Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-16 / 254. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 924 szeptember 16. CIRKUSZ • R« Egy férj szórakozásaiból »Miért oly későn, levelek hullása....« Feleségem őnagyságával a déli órákban közöltem, hogy este színházba megyünk. Nyolc órakor kezdődik a színház. — Én fél nyolckor haza jövök és együtt megyünk. Legyen addig felöl tözve kérem,, hogy ne késsünk el. Mint tudja, az embert csak a szünetekben engedik be a nézőtérre. A feleségem gyilkos mosollyal jegyezte meg: — Felesleges volt a figyélmeztetése. Én amúgy is pontos leszek. Különben se szoktam elkésni. Bár utóbbira vonatkozóan igen kel lenieden emlékekkel rendelkeztem, ezúttal nem válaszoltam, hanem elmentem a klubba. Nem mondhatnám, hogy nagyon meglepődtem fél nyolckor, amikor hazaérve a feleségem pongyolában találtam. Ült a tükör előtt és kedvenc művészetének a pikturának áldozott. Nagy pacifista vagyok, a béke embere, minden szemrehányás nélküi csak anynyit mondtam: — Siessen fiam, elkésünk. Egy óra múlva megismételtem: — Egy kicsit gyorsabban drágáin, elkésünk. A jelen időt használtam a múlt helyett és türelmesen vártam. De aztán csak elkészült. Kocsiba ültünk és a színházhoz hajtattunk. Éppen a második felvonás közepén tartottak. Nem engedtek be. — Mikor lesz vége a második felvonásnak? — kérdezte nőm. — Jó félóra múlva — válaszolt a jegy szedő. Az asszony villámló szemekkel fordult felém: — Igazán kár volt annyira siettetni. Látja, hogy félórával később kellett volna jönni---Ekkor csikorgó fogakkal fogadalmat tettem, hogy ha addig élek is egyszer a feleségem pontosan meg fog jelenni valahol. Az elején. Ezután ennek a célnak éltem. Egy hét múlva az Operába vettem jegyet. — Fiacskám, a Wagner-elöadás hat órakor kezdődik — szóltam a nőmnek — fél hatkor bejövök magáért. Magamban nevettem. Az Opera félnyolckor kezdődött. De én hat előtt otthon voltam és sürgettem az angyalt. Majdnem odaértünk félnyolcra. Mindössze az első felvonást szalasztottak el. Ez a, félsiker tovább sarkallta az ambíciómat. Vasárnap estére cirkuszjegyet vettem. — Holnap korán ebédeljünk — mondtam szombaton — mert délután cirkuszba megyünk — Hánykor kezdődik? — Három órakor. — Jesszus Mária, hogy öltözők fel addig?! Tizenkettőkor ebédeltünk és nőm egy órakor öltözni kezdett. Öltözött, öltözött. I'estegetett, festegetett. A kocsiban menet elárultam, hogy a jegy az esti előadásra szól. A legjobb számokat igy se láttuk, mert már csak az esti előadás végére értünk oda. — Milyen kár, hogy nincs éjjeli előadás — sóhajtottam — onnan most nem késnénk el. Ezután hallatlan energiával próbáltam rávinni nőmet, hogy valahonnan ne késseri el. Hiábavalónak bizonyult úgy az erőszak, mint a fortély. Egyszer aztán a főnököm meghívott vacsorára. — Legyen szerencsém vasárnap este kilenc órára — mondta a felesége nyájasan — nagy társaság lesz nálunk. Nagyon megköszöntem a meghívást és végtelenül örültem neki. De nemsokára elborult az arcom. Ezek rendszerető. pedáns és hiú gazdag emberek. Végeim lenne, ha elkésnénk. Már pedig nőm miatt biztos elfogunk késni. Most vagy soha — gondoltam magamban és otthon kivágtam hitvesemnek: — Szombat este a gazdámnál vacsorázunk. Kilenc órakor pontban ott kell lennünk. így gondoltam: szombat éjszaka felöltözik és abban a, hiszemben, hogy a vacsora kilenckor este van, már hajnali négykor elindulhatunk. Estig majd csak eltelik az idő s vasárnap pontosan beállítunk. Éjfélkor sürgettem először. — Hagyjál öltözködni — volt a válasz — nem muszáj nekünk mindenütt a legelsőknek lennünk. Tudod, hogy sehol se szeretek ott lenni az elején. Ezt tudtam, de magamban kajánul mosolyogtam. Reggel tízig. Akkor kezdtem ideges lenni. Délután háromkor könyörögtem, ötkor revolvert rántottam. Tíz órakor a főnököm titkára telefonált, Ihogy mi van velünk, az öreg kezd ide, ges lenni, már mindenki ott van. Ekkor benéztem