Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-19 / 257. szám
1924 szeptember 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A Lakék Szövetségének lakástörvénytervezete A lakások állami kezelését javasolja a tervezet Beogradból jelentik: A Lakók Szövetségének küldöttsége, mini annak idején jelentettük, átadta Davidovics miniszterelnöknek a szövetség által készített lakástörvény-tervezetet. A tervezetnek, amely ma került nyilvánosságra, főbb részletei a következők: A törvénytervezet kimondja elvként. hogy minden polgárnak tóga van lakásra és az állam köteles a nincsteleneknek kellemes es egészséges lakást biztosítani, olyan árban. amilyent az illető polgár fizetni képes. Az ügyvédeket, orvosokat, bankigazgatókat, minisztereket, államtitkárokat. képviselőket, lapkiadókat. kereskedőket és ügynököket a törvénytervezet nem tekinti nincsteleneknek. Mindazok a bérlők, akiket az első szakasz nem sorol fel a gazdagok között, lakásukat 1931 május 1-ig \ megtarthatnak a mostani lakbér j mellett. A többieknek 1925 november 1-én lehetne felmondani. A tervezet javasolja, hogy az állam legyen a legfőbb bérlőié az országban levő valamennyi lakásnak, amelyeket a családok nagyságához és a személyi szükséglethez képest osztanának szét. A lakbért külön ha- j tóság állapítaná meg és senki sem fizetne jövedelmeinek tiz százalékánál több lakbért. 1925 október 1-ig minden háztulajdonos. aki más házában lakik, köteles lenne a saját házába költözni. Ezenkívül köteleznék a kereskedelmi. ipari vállalatokat és bankokat. továbbá a politikai és egyházi községeket, hogy két és fél éven belül uj lakásokat építsenek. A házbért az állami lakáshatóság pénztárába kellene fizetni. A házak adás-vétele és lebontása Beograd, Zagreb, Szarajevó. Ljubljana. Szubotica. Noviszad és Skoplje városokban tiz évig tilos volna a tervezet törvényerőre való emelkedése esetén. Végül az állam és a községek húsz év alatt minden nincstelen részére lakást építenének és áz állami jelzálogbank csak az államnak és községeknek adna házépítési hitelt. A női Kopinits alteregója Aki megtévesztésig hasonlít egy milliárdos szélhámosnőre Budapestről jelentik: A rendőrség széleskörű nyomozást inditott Tornai Rózsinak, a Fatermelő Részvénytársaság huszenegy éves tisztviselőnőjének kézrekeritésére, aki egy milliárd koronát sikkasztott a részvénytársaság vezérigazgatójától és . külföldre szökött. A feltűnően szép titkárnő Páris felé vette útját és állítólag Amerikába készül. A rendőrség idáig a köröző-táviratokra több. mint három millió koronát adott ki. Kedden éjjel a főkapitányságot értesítették, hogy Tornai Rózsi Budapesten tartózkodik és megneveztek egy előkelő nagykereskedőt is, akinek az állítólagos Tornai Rózsi intim barátnője. Szerdán a nagykereskedőt előállították a főkapitányságra és kérdőrevonták. hol rejtegeti Tornai Rózsit. A nagykereskedő szörnyen megijedt és égre-földre esküdözött. hogy Tornai Rózsit sohasem látta, még hírből sem ismerte. csak a lapokból olvastá ezt a szenzációs bűncselekményt, amelybe most az ő személyét is belekeverik. Ekkor azonban felmutatták Tornai Rózsi fényképét a nagykereskedőnek, aki erre haldlsdpadt lett és szinte dadogva ismerte be. hogy a fényképen barátnőiét ismeri fel, akivel már hónapok óta van ió viszonyban. El is mondotta, hogy a nővel minden reggel a Hungária-szálló kávéházban szokott találkozni és kedden reggel is ott találkozott vele. De_ kijelentette, hogy az illetőt nem Tornai Rózsinak hívták. A detektívek csütörtökön reggel megjelentek a kávéházban a nagykereskedővel és Németh Ferenccel, a Fatermelő Részvénytársaság vezérigazgatójával együtt. Az egyik asz-Anglia közvéleménye az orosz szerződés ellen Macdonald aagy parlamenti viharokra számit tálnál egy ^zőke hölgy ült. akire a legppntosabban ráillett Tornai Rózsi személyleirása. Németh igazga tó egyenesen ehhez a hölgyhöz tartott. — Hiszen maga az. Rózsi! — mondotta a fiatal hölgynek, aki meglehetősen furcsán fogadta ezt az üdvözlést. A