Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-03 / 210. szám
192-i au BACSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal A csodaszarvas nyomában Különös, hogy az angol nemzet nem keresi, hogy hol volt az őshazája; kielégíti az a megállapítás, hogy nyelve, faja kelta, germán, római keverék. A franciáknak már több vizet zavart egy tudósuk ötlete, aki a görögöknél jrereskedett ily irányban; de csakhamar napirendre tértek fölötte. Ismerjük a vergiliusi legendát a rómaiaknak Aeneason keresztül Trójából származtatásáról, de Róma örökösét, az olaszt nem igen foglalkoztatja Trója, mint őshaza. A magyaroknál ezzel szemben sok tinta folyt és epe fröccsent az eredet miatt, sok derék munkás, őrlődött az őshaza keresésének malomköve alatt. Hol ott keresték, hol amott, de mindig keresték valahol, egy körülzárolt határu vidéken. És hiába. Még pedig azért, mert a magyaloknak nem is volt - őshazájuk — történelmi értelemben. És természetrajzban? Ez már más kérdés. Erről beszélhetünk. Vájjon a tigrisnek India az őshazája? nem, hanem dzsungel. India csak anynyiban, amennyiben par excellence dzsungel-vidék. Nem India sárga-fekete szeszélyes csikozásu, hanem a dzsungel élő aranysárga nádja csikós a mély árnyék, rothadó szár feketéjével, amihez a tigris mimikrije simul. A fenyő az északi mérsékelt földgömb fája; a hegyvidékek tölgye Ausztráliában ismeretlen. A lóháton állatait hajtó nomád magyar őshazája nem Ázsiában volt tehát, hanem a füveliö mezőkön. Hunort és Magort — igy mesélik — csodaszarvas csalogatta a legdusabb füvü rétre. S ez igaz is lehet, mert a legendák, az emberiség csecsemőkorának e történetírása, hitelesek, csak olvasni kell tudni őket. A csodaszarvas: a vágy és akarat egyre jobb legelőket keresni. S ki merné mondani, hogy ez a legelőkeresés Keletről kiindulva egyre Nyugat felé történt? Visszafelé is vándorolhatott a gulyáscsikós nép Nyugat mezőiről Kelet legelői felé az időjárás, az évszakformálódás szeszélyei szerint. Amikor érintkezésbe lépünk történelmünk hajnalán a civilizációval, amely akkor mint valami öv a Földközi-tenger vidékének meghosszabbításában kerítette a Földet az Atlanti-óceántól a Csöndesóceánig, ez övtől mindig közvetlen északra bukkanunk fel. Ott vonul sorsunk azon a rengeteg síkságon, amely a Feketetenger, a Kaspi, Arai és Balkas tavak fölött a Kárpátoktól (s nem az líráitól) az Altáji hegyekig s az Altáji alatt az Irtisz forrásáig s túl rajta a Gobi sivatakig terjed. Ez a rengeteg kiterjedésű vidék — az őshaza. Itt yándorolgattak őseink leginkább nyugad-kelet irányában ide-oda. Észak felé azért kevésbé, mert ott nem volt állataiknak való legelő; délen meg a már megállapított civilizációk kínai fala vagy bizánci hada verte vissza a csavargót. Ezen a mérhetetlen nagy mezőn csalogatta őket a jobb legelőt keresés csodaszarvasa a kiima szeszélye szerint hol előre, hol hátra. Ahogy az időjárásban nincs rendszer, úgy ebben a vándorolgatásban sem volt s ahogy a szélkavarja a virágok repülő magvait, úgy kavarta a népolvasztó' üstben Clio a magyart oly összetett ethnográfiai jelenséggé, hogy amit eddig róla megállapítottunk fajtát, nyelvét illetően, a tudomány legszebb eredményei közé tartozik. Az angolok, de különösen a nagy indiai magyar, Stein Aurél kutatásai nyomán világos, hogy valamikor Krisztus születése táján e Nagy-Legelő fölött, amely a Kárpátoktól a Gobi sivatakig nyúlik, szörnyű klimatikus változások álltak be: keleti részén megszűnt az eső, folyók tűntek el, erdők száradtak ki s futóhomokkal söpörte be a tikkadt haldoklást a puszták mindenkori legfőbb ura: a szél. A szél alatt aztán felcsillant a délibáb’ vizében egy menekülő szarvas alakja, amely Nyugat felé iramodott, annál is inkább, mert a csavargó, kiváncsi, lehetséges pusztai népek