a feleségemhez. Éppen a haját sütötte. Ott nyomban megütött a guta. Délután három órára volt kitűzve a temetésem. Mindenki ott volt. Négykor kezdett a gyászoló gyülekezet türelmetlen lenni. » — Miért nem kezdik? — kérdezték a papot. — Az özvegyet várjuk — felelt csendesen az Isten szolgája — nélküle nem lehet kezdeni. Az özvegy ötözködött. Mi vártunk. Három nap és három éjjel. Nekem könnyű volt, mert én halott voltam, a vendégeknek is könnyű vol, mert már régen haza mentek, csak a szegény papnak volt egy kicsit kellemetlen. Örömmel mondta, amikor meglátta özvegyemet: — Kezdhetjük? Egykori hitvesem a könnyeit törülgetve, felsóhajtott: — Pontosan az elejére jöttem. Istenem, milyen kár, hogy szegény, jó urarn nem érhette meg.... Stella Egy milliárd koronát foglaltak le a budapesti kártyaklubokban Százíizennégy kártyást előállítottak a rendőrségre Budapestről jelentik: Vasárnap éjszaka szokatlan méretű és szigoruságu kártyarazzia volt Budapesten. amelynek során a hajnali órákig száztize mégy embert — köztük sok urinöt is — áHitottak elő a főkapitányságra. Hatvantagu detektivesoport és a várcsparancsnokság rendészeti osztálya részéről két ezredes vett részt a razzián. A detektívek először a Magyar Vitorlás Klub helyiségét keresték § fel. A klubba könnyen jutottak fel. Fölérve az első emeletre, elvegyültek a játékosok közé, majd amikor minden fontos pontot és kijárást elfoglaltak. fölharsant a vezető detektív szava: — A bankot ezennel lefoglalom! A kijelentést a rendes jelenet követte. Az urak és hölgyek, akik a játékban résztvettek. már átmentek az első kártyarazzia tüzkeresztjén és nyugodtan várták a bank lepecsételése után szokásos igazoltatást eljárást, Mindössze a bankot adó művésznő jutott olyan nagyfokú izgalomba. hogy az előtte heverő készpénz és zsetonok helyett a leosztott kártyákat gyűrte retiküljébe. Annál nagyobb lett az izgalom, mikor a detektívek kijelentették, hogy az egész társaságot előállítják a főkapitányságra. Mielőtt még valaki értesíthette volna a többi kártyaklubokat, harminc detektív fölkapott egy teherautóra és elrobogott a Balatoni Úri Klubba, ahol az előbbihez hasonló jelenetek ismétlődtek meg. A rendőrségen csakhamar megkezdődött az igazoltatási eljárás, a mely hajnali négy órától délelőtt tíz óráig tartott. A detektívek a két helyen mintegy egy milliárd korona készpénzt és zsetont foglaltak le. Fj. és Megaliotis /. Ferenc József politikai és magán evelei A budapesti Az Újság és a Pesti Hírlap vasárnapi számukban egymással párhuzamosan megkezdték a bécsi udvari levéltárban felkutatott! Ferenc József-levelek közlését. A konkurrens sikksorozatok közül a Pesti Hírlap közleményei a kevésbé érdekesek: a Pesti Hírlap minden érdemleges kisérő-szöveg nélkül közli az elhunyt uralkodó leveleit, amelyek — különösen a címzettek szerint csoportosítva —meglehetősen unalmasak, mert egyformák. Az első közlemény Ferenc Józsefnek Erzsébet királynőhöz és Schratt Katalin asszonyhoz intézett leveleit, helyesebben táviratait közli. A császár-királynak feleségéhez intézett táviratai úgy hasonlítanak egymáshoz. mint egyik tojás a másikhoz. A tőle csaknem állandóan távolélő Erzsébet királynőnek minden nap pontosan megsürgönyözte. hogy milyen idő van s télen figyelmeztette, vigyázzon magára, meg ne hüljön. Egyéb közölnivalói nemigen voltak a királyasszony számára, legföljebb figyelmeztette a rokon uralkodó családok tagjainak születés- és nevenapjaira. Schratt Katalinnak küldött sürgönyei sem érzelmesebbek, bár valamivel bizalmasabbak; egyikben figyelmezteti a Burg-szinliáz volt művésznőjét, hogy azt a hirt. amit előző napon tőle hallott, ne adja tovább, ügy a királynéhoz, mint Schratt asszonyhoz intézett távirataiban leggyakrabban Fj.