Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-31 / 238. szám
14. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 31. Kossuth Lajos pénzzavarban Történelmi relikviákat fedeztek föl Világoson Talán kevesen tudják, hogy Aradimegye egy kis községében, a szomoruemlékil Világoson, őrzik (a magyar história egyik legnagyobb és legértékesebb levéltárát, amelynek főkincsej a híres báró Bohus-féle levél- és okmánytár, amely a 48—49-es magyar szabadságmozgalom1 vezetőinek számos levelét tartalmazza. A hatalmas anyagú levéltár — amelyet annakidején nagyon elhanyagolt a vármegye —■ most áll rendezés alatt; Deák Sándor aradi tanár, kitűnő történész, dolgozik a levéltár rendbehozásán és mialatt a rendkívül értékes anyagot lajstromozza, értékes relikviákat búvárkodik elő a poros Íróasztalokból. Eddig több intim levelet és naplójegyzetekét talált a tudós tanár Görgőitől, Kossuth Lajostól, Tiirz Istvántól, Klapka Györgytől, Pered Mórtól és a 48-as forradalmi idők vezető nagyjaitól. Amikor Kossuth Lajos pénzzavarral küzdött A kormányzó 1837-ben bizony nem élt fényes anyagi viszonyok között, amit tanúsít egy — felfedezett — 1837 január 5-éről Pestről keltezett levele. A levél hangjából kitűnik, hogy Kossuthnak számos ellensége volt, akik megakadályozták boldogulását. Anyjáról négyezer pengő forint adósság szakadt rá, amelyet magára vállalt és nehéz munka árán össze; is hozott — hatszáz forint hiánnyal. Mivel az adósságot sürgősen kellett fizetni, levelet irt báró Bohus Jánosnak, az akkori aradmegyei főispánnak és kölcsön kérte az összeget. A levélben kijelentette, hogy egy éven belül kifizeti a kölcsönvett pénzt. A kölcsön elment, a levél borítékjára a báró sajátkezüieg irta rá; »A pénz elküldetett«. A levél hátán van egy érdekes nyilatkozat,' amelyet szintén az egykori főispán jegyzett oda: »Kossuth utóbb a haza áldozatja lett és legutóbb a haza Kossuth áldozatja«. Báró Bohusné naplójcgyzetel Bohusné nagyasszony pontos, rendszerető nő volt, naplót vezetett és ebbe feljegyzett minden históriai mondást, adatot és évszámot. Pár kiszakított részt nem lesz érdektelen a közönség elé vinni. Idő: 1849 augusztus 5. A báróné kirándulást rendezett az erdélyi határok felé; a főispán akkor Pesten tartózkodott, Visszafelé a báróné észrevette, hogy a kastély' ki van világítva. Belépett a házba. A nagyasszony kastélya menekülők védhelye lesz. Augusztus 12-én Kossuth kinevezi Görgeyt diktátornak és lemond állásáról. Görgeyben dolgozott a Kossuth iránti ellenszenv, mert máskülönben nem tette volna a nagyasszonynak a következő nyilatkozatot, amelyet szintén a. naplójába jegyzett Bohusné: — Csak este hét órától . nevezett ki diktátornak — mondja nekem Görgey —, holott ő már délután kettőkor elmenekült. Nos, ebbőlj /az eljárásból ön is elfogulatlan ítéletet alkothat Kossuthról. Egyszersmind nekem átnyújtotta a levelet e szavak kíséretében: Tessék megtartani, ki tudja, mi történik majd velem? így hálámnál jobb helyre van éltévé. ■ Délben megérkezett az orosz csapat Frohlof tábornok, Rüdiger vezérkari főnökének vezetésével és Görgey szobájában megegyeztek, A történelmi könyvekkel ellentétben a. Bohus-levéltárból kitűnik, hogy fegyverletételi szerződés nem volt, csak szóbeli megállapodás. Délután két órakor ebédhez ültek, a nagyasszony egyik oldalán Görgey, a másik oldalon Frohlof ült. Az orosz tábornok hallgatag volt, Görgey viszont szokatlanul beszédes. Szerencsétlen vagyok — mondotta többek közt — több [dologban. Tegnap is az voltam, mert ,nem sikerült két gaz,embert íelakaszfatnj, T Látta-e már Suhoticát éjjel? mert nem azonosítottam magam1 a szardíniával és elvette a tányéromat Persze, hogy nem látta. Én se láttam. Suboticának nincs is cécós, nagystílű, elegáns éjszakája, a suboticai éjszaka semmiben sem különbözik a tanyai holdvilágos, komondoros éjjelektől, nincs benne mese vagy meghatódni