hirt kaphattak róla, hogy Keleten a kínaiak birodalma erősebb, harciasabb és terjeszkedőbb, mint valaha, a Han-dinasztia Krisztus előtt 202-ben történt trónralépése óta: s igy Ö----- -------------megindultak a csodaszarvas nyomában Nyugat felé, arra, ahol Róma hatalma korhadt. Ettől az időtől kezdve bizonyos, hogy egy irányú a magyarok vonulása: keletről nyugat felé tartó, A steppék népe mind nyugat felé hajtja gulyáit, ménesét, az esőtlenné vált keleti sivatagokról. Félezredév telik el, a nyugat felé nyomakodás fölött végigszáguld a hóditó hun Catalaunumig . . . újabb félezredév s a Kárpátok hágójához ér a honfoglaló magyar. Nyugodjunk bele, hogy őshazáról csak földrajzi értelemben beszélhetünk. Olyan őshazánk, mint a birkalegeltetö s igen korán városokat építő zsidóknak Palesztina, sosem volt, mert nem voltunk települt nép. Á nomád hazája: az összetartás, a sátoralja, büszkesége, nyelve, regéi, lelke, arany-ezüst és lábas marhája, kardja és vágya. A nomád nép őshazája az iramló csodaszarvas csalogatása egyre dusabb legelő, halban, vadban gazdag füvellö sik felé. A nomad a keblében hordja hazáját. De amiért térben és gondolatban ilyen bizonytalan határu, csak annál jobban szereti, annál élőbb valóságnak tudja, annyira, hogy amikor már ezer éve települt lakója mai hazájának, a zöl delő pusztákon, futó csodaszarvas nyo mán egyre bujább fű után esengö három ezredéves vágyát kivetíti s földrajzi határokkal szeretné körülvenni — őshazául. Laczkó Géza. Nem akarok lakó lenni. . . A tömegépités alapelvei — Tudnivalók az olcsó házépítéshez tunk modern falbaépitett központi kályhát, sőt a konyhai tűzhely egyébként kárbaveszö melegének felhasználásával még központi melegfütést is. Pince nem kell tulnagy és miután a hálószobák az emeleten vannak, nem szükséges az egész épületet alápincézni, ha csak mosókonyhákat nem akarunk benne elhelyezni. A padlás méreteit is redukáljuk. A második jelentős lépést az építési költségek lefokozása felé tehát a helyiségek méreteiben való takarékosság jelenti. A tömegházak elhelyezése A család, vagy az igények nagyságától függ, hogy a földszinten az ebédlőn, konyhán, és mellékhelyiségeken kívül adjunk e még helyet egy nappali használatra szánt szobának és hogy hány szobára Ma ez a legtöbb’ építkezési vágynak a rugója. Csak a vágynak és nem az építkezésnek, mert a kettő között az erszények ürességének áthidalhatlan szakadéka tátong. Ma még a saját lakóház építése a vagyonos osztály költséges, úri passziója, vagy kényszerűsége és megoldhatatlan feladatnak látszik a munkájából élő, szegény, bérbenlakó családapa előtt. A háború után fokozott mértékben jelentkező lakásínség és a mélyen leszállított életvonal adják meg súlyos jellegét ennek a problémának, amely egyébként az öszszes kulturnépek szakirodalmát mintegy 15 év élénken foglalkoztatja. Az olcsó családi lakóház, a tömegek álma, az a kemény dió, amelynek feltörésén fáradoznak Európa szakemberei. Ennek a súlyos és nagyon aktuális kérdésnek komplexumát akarjuk megvilágítani és pedig helyi vonatkozásban, főleg a munkájából élő kisember és úgynevezett intellektuellek viszonyainak szemmeltartásával. Tömeggyártás a házépítésnél Adjuk még a háborúnak is a magáét. Akuttá tette a lakáskérdést, ami nagy baj. De ráterelte a szakemberek figyelmét a tömeggyártás kiaknázatlan mezőire. A három életszükséglet: élelem, ruházat, lakás körül, a két első kielégítést nyert, már régen kiszabadult a kisipar kínai facipöiből és a lényegében vagy formájában tömeggyártás eredménye. Az átlagon felüli minőségű élelmiszer vagy ruházati cikk az elenyésző vagyonos kisebbség luxusa. De egyforma méretű szobákat, ajtókat, ablakokat, bútorokat, házakat, ma még csak a kis falukban, szállásokon találunk, mint a legalacsonyabbrendü