Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-09 / 216. szám
4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ IQ24 augusztus 9 Porlik a nyugdíjasok a magjai* államkincstárt A vitás szorzószám Budapestről jelentik: A magyarországi nyugdíjasok körében nagy nyugtalanságot kelt a kormánynak az a különös intézkedése, hogy a júliusban ki nem utalt fizetési és nyugdijkülönbözeteket most utólag csak az augusztusi kisebb szorzószámmal fizetik ki a tisztvselőknek és a nyugdíjasoknak. A gödöllői nyugdjasok legutóbb tartott gyűlésükön elhatározták. hogy a gödöllői járásbeli nyugdíjasok valamennyien panaszszcil fordulnak a közigazgatási bírósághoz és arra fogják kérni, hogy! kötelezze az államkincstárt az elma-1 radt különbözeti összegek kifizető-1 sőre. A gödöllői nyugdíjasoknak ez a? lépése máris követőkre talált. Ajj gyöngyösi nyugdíjasok csütörtökön | este szintén gyűlést tartottak, ame-ij lyen elhatározták, hogy bepörlik a magyar államkincstárt, mert a kormány a szorzószám hibás .megállapításával megkárosította őket. Ä másik Csaruga Felfüggesztették a rablóvezér jegyző' bátyját Belovárról jelentik: A nasicai fő-! szolgabiróság felfüggesztette állásától Sztaniszavljevics Péró baramai köz-j ségi jegyzőt, különböző hivatali sza-i bálytalanságok miatt. Sztaniszavljevics fivére a hires szlavóniai haramiának, Sztaniszavijevics' Csaruga Jóvónak, akivel együtt Boszniában, Csaruga karrierjének kezdetén, számos szélhámosságot követtek el. A háború utáni zavarok alatt külön katonaságot szerveztek, amelynek „divizionárusa“ Péró lett, „ezredese“ pedig Jovó. Ebben a minőségben sok embert fosztott ki a két testvér és a fiatalabbik, mint a hadsereg „élelmezési biztosa“, a szomszédos pusztákat fegyveresen megzsarolta. Később, amikor már sok volt a rováson, útjaik elváltak, Csaruga, aki temperamentumosabb volt, csakhamar kinőtte ma- f gát a tucat utonállóból a mai legendás rablóvezérré, mig a másik, aki ellen semmiféle hivatalos eljárás nem indult, baramai községi jegyzőnek neveztette ki magát. Mint községi jegyző számos visszaélést követett el, iegutóbb pedig egy külön községi bélyegzőt csináltatott magának állami feliratú jelvénnyel. A nasicai főszolgabíró, amikor Sztaniszavljevics Péró egyéni akciója a fülébe jutott, felszólította Sztaniszavlyevicset a pecsét átadására és amikor ezt a jegyzg megtagadta, felfüggesztette állásától. Tíz évi fogházat kapott a siaramoravicai fiatalkorit gyilkos Baranyai Mariskái bűnpártolásért tizenöt napi elzárásra ítélték A sztaramoravicai gyilkossás ügyében pénteken a helyszínen folytatták a csütörtökön megkezdett törvényszéki főtárgyalást. A bíróság tagjai dr. Pavlovics István elnök vezetésével pénteken reggel fél hatkor, utazott el Bajotokra, ahonnan kocsikon folytat ák útjukat Sztaramoravicára. Moravicán a bíróság a községházán szállott meg. A tárgyalást kilenc órakor nyitotta meg PavlO'Vics elnök, a községháza elöt'i széles nyárfa-alléban. A tárgyalás ideje alatt állandóan nagy tömeg vette körül a bíróság részére fentartoít helyet. A tizenhétéves jegyesek A tárgyalás megnyitása után az elnök’ Boros Lajos elsőrendű vádlottat szólította a biróság elé. Boros szemlesütve áll meg az elnökkel szemben és halk hangon válaszol a kérdésekre. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy jegyben járt-e Baranyai Mariskával, igennel válaszolt. Elnök: Az öregasszony beleegyezett az eljegyzésükbe? Vádlott: Igen. Ezután Baranyai Mariska másodrendű vádlotthoz intézett az elnök kérdéseket: — Jegyben jártak? — Igen. — Közölte magával Boros, hogy zsirszódát kevert a maga nevelőanyjának teájába? — Igen. — Maga mit mondott erre? — Azt mondtam, hogy ne tegye, mert mi lelsz akkor velünk. Ezzel véget ért a vádlottak kihallgatása és a biróság megkezdte a tanúkihallgatásokat. A rejtélyes végrendelet Az első tanú Boros Józsefné, fekete ruhás öregasszony, a vádlott Boros Lajos anyja. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy akar-e vallani, azt válaszolta, hogy nem. Marusics Koszta ügyész kérte a bíróságot, hogy a tanút Baranyai Mariskára vonatkozóan hallgassák ki, akivel nincs rokonságban. Dr. Dirnitrijevics Dragomir fés dr. Singer Béla védők, ellenzik az ügyész indítványát, amelyet a biróság azután elutasított. Az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. A következő tanul Biró, Józsefné, a meggyilkolt özvegy Csátiné neveltfiának a felesége. — Mit tud erről az esetről? — kérdezte tőle az elnök. — Semmitsem. Amikor odaértem a házhoz, akkor már a Julis nénit levették a kötélről és a testvére, a Marton Klára néni tartotta ölében. A Klára néni élesztgette, bár a Julis néni már halott volt. — Van tudomása valamilyen végrendeletről? — Egy év óta nem1 jártami a házba. Baranyai Mariska miatt volt köztünk egy kis viszály. kecskeméti Gizella 13 éves leány a következő tanú, aki a meggyilkolt nővérének, Marton Klárának neveltlánya. Elnök: Ott volt, amikor a hamisított végrendeletet megtalálták? Tanú: Igen. Egy skatulyában volt, amit szombaton délután, a gyilkosság napján a Mariska adott nekem. — Hogyan került a végrendelet a skatulyába? — Nem tudom. Felmentünk a padlásra Mariskával, ott adta ide. ITomovics Imre jegyző elmondta, hogyan merült fel a gyanú Boros Lajos A Mars-rejtély 1924 augusztus 23-dika a hivatásos csillagászok és a csillagászati Conradok nagy napja; ekkor jő ismét olyan közel hozzánk a Mars, hogy rajta megfigyeléseket lehet végezni és a sokat vitatott eldöntetlen kérdéseket, amelyek a Mars lakhatóságára. illetőleg a lakhatóság feltételeire vonatkoznak, dűlőre lehet majd juttatni. A Mars a Hold után az a bolygó, amely az emberek fantáziáját leginkább izgatta, különösen azóta, hogy a Holdról megállapították, hogy élőlények rajta nincsenek, de nem isi lehetnek, mert sem légköre, sem vize nincsen és amikor a Holdon nappal van, olyan pokoli a hőmérséklet, hogy azt teremtett lélek ki nem bírja, holdéjjel pedig a »farkasorditó« jelző csak enyhe kifejezés volna a 270”-os hideg jellemzésére. Meg kellett tehát elégednünk a Marssal, de erre aztán annál nagyobb vehemenciával vetette rá magát boldog-boldogtalan. amióta vagy ötven év előtt Schiaparelli olasz csillagász kimondotta, hogy a szerves lények létezésének előfeltételei a Marson megvannak. csak jelenlétüket kell kimutatni, ezt pedig bizonyosra vette, mert az ő idejében és a még ma is használatban levő kisebbfajta meszszelátók lencséin keresztül a Marsot szabályos, tehát emberi kéz alkotásának látszó csatornahálózat borítja. Annak a gondolatnak a lehetősége. hogy a Marson hozzánk hasonló élőlények vannak, a nagyközönség agyában is termékeny talajra talált, mert csak igy érthetjük meg. hogy egy lelkes francia nő. Mme Guz mann. aki néhány év előtt halt meg Párisbam végrendeletében 100.000 frankot "hagyományozott annak a tudósnak, aki legelőször talál kap csolatot a Mars vagy más bolygó lakóival. És ennek a végrendeletnek, amely sokakat bizonyára mosolyra késztetett, akadt egy igen komoly és jónevii pályázója, még pedig Marconi személyében, aki 1922 június 28-án. egy ilyen kedvező földközelségi helyzetet kihasználva, szikratávíróval adott jeleket a világűrbe a Marslakók számára, de válaszra hiába várt. Azért-e, mert olyan műveletlenek, hogy senki sem tud közöttük angolul, vagy hogy a Morse-jeleket sem ismerik: elég az hozzá, hogy meglehetősen »angolosan« viselkedtek és nem reagáltak a hires rádiószakember felszólítására. De mégis, mintha egy kissé megkésve. az idei tavaszon zavargatták volna erősen az angol és amerikai rádióamatőrök mulatságát, ők legalább annak tulajdonították azt az érdekes jelenséget (a Fading-effektust). hogy a rádió-vevőkészülék minden különösebb ok nélkül hol erősebben, hol gyengébben adta vissza a rádióállomások programját. Nosza, megindult a lavina, újra nekiestek még jobban felcsigázott fantáziával és tökéletesebb készülékeikben bizakodva, a Marsnak, amelyről azóta, hogy Schiaparelli olyan szépen nyilatkozott, a csillagászok és Baranyai Mariska ellen. Részletesen előadta, hogy özvegy Csátiné nála volt végrendelkezni. Akkor minden vágyó* nát Baranyai Mariskára hagyta, azzal a< kikötéssel, hogy Baranyai Mariska ennek fejében ápolni tartozik őt. Elnök: Jelen volt a végrendelkezés* nél Baranyai Mariska is? Tana: Igen. Majd elmondja a tanú, hogy április 15-én ismét megjelent nála; Özvegy Csátiné és kijelentette, hogy aj végrendeletet, amelyben nevelt leányát» Baranyai Mariskát tette általános örö* kosévá, megsemmisíti. Amikor