-nek Irta alá magát de. gyakran használta a Megaliotis álnevet is. Schratt Katalint az egyik táviratban arról értesíti az uralkodó, hogy a királyné meg óhajt vele ismerkedni és azt kérdi Schratt asszonytól. hogy van-e ez ellen valami kifogása? A bürokrata Az Újság cikksorozatát, mint a Bácsmegyei Napló már jelentette, Kéri Pál dolgozta föl. Külön pikantériája ezeknek a közleményeknek, hogy az emigrációban élő forradalmár újságíró — aki helyett az ugyancsak emigráns Ernst Ottó dr. jelzi a cikkeket — a magyar Habsburgisták exponált lapjában nem a leghizelgőbb képet festi a megboldogult uralkodóról. A közzétett levelekből s azok kommentárjából egy kicsinyes bürokrata-gép körvonalai rajzolódnak ki. — Látjuk — írja Az Újság — meglepő élességgel bontakozni ki az elhait uralkodó alakját ezekből a régi iratokból. Maga Ferenc József áll a gyakran oly személytelen mondatok mögött, Ferenc József minden hibájával és erényével, nagyságában és aprólékoskodásával, jellemének oly világosan jelzett határaival és hajthatatlan méltóságával, nevezetes ellentmondásaival, mindazzal, ami ugyan nem tette nagy emberré és egész bizonyosan nem avatta nagy szellemmé sem, de annyit mégis megtett, hogy a monarchia trónján megállta helyét. Ferenc József művésze vojt az uralkodás.teeümkájának. Az uralkodó elé nagy iv papíron minden reggel odakészitették az előjegyzési naptárt, ő azután sorra vette az aktuális problémákat. Az elintézés leggyakrabban igy történt; A császár és király őfelségének föhadsegéde Holnap, csütörtökön, november 20-án őfelsége Margherita olasz királynő születéscnapja. (Ferenc Józsefnek ceruzával irt keze ir ás a,.) Kérem egy tegező francia távirat szövegét beterjeszteni. A szöveget, melyet eléje terjesztettek, Ferenc József azután átnézte és kiigazította. Főként a címzésben talált mindig javítani valót. Gyakran adott írásbeli utasítást arra is. hogy ki adja fel a sürgönyt a táviróhivatalban Világpolitika tűzijáték közben 1894-ben Cap Martinban mulatott az uralkodó-pár. Tűzijáték közben, cigányzene mellett a következő táviratot fogalmazta a császár: Windischgraetz herceg miniszterelnök Bécs. (Siífrirozva.) Remélem, hogy válasza, melyet Bianchininak a Szerbia ellen való mozgósításról elterjedt híresztelések dolgában előterjesztett interpellációjára ad, éles lesz és hogy a horvát csapatokra vonatkozó kifejezés nem marad megrovás nélkül. Fj. exp. Cap Martin 1894 3. li. llh 401 d. e. Mikes Fordíts. A lap visszáján olvassuk az elintézést: Pro domo. 3. ll-én este 7h. Válasz beérkezett (siífrirozva). Legalázatosabban jelentem, hogy az interpellációra a holnapi ülésen válaszolok és illető kifejezést élesen megrovom. Windischgraetz. A táviratok megértéséhez tudni kell. hogy előzőleg hírek terjedtek el a monarchiának Szerbia ellem mozgósításáról. Az angol lapok is átvették a hirt, amely ilyenformán nagy nyugtalanságot keltett. Ferenc József azután táviratozott tűzijáték közben és másnap Windischgraetz cáfolt. Egyben élesen megrótta Bianchinit azért, amiért horvát csapatoknak nevezte a za-grebi 13-ik hadtestet. Amikor az uralkodó — megretiráit Nem mindig és nem mindenhol ment a dolog ily programszerűen. Az uralkodó akaratának és csalatkozhatatlan véleményének gyakran kellett megtörnie a történelmi erők szikláján. Itt mutatjuk be Ferenc József egyik 1874-ben kelt táviratvázlatát: Exp. 874. 6.22. A császár Bittó miniszterelnökhöz Buda. Siffrirozva. Minthogy hallom, hogy a polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat már napirenden van, újólag felhívom figyelmét, hogy oly időszerűtlen és merőben felesleges bonyodalmakra okot szolgáltató törvényt nem fogok szentesíteni. Fj. Bittó vissza is vonta a javaslatot. de húsz év múlva I. Ferenc József — mégis aláírta. Igaz. hogy sose bocsátotta meg Wekerlének, amiért aláíratta vele. A kolerának még a király se parancsol Egyszer megpróbálta Ferenc József hatalmi szóval elnyomni a kolerát: a következő sürgöny tanúskodik róla: A császár és király Hieronymi belügyminiszternek. Budapest. Siffrirozva. Pontos jelentést kérek a kolera
