Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-18 / 256. szám

*1 1924 szeptember 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Visszahelyezik áiiásukba a jogtalanul elbocsátott tanítókat A 65 évesnél idősebb tanítókat nyugdíjazzák Beogradból jelentik : Az állami tisztviselők statusának reviziója alkalmával a kormány felülvizs­gálás alá vette a tanítók ügyét is. Tudvalevő, hogy a régebbi kormányok minden törvényes alap nélkül legtöbbször politikai szem­pontokból igen sok tanítót, — el­sősorban magyarokat és némete­ket — nyugdíjazott, vagy minden kárpótlás nélkül elbocsátottak a szolgálatból. A minisztertanács, amely Ka­ros: c közoktatásügyi miniszter re­ferátuma alapján foglalkozott a tanitók ügyével, megállapította, hogy az elbocsátások nagy része törvényellenes volt és ezért meg­bízta a közoktatásügyi minisztert, hogy minden eibocsáiolt taniló ügyét vegye revízió alá. A revízió keresztülvitelére a közoktatásügyi minisztériumban külön bizottságot alakítottak, amely már megkezdte a jogtalanul elbocsátott vagy nyug­díjazod tanítók reakiiválását. Ezzel összefüggésben — a mi­nisztertanács határozata alapján nyugdíjazzák mindazokat a ta­nítókat, akik 65-ik életévüket már betöltötték és 35 évnél hosszabb idő óta állnak szolgálatban. Ausztria be akar lépni a kisantantba Tárgyalások Genfben a kisantant delegátusaival Bécsből jelentik: A Deutsche Allgemeine Zeitung berlini újság azt irta, hogy Ausztria külpoliti­kájában nagy fordulat várható. A közlés szerint Ausztria be akar lépni a kisantantba és Seipel és Grilnberger Genfben nemcsak nép­­szövetségi ügyekben tárgyalnak, hanem a kisantant delegátusaival is megbeszéléseket folytatnak a kisantantba való belépés feltéte­leiről. Ezzel a hírrel kapcsolatban bé­csi munkatársunk az osztrák kül­ügyminisztériumhoz fordult felvi­lágosításért, ahol azonban semmit sem tudnak a kancellár és a kül­ügyminiszter ilyen irányú tárgya­lásairól.----- I mi ---­A bécsi sztrájk kedvező fordulat előtt Kedden éjjel nem volt villanyáram Becsben Bécsből jelentik: Egész éjszaka tárgyaltak a munkaadók képviselői a fémipari szakszervezet vezetősé­gével s éjfél után félkét órakor ked­vező fordulat állott be. Előbb azon­ban a sztrájk'-^etőség utasítására á villamossági üzemek bizalmi em­berei elrendelték a sztrájk szigorí­tását és este sötétség borult az egész I. kerületre, a II. és IX. ke­rület egyes részeire, mert a sztrájk­­vezetőség kikapcsoltatta az áramot. Félegy órakor a gyárosok képvise­lői négy és félszázalékos bérjavitds­­ra tettek kötelező Ígéretet, ezt azonban a sztrájkvezetőség kéve­­gelte és a tárgyalások megszakítá­sával fenyegetőzött. Közben a mun­kaadók cgvmás között tanácskoz­tak s jó egy óra hosszat tartó kon­ferencia után értesítették a fém­ipari szakszervezet kiküldötteit, yogy hajlandók további engedé­­ienységre. t’j javaslatot terjes-ztet­tek elő. amelyet a sztrájkvezetőség elfogadhatónak tartott, de részletei felől nem adott hirt, mivel újabb tárgyalások fognak megindulni. A villamosáram kikapcsolása mi­att, amely az I. kerületben általá­nos volt, a napilapok közül nem je­lenhetett meg a Neue Freie Presse, a Neues Wmier Tagiblatt, az Extra­blatt, a Volkszeitung, a Kronenzei­tung és délben a Mittags,Zeitungot sem lehetett kinyomtatni. Egész délelőtt tárgyaltak a lapkiadóválla­latok, hogy estilapjaikat megjelen­tethessék, de nem sikerült a sztrájk­vezetőséget engedékenységre bimi. Kedden --i- az első kerület egyetlen mozijában sem lehetett előadást tart^- mert nem volt vil­lamosáram, a kávéházak és ven­déglők pedig gyertyavilágitdssal segítettek magukon. A színházak közül csak a Karltheaterben volt előadás. Szerdán délután a munkaadók tiz százalékos béremelést ajánlottak lel. azonban ennek elfogadásáról még nem történt döntés. A szerdai estilapok sem jelenhet­tek meg, a színházakban azonban az előadd-'- zavartalanul folytak. Világítást kaptak a bíróságok és a kórházak is. A bankok számára azonban nem szolgáltattak