Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-14 / 252. szám

1924 szeptember 14. BÄCSMEGYH1 NAPLÓ 5. oiaaií Kis riportok »a® I. Hug-Hellmuth Hildának, a bécsi gyógypedagógusnőnek meggyilko­lásáért letartóztatták tizennyolcesz­tendős unokaöccsét. Az ötvenötéves orvosnő élete és halála az antik sorstragédiánál is borzalmasabb. A szerencsétlen nő púposnak született. Egyetemet végzett, a pszichoanalí­zis felé fordult minden érdeklődésé­vel. Freud professzornak lett az asszisztense és a beteg, gyönge­­eiméjü, bűnöző gyerekek gyógyítá­sára specializálta magát. Egész se­reg nagy tudásra valló, okos és ra­gyogóan megirt könyvet adott ki erről a kérdésről s többek között ő rendezte sajtó alá a »Tagebuch, eines halbwüchsigen Mädchens« cí­mű csodálatosan megkapó önélet­rajzát egy tiz-tizenhárom éves bé­csi kislánynak. (A Tagebuch olvasói közül kevesen tudják, hogy a felejt­hetetlen napló írója is tragikus vé­get ért: tizennyolcéves korában agyonlőtte magát.) Hug-Hellmuth asszony odaadó buzgalommal gyó­gyította a beteg gyerekeket, hihe­tetlen türelemmel és lelkiismeretes­séggel foglalkozott velük, éjjelét és nappalát nekik szentelte, s csak egy gyereket nem tudott meggyógyítani, saját apátlan-anyátlan unokaöccsét, akit kiskorától fogva ö nevelt, A fiú fütyült a freudizmusra, a pszicho­analízisre és a gyógypedagógiára, lopta és zsarolta a nagynéniét, va­gyonokat lumpolt el hatodikos gim­nazista korában bárokban és éjsza­kai mulatóhelyeken. Kedves és te­hetséges fiú volt, tanárai szerették, ő meg gyűlölte a nagynéniét. Állan­dóan fenyegette. Az orvosnő végül is kénytelen volt kiadni az utasítást cselédjének, hogy nem szabad a fiút többé beereszteni a lakásba, mert — mondotta — közveszélyes. Unoka­öccse sokáig nem is kereste fel. Az­után beleszeretett egy mürzuschla­­gi leányba, el akarta venni és el­ment nagynéniéhez pénzért. Termé­szetesen nem árulta el. mire kell. Hug-Hellmuth asszony, fogadalma ellenére, megint adott neki egy mil­liót. Kevés! — mondta a fiú. Nem volt több pénz otthon. A tizennyolc­éves kölyök ordítani kezdett, anyai örökségét követelte, csapkodta az asztalt és megfojtotta nagynéniét. Rendkívül érdekes, szinte mozi­drámába illő élet tört ketté Éva May öngyilkosságával. A fiatal, alig hu­szonhároméves mozistar lánya volt Mia May-nak. a világhírű mozicsii­­lagnak és Joe May-nak. a hires filmrendezőnek és filmvállalkozó­nak. Joe May, aki ma egyike a leg­jobb nevű filmrendezőknek, egész véletlenül lett Németország legjob­ban kereső rezsisszőrje. Fiatal korá­ban mint dúsgazdag ember járta Berlin éjszakai lokáljait, kártyá­zott. vagyonokat szórt szét addig, mig egyszer csak elfogytak a száz­ezrek és Joe May teljesen szegé­nyen. de nagy önbizalommal sze­rencsét próbált az akkor nagysze­rűen fejlődő moziipar terén. A sze­rencse nem is hagyta cserben Joe Mayt, aki lassan megalapozta nagy ígéretekkel biztató karrierjét. Mint neves filmrendező került össze Mia May-al. aki akkor még névtelen, kis színésznő volt és akiből Joe May rövidesen ragyogó mozistart csinált. A miivészházasság ritkán boldog és hosszuéletü: Joe May azonban példás családi életet élt és él ma is Mia May-al, aki nagyon jól tudja, hogy mit köszönhet férjé­­sek. mint filmrendezőnek. A Aíöy-családnak Éva