Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-09 / 216. szám

• •.«v'»«-* ' ' Postaszállítási dij készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 augusztus 9. 216. szám Poštarina plaćena n gotovom Ára egy és fél dinár Megjelenik minden reggelt ünnep ntán és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58.Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Leibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Ross:a-Fonciére-pa!ota) Az államellenes elemek Néhány nappal ezelőtt, amikor a Davidovics-kormányt a király kinevezte, egyik szláv naciona­lista lap ezzel a feljajdulással je* lentette be a rezsimváltozást: Nincsenek többé államellenes elemek. Kell-e nyíltabb beismerés ennél, kell-e hangosabb bizonyíték, mint amit a nacionalista sajtó szolgál­tat, amikor bevallja, hogy más, szabadelvűbb és megértőbb re­zsim alatt nem lehet az állam* ellenesség vádjával minden igaz­ságtalanságot és törvénytelensé­get födözni. Nem tudjuk, hogy a Davido­­vics-korménynak, amely még mé­zes heteit éli, amelynek intézke­déseit még csak a jóindulatú vá­rakozás s nem a kritika fogad­hatja, mi az álláspontja azzal a már unos-untig megismert rend­szerrel szemben, amely államel­lenesnek mond és tart mindenkit, aki még nem beszéli az állam nyelvét, de itt mer és akar élni. Nem tudjuk, hogy azok számára, akik a nemzetiségi polgár exis­­tenciájára, kenyerére, vagyonára pályáznak, a jövőben is elegendő lesz-e, ha jog és törvény ellenére úgy hadakoznak, hogy magukra öltik a hazafiság tógáját s akkor, amikor saját érdekeiket akarják szolgálni, úgy tüntetik fel, hogy a hazát mentik még az államelle­­nes elemektől. Mi nem merünk annyira optimisták lenni, hogy elhigyjük a nacionalista lap fel­­jajdulását, amellyel szép szüretét siratta el, amikor megírta, hogy jaj, most már nincsenek állam­ellenes elemek. Mindenesetre jó, okos és helyes volna, ha az uj kormány megnézné, kik, kik ellen s milyen érdekekből szegezik az államellenesség vádját s akkor mi is bíznánk benne, hogy rövi­desen közderültség fogadná azt, aki „az államellenes elemek"-kel szemben a hazát akarná meg­menteni. Azonban a kormányvél­­tozás óta is állandóan látjuk, hogy a nacionalista sajtó hol egyes magyarokat, hol az egész ma­gyarságot nevezi államellenesnek, látjuk, hogy ez a vád még min­dig alkalmas arra, hogy általa szerzett jogokat konfiskáljanak, életek munkájának eredményét tegyék tönkre. Még mindig van­nak, akik meg akarnak és meg is tudnak élni abból, hogy sze­retik és védik a hazát. Hogy minő fegyverekkel, milyen módszerrel dolgoznak ezek a sza­badalmazott hon- és országmen­­tők és hogyan vadásznak arra, hogy valahol valami kis államéi* lenességet fedezhessenek föl, a sok közül ime egy példa. Az egyik beogradi lapban hosszú szcboticai levél jelenik meg. Az éilitólegos levélíró nem nevezi meg magát, mert mint Írja, fél a Bácsmegyei Napló üldözésétől. Ez a félénk ember a szuboticai levélben, amelyet a beogradi lap kommentár nélkül közöl, többek közt a következőket Írja: Bács­kában a tisztviselőket aszerint csapják el, vagy tartják meg hi­vatalban, amint a Bácsmegyei Napló kívánja. A hivatalokban mindenütt magyar tisztviselők vannak és ezek informálják a Bácsmegyei Naplót. A szerbeket elcsapják. A gyógyszertárakban a szerb betegek részére nem adnak orvosságot, a villanyoson az al­kalmazottak szerb emberrel nem állnak szóba, ha szerb ember valakihez valamiért fordul, ha a hatóságoktól valamit kér, eluta­sítják, csak azért, mert szerb. Aki ezt a Cikket elolvassa, aki tudja, hogy magyar tisztviselők ipár hírmondónak is alig vannak — s ezeket is üldözik, — hogy tiszta magyarlakta községekben a jegyzők, rendőrök nem tudnak, vagy nem akarnak magyarul tudni, bogy a magyar ember anyanyelvén nem panaszkodhat, igazságot nem kereshet, hogy a magyar szülő gyermeke magya­rul nem tanulhat, hogy még a járványok elleni védekezés mód­ját sem közük magyarul a ma­gyarokkal, az mosolyog ezeken a vádakon. Azonban hányán tud jak ezt ? . . . Az a délszerbiai jámbor újságolvasó készpénzül fogadja, hogy itt a magyarság és a Bácsmegyei Napló üldözi a szerbeket, hogy a magyarok mind összeesküvők, mindnyájan ál­lamellenes elemek, akik ellen védekezni kell. És még soha egy védő, fölvilágosító szó el nem hangzott, még nem akadt szerb ember, aki azt az igazán hazafias kötelességet vállalta volna, hogy egy-egy ilyen rága­­lomözönnel szemben a szerb köz­­véleményt fölvilágosította volna, hogy az itt élő magyarok békés, ibyális polgárai az államnak, akiknek nincs más vágyuk, mint az, hogy hagyják