szükségletek legprimitívebb kielégítését. A városi lakások tömeggyártása vajúdik és nem bir megszületni. Pedig az olcsóságnak ez az első és főfeltétele. S ebben a kérdésben nem kell magunkat félrevezettetnünk az impraktikus idealizmus sabloniszonyátóL Az épületek belső és külső felszerelésének egyforma méretüsége még nem jelenti az egyéni bélyeg kiirtását és a családi háztelepek külső képe sem lesz monoton, ha arravaló szakemberek tervezik. Ezt ma már számos külföldi, különösen németországi példa eléggé igazolja. Már a kezdet kezdetén, a telek kiválasztásánál jelentkezik a szabványozás szükségessége. A belváros üres telkein csakis az építhet féligmeddig rentábilisán, aki teljesen kihasználja, tehát nemcsak lakást, hanem üzlet- vagy irodahelyiségeket is épit. A telkek alakjának, fekvésének, nagyságának és a környéknek különböző volta esetenként egyéni megoldást követel és nem vonható egységes, szabványos formák alá. Szuboticán a lakásínség megoldásánál a város belterületén lévő telkek számba sem jöhetnek. Az a néhány telek, amit a város aránylag olcsóért, négyzetölenként átlag 150 dinárért a közelmúltban áruba bocsájtott, súlyos építési kötelezettség terhe alatt volt eladó, úgyhogy ennek költségei mellett a telek ára eltörpült. Tehát a belvároson kívül kell szétnéznünk, ha építkezni akarunk. Szinte kínálkozik a Szegedi szőlők egészséges, zöld, homokos dűlője, amelyet már ittott tarkítanak egyedülálló családi házak. A szabályozási terv tavaszra elkészül és megindulhat a parcellázás a nagyszámú üres területeken. A telek ára ma átlagosan ötven dinár négyzetölenként. Ki lehet hasítani kényelmesen 5—600 házhelyet, amelyek nem esnek messze a várostól, különösen, ha a villanyosközlekedés a második vágány kiépítésével megjavul. Védekezés a drágító spekuláció ellen Az olcsó tömeges házépítés kérdését már ezen a ponton kell megfogni, talán a külföldi példák szerint alakítandó közérdekű építési szövetkezetek (Gemeinnützige Baugesellschaft) utján, hogy a spekuláció ne drágíthasson. Egy ilyen szövetkezet megalakulása ma talán nagy, de nem legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik, de ilyesmire vállalkozó nagytőke hiányában a megoldásnak alighanem egyetlen módja. Hatósági kezdeményezésre Szuboticán aligha számíthatunk. De ha gyorsan és az egyéni kívánságok számbavételével, szóval közmegelégedésre akarunk dolgozni, csakis a mggántermészetü kezdeményezéshez, a nem hivatalos, hanem kereskedelmi, bankszerü elismeréshez fűzhetünk reményt. A tervezés legolcsóbb módja az egy, megfelelő kézben való építés, amit különben már a szövetkezeti alakulás magával hozna. Három-négy háztípussal az összes jelentkező igényeket ki lehet elégíteni. Milyen legyen az előszoba? A háztípus megállapításánál kicsit szakítani kell a jó öreg szuboticai tradíciókkal. A bennszülöttek lakásainak aránylag legtéresebb része ina a ház belső traktusa elé épített nyitott vagy zárt folyosó, amely kitünően megfelelt annak a feladatnak, hogy gondosan elzárja az udvari szobasor elöl a levegőt és világosságot. A modern családi lakóház előszobája csak arra való, hogy a belépők a hideget, sarat és a bundáikat lerakják benne, mielőtt bejutnak a háztulajdonos kisember fogadó-ebédlő szobájába, vagy a konyhába. Előbbi 20 m2, utóbbi 10—12 m2 területű, mig uz előszobái 8—10 m2, mert ebből indul a íalépcsö. A hálószobák elhelyezése Es itt jön a másik szakítás a vidéki tradiciókkal: házunk emeletes lenne. Nemcsak azért, mert igy olcsóbb', hanem azért is, mert itt lennének a hálószobák. Azért mondjuk, hogy hálószobák, mert több kell egynél. A müveit külföldi helyesen, hálószobának titulál minden olyan szobát, amelyben aludni is szoktak. És a hálószobának emeleten van az igazi helye, mert nem lehet nedves, nem olyan poros mint a