Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-17 / 255. szám
2. oldal. BACSMÉGYEI NAPLÓ 1924 szeptember 17. Akik vagyont szereztek a rendőrségi kertészeti»«)! A kertgazdaság vezetője lopás miatt feljelentette a bolgár alkalmazottakat A szuboticai rendőrségnek tudvalevőleg már évek óta van konyhakertészete és gazdasága, amelyet még néhai Karakasevics Gábor . rendőrfőkapitány létesített. A rendőri kertgazdaság a volt főkapitány vezetése alatt a városi tisztviselőket bőségesen ellátta konyhai veteményekkel és még jelentős mennyiség jutott a termésből eladásra is. Annál feltűnőbb volt, hogy az utóbbi időben a rendőrségi kertgazdaság mind kisebb és kisebb jövedelmet hajtott. A konyhakertészet uj vezetője, Kakast Jenő most feljelentést tett a rendőrfőkapitánynál a kertgazdaságot vezető városi alkalmazottak ellen. Kakasi Jenő, aki, mint végzett gazdász néhány hónappal ezelőtt vette át a rendőri kertgazdaság vezetését, feljelentésében előadja, hogy amikor átvette a gazdaságot, annak kasszájában mindössze huszonnyolc dinár készpénzt talált, az üzleti könyveket pedig már hosszabb ideje nem vezették. Csakhamar sikerült megállapitania, hogy rendszeresen lopkodják a terményeket. A rendőrségi kertgazdaság vezetés-évei még néhai Karakasevics Gábor főkapitány D'gor Düsko bolgár kertészt és tiz társát bízta meg. Ezeknek vezetésével a rendőrségi foglyok és napszámosok végezték a -kertgazdaság megművelését. A feljelentés szerint Digor Dusko és táisai valamennyien útlevél nélkül kerültek-Jugoszláviába, itt néni volt , és 'riíá:i sínestartózkodási engedélyük, hanem itttartózkodásuknak az az egyetlen jogcíme, hogy a rendőrségi kertészetet vezetik. A feljelentés szerint mind a tiz bolgár kertész ágról szakadt szegény ember volt, amikor idekerült, ma pedig a legtöbbjüknek jelentékeny vagyona van. A feljelentés ezután Epnkrét esetekre mutat rá. Elmondja, - hogy _Ka-Csöngeiíek ■ Irta: Kosáryné Réz Lala . — Bocsánatot" kérek, •— mondta az asszony remegő hangon; — Nem akartam zavarni, csak . . . csak ... Öszhaiu, csontosaién idegen nő volt. látszott rajta, hogy nem éppen egészen közönséges, de a ruhája nem vallott semmi előkelőségre. A fiatalasszony, aki az urát várta, maga sietett ajtót nyitni, -kelletlen meghökkenéssel nézett reá s mert nem értette a zavart .dadogást, még egyszer megkérdezte kicsit, türelmetlenül : ■ — Mi tetszik? — Bocsánatot kérek, «--.kezdte az idegen öregasszony újra. — Tetszik tudni, én . . . én szívbajos ' vagyok. : v . . A fiatalasszony megrémült. Öszszeborzadt és irtőzattal nézett- a másikra. Sietve be akarta tenni az ajtót, de az megfogta a kilincset. — Ne tessék felni. -- szőtt furcsa mosolygással. —Nem ragadós, csak nekem kellemetlen.' senki másnak. Azaz, hogy nekem sqm. főbb lesz már, há meghalok. Hanem még egyszer látni szeretném . . . látni szeretném .... — Kit? — hebegte az asszony és sáppadt lett a kerek ’kik gyefékarca. Mindenféle lehetetlen lehetőség felvillant előtte, — Kit akar-'még egyszer látni? Sándort? Vagy- . . . — Nem, — mondta az idegen aszszony, és szelíden és szomorúan iakasi Jenő egy alkalommal rajta érte a bolgár -kertészeket, amikor kocsiszámra; akarták elszállítani a;gabonát. Amikor felelősségre vonta, őket, azt állították, hogy a szomszédos gazdáknak mennek a szállítmányok, akik felesbe dolgoztak a gazdaságban. A feljelentő ezzel szemben megállapítja, hogy csak néhány , gazda dolgozik felesbe, ezen kívül azonban igen tekintélyes mennyiségű gabonát akarlak a kertészek vezetői Saját hasznukra eladni. Említi a feljelentés' azt • is, hogy a kertészet vezetői az utóbbi időben mind kevesebb főzelék- és zöldségfélét termeltek, úgy bogy a ter{ melt .vetemények a városi tisztviselők szükségletét se elégítették ki, ehelyett azonban, óriási mennyiségű cukor- és marha-répát termeltek,, amit azután saját javukra eladtak. . A feljelentés értelmében, amit Kakasi korábban szóban, most pedig .