Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-07 / 214. szám

2. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 7, Olyan államban élünk, amely oly tartományokból alakult, melyek évszázadokon keresztül eltérő vi­szonyok között fejlődtek. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy mindezek a nehézségek, bármilyen óriásiak is, áthidalha­tók és gyorsan megoldhatók, ha állami politikánkat olyan irányba vezetjük, amely felébreszti és megerősíti azokat a testvéri érzé­seket, amelyek bennünket meg­mentenek. Nincs egymástól el­venni valónk, kötelesek vagyunk őszinte bizalommal viseltetni egymás iráni, loyálisan, mellékgondolatok nélkül: ez az elvi alap, amelyre az uj kormány politikáját felépiti. Egész programja, amelyet itt ki­fejezni szerencsém van, logikusan ezekből az alapvető tényekből folyik. A kormány külpolitikája A külpolitikában a kormány magatartásával, egész munkájával és mindenkivel szemben elfoglalt álláspontjával azt akarja elérni, hogy kifejezően és világosan kö­rülírja államunknak nemzetközi fontosságát. Állandóan figyelmet fordítva az állami véderő megőrzé­sére és erősítésére, a legnagyobb gonddal fogjuk megőrizni s ápolni azokat az összeköttetéseket és értékes szimpátiákat, melyeket nemzetünk már elért. Gondunk lesz arra, hogy a szövetségi köte­lék, amely eddig összekötött s most is összeköt Franciaországgal, Angliá­val és Amerikával, állandó és vál­tozatlan eleme maradjon az ő kül­politikájuknak, amint hogy alapvető eleme a mi külpolitikánknak is. Arra fogunk törekedni, hogy az Olaszországgal megkötött szövetségi szerződést megtartsuk abban a re­ményben, hogy ez mindkét ál­lamra nézve hasznot hoz, amely kompenzálni fogja azokat a sú­lyos áldozatokat, amelyet meg­hoztunk, hogy erre a szövetségre mindkét oldal érdekében, valamint a béke érdekében sor kerüljön. Minden erőnkkel gondoskodni fo­gunk arról, hogy a szövetséget, a mely államunkat a testvéri Cseh­szlovákiával és a román királyság­gal összefűzi, megtartsuk és minél bensőbbé tegyük, abban a meg­győződésben, hogy az alapvető és pótolhatatlan eleme a békének, Közép- és Délkelet-Európa békés fejlődésének. Politikánk alapvető tételévé tesszük a megkötött nem­zetközi szerződések tiszteletét és megmaradunk a békeszerződések feltétlen respektálása alapján, a melyeket államunk is aláirt és a királyi kormány arra fog töre­kedni, hogy az összes többi álla­mokkal, különösen azonban a szom­szédos államokkal korrekt és barát­ságos viszonyt tartson fenn. „A Balkán a balkáni államoké“ elvi alapján állva, a királyi kor­mány különös figyelmet fog fordí­tani balkáni szomszédaira. A kor­mány reméli, hogy az érdekek­nek azt a mély szolidaritását, amely az összes balkáni államo­kat összeköti, valamint a szabad­ság és függetlenség szellemét egyikünk sem fogja megsérteni és hogy barátságos viszonyok teremtése és megerősítése által ez valóban meg is fog valósulni. Az Oroszországgal való jóviszony helyreállítása — A kormány reméli, hogy minél előbb helyre fogja tudni ál­lítani a normális viszonyt még azok­kal az államokkal is, amelyekkel még hivatalosan nincs helyreállítva. Természetes, hogy ez alkalom­mal a kormány gondosan őriz­kedni fog nemzeti és állami mél­tóságunk és egyéb érdekeink megsértésétől. Mint európai és demokratikus államnak szolidá­risaknak kell maradnunk a nagy nyugati demokráciákkal, de a kor­mány reméli, hogy módot fog találni a ma még ellentétes néző­pontok kiegyenlítésére, a nemzet­közi viszonyok jellege és a nem­zetközi kötelezettségek tekintetében, ami eddig legnagyobb akadálya volt annak, hogy a testvéri orosz nemzettel való diplomáciai viszonyt helyreállítsák. A királyi kormány az ország nevében, amelynek! szemei előtt mindenkor a nem-J zetközi béke és szabadság esz­méi lebegnek, minden lehetőt meg fog tenni arra, hogy a nem­zetközi organizmusnak csirája : a Népszövetség, megerősödjék és kifejlődjék. Kibékülés a belpolitikában — harc a korrupció ellen alapelvétő! vezettetve, a