Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-05 / 212. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1924 augusztus 5. lesebb alapon biztosiba az S. H. S. királyság részvételét, mint a saint­­germaini békeszerződés. A mostani londoni ülésre azzal az indokolással nem hívták meg az S. II. S. király­ságot és Japánt, hogy e két államot nem érintő kérdésekről van szó a tárgyalásokon. A kormány ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a jóvátételi bizottság ülésén tárgyalt tárgyak közelről érdeklik az S. H. S. királyságot és ezen az alapon kérte meghívását. A kormány helyet akar adni a magyarságnak a közigazgatásban A kiszélesített tanácsban számarányának megfelelő helyet biztosítanak a magyarságnak Starakanizsa város a polgármesteréért Száztagú küldöttség megy Beogradba Panics Antal érdekében Több isaben megemlékeztünk ar­ról a hajszáról, amelyet nacionalis­ta körök segítségével indítottak Pár . nics Antal sztarakanizsai polgár­­mester ellen. Legutóbb azon a cí­men támadták meg a népszerű pol­gármestert, hogy a szerbeket mel lőzi és, a hivatali áldásokat magya­rokkal tölti be. Erne a vádra a szta­­rakamzsiai tisztviselők nemzetiségi számarányának konkrét adatai cá­folnak rá. Mint Sztarak’anizsáról jelentik, azok, akik a hajszia hátterében meg­húzódnak, most a kormányváltozást akarják felhosználni arra, hogy Pa­nics Antalt a helyéből kimozdítsák és a maguk jelöltjét álltsák a város élére. Ezzel szemben Sztarakanizsa lakosságának túlnyomó többsége nemzetiségi és páríkülönbség nélkül azt kívánja, hogy a polgármesteri állást ne dobják oda zsákmányul a pártérdekeknek. Pánics Antal a tu­dásával. igazságával és a nép iránt tanúsított megértésével közmegelé­gedést és becsülést vivőit ki polgár­­mesteri működése alatt és ennek demonstrálására a lakosság elhatá­rozta, hogy száztagú küldöttséget meneszt Beogradba. A küldöttség az egész lakosság nevében kérni fogja a belügyminisztert, hogy Pánics An­talt hagyja meg állásában és rá fog mutatni a polgármester ellen indí­tott hajsza igazi okaira. A szuboticai városi közigazgatás átszervezése néhány napon belül megtörténik. Sem az uj főispán, sem a polgármester kinevezése ed­dig még nem érkezett meg Szubo­­ticára és valószínű, hogy a kor­mány intencióinak megfelelően ä közigazgatás uj vezetői már csak a parlament szerdai első ülése után foglalják el hivatalukat, mert a kor­mány csak parlamenti bemutatkozá­sa után akarja a tisztviselők kicse­rélését nyilvánosságra hozni. A közigazgatásban várható válto­zásokkal kapcsolatban a magyarsá­got a legközvetlenebbül az a terv érdekli, amely a magyarságnak a szuboticai városi közigazgatásba való bevonását célozza. A kiszélesí­tett tanács kicserélésével egyidejű­leg ugyanis a magyarság képvise­lőinek is nagyobb és számarányá­nak megfelelő helyet akarnak bizto­sítani a közgyűlésen és uiabban fel­vetődött az a terv is. hegy a ma­gyarságnak a városi tanácsban is kellene egy helyet biztosítani. Ezekre a tervekre vonatkozólag érdeklődtünk teljesen beavatott he­lyen1. ahol a következő információ­kat szereztük: A bunyevác-sokác-párt minden erejével oda fog hatni, hogy a Vaj­daságban minél előbb tartsák meg a községi választásokat és ebben az esetben önmagától megoldódik az a kérdés, hogy a magyarság is számarányának megfelelő képvise­letet szerezzen úgy a közgyűlésen, mint általában a városi közigazga­tásban. tekintettel arra. hogy ezeken a községi választásokon már a ma­gyarság is gyakorolná választójo­gát. Minden valószínűség szerint még az ősszel sor kerül a községi választásokra, amelyek bizonyosan megfelelő helyet biztosítanának a magyarságnak, annál is inkább, mert a belügyminiszter ígérete sze­rint a választói névjegyzékeket elő­zetesen kiigazítanák, úgy. hogy most már minden jogosult magyar nemzetiségű választó is bekerül a listába. Csak abban az esetben, ha a köz­ségi választások — minden eddigi terv és ígéret ellenére — még to­vább is késnének, kerülne csak sor a kiszélesített tanács belügyminisz­teri felmentésére és ui kiszélesített tanács kinevezésére. Erre az esetre a helyi kormány zónáitokban meg­van a hajlandóság, hogy az uj köz­gyűlésben az eddiginél jóval több helyet biztosítanak a magyar nem­zetiségű