áramot. Újabb bonyodalom a háborús vétkesség körül Stresemann kijelentett®, hogy a németek már Londonban tiltakozni akartak Londonból jelentik: Nagy fel­tűnést kelt az az interjú, amelyet Stresemann külügyminiszter o Manchester Guardian berlini mun­katársának adott. Ebbői tudódott ki, hogy-a német delegáció meg­szövegezett nyilatkozattal ment a londoni konferencia záró ülésére s ez a nyilatkozat a leghatározot­tabb formában iillakozoit a háborús vétkesség vádja ellen, de a kancel­lár technikai okok miatt nem volt abban a helyzetben, hogy a nyi­latkozatot felolvassa, mert olyanok voltak a körülmények, hogy ez a bejelentés az adott pillanatban a londoni konferencia egész fárado­zását kockára lette volna. Azt is mondta a német biro­dalmi külügyminiszter a Manches­ter Guardian tudósitójának, hogy a birodalmi kormányt abban az elhatározásában, hogy a londoni konferencián ünnepélyes nyilatko­zatot tesz a háborús bűnösség vádja ellen, nem befolyásolta a birodalmi gyűlés nacionalista párt­jainak leit ígéret. Az interjú élénk visszhangot kelteit az angol és amerikai né­metellenes sajtóban s a kérdéses londoni újságok egyike ilyen cí­men vesz tudomást róla: Újabb német hazugság. Az alcím pedig: Lóra Parmocr leleplezte Stresemannt. Még azok a londoni lapok is élesen Írnak Stresemann ellen, n melyek az utóbbi időben ment­séget találtak eljárására jiban, hogy a németországi bel politikai helyzet és o pártviszonyok köve­telték a háborús vétkesség kér­désének fölvetését s ugyanígy a németeilenes amerikai újságok is azt írják, hogy miután kiderült a titok, mert maga Stresemann árulta el, hogy a német delegáció mar a londoni konferenciára elvitte a háborús bűnösség ellen tiltakozó jegyzékét, ennek a taktikailag el­hibázott és szerencsétlen vállal­kozásnak mentegetésére nem hi­­vatkozhatik az időközben beállott pártpolitikai kényszerűségre. Tagad csongrádi bombamerénylet első vádlottja Megkezdték a csongrádi véres bál bűnügyének főtárgyalását Szolnokról jelentik: Szerdán dél­előtt kezdték meg a szolnoki tör­vényszéken a csongrádi karácsonyi éjszakai véresemlékü bombamerény­let főtárgyalását óriási érdeklődé« mellett. Simkő László. Bölönyi Mik­lós és Fiilöp Andor elsőrendű vád­lottak szuronyos fegyházőrök közt jelentek meg a tárgyalóteremben, míg a többi vádlott: Piroska György. Piroska János. Sági János és Sági Rókus szabadlábon van. A vádirat részletesen leírja a bombamerény­let elkövetésének módját és három­­rendbeli gyilkosság bűntettével, va­lamint huszonötrendbcU gyilkosság bűntettének kísérletével vádoljál Simkő Lászlót és társait. Elsőnek Simkő László 25 éves földművest hallgatta ki a bíróság. Nem érzi magát bűnösnek, a vád szerinte teljesen alaptalan. Elmond­ja, hogy ! 023 december 26-án elment Piroska Jánost névnapja alkalmából köszönteni. Onnan néhány, liter bor elfogyasztása után Sági Jánösékhoz ment »köszönteni«, ahol tovább it­tak. Később betértek a ; Magyar Ki­rály «-ha. de hogy ezután mi történt, arról nem tud semmit mert teljesen be volt rúgva-. Másnap hallotta csak, hogy Csoiigrádon mindenki a me­rényletről beszél. Amikor letartóz­tatták. megkérdezték, hogy ébredő-e és amikor erre igenlően válaszolt, megfenyegették, hogy maid clszuny­­íryasztiák. Előadja, hogy ezután megkezdték kínzását és úgy a csendőrségen, mint a rendőrségen véresre verték. Diószeghy miniszteri tanácsos jelenlétében is. többi vád­lott-társaival együtt. Mikor már összeesett a fájdalomtól, összekö­tözték és felhúzták a mennyezetre és úgy verték tovább. A vizsgáló­bíró is kikényszeritette beismerő vallomását, azzal, hogy megfenyc gette. hogy ha tagad, akkor vissza adja a detektiveknek. Néhány héttel később Szegeden mégis visszavonta beismerő vallomását a vizsgálóbíró előtt. Az elnök ezután eiébetár.ia Sím­­kónak. hogy alaptalan az az állítása, hogy a detektívek öt kínozták és be­ismerő vallomásra kény szeritett ék, mert hiszen a detektívek által fel­vett jegyzőkönyvek egyáltalában nem tanúskodnak