May volt az egyetlen gyereke, aki alig bujt ki a gyerekszobából, már is niozi­­szinészi ambíciókkal gyötörte szü­leit. Mia May. aki nem akarta, hogy esetleg a leánya legyen az, aki a már hervadó szépségét elho­mályosítsa és esetleg neki konkur­enciát csináljon, a leghatározottab­ban ellenezte Éva May moziszinész­­női terveit. A makacs leány azon­ban végül is győzött és Joe May pár film főszerepét leányával ját­szatta el. A családi életük ettől kezdve pokol volt: anya és leánya küzdelme az érvényesülésért. Éva May azzal állt bosszút anyján — aki szüntelen gáncsot vetett neki — hogy a berlini lapokban közzétett nyilatkozattal leleplezte magát és elárulta, hogy lánya Mia May-nak és nem testvére, mint ahogy azt anyja róla hireszteli. Közben Éva May rövid idő alatt háromszor ment férjhez, mind a háromszor mozirendezőhöz, úgy látszik csak I azért, hogy a harcot édesanyjával könnyebben megharcolhassa. A leg­utolsó férjétől. Non Manfrédtól egy bécsi bankár. Fritz Mann kedvéért vált el, akibe halálosan beleszeretett. A huszonhároméves mozistarnak ez volt az első szerelme: tragikus, szenvedélyes és féktelen, amely annyira rabul ejtette, hogy a ban­kár kérésére lemondott a vásznon való szereplésről is. Minden ambí­cióját. érvényesülési vágyát elren­delte a szerelemnek. De minden hiába völt: a bankár nem mutatko­zott szenvedélyes Rómeónak, Éva Mayt elhanyagolta. nagyritkán ment el hozzá. Ez keserítette el az­tán a fiatal mozicsillagot annyira, hogy többszöri öngyilkossági kísér­let után agyonlőtte magát. Ferenc József ötezer levele Két budapesti lap nyilvánosságra hozza az elhunyt uralkodó levelezését — Gyerekkori írások és császári parancsok — Kéri Pál cikksorozata — Budapestről jelentik: A budapesti Az Újság egyik legutóbbi számá­ban bejelentette, hogy vasárnap megkezdi I. Ferenc József szemé­lyesen irt leveleinek publikálását egy cikksorozat keretében. A leve­leket a bécsi udvari levéltárból, mint Az Újság megírja, Ernst Ottó dr. szerezte meg, aki Károlyi Mi­hálynak jugoszláviai tartózkodása alatt évekig titkára volt. a cikkso­rozat igazi pikantériája azonban — amit a lap természetesen elhallgat — az. hogy a levelek feldolgozását a Tisza-gyilkosság miatt ártatlanul halálraítélt Kéri Pál végezte. Ernst Ottó dr. a cikksorozatot a Pesti Hír­­lap-nak is felkínálta, amely nem vette meg a közlési jogot, de a mu­tatványul küldött leveleket lemá­solta és most. hogy Az Újság közli a leveleket, szintén előrukkol a szenzációval. Az uralkodóház tagjainak levelei minden időben csak a császárok legbizalmasabb, ugynevezetlj házi­­tudósai előtt voltak hozzáférhetők, de sohasem mindenik. állandóan jól megnézték, hogy mit adnak, vagy mit nem adnak a kutatók kezébe. A háború utáni összeomlás megváltoz­tatta a helyzetet, de a császári és királyi levelezés akkor is a szentek­­szentélye maradt. Másfél évvel ez­előtt kapta meg elsősorban egy bé­csi történelem-tudósokból álló cso­port a legfelsőbb engedélyt, hogy ezekbe a legrejtettebb fiókokba is beleláthasson és többek között Fe­renc József levelezését is felkutat­hassa és feldolgozhassa. A levelekből kiderül, hogy Ferenc József úgy dolgozott trónralépé­­sétől kezdve. mint egy nagy bankvállalat cégvezetője. vagy egy nagy üzem diktátora. Maga végzett