való, döbbenetes gesztus, nem sokszínű éjszakák ezek, hanem feketék és egészségesek, mint maga a föld. Ennek a nagy, zűrzavaros kocsma-városnak speciális és szokatlan izt az újdonsült orosz kocsmák és pálikásbutikok adnak, ök adják az éjszaka romantikáját, bennük megtalálható minden: erotika és szemérem, vágy, csúnya és szép, jó és rossz, fény és árnyék, sirás és nevetés. Sokan vannak, elszórva á Város területén, föld alátt, pincékben, külvárosi udvarokban és itt a belváros kellős közepén is zenével, nótásan, duhajul. Ezek a mámor verbunkosai és nagykövetségei. A zsebmetszö mennybe száll A zsebmetszőről csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy zsebmetszö, mint az már ilyenkor rendesen történni szokott. Nagyon be volt rúgva a szegény zsebmetszö és mig minden előzetes felszólítás nélkül az asztalunkhoz telepedett, éleíuntságról panaszkodott rém elkeseredettén. A zsebmetsző kunsztokat is tudott kártyával és például az abrosz alól valódi ezüst rubeleket varázsolt elő. Mondtuk is neki, hogy ha igy folytatja, még milliomos lehet. Utolérhetetlen gesztussal legyintett: —< Van ettől jobb foglalkozásom is. — Köszörűs? — mert úgy nézett ki. — A fenét. Zsebmetszek — és nyájasan mosolygott. — Milyen vicces ember maga — mondtam nevetve és persze nem hittem el. Később inni kezdtünk és a zsebmetsző zokogva átölelte a barátomat Engem nagyon meghatott a dolog, de barátom, aki született arisztokrata, felháborodottan tiltakozott a bizalmaskodás ellen. A részeg zsebmetsző erre megvető snóblit vágott, felpattant a székről és kijelentette, hogy ő most repülni fog. És a beképzelt zsebmetszö tényleg azt hitte magáról, hogy ő egy angyal, aki a mennybe száll. Karjait áldólag széttárta, rongyos zubbonya tépett denevérszárnyként repdesett utána és mig nagy, lengő léptekkel szökdécselt tova, mindent, ami légvonalba esett, kíméletlenül feldöntött, legázolt, mint egy Őrült motorbicikli a Dobanovački-utcában. Aztán a kollégám észrevette, hogy eltűnt a pénztárcái ai Éppen szólni akartunk a pincérnek, amikor borzasztó feldúlt képpel már jött is vissza az angyali zsebmetsző. i —• De hiszen ez üres, a frász bele! — lármázott szemrehányóan és lecsapta a vén bőrtárcát az asztalra. Tényleg, egész komolyan, zsebmetsző volt. Do barátom nem vesztette el a Iélekjelene.tét. — Mit gondol, én majd a pénztárcámban tartom a pjjnzem? — és az őt már annyira jellemző hanyag eleganciával elővett a mellényzsebéből egy régi kék huszdinárost, amelyet öt lépésnyi távolságból még a legsasszemübb zsebmetsző is százasnak nézett volna. A zsebmetsző sértődötten és búcsú nélkül odább állott. Reputációnk azomban meg volt mentve. • A pityergő góléin A gólem a talpától fejéig és vissza legalább két méter hosszú, de lehet, hogy annál is több. A szeme két égszínkék tennlszlabda, a gégéje maga kitesz testvérek között jó huszonöt centit, mig a szája olyan pici, akár egy női cseresznyeszáj. Hallgat és iszik. Eszik és hallgat. Minden este itt ül titokzatosan, furcsán, némán. A gólem ugyanis néma. De azért nem süketnéma. Ha a balalajka valami nagyon érzelmeset, hazait játszik, széles, szőke feje felcsuklik, bólong és himbálódzik, mint egy léggömb, a spricceres poharak tömegét elrendezi az asztalon félkörben és a karjára borulva sir. Először csak egy-két könnycsepp koppan a pallón, akár a nyári esőknél, amikor az emberek felnéznek a derült égboltra és csodálkozva mondják: — Ni, csöpörög. Aztán a 'kék szemekből zápor kerekedik. Ez rendszerint csak a huszonharmadik spricoer és a tizenharmadik bécsiszelet után indul meg. A könnyező gólem ilyenkor Ismeretlen szavakat dadog, küzködik és vonaglik, a torkában hangok birkóznak dadogva és a vállait vonogatja, mintha ezt jelezné valakinek: — Bánom is én »— és sírva borul az asztalra, mig feje körül üres, kétdccis spricceres üvegerdő áll holdkaréj alakjában sürii és szigorú