írásban terjesztett Vnkics Ferenc rendőrfőkapitány elé, a legszigorúbb vizsgálat indul a gyanúsítottak ellen, akik ellen vagy büntető eljárást tesznek folyamatba, vagy pedig átdobják őket a bolgár határon, minthogy nincs törvényes jogcímük az itt tartózkodásra. Harc a becskereki főkapitány kori! Lakásigényléshől fegyelmi ügy -“ Nyilatkozik a felfüggesztett . 'főkapitány A Bácsmcgyei Napló szerkesztősége ma a követkéző levelet kapta dr. Gycrmekov Dusán becskereki rendőrfőkapitánytól: Veliki Becskerek!, 1924. szept. 16. A Sajtótörvény 20-ik szakasza alapján kérem, hogy »Felfüggesztették a becskereki rendöríökapitányt« enn alatt a »Bácsníegyei Napló« szeptember 16-ikí számában megjelent cikkük helyreigazításául á következőket közölni szíveskedjenek: A cikkben felfüggesztésem okairól közöltek téves információkon alapulnak. Az ügy megértéséhez közölnöm kell, hogy: 1. négy év óta lakom, háza® ember létemre, egy bútorozott szobában, 2, a.város rendőrfőkapitánya és .igy tisztviselője vagyok, 3. magam, fedeztem fel' az’ igényelj lakást, 4. méékaptam a, háztulajdonos' beleegyezését is a riovembefben kiürülő -lakás elfoglalására, szerződés formájában. Ez a négy ok feltétlenül biztosítja a szóban forgó lakásra váló jogomat, amelynek elfoglalását azonban dr. Vászics vármegyei főügyész meg akarta hiúsítani, hogy veje számára már annak házassága előtt három hónappal, lakást, biztosítson. Vászics dr. a háztulájdorios, gáttá a fejét. — Senkit. Senkit Önök közük Csak azt a szobát • szeretném még égyszer látni, ahol születtek és meghaltak á gyerekeim. A kis gyerekasszony- rameredt a nagy kerek szemeivel. AItt laktunk harminc, év -élőit, — folytatta-az öregasszony, és ,egy vastag vászonzsebkendőt szedve elő ügyetlen kézzel kapcsos!, kopott táskájából, raegtörülgeíte a"'bójtilókát, — itt laktunk, amikor férjhezmentem és csak vagy tiz -esztendeje. hogy elköltöztünk. , . .. ..... , Már remegett a szája. .... — Hát még egyszer Iátni-'*szeretném ... . A' fiatalasszony távozott.- Megborzongott megint, mert arra gondolt. vaj jen harminc év jnulya nem jön-e majd ő is igy. öregen, ráncosán.- csontosán, ilyen rettenetes kalapban. a függőfolyosón, hogy még egyszer lássa azt a lakást.- ahol... — Gyerekei voltak? , . .- — kérdezte irtőzattal. — Három. __— mondta halkan . az asszony. -- Egy kislány.és két fiú. . . . nagyon szép. erős gyerekek voltak, tetszik tudni! ;de a legidősebb difteritiszt kapott és. . . , aztán ... —- Meghalt? ... — rebegte a kicsi asszony. A-másik nem felelt. Csak,-bólintott és nézett reá könyörgőn a ráncosszélü, rut, könnyes, elkinzott szemeivel. — A középső — mondta aztán, nagyot nyelve, voriagló szájjal — csonttuberkulózist kapott hétéves dr. Dungyerszki igazgató előtt a következő sértő kijelentést tette': »Der Vertrag ist iiir die Katze. Der Oberstadthauvímann ist garnichts. diese Wohnung muss mir gehören«, — amivel a vármegyei főügyész dr, Dungyerszki urat megsértette és sértette az én tisztviselői tekintélyemet is. Amikor ezért dr. Vászicsot felelősségre vontam, ő a kijelentést letagadta, de a május 7-iki lakásbizóttsági ülésen, dr.' Dimgyerszki igazgatóval való szembesítés alkalmával kiderült, hogy . hazudott előttem és apósom előtt, a mikor a fenti kifejezéseket letagadta. Ez á hažug modor annyira felinigerelt. hogy odaldálíottam Vászicsnak, hogy törvény és, jog szerint vengem illet a lakás es annak idején akar revolverrel a kezemben iS\:riieg fogóm védeni megszerzett és: ^törvényesén biztosított' 'jogai* illát. 1 ‘ ’ ’ V "• - ‘.'•A Vászics dr. keresztülvitte az .alispánnál,'hogy e kijelentésem miatt felfüggesszenek. Az alispán azonnal látta, hogy ez a kifejezés, -«• amint a felfüggesztő végzés mondja, — »a veszélyes fenyegetés minden kritériumát magában foglalja« és azért tartja szükségesnek felfüggesztésemet, hogy »meg ne akadályozzam a vizsgálat további folyakófábari és több mint két étig fé* kiidt. Lehet, hogy őtöle kapta meg a; kicsi is" a tuberkulózist, tetszik tudni, de akkor én még nem tudtam, mi az a tuberkulózis, mit csináljak velük, hogyan védekezzem... Elhallgatott. Dörzsölgette a kilincsét csöndesen. — Ugyanez a kilincs volt. Hányszor fényesítettem. eleinte 'jókedvűen! később sírva . . . Nagyon szegettem fényesíteni a kilincseket . . . És' .mikor; az