arról, hogy ő a detektívek előtt mindjárt beismerő vallomást tett volna. —- ön december öl-én lényegesen többet mondott el — mondja az el­nök. Elmondotta részletesen, hogy a Magyar Király-ban borozgatás után Bölönyi, vagy Fülöp Andor — a sze­mélyek megnevezését ugyanis vál­toztatta, — egy dobozalaku tárgyat adtak át Önnek, hogy ez az a bomba., amit be kell dobni a zsidóbtilbu. Ez­után Bölönyi átadott mintának egy égő cigarettái, hogy azt szívja és majd a cigaretta füzével gyújtsa meg az elvágott zsinórt és amikor az ég. akkor dobja be a bdlhelyiség ablakán. Bevallotta azt is. hogy a bombát az ablakon át bedobta a bá­lázók közé. mire elszaladt. Körül­belül a harmadik házhoz érhetett, amikor óriási robbanást, hallott. hogy megrémült tőle. Amikor Böíö* _ aydiez érkezett, az első uccábaa gyaíast berekesztették. várakozott Bölönyi. aki rászólt ma­gára. hogy senkinek se szóljon a dologról, mert különben a halál fia lesz. Vádlott: Mindezt csakis azért mondtam, mert kény szeritettek rá. A rettenetes kínzások vittek arra, hogy ezeket a vallomásokat igy te­gyem meg. Az elnök: önnek ez alkalommal tett vallomásában olyan állítás is van, amit egyetlen terhelt sem mon­dott és amit a vizsgálóbiró nem ta­lálhatott ki. Azt állította ugyanis, hogy Bölönyi magát egy fából való villamos oszlophoz állította, hogy várakozzék ott, amíg a bombát be­dobja. Azért ennél az oszlopná}. mert alatta el van hányva a hó és igy majd nem lehet meglátni a lábak nyomát. A vádlott: Én csak azt vallottam, amit rámkényszeritettek. A detektívek is megfenyeget­tek. a vizsgálóbiró ur is megfenye­getett. Az elnök: Ezt Sági János is be­ismeri. Az elnök ezután felolvassa Sági János vallomását, amely szerint Sági nem fogadta el a bombát, ami­kor Bölönyi ezzel megkínálta. Erre Bölönyi kijelentette, hogy bárhogy is lesz.' mégis bosszúi fog áihmi a zsidókon. A vallomás méz azt is megjelöli, hogy ez a Miskolczi-ház előtt történt. Vádlott: Nem emlékszem semmi­re. olyan részeg voltam. Elnök: Hát ha olyan ittas volt, hogyan tudta elmondani a deíekti­­veknek. hogy milyen uccákon át tért haza? Vádlott: Én azt mondottam a de­­tektiveknek. amit ők akartak. Elnök: Másnap sem tudta meg, hogy mi történt? A részeg emberek másnap érdeklődni szoktak, hogy miképpen kerültek haza. Vádlott: Nem tudtam meg. , Einök: Tagja ön az Ébredő Ma­­gyarok Egyesületének? Vádlott: Igen. 1922 óta. Negyedórás szünet után féltizen­­kettőkor a fogházőr Bölönyi Miklóst vezette be a tárgyalóterembe. Bölo­­nyi azzal kezdte a vallomását, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Engem összetörtek, összever­tek. kegyetlenül meglánoztak a de­tektívek, kéuyszeráilapotban tettem meg vallomásomat, mert addig nem oldották fel kötelékeimet és addig nem hagyták abba a kínzásokat, amíg mindent meg nem mondottam. Elmondja a történteket ugyanúgy, mint Simkó és kijelenti, hogy' nem ' emlékszik semmire, meri ittas volt. A délutáni tárgyalás A délután tárgyaláson Fiilöp An­dor volt hadnagy kihallgatása kö­vetkezett; Nem érzi magát bűnös­nek. a bombamerényletben, nem vett részt. A kérdéses nancn a kávéház­ban tartózkodott. A robbanás zajára kiszaladt az uccára. majd bement a bálterembe és segített a sebesülte­ket kötözni. Az elnök felolvassa ko­rábbi vallomását, amelyben beismer­te. hogy ő aclta át a bombát Bftlönyi­­nek. Fülöp erre kijelenti, hogy kény­szer hatása alatt vallott a csendör­­ségen Fülöp kihallgatása után Piroskát vezették a bíróság elé. Nem [érzi ma­gát bűnösnek, -a merényletben sem­mi részű sincsen. Elmondja, hogy a börtönben azt mondták neki, hogy ha' beismerő vallomást tesz az Ulain—Hitler-puccs ügyében, akkor szabad lesz. Lénával-Lehner ébredő képviselő a közönség soraiból itt valamit köz­beszólt. mire az elnök rendreutasi­­íotta.­Piroska továbbiakban azt vallja, hogy a csendőrségen azért tett be­ismerő vallomást, mert bátyján akart segíteni. Kijelenti, hogy drre­­dő és az is marad. Piroska kihallgatása után a Jár-

Next

/
Thumbnails
Contents