királyi kormány a belpolitikában minden intézkedést meg fog tenni, hogy minél előbb kialakuljon a kölcsönös megértés és iürelmességnek az a kedvező atmoszférája, amely feltét­lenül szükséges ahhoz, hogy nagy belső problémáinkat megoldhassuk az összes nemzeti elemek részvéte­lével. A kormány minden erejével arra fog törekedni, hogy az állami adminisztrációba több rendet és a munkába több korrektséget, szigo­rúságot és abszolút pártatlanságot vigyen bele, hogy letörje a pártos­kodást és biztosítsa az ország törvényeinek tiszteletét és pontos keresztülvitelét. Különösen azon lesz a kormány, hogy minden áron és minden eszközzel gyökeresen ki­irtsa a korrupciót és drákói esz­közökkel akadályozza meg az ál­lami igazgatás szerveinek demo ralizálását. Hogy ez minél jobban sikerüljön, a kormány rajta lesz, hogy önöknek még ebben az ülésszakban előterjesszen egy törvényjavaslatot, amely meg fogja adni a szükséges törvényes fel­hatalmazásokat. Egyszerűsíteni kell a közigazgatást — Úgy a közigazgatási rendetlen­séget, mint a korrupciót, amelyet ez a rendetlenség tett lehetővé, nem le­het viszont teljesen kiirtani, ha nem történik meg a szükséges intézke­dés, hogy a közigazgatást egysze­rűsítsék, a felelősséget pontosan megállapítsák és hogy az államigaz­gatás összes ágaiban egységesítsék a törvényeket az ország egész te­rületén. A kormány tehát még eb­ben az ülésszakban néhány legszük­ségesebb törvényjavaslatot terjeszt ilyen irányban a szkupstina elé. A kormány teljes erejével meg fogja védeni az állam összes polgárainak politikai és polgári jogait, amelye­ket az alkotmány és a törvények garantálnak, másrészt azonban a legerélyesebben fog letörni minden kísérletet — bármilyen oldalról jöj­jön — amely az ország jogrendjét erőszakos és illegális eszközökkel akarná megbolygatni. A kormány­éi van határozva hogy minél előbb és mihelyst lehetséges lesz, rátérjen az önkormányzatok súlyos és nehéz problémájának megoldására; ennek előtte is a kormány önök elé fogja terjeszteni a szükséges törvényja­vaslatokat, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy az önkormányzati élet megkezdődjön legalább ott, ahol már lehetséges és legalább abban a szűk formában, amelyet az eddigi tör­vényhozás lehetővé tett. Sőt a kor­mány e tekintetben törvényes felha­talmazás nélkül is meg fogja tenni mindazt, ami megtehető: itt különö­sen a községekről szóló törvényre gondolunk. Bár mindezeket a felada­tokat sürgőseknek és halaszthatatia­­noknak tekintjük, a kormány tuda­tában van annak, hogy az élet és a nemzeti szükség nem vár formulák­ra, párhuzamosan a fenti feladatok­kal, sőt még azok előtt is, hozzá fog látni néhány túlságosan szükséges törvényjavaslat meghozatalára. Még I ebben a rendkívüli ülésszakban a parlament elé fogja terjeszteni a kormány a rokkantak: ól, az árvíz­károsultak segélyezéséről, a íöldmi­veshitelekröl és a tisztviselőtörvény módosításáról szóló javaslatokat. Egys órendszert — A kormány látja, hogy a legfőbb ideje anna logy az egye­nes és a közvetett adók komoly megreformálásához, az igazságos adóelosztáshoz és az adóterheknek az országban való kiegyenlítéséhez hozzálásson. Erre nemcsak az álla­mi pénzügyek szempontjából van szükség, hanem a nemzeti béke és egyetértés szempontjából is, ame­lyek erre a kormányra nézve rend­kívüli fontosságúak. Ebben az or-; szágban senkinek se legyen az a hamis érzése, hogy ki volna hasz-> nálva, vagy el Volna nyomva, mint­hogy nem is szabad hinni senkinek, hogy el lehet nyomva. 1 "l A deklaráció végén a pa iámén\ bizalmának kimondását kéri a kor.