lakosságnak. A bunyevác­­sokác-párt épp a maga tapasztalai­ból tanulta meg. hogy milyen súlyos sérelmet jelent a lakosság túlnyomó többségének a közigazgatásból való kizárása és az a párt. amely e sé­relem orvoslását olyan gyakran és erélyesen követelte, nem eshet most abba a hibába, hogy másokkal szem­ben ugyanilyen sérelmet kövessen el. A demokrata-párt szuboticai szervezete pedig el van rá szánva, hogy a helyi pártok és a nemzetisé­gek között valóban megteremtse, a megértést és a békés . együttműkö­dést és az állampolgári jogegyenlő­ség hathatós demonstrálása érdeké­ben foglalkoznak a demokraták kö­rében azzal a tervvel, hogy az egyik tanácsnoki állást is a lehetőség sze­­■rint átengedjék á magyarságnak: Frakiaói püspök a numerus clausus mellett Az ősz történetíró feltűnő nyilatkozta Budapestről jelentik: Fraknói Vilmos püspök, az ismert történetíró egyik bu; dapesti lap munkatársa előtt nyilatko­zatot tett közzé többek között a nume­rus clausus-ról is, amelyről a követke­zőket mondta: — Azt tartom a legideálisabb kultúr­politikának, ha mindenkit tanulni ha­gyunk és megadjuk a tömegeknek is a lehetőséget a tanulásra. Ha azonban ez a kérdés szemita vagy antiszemita szempontból érdekli, a következő a vá­laszom: nem vagyok antiszemita, de egészségtelennek tartom azt a fölfogást, amely a zsidóság számára korlátlan le­hetőséget nyújt a főiskolák és az egye­temek látogatására. Nem szeretek álta­lánosítani, azonban a numerus clausust abban az értelemben, hogy a tudomá­nyos pályák zsidó ifjúsággal való el­­özönlését korlátozza, helyesnek tartom. Ez nem jelenti azonban azt, hogy azo­nosítom magamat az utóbbi évek ese­ményeivel, amelyeknek a karakterét társadalmi, felekezeti és faji harcok ad­ják meg. Az ősz főpap — részben önmagának is ellentmondó — nyilatkozata, nagy feltűnést keltett mindenütt, főként azért, ;mert Fraknói Vilmos a magyar püspöki kar egyetlen olyan tagja, aki nem szü­letett kereszténynek, hanem gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után ma­gyarosította meg nevét Franck-ról Frak­­nóira és tért át a, zsidó vallásról a ka­­tholikus hitre. A eémet delegáció elutazott Londoniba Hughes amerikai államtitkár Ebert birodalmi elnöknél Berlinből jelentik: A német dele­gáció Stresemann külügyminiszter vezetésével hétfőn reggel a iried­­richstrassei vasúti állomásról kiilön­­vonaton Londonba utazott. A dele­gációt a vasúti állomásra Marx kan­cellár is kikisérte, aki az elutazás előtt rövid megbeszélést tartott Stresemannal. A német sajtó képvi­selői közül sokan kisérték el a de­legációt, amely hétfő éjjel valószí­nűleg már megérkezik az angol fő­városba. Hughes amerikai államtitkár, aki Berlinben időzik, nyilatokozott a Ber­liner Tagblatt munkatársának a londoni konferenciáról. A nyilatko­zatban Hughes kijelentette, meg­győződése, hogy a világ a béke és a gazdasági újjászületés uj korsza­ka előtt áll. Hughes államtitkár egyébként va­sárnap látogatást tett Ebert biro­dalmi elnöknél és hosszasan tanács­kozott vele. A birodalmi elnök a konferencia után az amerikai külügyi államtit­kárt villásreggelin látta vendégül, a melyre hivatalos volt Stresemann külügyminiszter is és á német pénz­ügyi világ több neves képviselője. Mendelssohn, Strauss és Schwa­­bach. Londonból jelentik: Az angol saj­tó kiemeli, hogy a németek meghí­vása egybeesik a hadüzenet tizedik évfordulójával. A Daily Telegraph azt írja, hogy a németek még min­dent felboríthatnak, ha a Ruhr-te­­rület katonai kiürítésének a megje­lölt határidőnél tokkal gyorsabb tempóban való keresztülvitelét kö­vetelik. A Daily Herald hangsúlyozza, hogy a franciák beletörődnék n Ruhr-terület katonai küriiésének két éven belül leendő megállapításába, de a német kormány hat hónap alatt fogja ezt sürgetni s nagyon nehéz lesz a két álláspont között kompromisszumot teremteni. A Daily Chronicle azt irja, hogy a konferencia derekas munkát vég­zett, aminek érdeme Lloyd George, akinek nemhivatalos missziója tet­te, hogy sikerült az Egyesült-Álla­mok érdeklődését megnyerni az^ eu­rópai- problémák számára. Lloyd George köszörülte ki azt a csorbát, amelyet Bonar Law és Lord Cur­­son ejtett Anglia külpolitikájának presztízsén. A francia sajtó a konferen­cia uj fázisát