őrséget. Saljapin barátnője Papája orosz tábornok volt, mamája udvarhölgy a cári udvarban, ő maga Saljapinnel szökött meg a grófi házból. Kitagadták. Később beleszeretett egy pálinkacsempészbe, aki rászoktatta az italra és verte. Egész Suboticáig züllött. A nevét nem árulja el. — Sagen Sie mir nur, Szónja — mon-Í" ja és összehúzza a szemöldökét. Haja fiúsán rövid, fekete és a szemei foszforeszkálnak a sötétben, mint a macskáé. Részeg és józan egyszerre. Csak pálinkát iszik. Erőst fiatal és nagyon gonoszul, nyersen kacag, öt perc múlva oda- I inti az ajtó mellett szendergő kucsébert és játszani kezd. Barátom sárga szemeiben halálos rémület villan fel, de már késő. — Páros — mondja egy tizenötdináros szardíniára a drága nő és vészit. — Páros — nevez be ismét és tovább vészit. A negyedik fordulónál barátom, aki kolostori egykedvűséggel szemlélte az eseményeket, idegesen közbevág: — Páratlan. Természetesen páros jött ki. A kucséber felüvölt az örömtől és Szónja meg akarja ölni a barátomat. Tovább nyaggatják a szerencsét és a hetedik fordulónál ketten egyszerre kiáltják: Páros! Páratlan! — mire a kucséber zavarba jött és méltányolva a száztizenöt dinárt hajtó előzményeket, átengedi a szardíniát, a 32-es szám égisze alatt. — Ez azi én szisztémám — dicsekedik a muszka nő, mig a dobozt bontogatja ■—, mindig páros, ha leszakad a világ, akkor is páros — és feltálalja a drága zsákmányt. A szardíniával azonban még egészen fiatal korában valami baj történhetett, mert büdös volt és izetlen mint a kovásztalan kenyér. — Ez nem ízlik magának? — nézett rám gyilkos szemekkel az ördögi hölgy, — Tudja is maga, hogy mi a jó — mondta megvetően és dühösen rákenyste az egészet szegény barátom kenyerére. »A feleségein ára egy millió« Persze adja ő ezt még olcsóbban is. Az orosz emigrációnak ők a legérdekesebb figurái. Kis, zömök kaukázusi j herceg a férj és gyönyörű, vöröshaju |nő, fehér arccal, fehér szemhéjakkal, mereven, tetszhalottam a feleség. A lcbuj, ahol ülnek, Gorkij Éjjeli menedékhelye kicsit resturálva és kicsit megszépítve. A zene is orosz, a személyzet, a vendégek és az ételek is. A hercegnő piszkos blúzban, festett szájjal trónol a középen, a lámpák alatt, mögötte a falon a minden oroszok hajdani cárjának fakó képe, feje körül hervadt vadvirág - I koszorúval. A részeg férj nagyon her- 1 cegietlenül, hangosan dicséri neje rejtett fi és nyílt erényeit: 1 —A feleségem a legszerelmesebb asz- Iszony a világon, a Majuskát nem adnám [oda a föld minden kincséért sem, a feleségem ára egy millió! Ezt az asztaltársuknak mondja, egy kövér lókereskedőnek, akinek mellényén vastag aranylánc csüngött és dupla tokája állandóan hullámzott, mint a Balaton. A mi asztalunknál a kitűnő józansággal megáldott közgazdasági riporter;, és egy ifjú költő ültek elborult szemmel. — Istenem — sóhajtott a költő a bor és a nő szépségének mély deliriumában —, ezért a nőért juhászkutya lennék negyvenhét évig — és mindenki megértőén helyeselt. Aztán ja férj és a másik az árverést befejezték, a lókereskedő ezcrdinárossal fizetett a főpincémek és tokája megvonaglott a gyönyörűségtől, ahogy a nőre nézett, aki unottan indult a kijárat felé. —■ Majd itt megvárlak — mondta a kis kozák jókedvűen a feleségének és szemtelenül felkacsintott a minden oroszok cárjára, aki azonban nem nézett rá vissza. A lokál lassan kiürült. Hajnalodott már, de a síró költő és a részeg férj ottmaradtak. Tamás István. ^&OSLAl^ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BACSKEGYEI FŐTELEPEI; NOVISAD Petra Zrinjskog 36 Telefon 55 SUBOT1CA SOMBOR Kr. Aleksandra 7. TrgV.Stepanoviéa Telefon 303 Telefon 216 Z367 E. SZÉCSI PHÍLATELIA bélyegkereskedés Subotica főpostánál I.egujabb arany Michel 19M—25. albumok minden nagyságban raktáron. Bélyeggyűjtőknek választékot megkeresésre küldök. — Megvételre keresek használt jngoslév bélyegeket.
