a Magyar Párt működése ismét szabad! — Négy hónapi megalázó és kényszerű tétlenség után munkához látunk ismét. A munka fonalát ott vesszük fel, ahol ezt a hatalom önkénye négy hónappal ezelőtt megszakította. November hő 9-ikére Veliki- Becskerekre ismét összehívtak a Magyar Párt közgyűlését ugyanazzal a napirenddel, amelyet a betiltott közgyűlés napirendjeként megállapítottunk. Ezzel akarjuk dokumentálni, hogy a magyarság politikai életében a jogfolytonosság helyreállott. Bizalommal fordulunk az ország dolgozó magyar népéhez azzal a kérelemmel, hogy ott is, ahol erre a ránehezedő hatalmi nyomás folytán még meg nem alakulhattak a Magyar Párt helyi szervezetei, azokat a nagygyűlés napjáig alakítsa meg. Mindenkit, aki magyarnak érzi és magyarnak vallja magát, osztályra és felekezetié való különbség nélkül, segítségül hívunk az újra megkezdődő munkához. Csak a magyar tömegek szervezett ereje harcolhatja ki bátor és önérzetes küzdelemmel a magyarságnak az alkotmányban biztosított polgári jogait. Osztály- és felekezeti különbség nem választhatja el s magyart a magyartól abban a küzdelemben, mely a Magyar Párt programjának alapján azért folyik, hogy az állampolgári egyenlőség a törvény holt betűjéből élő valósággá elevenedjék, hogy földhöz jussanak a magyar nincstelenek, munkaszabadsághoz és munkásvédelemhez a magyar ipari munkások, anyanyclvűkön való oktatáshoz a magyar szülök gyermekei. Minden magyarnak össze kell fognia, hogy a magyar nyelv használata a köz- és magánéletben az államnyelv elsőbbségének legteljesebb tiszteletben tartása melleit, szabadon érvényesülhessen és hogy a magyar nép kulturális és gazdasági fejlődésének zavartalansága a demokratikus jogállam minden biztosítékával köriilbásty áztassák. Hitünk és meggyőződésünk, hogy csak az a magyar teljesiti az országgal és népével szemben tartozó kötelességét, aki ebben a küzdelemben részt vállal. Suboticán, 1924. évi szeptember hó 14. napján. Testvéri és bajtársi üdvözlettel A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Magyar Pártjának Elnöki Tanácsa nevében : dr. Sántha György pártelnök dr. Várady Imre az Országos Párt társelnöke és a bánsági Magyar Párt elnöke. ’lapunk mai száma 20 oldal