­­' mány. Pribicsevicsék tüntetése a deklaráció fölolvasása után A kormány-dekiarációt a képvise­lők teljes csendben hallgatták végig, csak néha-néha hangzott fel egy­­egy közbeszólás, különösen Pribicse­­vies részéről, aki Ka dics miatt tá­madta a kormányt, azonban min­den visszhang nélkül. Ezután a te­remszolgák kiosztották a képviselők között a deklaráció nyomtatott s ü­vegét, miközben vVilder Pribicsv­­vics-párti képviselő nagy csomó röp­­iratot vett elő és szétdobálta az ülésteremben, ezzel a felkiáltással: — Nesztek, itt van a kormány deklarációját A röpirat Radics Istvánnak állító­lagos üdvözlő táviratát tartalmazta, amelyet a háború kitörésekor inté­zett Ferenc Józsefhez. Pribicsevi­­cséknek ez a. trükkje sem keltett azonban semmiféle hatást. Jovanovics Ljuba házelnök ezután napirendi indítványt tett arra, hogy a csütörtöki ülés napirendjén a kor­mány-deklaráció fölötti yita szere­peljen. — Elfogadjuk! — hangzott min* den oldalról, amikor általános meg­lepetést Lázics Voja, a földmives­­párt vezére szót kért és szemére vetette a kormánynak, hogy az ár­vízkárosultak segélyezéséről általa kidolgozott javaslatot tárgyaló bi­zottság megválasztását miért nem tűzték ki a csütörtöki ülésre. Jovanovics Ljuba házelnök általá­nos helyeslés közepette válaszában azzal intette le Lázicsot, hogy min­den kulturáltamban az uj kormány deklarációja fölötti vita minden más munkát megelőz. Hogy mégis eleget tegyen a felszólaló kívánságának, a maga részéről is javasolta, hogy a; napirend második pontjául tűzzék ki az árvízkárosultak segélyezéséről tárgyaló bizottság megválasztását. Az indítványt a parlament elfogad­ja, ami után az ülés délelőtt tiz óra­ikor végétért. A kormány nem tér e! a szuboticai pártok jelöléseitől Alaptalan hírek a vezető állások betöltéséről Az uj szuboticai főispán és pol­gármester kinevezésének késedelme a legkülönbözőbb kombinációkra adott alkalmat. Az egyik szuboticai lapban már napvilágot is látott az a hir. hogy a kormány az eddigi ter­vekkel ellentétben szerbiai politikust akar Szuboticára főispánnak kine­vezni. A »Bácsmegyei Napló« munkatár­sa érdeklődött illetékes helyen e hí­rek valódisága felől és azt az infor­mációt kapta, hogy szó sincs sem­miféle újabb tervről, mert Popovics Milivoj dr. főispánt és Ifkovics Ivan­­dékics Imre dr. polgármesteri kine­vezése már befejezett tény. Hogy ezek a kinevezések eddig még nem érkeztek meg Szubotiácára. annak az oka kizárólag abban keresendő, hogy a kormány a tisztviselők ki­cserélését csak a kormánydeklará­ció parlamenti vitájának befejezése után aka-rja megkezdeni. Miután ez már csütörtökre várható, egész bi­zonyosra veszik, hogy a főispán és polgármester kinevezése egy-két nap múlva megérkezik Szuboticára. A Vajdaságban eddig még egyetlen magasállásu tisztviselőt sem men­tett fel a kormány, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy a szuboticai közigazgatás uj vezetőinek kineve­zése nem speciális okok miatt késik. A kormánypártok körében külön­ben is lehetetlennek tartják azt a kombinációt, hogy, Davidoyicsaak egy szerbiai hivét akarják Szuboti­cára főispánnak kinevezni, mert ez a megoldás ellentétben állna a kor­mány egész programiával és a szu­boticai kormánypártok a legerélye­sebb tiltakozással fogadnának min­den olyan tervet, amely nem vajda­sági politikusokkal akarná a Vajda­ságban a vezető állásokat betölteni. A kormány azonban nem is gondol ilyen tervre. Ugyanígy minden alapot nélkü­löznek a kormánypártok részéről szerzett értesülésünk szerint azok a hírek is. amelyek szerint a Radios­­párt újabb aspirációi is zavarokat idéznének elő a- tisztviselők kicseré­lésének a kérdésében. Tény az, hogy a Szuboticán is újabban aktiv működést kifejtő Radics-párt Beo­­gradban a maga részére is kér állá­sokat a városi közigazgatásban, azonban értesüléseink szerint ezek az aspirációk nem állnak ellen­tétben a demokrata- és bunyevác­­sokác-párt terveivel. A helyi kór­­mányzőpártok már fel is ajánlották a rendörfőkapitányi állást egy olyan Szuboticán élő horvát ügyvédnek, akinek a személye egyformán közel áll a Radics-párthoz és a bunyevá­­cokhoz. A főispáni és polgármesteri álláson kivül nincsenek is még meg a jelölések a többi megüresedő állás betöltésére nézve és ezeknek során a helyi kormánypártok számolnak a Radics-párt igényeivel is.

Next

/
Thumbnails
Contents