Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-31 / 238. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ A tanítók államnyelvi vizsgája Mi az oka a múlt évi rossz eredményeknek ? Múlt év szeptemberében vizsgát tettek Beogradban azok a jugoszláviai tanítók, akik képesítésüket annak idején nem szerb tannyelvű képzőben nyerték. Az eredmény lesújtó volt, mert a vizsgára jelentkezett tanerőknek több. mint ötven százaléka nem felelt meg a követelményeknek. A vizsgák anyagát Pribicsevics volt kultuszminiszter 1921. évi 52.464. sz. rendelete szabta meg. A vizsgáltató bizottságok azonban ezt az anyagot nem követelték egyforma szigorúsággal, úgy. hogy egyikmásik bizottság előtt a tudás minimumával is megállták a vizsgázók a helyüket, mig más bizottságok előtt sokkal nagyobb készültség mellett sem feleltek meg a követelményeknek. Egyik bizottság csak az elemi iskolai oktatás szempontjából bírálta felül a tanító tudását, mig a másik tudományos felkészültséget követelt. A készültséget nagyban befolyásolta az a körülmény, hogy Pribicsevics többször hatályon kívül helyezte rendeletéit és változtatta. A régi rendeletek alapján október elején kell ismét vizsgázniok azoknak a tanítóknak, akik az első alkalommal nem feleltek meg a követelményeknek. Korosee közoktatásügyi miniszter még eddig; semmit sem tett a régi anomáliák orvoslására, de az a bizakodás, amelyet a nemzetiségi tanítóság működéséhez fűz, -ezt az idő rövidségének tudja be. Pedagógiai és nemzeti szempontból egyaránt fölösleges az újabb államnyelvi vizsga, hiszen az iskolalátogató hatóságok meggyőződhettek a tanítók szláv nyelvtudásáról. Ha mégis a vizsgát szükségesnek tartaná a miniszter, méltányos volna, ha az 1922. évi 15050. számú vizsgarendeletet helyezné ismét hatályba. Vizumkeservek Panaszok a suboticai utlevélhivatai ellen Az utóbbi időkben a szuboticai utlevélhivatalhoz kiutazási vizűmért forduló közönség kellemetlen meglepetéssel tapasztalja, hogy Szuboticán a kiutazási engedély megszerzése több időt, vesződséget és az elutazni kívánó idegenek számára több költséget is jelent, mint magának a konzulátusi vízumnak kieszközlése. Nem ritka eset, különösen ha ünnep is jön közbe, hogy három napig kell várni, mig a szuboticai utlevélhivatai a rendőrségi kiutazási vízumot kiadja. A zaklatásszámba menő késedelmes elintézés főoka az, hogy a rendőrség egész utlevélosztályún a vízumok kiadásán ezidőszerint. egyetlenegy tisztviselő dolgozik, aki képtelen a rengeteg munkáját idején elvégezni. A főkapitány a hosszú és eredménytelen várakozás miatt nála panaszkodó feleket a legnagyobb előzékenységgel nyugtatja meg és megtörtént, hogy maga ment át az utlevélosztályra és segített a tisztviselőknek, — azonban egyre sűrűbben fordul elő, hogy a Beográdban már vizumozott útlevelek tulajdonosai napokon át kénytelenek Suboticán vesztegelni és fontos ügyeket elmulasztani, mert a kiutazási vízumot nem kapják meg. A közönség jogos érdekei megkövetelik, hogy az illetékes hatóság az utlevélhívatalban uralkodó fejetlenséget sürgősen szüntesse meg kellőszámú munkaerő beállításával. Maga az útlevél, és a vizűm megszerzése olyan bonyodalmas és drága, hogy azt, aki már mindezen túlesett, annál súlyosabban érinti, amikor a városházán újabb, nemvárt akadályokba ütközik. Egyébként — mint értesülünk — az utlevélosztály vezetője javaslatot tett a főkapitánynak, hogy megbízható szuboticai polgároknak egyszerre többkiutazásra szóló engedélyt adhasson ki. A főkapitány a javaslat ügyében még nem döntött. Ez a megoldás is hozzájárulna a kiutazási vízumok elintézésének gyorsításához. A vajdasági blokk terve újra napirendre kerül A nemzetiségeket is be akarják vonni a blokkba A vajdasági politikai köröket, a beogradi közvéleményt is élénken foglalkoztatja néhány napja az az újabb mozgalom, amely a Vajdaságban indult meg és amelynek sikere nagyfontosságu változást jelentene a Vajdaság politikai életében. Ismeretes, hogy a most uralmon lévő pártok már kormányra kerülésük előtt is foglalkoztak azzal a tervvel, hogy a Vajdaságban ellenzéki blokkot alakítsanak, amelyben az ellenzéki pártokon kívül a nemzeti