mindent, a legapróbb ügyekről is személyesen, sajátke­zűén intézkedett, semmi sem ke­rülte ki a figyelmét, pontos előjegy­zési naplója volt. bátran mondhat­juk róla. igazi bürokrata uraikodó volt. A telefont nem szerette, soha­sem használta, dolgozószobájVtbani nem is volt telefon. Inkább sürgö­nyökkel bonyolított le mindent, vagy privát levelekben. De a hiva­talos leveleket is maga fogalmazta, épn úgy. mint a szűkszavú, hivata­los intézkedéseket. Rendszeresen bevezetett szokás volt az uralkodó levelezésénél, hogy az illetők, akik­nek Ferenc József levelei szóltak (éppen úgy, mint halálesetek után a rendjeleket), a legfelsőbb uralkodói kézírásokat is mindig visszaszol­gáltatták a íőudvarnagyi hivatal­nak. A címzettek rendszerint lepe­csételt borítékban juttatták vissza a kéziratokat a főudvarnagyi hiva­talhoz. Miksa, a meggyilkolt mexi­kói császár nagyon sok levelet ka­pott bátyjától. Ferenc Józseftől. Ezeket a tragédia után özvegye, Sarolta császárnő küldte vissza w'Aszpecséíes borítékban és Ferenc József legbizalmasabb, úgyszólván egyetlen igaz barátjához. Albert szász királyhoz irt leveleit is a ki­rály halála után az özvegyen ma­radt királyasszony szolgáltatta be. De sorban, rendszeresen igy gyűlt össze a sok levél. Az osztrák kan­cellár. vagy a magyar miniszterel­nök éppúgy visszaküldött minden levelet, mint Erzsébet királyné, Schratt Katalin asszony, vagy a trencsénmegyei főispán. Körülbelül 5000 eredeti levelét őr­zik Ferenc Józsefnek a bécsi levél­tárban. Az elsőt hatesztendős korá­ban irta. Miksa öccsének. ezzel a I megszólítással: Lieber Maxi! Még a serdülő kisfiú naiv. kezdetleges betűvetése ez. néhány mulatságos karrikaturával tarkítva, a nevelők­ről és a környezetről. Tizennégy­­éves koráig marad ilyen kezdetle­ges. gyerekes Ferenc József Írása. Attól kezdve — külön érdekes mo­mentum a grafológusok számára — a betűi állandósulnak, megrögzöd­­nek és tizennégyéves korában már kialakult, komoly férfiirása van, mely egyforma marad életének gyá­szos. késő alkonyáig. Minden levele németnyelvű. Alig akad egy-két francia. Az angol le­veleket nem ő fogalmazta, csak alá­írta. Magyarnyelvű levele nincs egy sem. a magyar miniszterekkel is németül levelezett. Ha Pesten volt, csak nagyritkán irta igy a keltezést »Buda-Pest«. legtöbbször ezt is né­metül: »Oíen-PesU-nek irta. Álta­lában pedig rendkívül lelkiismere­tes. pontos és gondos volt a levél­írásban. És egyet kitünően értett: hogy hogyan kell a címzetteket megszólítani! A levelekből kivilág­lik, hogy milyen nagy különbség van a között, hogy ki a »Lieber Vetter und Bruder!« vagy ki az Iegyszerűen csak »Lieber Vetter!« ÍEgyizben orvosa beteg volt. Figyel­­jmes levélben érdeklődött az álla- I pota iránt, de a figyelem ezer jele § mellett a levél hangja hűvös és va- I lóban uralkodói. Megszólítást itt és I ehhez hasonló alkalmakkor nem I használt. E. SZÉCS1 PHILATELIA bélyegkereskedés Subotiéit főpostánál Legújabb arany Michel 1924—25. albumok minden nagyságban raktáron. Bélyegcyül­töknek választékot megkeresésre küldök. — Megvételre keresek használt Jugoslav bélyegeket. • B» — Elhelyezték a szuboticai fő­gimnázium igazgatóját. A közokta­tásügyi miniszter Boravnvák Tó­dort, a szuboticai főgimnázium igazgatóját Gornji