kérdez* te, hogy miért, az öregasszony azt te* lelte, hogy meg akarták mérgezni; Ügyész: Jelen volt Mariska! akkor, amikor nevelőanyja a végrendeletei csinálta? — Igen. — Megmondta, hogy milyen feltételi mellett hagyja rá a vagyont? — Igen; ha jól viseli magát ésí ápolja. Varró Lajost, a tejgyár üzemvezető* jét hallgatja ki ezután a biróság. Varró a gyilkosság napjának reggelén, áprilisi 19-én elment Boros Lajosért, hogy; együtt menjenek a munkába. Elnök: Izgatott volt a vádlott, amikor, magával akkor reggel a gyárba ment? Tanú: Nem egészen nyugodt volt,Majd elmondja a tanú* hogy ápriliSj 13-án azt kérdezte tőle a vádlott, hogy nem tudna-e valami mérget? Amikor) kérdezte tőle, hogy minek kell, azti mondotta, hogy kutyáknak. Erre azt ajánlotta neki, hogy tegyen szurkot) vagy gombostűket a kenyérbe. Gálos Imre moravicai rendőr a nyo-; mozásról, Kovács Gáspár közgyám: ésj Drenyovszki esküdt a végrendelet kő* rülményeire vonatkozólag tesznek val* Jomásí. A vádlott lejátssz^ a gyilkosságot Pavlovics István törvényszéki elnök déli tizenkét órakor félbeszakította a fő* tárgyalást és elrendelte a helyszíni szemlét. A biróság a vádlottakkal együtt átvonult a gyilkosság színhelyére, az Erzsébet-köz 68. számú házba, ahol a) meggyilkolt özvegy Csátiné lakott. K biróság a vádlottakkal előbb a konyhá-t ba ment be, ahol a két vádlott a gyil-: kosságot megelőző éjszaka aludt. Innen üvegajtó vezet az első uccára nyíló szobába, ahol a gyilkosság történt, őo-: ros Lajos itt eljátszotta, hogyan folyt megállapították, hogy ezen a vörö' ses .fényben látszó bolygón csak ugyan megvannak a szerves élet keletkezéséhez és fenmaradásához szükséges feltételek; van rajta szárazföld (ezek a közepe felé látszó vörös foltok), zöldes foltok, amelyek a tengerek helyén jelennek meg és a sarkain, akárcsak a Földön, hó és jégmezők terülnek el. amelyek távcsöveinkben fehér foltokként mutatkoznak. A csatornakérdés azóta annyiban módosult, hogy azok a szabályos vonalak nagy messzelátókkal nézve össze nem függő foltok sorozatát adják s a kép is elmosódottabb. A Marsnak, ellentétben a Holddal, van levegője s rajta évszakok váltakoznak, sarkvidékein télen nagyobbodnak, nyáron kisebbednek a hómezők. A legfontosabb kérdés, amely eldöntésre vár a Mars-légkör páratartalma. A tudósok vitatkozása egy cseppet sem hátorgatia kitartó és hidegvérű amerikai és angol barátainak kalandos terveik kigondolásában. A vérmesebbek. mint annak idején Diogenes, embert keresnek s feledik azt, hogy ekkora távolságból semmiféle messzelátóval sem lehet élőlényt észrevenni. A Sunday Express szerint neves angol csillagászok kísérelnék meg az érintkezést a Marssal. még pedig acetilénlámpák segítségével. amelyek 2 quintillió gyertyafénnyel adnák le szabályos időközökben vetített fényjelekkel először a Morse-ábécét. azután a Földlakók üdvözletét egy magas hegycsúcsról; a Jungfrauról. H. Gernshack, aki három nagy amerikai rá> diólap szerkesztőié s kiadója, az egyikben — Science and Invention — illusztráció kíséretében mutatja be a Marssal létesítendő fénytelefónikus kísérlet berendezését, ö is a Jungfraut szemelte ki erre a célra (hogy miért éppen ezt és nem a magasabb Mont Blanc-ot. arról rossznyelvek azt suttogják, hogy a Jungfrau az egyetlen hegycsúcs Európában. amelyet az amerikai turisták ismernek s ezt is csak arról, mert oda fogaskerekű vasutpálya vez.et fel. A fantasztikus tervek ellen a francia Charles Nordmann emelte fel szavát, aki a Matin-ben kétizben is válaszol az angol és amerikai ideákra. Szerinte az északi féltekén, ahol a legtöbb és legjobb csillagda van, a csillagászoknak nem iesz szerencséjük a megfigyeléssel, mert a kérdéses napon, augusztus 23-án. a közelhelyzetben a Mars a világegyenlitő alatt lesz és az egész nyár folyamán egyetlenegyszer sem fog jelentékeny nagyságú szögben a horizont fölött megjelenni. A déli félgömb sokkal kedvezőbb helyzetben van, de ott nincsen megfelelő csillagvizsgáló. Az emberiség nyugodtabb és szenzációkat nem hajhászó része türelmesen várja be a kérdéses napot, amely esetleg egy csalódással közelebb hoz bennünket a Marshoz, de lehet, hogy a tudomány szempontjából érdekes adatokat fog a felszínre vetni, ha az illúziókat megtépázza is.