kisebbségeket is tömöríteni akarták. Ennek a tervnek a végrehajtására már nem került sor, azonban most a kormányra jutott pártok a megváltozott helyzetnek megfelelően ugyanezt a tervet más formában akarják megvalósitani. Mint teljesen beavatott forrásból értesülünk. Szomborból indul ki az az uj mozgalom, amely a vajdasági kormánypártokat és a nemzeti kisebbségeket egy vajáasági blokkban akarja tömöríteni. A blokk megalakítása ügyében már napok óta folynak a tárgyalások — egyelőre még a nyilvánosság kizárásával. A kezdeményezés a vajdasági demokraták részéről indult ki. a blokk megalakításán fáradozóknak az a tervük, hogy a,magyarságot és a németeket is megnyerjék a blokk £V-mura. A vajdasági blokk célja az volna, hogy a Vajdaság politikai és gazdasági érdekeit nagyobb suUyal lehessen képviselni a kormány és az ország közvéleménye előtt. A mozgalom kezdeményezői félre akarnak tenni minden pártszempontot és mindegyik párt önálló programjának teljes fentaríásával. tisztán a vajdasági érdekek hathatósabb védelme céljából akarja a blokkban tömöríteni a kormánytámogató pártokat. A vajdasági blokk programja röviden annyiban lenne összefoglalható: a Vajdaság a vajdaságiaké. A blokk küzdeni akar a Vajdaság autonómiájáért és az állampolgárok teljes egyenjogúságáért és éppen ezért számit a nemzeti kisebbségek részvételére is. A blokk kimondottan kormánytámogató programmal alakulna meg és az esedékes községi választásokon is együttesen venné fel esetleg a küzdelmet. A kormánypártoknak a blokkban való részvétele már biztosítottnak látszik, a nemzetiségeknek a vajdasági blokkba való belépése azonban egyelőre még teljesen bizonytalan, annál is inkább, mert a Magyar Párt feloszlató határozatának megsemmisítéséig a magyarságnak nincs semmiféle olyan politikai szervezete, amellyel ebben az ügyben fej lehetne venni a tárgyalásokat. 1924 augusztus 31. minden ilyen sorsjáték hasonló üzleti alapon jön létre. A vasutigazgatóságnak azonban el kellene tiltania alkalmazottait, hogy fizetésüknek, ha még ilyen kis részét is. szerencsejátékra fordítsák, nem pedig kényszeriteni őket, hogy sorsjegyet vegyenek — különösen ebből, amelynek nyerési esélye a kucséber-kosár nyerési esélyeivel egyforma. A közönség körében az is megütközést kelt. hogy amikor egy szegény ember életbevágó fontos ügyben akar valamilyen bizonyítványhoz jutni, drága illetékeket kell fizetnie, s a sorsjátéknak ez a formája illetékmentes. A vasutas otthon felépítését — ismételjük — fontosnak és szükségesnek is tartjuk, s az a véleményünk, hogy az építésre szükséges összeg előteremtésére egyéb módokat is lehetett Volna találni. Sorsjeggyel fizetik a vasutasokat Köteles© szerencsejáték n suboticai vasuíigazgatőságnál A szuboticai vasutigazgatóság alkalmazottai: tisztviselők, munkások, szombaton, amikor a havifizetésüket kapták ki, némi megütközéssel konstatálták, hogy mindenkitől levontak a megszolgált járandóságából tiz dinárt — sorsjegyre. Az elsejei fizetésosztásnál minden tisztviselőnek és munkásnak — körülbelül kétezerötszáz embernek — akik a szuboticai direkciótól kapják illetményeiket, Matics igazgatóhelyettes rendeletére egy sorsjegyet is adtak, amellyel esetleg maid egyszer nyernek 100.000 dinárt, de amelyért nyomban levontak 10 dinárt. A tiz dinár fejében mindenki egy meglehetősen primitiv olivzöld sorsjegyet kapott, amellyel, ha az illetőnek szerencséje van és megüti a főnyereményt, százezer dinárt is lehet nyerni. A vasutigazgatóság tisztviselői, akik nagyobbára szerényfizetésü. családos emberek, természetesen tiltakozni próbáltak a beleegyezésük nélkül történő sorsjegyvásár ellen, de Matics igazgatóhelyettes nem adta vissza a tiz dinárt. Amikor háromszáz szegény mühelymunkás testületileg a pénzét követelte viszsza. a deputáció vezetőiét azzal kecsegtette, hogy ha megüti a főnyereményt, egyszerre gazdag ember lesz belőle — aki igazán nem szorul rá holmi hitvány tiz. dinárra. A többi zugolódót azzal csittitották le, hogy felsőbb rendeletre mindenkinek meg kell verni egy sorsjegyet és ez ellen nincs apelláta. Több mint százan, munkások és hivatalnokok azonban nem nyugodtak