földszint és mindenképen alkalmasabb arra, hogy benne életünknek öntudatlan állapotban lefolyó egyharmadát ellöitsük. Az emeletmászástól nem kell nagyon félni, hiszen a földszinti szobák nem lennének 2.80 méternél magasabbak, először is azért mert egy család használatára megfelelő nagyságú ablakok mellett elegendő a levegő benne, másodszor azért is, mert különben a kicsi szobához a tulmagasság nagyon aránytalan volna. Takarékosság a helyiség méreteiben A kulturember igényeinek jobban megfelel a több és kisebb, mint a kevés és nagy szoba. Azt az ellenvetést, hogy amúgy sok fűtés kell könnyen elintézhet- Tömeges építésnél olcsón csinálhavan szükség az emeleten. Most az a kérdés döntendő el, hogyan csoportosítsuk a lakóházakat, Úgynevezett villanegyedről és kötelező előkertes építkezésről lévén szó a szegedi szőlőkben, csakis egyedülálló, vagy kettesével összeépített családi lakóházakat emelhetünk. Négyesével, vagyis 4 telek összefutó sarkában nem lenne ajánlatos építeni, mert a normális 10 öl széles, 20 öl mély telket feltételezve, a házak túlságosan messze esnének az utcától és a melléképületek kerülnének elötéibe. Zárt sorba pedig a nagy frontszélesség miatt nem lehet építeni. így a két legolcsóbb mód elesik. A kettesével való összeépítésnek azonban semmi akadálya sincs, a két ház egymástól közös válaszfallal, a telkek pedig kerítéssel, teljesen el vannak különítve. A kettős ház jelentékeny megtakarítás az egyedülállóval szemben. Gazdálkodás az építési anyagokkal Mindeddig elvi jelentőségű kérdésekkel foglalkoztunk. Az építési anyagokkal való takarékoskodással térünk át a dolog gyakorlati részére. Jelszavunk: a tömeggyártás. A mindenütt alkalmazandó kevés számú alkatrész típus megteremtése itt jut igazán érvényre. Egyforma méretű ablakok, ajtók, parketta, cementlap, szóval az épület külső és belső felszerelésének fel nem sorolható sokasága tömeggyártással sokkal olcsóbban előállítható, mint eddig. Az anyagok nagyban való beszerzése mellett a jobb minőségeket is olcsóbban lehetne megkapni, mint ma a selejteset. Márpedig csakis jó anyagokat akarunk, mert hiszen magunknak kell majd az épületet jókarban tartanunk. Módunkban lenne nagyban beszerezni a legjobb cserepet, téglát, fát, üveget, festéket, vízvezeték és villanybeszerzést, kályhákat, slb. A világvárosokban is rést törtek már a könnyítések az elavult építési szabályrendeletek bástyáján és ennek nálunk sem lehetne akadálya. A legkonokabb tűzrendészet sem fogja megakadályozni, hogy egy kertvárosrészben ne építhessünk össze a két házat közös határfallal, hogy ne alkalmazhassunk falépcsőt egy család használatára, ne építhessünk fagerendás mennyezetet a földszint és emelet közé. Ugyanígy kellene enyhíteni a szerkezeti méretek előírásának szigorúságán. Az építő anyagok szilárdsági vizsgálatának legújabb vívmányait kell felhasználnunk, hogy csökkentsük a fölöslegesen erős méreteket. Hiszen a felhasználandó építőanyagok jóságánál úgysem akarunk engedményeket tenni, mert ez már a karbantartás rovására menne. A németek, különleges módszerekkel, emeletes házakat is építenek verlfalból. Nálunk ezek a módszerek még nem ismeretesek, építőiparosaink a hedyben szokásos épitésmódhoz vannak iskolázva. Az amerikai üregesfalu, öntött beton házak készítéséhez felszerelésünk sincs. A mi viszonyaink között legjobb, ha a téglánál maradunk. Vizszolgálialás szélmotorral Aránylag legdrágább és Szuboticán még lukszusszámba megy a vízvezetéki berendezés, konyhákban, fürdőszobákban és klozettekben. Mégis mellözhetetlcnnek tekintjük mai kulturális és egészségügyi követelményeink mellett. Enélkül visszaestünk az építkezésünkben néhány évszázaddal. Be kellene vezetnünk a kényes és drága villamosmotorok helyett az egyszerű szélmotort. Meglévő példák igajük.