orvost vártam, akkor i s dörzsöl gettem mindig, hogy csináljak valamit . . . rettenetes volt úgy, várni.. várni, anélkül, hogy valamit csinálhattam volna . . . rettenetes volt .... .' Megint elővette a zsebkendőjét. . — ÉS a legkisebbik is'.' . .? ~~ szólalt meg újra a fiatalasszony. '.r-< ’ óh nem. — felelte sajátságos Mosolyával az asszony. —- Á’iegkisébbiket sikerült megmenteni. Rá* költöttünk minden pénzt, külföldön volt szanatóriumban nélkülöztünk az urammal ... De megtartottuk. Csakhogy, tetszik tudni, nagyon ideges és vigyázni kell reá. hogy meg ne hűljön , . . Mindig meghűl.;. A fiatalasszony még mindig tartottá á kilincset tétova kézzel. Most egyszerre' egy divatosan öltözött, túlfiatálösra' kifestett hölgy jött sietve a lépcsők felől, utána pedig égy rökkantvállu. rezesarcu öreg ember. — Mama!— szólt rá fojtott hangon a hölgy az öregasszonyra. — Mit csinálsz, kérlek, megint? Tegnap a temetőben, meg az iskolában. mat át.« Az alispán tehát a büntetőbiró és áliamügyész szerepét akarja játszani velem szemben és1 kijelentésemben »a.; veszélyes fenyegetés' minden kritériumát« látja. A Btk. 7-7-ik §-a szintén defineálja a veszélyes fenyegetést, amelynek kritériumát mérlegelni kell, nem pedig egyszerűen, idézni és abból azt a következtetést levonni, hogy valóban »veszélyes fenyegetés« történt! Az is el fog dőlni, hogy illetékes-e az alispán, mint közigazgatási hatóság arra, hogy büntető ügyben eljárjon. Az inkriminált kifejezés május 7-ikén történt és csak négy hónapra rá következett be a felfüggesztés. Négy hosszú hónapig gondolkoztak azon, hogy elrendelják-e a felfüggesztést. Miért nem jelentett fel engem dr. Vászics május 7-ikén az ügyészségnél, hogy veszélyesen megfenyegettem? A felfüggesztő határozat szerint, a felfüggesztés azért volt szükséges, hogy a vizsgálat menetét meg ne hiúsítsam. Mennyiben hiúsíthatom meg á vizsgálatot — mert ha a veszélyes fenyegetés beváltásától tartanak, nem hiszik talán, hogy ezt a felfüggesztéssel el lehet kerülni? Hiszen a »fenyegető« kifejezést mint magánember mondottam méltó felháborodásomban. Azt hiszem az a háttere a feljelentésnek, hogy a lakástól, a: mely még ezidefg nincs senkinek! odaítélve, könnyebben elüthessen engem, ha felfüggesztenek mert ezzel elvesztettem azokat a feltételeket, amelyek a lakástörvény értelmében a lakás igénylésére feljogosítanak? Téves a »Bácsmegyei Napló«-nak az a közlése, hogy hivatali visszaélés' ennén függesztettek fel. Ugyancsak) téves- az a közlés is, hogy nem bocsátottam rendőri karhatalmat a lakásbizottságnak a határozatok végrehajtásához rendelkezésére. Ha ebben a tekintetben törvényellenesen jártam el, már régen gondoskodtak volna dr. Vászics és barátai,, hogy hivatalos hatalommal való: visszaélés címén ne az alispánnak, hanem az ügyészségnek adjanak át. . ______ ■ • • . ma rneg itt.' idegen helyen . . . De kérlek, uralkodj hát magadon!‘Gyere azonnal innen! — Jó, jó, — mondta az öregaszszony remegő hangon. — hiszen én uralkodom, csak szerettem voln-a még egyszer látni azt a helyet, ahol ti kicsik, voltatok. .— Ugyan! — mondta haragosan az Öregember és legyintett. — Ml hasznod van abból? Kellemetlenség és komédia. Egy-kettő, gyérünk. Nyers volt a hangja, az öregaszszonyé pedig siránkozó. A kicsi asszony úgy megijedt a három idegen embertől, hogy hirtelen becsukta a kaput, kirántotta a kulcsot és beszaladt a folyosóra. Ott ■ megállt és hallotta, hogy az az öregasszony sir. . A kilincs, is megrázkódott egyszer, mintha erőszakosan ki. akarták volna nyitni az ajtót. De aztán lassan csönd lett. Elmentek. A fiatalasszony egyedül maradt. De nem mert mozdulni, nein mert bemenni a szobába. Körülnézett a homályosodé folyosón s irtózva érezte, hogy a sorsa ]Ön. jön feléje titokzatosan és feketén, hosszú esztendők jönnek és nem lehet elhárítani semmit, ami következik, mint ahogyan nem fogja tudni elhárítani többé a- halott gyermekek árnyát, akik ott haltak meg a szobákban, ahová ő. ezelőtt egy hónappal' a boldogságát hozta. És' összeborzadt és sirni kezdett, szegényke, ő is, akár az öregaszszony a kapu előtt.