bele az igazgatósági iroda magyarázatába, hanem visszaadták áz egész fizetésüket, a sorsjeggyel együtt és kijelentették, hogy panaszt emelnek Beogradban. A direkció .ezeknek rövid tanácskozás után, hatalmas szemrehányások kíséretében, kiadta a teljes fizetésüket, sorsjegy nélkül. Az üzletvezetőség kiadásában megjelent sorsjegy szövege magyar fordításban a következő: A suboticai igazgatóság vasutasainak egyesülete Sorsjegy Alapittatott 1924-ben a fenti egyesület által, suboticai otthonának építésére rendezendő sorshúzásra Húzás 1924 szeptember 10-én Suboticán. Ára 10 dinár. A vezetőség: Elnök: Szvet. Matics Pénztáros: Titkár: A. Katancsics E. Gavanszki A földmivelésügyi minisztérium 25788/1. sz. 1924. VI. 12. kelt rendelete értelmében Nagyon csodálkozunk, hogy a földmivelésügyi miniszter erre a vállalkozásra megadta az illetékmentességet. A vasutas otthon építése igen szép és felemelő cél, azonban az építéshez szükséges összeget más utón próbálják előteremteni, ne a szegény, kisfizetésű vasúti munkások zsebéből. Szokatlan és furcsa eljárás az is, hogy minden utasra, aki a szuboticai jegypénztárnál jegyet vesz. a jegykiadó kisasszony rá tukmál egy sorsjegyet, amelynek kifizetését természetesen senki sem meri megtagadni. Nem akarunk ennek a sorsjegykibocsátásnak üzleti részévei foglalkozni. A nyereményterv szerint százezer ilyen tizdináros sorsjegyet adnak ki egy millió dinár értékben s 3557 nyeremény lesz- 300.000 dinár összegben. „ .Elvégre majdnem Önálló gyáripari kamarákat követel a Gyáriparosok Országos Szövetsége A gyárosok a külföldi muckások kiutasítása elfen foglaltak állást Beogradbé! jelentik: Pénteken és szombaton tartotta a jugoszláviai Gyáriparosok Országos Szövetsége rendes közgyűlését, amelyen a vidéki alszövetségek is képviseltették magukat. A közgyűlést Bailoni József beográdi gyáros, az országos szövetség elnöke vezette. A közgyűlés mindenekelőtt megállapította, hogy a kereskedelmi- és iparkamarák nem képviselik eléggé a gyáriparosok érdekeit és a gyárosok szövetségét az iparkamarák augusztus 30. és 31-iki országos gyűlésére sem hívták meg. Ezért felmerült az a terv, hogy önálló gyáripari kamarákat létejj süsünek, vagy pedig az iparkamarák i keretén beiül külön gyáripari alosztályt " létesítsenek. A közgyűlés többsége az önálló kamarák létesítését tartja helyesnek és ezért megbízták a vezetőséget, hogy ilyen irányban tegye meg az előkészítő lépéseket. Megállapították, hogy a jugoszláv gyáripar exportja emelkedőben van és az idén a külföldre kivitt iparcikkek értéke körülbelül négy és félmillió dinárt fog kitenni. Az importtal kapcsolatban szóvátették a külföldi ipar erős versenyét és fölhatalmazták az Országos Szövetséget, hogy a kormánynál a behozatali, vámázsiónak aranyparitásra való fölemelését kérjék. Heves fölszólalások hangzottak el a külföldi munkások ittartázkodására vonatkozó miniszteri rendelet miatt, mert a szövetség úgy találja, hogy ez a rendelet súlyosan sérti a gyáripar érdekeit és megakasztja az ipar fejlődését. Rámutattak arra, hogy az egyre fejlődő jugoszláviai gyáriparnak szüksége van jó szakmunkásokra, amilyeneket a belföldön még csak kis számban lehet találni és lehetetlen, hogy évtizedes gyakorlattal bíró szakmunkások csak azért jöjjenek Jugoszláviába, hogy három hónap alatt itteni munkásokat kiképezzenek, annál kevésbé, mert a rendeletben engedélyezett három hónap nem elégséges olyan szaktudás elsajátításához, aminek megtanulásához sokévi gyakorlat szükséges. A felszólalók rámutattak arra, hogy a külföldön a rendelet miatt agitáció indult meg, hogy egyáltalán ne engedjék, meg a munkásoknak, hogy az SHS. királyságban munkát vállaljanak. Azt követelik tehát a kormánytól, hogy a külföldi munkások ittartózkodásának korlátozásáról szóló rendeletet vonják vissza. Követelték továbbá, hogy a kormány rendezze a vasúti tarifák ügyét és az előző kormány magatartásától eltérően, tegyék lehetővé, hogy a gyáripar külföldi kölcsönhöz juthasson. Elhatározták végül, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége a csehszlovák gyáriparosok szeptember végén megtartandó prágai mintavásárján.