őket nyugodtan él .1 és dolgozni » adják meg ne­kik azt a jogot, ami egyformán megillet minden becsületes és tisztességes polgárt. „Nincsenek államellenes ele­mek többé" — irta sajgó fájda­lommal a nacionalista újság, amely társaival együtt szorgal­masan gondoskodik arról, hogy az államellenes elemekről szóló mesékkel akadályozza meg, hogy létrejöjjön a nyugalomnak az az atmoszférája, amely ez állam konszolidálásához múlhatatlanul szükséges. Ha a kormány csak néhány hónapig sem intézkedéseiben, sem politikájában nem befolyá­­soltatná magát hazug mesékkel, sokkal nyugodtabb, becsülete­sebb és békésebb közszellem alakulna ki. Ez az állam sokkal erősebb, sokkal hatalmasabb, semhogy önkéntes hazamentőkre szüksége volna. Az itt élő magyarság szám­talanszor bebizonyította, hqgy loyaütása és törvénytisztelete sokkal teljesebb, semhogy meg­érdemelné, hogy rágalmak alap­ján üldözzék. Az ellenzék viharos támadása a kormány ellen A radikálisok az állam méltóságának megsértésével vádolják a belügyminisztert — Pribicsevics éles összetűzése Júvanovics Ljuba házelnökkel — A Radics-párt kitér a provokációk dől Két képviselő box-párbaja a képviseiőház ülésén Beogradból jelentik: A kor­mánydeklaráció fölötti parlamenti vita napról-napra szélesebb me­derbe terelődik és már ű pénteki ülésen a szenvedélyek olyan hul­lámait kavarta fel, amelyek lettle­­gességre vezettek. Különösen a dél­előtti ülés volt viharos, a délutáni ülést két kevésbé temperamentu­mos szónok töltötte ki, úgy, hogy az érdeklődés erősen megcsap­pant. A délelőtti ülést zsúfolt karzat és teli padsorok előtt féltizkor nyitotta meg Jovanovics Ljuba el­nök. A kormány tagjai ekkor még nem voltak a helyükön, mert a miniszteri szobákban tanácskoz­tak arról, hogy a kormány milyen álláspontot foglaljon el a boszniai radikálisok javaslatával szemben, amely a boszniai agrártörvény mó­dosítására nézve a sürgősség ki­mondását kéri. A kormány, hogy elkerülje a szavazást az általános bizalmi szavazat előtt, úgy határo­zott, hogy elfogadja a sürgősséget. Vihar Hrasnica igazságügy­miniszter személye körül Az ülés megnyitása után Jova­novics Ljuba házelnök napirend előtt bejelenti, hogy Andrics Vlada és társai benyújtották a boszniai agrártörvény módosítására vonat­kozó sürgősségi javaslatot. Felkiáltások a kormánypártok soraiból: Most jutott eszükbe ! Miért nem terjesztették be ha­marább ? A radikálisok részéről erre éle­sen válaszolnak. Az elnök megadja a szót Andrics Vladának, aki megindokolja sür­gősségi indítványát, miközben élénk szóharc fejlődik ki a mu­zulmánok és boszniai radikálisok között. A boszniai radikálisok a sértések özönét árasztják a muzul­mánok felé, akik nem maradnak adósok a válasszal. Davidovics Ljuba miniszterelnök a kormány nevében szól hozzá o javaslathoz. Felhasználja ezt az alkalmat, hogy az ellenzék részé­ről a kormány összeállítása ellen elhangzott kifogásokra válaszoljon. Az ellenzék ugyanis azzal vádolja Hrasnica igazságügyminisztert, hogy a háború alatt mint osztrák­magyar hadbíró Kragujevácon részi vett tizenhét halálos ítélet meghoza­talában és végrehajtásában. Ezzel szemben a kormánypárti lapok cikkeket közölnek napok óta, a melyekben kragujeváci polgárok cáfolják ezeket a vádakat és ilyen értelemben nyilatkozott Ivanics Momcsillo volt Protics-párti kép­viselő is. Davidovics miniszterel­nök védő szavaira a radikélispért részéről szenvedélyes közbekiál­tások hangzanak el; — Ön Hrasnicát védi! Szégyen! Davidovics miniszterelnök : Hras­nica ellen a sajtóban sok táma­dás jelent meg, azonban Hrasnica 1920-ban már volt miniszter, a mikor e vádak miatt le is mon­dott. Akkor parlamenti vizsgálat beigazolta, hogy a vádak teljesen alaptalanok. Felkiáltások a radikólispáribói: Nem volt vizsgálati Davidovics miniszterelnök: Igenis volt, sőt ugyanezt a Hrasnicát épen önök megválasztották később a parlament atelnökévé. (Helyeslés a kormánypárton, a radikálisok heve­sen tiltakoznak.) Dcdics (radikális) A sírok önöket vádolják ! Davidovics miniszterelnök: A sírokról nekem sokkal több jogom van beszélni, mint önöknek l (Tudni kell, hogy D ívidovics miniszterel­nök egyetlen fia a háborúban el­esett és nem is tudják, hogy hol a sírja.) A miniszterelnök e kijelentésére ismét óriási vihar tör ki, a radi­kálisok és a demokraták között. Az elnök csak nehezen tudja helyreállítani a rendet, mire Da­vidovics miniszterelnök végül ki­jelenti, rendkívül csodálkozik, hogy a radikálisok csak most nyújtják be az agrárrendeieí mó­dosításéról szóló javaslatot, holott

Next

/
Thumbnails
Contents