mondja ne­hezebbnek Párisból jelentik: A londoni ese­mények kommentárjai a francia saj­tóban mind úgy szólnak, hogy a szövetségközi konferencia a német delegáció megérkezésével eljut a második fázishoz és ez nehezebb lesz. mint az eddigi tárgyalások, mert előrelátható, hogy a német kormány képviselői nem fogják szó nélkül magukévá tenni a konferen­cia határozatait. Egves lapok hangu­latkeltésből félreverik a harangokat és azžal rémitgetnek. hogy a német de­legáció követelőzni fog a konferen­cián. Morgan Londonba megy A Petit Journal szerint Pierpont Morgan amerikai bankár szombaton szállott ki Portsmouthban és foly­tatta útját London felé. Morgan az angol fővárosban csak rövid ideig fog tartózkodni, mert Skóciába uta­zik üdülésre. 60 millió font a német álla­mi bevételek jóvátételi ré­szesedése Londonból jelentik: A Dawes-terv értelmében alakított organizációs £ bizottság, am V a német állami be­vételek közi' , ci vámokat, a sör-, do­hány-, szeszmonopólium és a cukor­illetékek jövedelmeit jóvátételi fize­tésekre osztja be. elvégezte munká­ját s elkészült jelentésével, amelyet Owen Young és sir Josuah Stamp irt alá. A bizottság ezeket a jövedel­meket 60 millió font sterlingben szá­mította ki és arra a végeredményre jutott, hogy ezek a bevételi források előreláthatólag sokkal nagyobb hasznot fognak hajtani, amennyiben pedig az előirányzott 120 százalék­kal többet eredményeznek, akkor nincs szükség aktiv szövetségközi ellenőrzésre. Kedden értekezletet tarta­nak a delegációk vezetői A hat szövetséges állam delegá­cióinak vezetői kedden délelőtt ülést tartanak. A tanácskozáson Herriot javasolni fogja, hogy a konferencia második részének programját álla­pítsák meg. Egyben előterjesztést fög tenni a francia miniszterelnök, hogy a jóvátételi bizottság a német, delegációnak haladéktalanul adja át a Dawes-tervezet végrehajtására irányuló javaslatot, hogy a németek dönthessenek a hatáskörükbe tarto­zó kérdésekről, kivéve a Ruhr-vidéló gazdasági kiürítését, amit a szövet­séges hatalmak a német kormány­nyal folytatandó külön tárgyaláson fognak tisztázni. Jugoszláviai búza a budapesti tőzsdén A magyar kormány megengedte a külföldi gabona vámmentes bevitelét Az S. H. S. királyság és Magyar­­ország közt junius 1-én életbelépett vámegyezmény egyre intenzivebbé teszi, a két állam kereskedelmi kap­csolatát. A vámegyezmény különö­sen most kezdi éreztetni kedvező hatását amikor a magyar malmok külföldről is kénytelenek gabonát importálni és az import szempontjá­ból elsősorban a vajdasági gabona jöhet tekintetbe. A magyarországi kedvezőtlen aratási eredmények miatt a magyar kormány vasárnap rendeletet adott ki. amelyben visszaállítja az évek óta betiltott őrlési forgalmat és a külföldi gabona bevitelét megengedi. A rendelet szerint a malomválla­latok engedélyt kaphatnak arra, hogy vámkülföldről búzát és rozsot megprlés végett a behozatali, kiké­­szitesi. előjegyzési eljárásban külön behozatali engedély nélkül behoz­hassanak. Az ilyen engedély alap­ján behozott búza- és rozsmennyi­ség. illetőleg az azokból előállítható s alább meghatározott arányú őrle­mény a tényleges behozataltól szá­mított legkésőbb három hónap alatt vámkülföldre feltétlenül kiviendő. Az engedélyt a földmivelésügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg a pénzügyminiszter adja meg. Az engedély legfeljebb 1925 április 30-áig terjedő hatállyal adható meg. E rendelet folytán a hétfői tőzsdén — mint Budapestről jelentik — nagyobb kötések történ-' lek jugoszláviai búzában. A hétfői budapesti terménytőzs­dén nyitáskor gabonafélékben a kí­nálat volt túlsúlyban, úgy idei. mint tavalyi termésű búzát kielégítő mennyiségben kínálnak, a vételkedv nyitáskor tartózkodó, a malmok 4IÖ—415.000 K-ás pénzajánlatot tesznek búzára. Rozsban is élénkebb a kínálat, nyitáskor 350—355.000 K között kí­nálták budapesti paritásban az idei termésű rozsot. Jugoszláv gaboná­ban is Van kínálat. A malmok szombaton és hétfőn délelőtt jelentékeny tételeket kötöt­tek le jugoszláv gabonában. Több­száz vagonra tehető az eddig tekö­tött búzamennyiség, amelynek ára budapesti paritásban 76 és fél kg.-os súly minőségben. 177—180 cseh ko­ronás alapárnak felel meg,

Next

/
Thumbnails
Contents