detektívek igazoltatták a leányt, akiről kiderült, hogy nem azonos Tornai Rózsival, csak pendantja. Arca. testalkata, járása, mozdulatai teljesen megegyeznek a Budapestről megszökött Tornai Rózsiéval. Londonból jelentik: Macdonald 'november elején teszi le a parlament asztalára az orosz-angol gazdasági szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot, amely 21 napon át házszabály szerint fog rendelkezésére állani a képviselőknek betekintés céljából, hogy azután november végével megkezdődjék a vita. A munkáspárt kebelében nem csinálnak titkot abból, hogy mivel a kormány nagy viharokra számit a szabadielvüpárt részéről várható módosító indítványok körül, olyan hosszúra akarja nyújtani a vitát, hogy az uj választások csak a jövő év elején legyenek. Az orosz kereskedelmi szerződés körül forog most az angol politika. Az angol iparosok birodalmi szövetsége és a kereskedelmi kamarák egymásután a legélesebben elitélik ezt a szerződést. Az iparosok birodalmi szövetségének ülésén sir Eric Geddes elnök megnyitó beszédében azt a reménységét fejezte ki, hogy a parlament nem fog eljutni a javaslat második olvasásáig, mert az angol-orosz gazdasági szerződés nem alkalmas arra, hogy egészséges kereskedelmi és gazda sági kapcsolatot teremtsen a két ország között. A munkáspárt parlamenti képviselői, akik már választási körúton vannak, kerületeikben meggyőződhettek arról, hogy az általános han-I gúlát nem kedvez az orosz szerzöídésnek. Egyes mai reggeli lapok I tudni vélik, hogy Ramsay Macdonald a szerződés miatt nem akar választatni és kibúvót keres. Arra a megoldásra gondol, hogy nem teszi pártkérdéssé hívei számára a I szerződés becikkelyezéséről szóló I javaslat megszavazását, sem a szabadelvű részről bejelentett módosító indítványokat. Az érlelte meg benne ezt az elhatározást, hogy a munkáspárt sem politikailag, sem anyagilag nincs felkészülve az általános választásokra. Mihelyt tehát az alsóház az első liberális módosító indítványt megszavazza, — bizonyára azt, hogy nem ad felhatalmazást a kormánynak, hogy az orosz kölcsönért állami garanciát vállaljon — félbeszakiitatja a parlamenti tárgyalást és értesíti a moszkvai kormányt erről a módosító határozatról, mivel pedig a garancia nélkül Oroszországra nézve nem is kívánatos a megkötött szerződés, a szovjcíkormány bizonyára ki fogja jelenteni, hogy nem helyez súlyt a szerződés további rendelkezéseinek fentartására I és akkor azután Ramsay Macdonald nem lesz kénytelen felvetni a kérdést a parlamentben, • hogy elfogadja-e a becikkelyezésről szóló javaslatot, hanem egyszerűen visszavonja azt. minthogy tárgytalanná vált. Piroska János is tagad A csongrádi bombamerénylet Szolnokról jelentik: Csütörtökön folytatták a csongrádi bombamerénylet főtárgyalását. Elsőnek Piroska János szolgálatonkivüli főhadnagyot, a véres merénylet értelmi szerzőjét hallgatták ki, aki vallomásában tagadja a terhére rótt bűncselekményt és azt, hogy bármilyen megbeszélésen résztvett volna vagy hogy a bombát ő adta volna át Simkónak. A merénylet idején — mondja — otthon volt és csak később értesült a Magyar Király-bm történtekről. Elmondja ezután letartóztatásának körülményeit és arra hivatkozik, hogy a vádlottak egyrésze a kínzások következtében ellene vallottak. Azt állítja, hogy Zombory vizsgálóbíró is kény szeri tette a beismerő vallomásra és betyárnak, gazembernek nevezte. Nagyon sajnálom — mondja — hogy mindezeket el kell mondanom egy vizsgálóbíróról, mert éppen nekünk, akik a keresztény nemzeti gondolat védői vagyunk, kötelességünk megvédeni a bíróság tekintélyét. Fuchs elnök itt félbeszakítja Piroskát: — Ezt nem vindikálhatják maguknak, mások is tisztelik a bíróságot. Terhelő vallomás Plroskáék ellen Az elnök ezután Piroska János elé terjeszti a korábbi vallomásairól tárgyalásának második napja szóló jegyzőkönyveket, amelyekben beismerte, hogy tudott a bombamerénylet előkészítéséről. Majd elébetárja az elnök Fiilöp Andor vallomását, amely szerint a merénylet előkészítéséről tárgyalva, Füiöp kijelentette. hogy van egy büzbombája. Nekem kézigránátom. van, — mondptta Piroska János. — Ez talán nagyon erős lesz, — szólt közbe Fülöp Andor. — Nem baj, ha erős is és az sem baj, ha húsz zsidó megdöglik, felelte erre Piroska. Piroska János ezt tagadja, éppúgy azt is, hogy december 26-án megbeszélték, hogy Bölönyi dobja be a bombát a bálterembe és hogy a gránátot az ő lakásán készítették elő. Köziben folyton felesel az elnökkel, aki többször erélyesen rendreutasitia. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy mit énekeltek mutatás közben, azt feleli Piroska, hogy irredenta nótákat. — Mit ért irredenta dalok alatt? — kérdi az elnök. — Székely nótákat például. — Hát az Erger-Berger is irredenta nóta? — Az is összefügg vele. — feleli Piroska és elmosolyodik. Az elnök: Az Erger-Bergert tehát énekelték? — Igen — feleli Piroska. v Arra a kérdésre, hogy tagja-e az Ébredő Magyarok Egyesületének, azt feleli, hogy nem. miután tényleges állományú katonatiszt. Sági János kihallgatása A következő vádlott Sági János, aki pontosan ugyanazt mondja cl a véres éjszakáról és az előzményekről, amit társai vallottak. Ö is részletesen elmondja, hogy »zsidó detektívek« véresre verték és különösen Héjjas Iván ellen akartak tőle adatokat szerezni, A Héjjas-brigád tagjának nevezték és állandóan verték. , Az elnök ismerteti ezután a vádlott — saját beismerő vallomásának felolvasása után — Bölönyi Miklós vallomását, amely szerint Sági ajánlkozik arra. hogy maid ö dobja be a bombát a bálázók közé. mert ö nagyon jó dobó. Sági ezt is tagadja, majd az elnöknek arra a kérdésére, hogy ébredő-e, a következőt feleli: — Az vagyok, minden magyar ember az! Ugyancsak tagadó vallomást tesz Sági Rókus is, aki szintén arra hivatkozik. hogy beismerő vallomását kényszer hatása alatt tette. A tanuk A vádlottak kihallgatása után a tanúkihallgatásokra került a sor. Első tanú Barna Piroska, csongrádi gyógyszerész leánya volt. aki a véres bálon megsebesült. Elmondta, hogy éppen a négyesre álltak íel, amikor ablakcsörömpölés és dö’.renés hangzott és ő megsebesült. Amikor lement a vendéglőbe, megiálta Piroska Györgyöt és azt kérdezte tőle: — Mit csinált Gyurka? Piroska György tagadia. hogy Barna Piroska őt látta és szólította meg. A vpánteki tárgyalásra harminc tanút idéztek meg. Ä föjráság megállapította, hogy Göiiihös vendége Erzberger gyilkosa Förster azonos Scholz Henrikkel Budapestről jelentik: A budapesti büntetőtörvényszék Törekv-tanácsa csütörtökön zárt ülést tartott, amelyen a kiadatási fogságban őrzött Förster-Schulz Henrik ügyében határozott. Dr. Szaboicska Mihály törvényszéki biró ismertette a bűnügyi nyomozás iratait, valamint azokat az okiratokat és bizonyítványokat, amelyeket az offenburgi birodalmi törvényszék vizsgálóbiráia küldött. A bíróság rövid tanácskozás után végzést hozott, amelyben az iratok között rendelkezésre álló bizonyítékok alapián megállapítja, hogy a kiadatási fogságban levő. magát Förster Henriknek nevező bajor fiatalember azonos azzal a Schulz Henrikkel, akit Erzberger Mátyás német birodalmi miniszter meggyilkolásával vádolnak. A bíróság ezt a megállapitást egyrészt áz offenburgi vizsgálóbíró által beküldött iratokból és fényképekből. másrészt a Budapesten történt szembesítést eljárásból vonta le. A vizsgálóbíró előtt ugyanis Schumacher Tamás és Glolf Ottó német detektivek teljes határozottsággal felismerték a fogságban tartott fiatalemberben a körözés alatt álló Schulz Henriket, aki a^ német vizsgálóbírói akták szerint kétségtelenül tettese az Erzberger-féle gyilkosságnak. A törvényszék végzését nyomban Írásba foglalta és a kiadatási ügyre vonatkozó összes iratokat az ügyészséghez tette vissza, hogy sürgősen tegyen javaslatot Schulz kiadatása kérdésében. Az ügyészség javaslatának megtörténte után újra összeül Töreky tanácsa és a maga részéről véleményes javaslatot terjeszt fel az igazságügvminiszterhez. akinek a törvény döntő jogot biztosit a kiadatás kérdésében.