Milanovácra he­lyezte át. Utódjának kinevezése azonban még nem történt meg. de megbízható helyről szerzett értesü­lésünk szerint a szuboticai főgimná­zium igazgatói állását Vojnics-Tü­­nics István volt szuboticai gimná­ziumi igazgatóval fogja betölteni a közoktatásügyi miniszter. Vojnics- Tunics kinevezése már a legköze­lebbi napokban várható. — Uj tisztviselők a sentai várost közigazgatásban. Szentáról jelentik: A szentai városi közigazgatásban négy uj tisztviselő kinevezése már megtörtént és pedig polgármester-heiyettessé és adóügyi tanácsnokká kinevezték Bobrik Györgyöt, katonaügyi-tanácsnok helyet­tessé Schaffer Gusztávot, levéltárossá Matkovics Mihályt és fogyasztási hiva­tali főnökké Seveljevics Jaroslavot. — Lemondott bíró. Kikindáról jelentik : Dr. Bodnár Sándor kikindai törvényszéki biró lemondott állásáról. Az igazságügyminiszter a lemondást elfogadta. — Elcsapták a topolai rendőrőr­­vezetőt. Topoláró! jelentik: Arszeno­­vies Steván topolai rendörőrvezető — — mint a Bácsmegyei Napló közölte — több ízben visszaélt hivatalos hatalmá­val és minden ok nélkül bántalmazott topolai polgárokat. Legutóbb egy to­polai földbirtokos volt az áldozata, akinek feljelentésére a topolai fó'szoiga­­bíróság vizsgálatot indított Arszenovics ellen. A vizsgálat eredményeképpen Arszenovics Steván rendőró'rvezetőt a' napokban elbocsájtották állásából. — Bírói kinevezések. Az igazságügy­miniszter a következő bírókat nevezte ki, illetve helyezte át: a szombori tör­vényszékhez dr. Stern Leót, a pancsevói törvényszékhez Mrázovics Antalt, Gáj Gusztávot šs Zsifkovics Ivánt, a novi­­szadi törvényszékhez dr. Kovacsevics Gyokát, Maries Braniszlávot és Primo­­vics tfovánt, a szuboticai törvényszékhez dr. Bakula Gézát és dr. Kerunszki Hrvo­­jet, a belacrkvai törvényszékhez dr. Szvoboda Milenkot, — Városi szubvenciót kap a noviszadi. színház. Noviszadról jelentik: Dr. Stefa­­novics Zsarkó polgármester szombaton ■ Beogradban tartózkodott, ahonnan magá­val hozta a pénzügyminisztérium jóvá­hagyását, amely szerint a város ezentúl évi 2H ezer dinárral segélyezheti a szín­házat és a színház javára a mozijegye­ket egy, illetve lél dinárral megadóztat­hatják. — Ludendorff egyik alvezérét csa­lásért elítélték. Berlinből jelentik: Rothmannt, a szászországi nemzeti szo­cialisták vezérét, akit a választások al­kalmával Ludendorff mint a nemzeti eszme lelkes harcosát ajánlott jelöltnek a lipcsei választókerületben, a berlini bíróság a birodalmi vasutak kárára el­követett tizenöt millió aranymárkás fu­­varlevélhamisitásért hat havi súlyos bör­tönre Ítélte. A tárgyaláson kiderült, hogy Rothmann, a kampóskeresztes-ve­­zér csalás és okirathamisitás miatt már régebben kisebb-nagyobb tételekben ne­gyedfél esztendőt ült. — Túlzsúfolt osztályok a sztarakani­­zsal polgári iskolában. Sztarakanizsáról jelentik: A sztarakanizsai polgári isko­la szerb tagozatának első és második osztályába olyan nagy számmal irat-’ koztak be a tanulók, hogy Szagmeisz­­ter Gyula igazgató engedélyt kért a tanügyi inspektorátustól az osztályok párhuzamosítására. A magyarság sze­gényebb osztálya ugyanis inkább a szerb tagozatra íratja be gyerekeit, mert ott ingyen könyveket és tanszere­ket adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents